Keresés

A Varkhonita (=Hunugur, Hungár) és a Kazár Kaganátus

A térkép nem szemlélteti a kazárok transzkaukázusi érdekeltségeit, pedig eleinte ott is birtokoltak. Vásáry István: "A szászánida Irán összeomlása és iszlamizálása után a kaukázusi térség a hagyományosan érdekelt Bizánc és a terjeszkedő arabok harcának kereszttüzébe került. A 7–8. század az egymást követő arab hadjáratok kora. Ezekben a harcokban a kazárok a bizánciak hű szövetségesei voltak, a közös érdek állította őket egy csatasorba az arabok ellen. Gyakori hadjáratok folytak a Kaukázus déli részén, Arméniában és Azerbajdzsánban, változó sikerrel. Az arabok több alkalommal betörtek kazár területre is, maga Derbent 710–711-ben és 713–714-ben arab kézre jutott. A hosszú harcokban a kazárok végül is kimerültek, így Transzkaukáziáról is le kellett mondaniuk. De az arabok csak a Kaukázusig jutottak el. A kazárok védelmi harcainak a világtörténelmi jelentősége az, hogy feltartóztatták az arab hullámot, s az iszlám terjedésének éppúgy egy hatalmas hegylánc, a Kaukázus vetett gátat a Földnek ebben a térségében, akárcsak Európában a Pireneusok akadályozták meg a további iszlám-arab expanziót."

De nem szerepelnek a térképen a var-khunok bizánci hódításai sem. Pedig egyebek mellett a Chronicon Monembasiae is beszámol arról, hogyan terelte a hun-avar kagán görög földre szláv alattvalóit, s hogyan uralták azok még a Pelopónnészoszt is 218 éven át: "Egy másik betörés során kézre keritette [a kagán] egész Thesszáliát, egész Hellászt, az egész régi Épeiroszt, Attikát és Euboiát. Emberei háborúra indultak a Pelopónnészoszon, s azt is elfoglalták. A nemes hellén népeket kiűzték, pusztították, s maguk telepedtek le ott. Akik az ottaniak közül meg tudtak menekülni az ő gyilkosság fertőzte kezeik elől, más-másfelé szóródtak szét. Patrai város polgársága áttelepedett a calabriaiak területére, Rhégionba. Az argosziak Orobó szigetére költöztek át, a korinthosziak pedig az Aigina elnevezésű szigetre. Akkor hagyták ott a lakónok is atyáik földjét: egy részük Szicília szigetére hajózott, és még ma is ott van a Demenna elnevezésű helyen; lakedaimoniták helyett demenitáknak nevezték el őket, és máig őrzik a lakónok sajátos dialektusát. Mások közülük a tenger partja mellett találtak egy nehezen megközelíthető helyet, itt építettek erős várost, s azt Monembasziának nevezték, mert csak egyetlen bejárata van az oda bemenők számára; ebbe a városba települtek püspökükkel együtt, jószágaik pásztorai és a parasztok pedig a közel fekvő zordon meredélyes helyekre telepedtek, amelyeket végezetül Tzakoniáknak neveztek. Az avarok így vették birtokba a Pelopónnészoszt, s ottani tartózkodásuk kétszáztizennyolc esztendeig tartott. Nem voltak alattvalói sem a rómaiak császárának, sem másvalakinek. Tartott ez a világteremtés 6096. évétől, amely Maorikiosz uralmának hatodik esztendeje volt, a 6313. évig, amely a régi Niképhorosz, Sztaurakiosz atyja uralkodásának negyedik esztendeje volt. Zordonsága és nehezen megközelíthetősége miatt csak a Pelopónnészosz keleti része, Korinthosztól Maleáig maradt mentes a szláv népességtől, ezért erre a részre küldötte rendesen a római császár a Pelopónnészosz sztratégoszát. E sztratégoszok egyike, aki Örményországból, az úgynevezett Szkléroszok atyafiságából származott, háborús összecsapásba bocsátkozott a szláv néppel, azt hatalmába kerítette, s végleg megsemmisítette; az ősi lakosságnak pedig lehetővé tette, hogy visszanyerje saját hazáját. Az előbb említett Niképhorosz császár értesült erről, és eltelt örömmel; gondja volt rá, hogy az ottani városokat helyreállítsa, a barbároktól földig rombolt egyházakat újraépítse, s magukat a barbárokat keresztény hitre térítse. Ezért tájékozódott Patrai egykori lakosságának áttelepedés utáni tartózkodási helyéről, és rendeletileg ősi földjükre hozta vissza az őslakosokat lelkipásztorukkal együtt, aki akkor név szerint Athanasziosz volt. Patrainak a métropolisz jogkörét adta, amrly azelőtt az érseki székhelyét gyakorolta."

"Askenázi, azaz német zsidók"

The word Ashkenaz first appears in the genealogy in the Tanakh (Genesis 10) as a son of Gomer and grandson of Japheth. It is thought that the name originally applied to the Scythians (Ishkuz), who were called Ashkuza in Assyrian inscriptions, and lake Ascanius and the region Ascania in Anatolia derive their names from this group. Ashkenaz in later Hebrew tradition became identified with the peoples of Germany, and in particular to the area along the Rhine.

