Keresés

A kazárok zsidó vallása nehezen hiszem, hogy a Misnában foglalt tiltások teljes figyelembevételével működhetett volna a maga idejében, de viszont mint tudjuk, mégiscsak megtalálhatták a kompromiszumot, így aztán zsidók lehettek annak ellenére, hogy megefjték a kecskét szombaton is.

>>De te Megalé Moráviáról írtál, amelyet a DAI világosan a Délvidékre helyez, 

Egyrészt tudom, hogy hova helyezi DAI, sőt érteni is vélem az akkor történteket, de tévedsz én nem arról a Nagy Morva Birodalomról írtam, hanem arról, amiről a szlovákok,de rajtuk kívül is sok különböző érdek a Kárpát-medence északnyugati sarka környékén gondolkodik.

Amit írtam, az éppen erról szól, hogy Samó birodalma csak látszólagosan volt bármilyen szervezettségű hatalmi alakulat.

>>A két Morva folyó neve pont a var-khunok telepítési politikájának eredménye,

Hol vannak a sírjai az avarok által telepítgetett prekeresztény szlávjaidnak?

A két Morva folyó neve pont a var-khunok telepítési politikájának eredménye, ide is, oda is telepítettek morvákat, ahogyan szerbeket, horvátokat, szlavón-szlovéneket stb. is. De te Megalé Moráviáról írtál, amelyet a DAI világosan a Délvidékre helyez, a Dzsajháni-hagyomány is ott emlegeti őket (m.r.da), a w.n.n.d.r-októl (onogundur-bolgároktól) egy hegységgel elválasztva.

A zsidó szombatról. Nem hiszem, hogy ennyire tömegesen áthágták volna a vallási előírást a zsidók, hogy az említett napokon vásároztak volna. A szombati munkavégzés tilalma nem mai előírás. A Tóra számos helyen (pl. 2Móz 20,8-10; 31, 14-15; 3Móz 23,3; 5Móz 5,12-14), így a Tízparancsolatban megtiltja a szombati munkavégzést, amelyet már az ókori midrásban (hálácha és haggáda) konkretizálva is értelmeztek. A Misná a tilalmazott főmunkák közé sorolja a közterületre való kivitelt és a közterületen való cipelést (2. széder). A vasárnap mint a hét első napja csak a keresztényeknél vált ünnep- és pihenőnappá.

Magyar Zsidó Lexikon: "A szombati munkaszünet teljes rendszerét a Talmud építette ki ... Tilalom alá esik a ... kereskedés ... Terhet cipelni, még könnyűt is tilos."

>>1. Muraszombat és Szombathely neve a szombati napon tartott hetivásárokra vezethető vissza (vö. Dunaszerdahely, Csütörtökhely), így nem köthető a zsidósághoz 

Azt lehet tudni, hogy régen vásárnapot éppen, hogy az ünnep napján tartották, ezért is lett Jézus feltámadásának napja, korábban a hét első munkanapja megszentelve, és az így lett munkaszüneti napon tartott vásárok miatt hívják máig Vasárnapnak. 

Arra alapozol, hogy a zsidóknak nem szabad az ünnepnapon dologozni a mai időkben, de nem biztos, hogy egyrészt ez mindig így volt, másrészt nagyon is elképzelhető, hogy a szombati vásárok a szombat megszenteléséhez kapcsolódnak zsidózó vallást követő népeknél, akik annyit tartottak a vallási előírásokból ami számukra praktikus volt.

Semmit sem jelent, hogy DAI odateszi Moráviát, nagyon is könynen meglehet, hogy több vidéket hívtak így, feltehetőleg az ott lakó népek valamilyen jellemzője miatt, de koránt sem biztos, hogy az alatt a szláv morva etnikumot kellene tekinteni. 

A két Morva folyó ugyebár.....