|
|
 |
hergerle
2010-11-13 10:49:35
|
548
|
Aztán jött Ady....
Menekülés az Úrhoz
Be szép a régi kép, a tiszta, Be szép volt a világon élni, Be szép volt az a lázadó, Mégis uras, szent Össze-Vissza.
Imádkozni is tudtunk néha, De mindenképp Istené voltunk, Nem-akartan és nem-tudón Legbőszebb óránk se volt léha.
Be szépeket elhittünk akkor És a Poklot hogy elfeledtük És most a Pokol muzsikál: Fülünkben száz és szörnyű akkord.
Megszakadt szép imádkozásunk, Pedig valahogyan: van Isten, Nem nagyon törődik velünk, De betakar, ha nagyon fázunk.
Imádkozzunk, hogy higyve higyjünk: Van Isten, de vigyáz Magára, Van Isten s tán éppen olyas, Kilyenekben valaha hittünk.
Adjuk Neki hittel magunkat, Ő mégiscsak legjobb Kisértet, Nincs már semmi hinnivaló, Higyjünk hát a van-vagy-nincs Urnak.
Mert ő mégis legjobb Kisértet S mert szörnyüséges, lehetetlen, Hogy senkié vagy emberé Az Élet, az Élet, az Élet. |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2010-11-12 23:19:33
|
537
|
Látom, nagyon zokon vetted a teremtésről alkotott véleményem.
Nos akkor egy igazi "komenista" véleményt idézek az eseményről:
S mi tessék rajta? Hogy nehány anyag Más-más tulajdonokkal felruházva, Miket előbb, hogysem nyilatkozának, Nem is sejtettél bennök, úgy lehet, Vagy, ha igen, másítni nincs erőd, Nehány golyóba összevissza gyúrva, Most vonzza, űzi és taszítja egymást, Nehány féregben öntudatra kél, Míg minden megtelt, míg minden kihűlt, És megmarad a semleges salak. - Az ember ezt, ha egykor ellesi, Vegykonyhájában szintén megteszi. - Te nagy konyhádba helyzéd embered, S elnézed néki, hogy kontárkodik, Kotyvaszt, s magát Istennek képzeli. De hogyha elfecsérli s rontja majd A főztet, akkor gyúlsz késő haragra. Pedig mit vársz mást egy műkedvelőtől? - Aztán mivégre az egész teremtés? Dicsőségedre írtál költeményt, Beléhelyezted egy rossz gépezetbe, És meg nem únod véges végtelen, Hogy az a nóta mindig úgy megyen. Méltó-e illyen aggastyánhoz e Játék, melyen csak gyermekszív hevülhet? Hol sárba gyúrt kis szikra mímeli Urát, de torzalak csak, képe nem; Végzet, szabadság egymást üldözi, S hiányzik az összhangzó értelem. -
Én nem tudnám ilyen szépen megfogalmazni.
Segítség: Madách: Az ember tragédiája. Első szín.
(Bár legutóbb az urat felváltotta a Power Point a Nagy Ember által megálmodott és a gyengénlátóknak nagy örömére szolgáló színház díszbemutatóján, ami elég sokat rontott a mű értékén.) |
|
Előzmény:
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|