Tipikus példája annak, amikor valaki nincs tisztában egy fogalom történeti jelentésfejlődésével.

Az askenázi zsidók eredetileg nyilvánvalóan szkíta-zsidók voltak, akik talán már a hatti/szkíta népmozgásokkal átlépték észak felé a Kaukázus vonalát. Xenophón szerint pl. a Zab folyók egyikét Szabatosznak hívták.

"a kazárok türkök voltak"

A kazár etnogenezist te nem fogod tudni egy ilyen egyszerű, odavetett megjegyzéssel elintézni, barátom.

Eleve, kit tekintesz kazárnak? Ha csak a birodalom uralkodó, névadó etnikumát, akkor is sanszos, hogy megint hülyeséget írsz. Legyen elég Vásáry Istvánt idéznem erről: "a nemrégen előkerült és publikált terhi ujgur feliraton (756 körül) a berszil és a kaszar (a kazár név alakváltozata) nevek egymás társaságában fordulnak elő. Tehát a 8. században Mongóliában e két törzs az oguz–ujgur törzsszövetség tagja volt, ugyanakkor két hasonnevű törzs, a berszil és kazár már száz évvel korábban a Kaukázustól északra élt. Milyen történeti tényeket takarhat ez a kettősség? Csak azt, hogy a berszil és kaszar/kazár törzsek egy része valamikor (lehet, hogy a 463-as priszkoszi vándorláskor, de lehet, hogy az előtt vagy után is; sajnos semmilyen forrás nem szól róla) nyugatra húzódtak, a Kaukázus vidékére. A kazároknak a nyugati-türkökkel, a kazár nyelvnek pedig egy köztörök nyelvvel való azonosítása ezek után nem valószínű."

Pszeudo-Zakhariász 555. évi néplistájában már ott szerepelnek a kazárok, de birodalmuk megszerveződéséig elég képlékeny volt a pálya. Több államalakulat létezéséről tudunk itt a var-khunoknak és a türköknek a Kaukázus északi előteréig kiterjeszkedő, VI. század 60-as, 70-es években megszerveződő államaitól kezdődően. A 630-as évek második felében például a varkhonita területeken Kubrat önállósult. Kazária egyik előzménye lehetett a türk balandzsárok konföderációjának megalakulása ugyanekkor a dagesztáni Terek és Szulák folyó vidékén. Ennek az államképződménynek a fővárosa volt az azonos nevű Balandzsár, amely a 720-as évek közepéig szolgált a kazárok székhelyéül. A VIII. század 20-as éveinek második felétől Balandzsár helyét, még mindig a Kaszpi-tenger nyugati partvidékén egy másik város, Szamandár veszi át, mely az 598-ban ide érkező hun zabenderekről kaphatta a nevét (Theophülaktosz Szimokattész). A Terek menti Kizljár mellett lévő romokkal azonosítják. Isztakhrí szerint termékeny kertjeiről, szőlőiről és boráról volt ismert, Khorenei Mózes M-s-n-d-r alakban közli a nevét. A zabenderekben Szádeczky-Kardoss Samu szabarokat/szabereket lát (Sinor Dénes szerk.: The Cambridge History of Early Inner Asia; 1990, 222., vö. onogur, onogundur/nándor). Vásáry István: "A Kazár Birodalom születése és későbbi sorsa is szorosan összefüggött Derbent városával ... létrejötte éppen az északi nomád ellenség, a kazárok elleni védekezésnek volt köszönhető ... Az albániai nomád betörés vezetői a szavirok voltak, hiszen ez idő tájt az avarok, majd türkök megjelenéséig a szavirok voltak a legerősebb hatalom az Észak-Kaukázusban. A kazárok és más ogur-bolgár törzsek csak mint a szavirok szövetségesei vehettek részt a betörésekben ... A 650-es években tehát, a kubáni bolgárok fél évszázados uralmának intermezzója után a kazárok kerültek hatalomra az észak-kaukázusi térségben. Soknemzetiségű birodalmukban különböző ogur-bolgár törzseket, a szavirokat és az iráni alánokat fogták össze." Maszúdí szerint a kazárok eredeti neve a szabír volt.

Askenázi, azaz német zsidók a késő középkori zsidóüldözések után települtek át Kelet-Európába és etnikailag máig a nyugati fehérekkel rokon génörökséget hordoznak, az örökölt betegségek genetikai kutatásában ez régóta téma. Nézz utána a neten.

Ázsiai és mediterrán vidékekkel a szefárdok mutatnak rokonságot, a kazárokkal inkább ők lennének rokoníthatók, csakhogy a szefárdok eredetileg a hispániai mór kalifátusban éltek, később vándoroltak kelet felé, főleg az ottomán birodalom területére.

Valójában a kazárok türkök voltak, aki felvették zsidó vallást, sok közük nincs egyik mai zsidó csoporthoz sem.

Amúgy ez az egész téma kissé zavaros. Tucatnyi népet, több ezer évet és számos kultúrkört fog át, amit szerencsétlen módon az avarok "egyesítenének". A világ legnagyobb része sosem hallott az avarokról, az egy magyar legenda hogy ilyen nagy a jelentőségük.

Nem kell persze mindent ilyen mereven nézni, fikció topicnak kb. olyan mint a dunántúli köztársaság. Bár a végén az még valóság lesz :)