Keresés

Вначале необходим небольшой экскурс в область византийской денежно-весовой системы. Ее иследователи уделили немало внимания каталогизации археологического материала - прежде всего монет и весовых гирек, но при том прошли мимо такого замечательного факта, как на
Г. Г. Литаврин (2000, с. 184-185, примеч. 1) счел эти наши статистические выкладки "неправомерными", так как, по мнению историка, в основу их надо положить не частоту повторения тождественных календарных порядков в целом, а
Ср., между прочим, аналогичное выражение в упомянутом адреснике трактата Константина Багрянородного, систематически употребляемое для выделения сыновей-соправителей, "сыновей-василевсов", болгарского царя, "великого и вы
Примечательно, что срок правления Иоанна Цимисхия определен при этом совершенно правильно в 6 лет и 1 месяц (Бенешевич, 2, с. 229.12); у Скилицы же и здесь сбой: царствованию Цимисхия отведено 6 лет и 6 месяцев (Scyl., р. 312.23), что противоречит его же правильным данным о времени смерти Никифора II Фоки (декабрь 969 г.: ibid., р. 279.95-01) и неправильным- о дате смерти Цимисхия: декабрь 975 г.
В последние годы даже в немецкой науке наблюдаются несколько доктринёрские, на наш взгляд, попытки вытеснить идею А. Бракманна об активной и целенаправленной политике Оттона I на востоке за пределы академической науки, списав ее в разряд издержек польско-немецкого политического противоборства 30-х гг. XX в. (см., например: Althoff, 1992, S. 158-159). По мнению Г. Альтхоффа, "современная наука совершенно отказалась от подобных воззрений", но в подкрепление своей оценки известный медиевист способен привести только одну
"Etenim erant ei duo episcopi reverentissimi, sanctus videlicet Adalbertus, archiepiscopus de civitate Pragra (так! - A. H.), quae est in provincia Berehem, sanctus etiam Brunus, episcopus de civitate Osburg, quae est in provintia Baioariae, consanguineus eiusdem imperatoris. Nam sanctus Adalbertus parvus statura, sanctus Brunus procere corpore erant... Quod exemplum eius secutus sanctus Brunus episcopus petiit imperatorem, ut pro eo iuberet consecrare in sede sua episcopum, quem elegerat, nomine Odolricum. Quo facto et ipse humiliter abiit in provinciam Ungriam, quae dicitur Alba Ungria ad differentiam alteri Ungrie Nigre, pro eo quod populus est colore fusco velut Etiopes ... Sanctus autem Brunus convertit ad fidem Ungriam provintiam aliam, que vocatur Russia. Regem Ungrie baptizavit, qui vocabatur Gouz, et mutato nomine in baptismo Stephanum vocavit, quem Oto imperator in natali protomartiris Stephani a baptismate excepit, et regnum ei liberrime habere permisit, dans ei licentiam ferre lanceam sacram ubique, sicut ipsi imperatori mos est, et reliquias ex clavis Domini et lancea sancti Mauricii ei concessit in propria lancea. Rex quoque supradictus filium suum baptizare iussit sancto Bruno, imponens ei nomen sicut sibi Stephanum. Et ipsi filio eius Stephano Oto imperator sororem Eenrici, postea imperatoris, in coniugio dedit. At vero sanctus Brunus, cum ad Pincenates properavisset, et Christum praedicaret (так! - A. H.) cepisset illis, passus est ab eis, sicut passus fuerat sanctus Adalbertus. Nam Pincenati, diabolico furore sevientes, viscera omnia ventris per exiguum foramen lateris ei extraxerunt et fortissimum Dei martirem perfecerunt. Corpus eius Russorum gens magno precio redemit et in Russia monasterium eius nominis construxerunt (так! - A. H.) magnisque miraculis coruscare cepit (так! - A. #.). Post paucos dies quidam Grecus episcopus in Russiam venit et medietatem ipsius provintie, quae adhuc idolis dedita erat, convertit et morem Grecum in barba crescenda et ceteris exemplis eos suscipere fecit.

http://www.kramer.ru/power/lib/history/page488.html

Kezdetben szükséges egy kis kirándulás a régióban a bizánci monetáris tömeg rendszer. A lány kutató kifizetett sok figyelmet katalogizáló régészeti anyag - elsősorban a súlya az érmék és a GUIREC, de az eltelt egy ilyen figyelemre méltó tény, mint a 
G. G. Litavrin (2000, pp 184-185, megjegyzés. 1) tekinthetők meg a statisztikai számítások "illegális", mivel szerinte a történészek, az alapítvány szükséges tenni nem ismétlődő azonos naptári megrendelések általában, és 
Wed, Mellesleg, egy hasonló kifejezést a fenti adresnike értekezésének Bíborbanszületett Konstantin, rendszeresen alkalmazott kiválasztásához fia együtt uralkodók, fiai basileuses, bolgár király, "akkor nagy és 
figyelemre méltó, hogy a kifejezés a John Tzimisces határozni, ha az feltétlenül helyes 6 éves és 1 hónap (Nebeshevich, 2, pp 229,12) a Skylitzes ugyanaz a dolog itt egy hiba: uralkodása Tzimisces szentelt 6 év és 6 hónap (Scyl., p. 312,23), ami ellentmond a saját megfelelő adatok a halála Nicephorus II Phocas (decemberi 969 város: ugyanott. o. 279,95-01), és rossz a halál időpontját Tzimisces: december, 975 

az utóbbi években még a német tudomány van néhány doktriner, véleményünk szerint, megpróbálja kiszorítani azt az elképzelést, A. Brakmanna aktív és látható politika I. Ottó a keleti túli egyetemek, hogy írják le a költségeket a kategóriában a lengyel-német politikai konfrontáció között a 30-es években. XX században. (lásd például: Althoff, 1992, S. 158-159.) szerint a G. Althoffa, "A modern tudomány teljesen felhagyott ezen nézetek, de a támogatás annak a vizsgálatnak az a jól ismert középkorias csak vezetni egy 
"Etenim erant ei duó episcopi reverentissimi, Sanctus tudniillik Adalbertus, archiepiscopus de Civitate Pragra (sic - AH), quae est a Provincia Berehem, Sanctus etiam Brunus, episcopus de Civitate Osburg, quae est a provintia Baioariae, consanguineus eiusdem Imperatoris. Nam Sanctus Adalbertus parvus statura, Sanctus Brunus procere corpore erant ... Quod exemplum eius secutus Sanctus Brunus episcopus petiit imperatorem, ut pro eo iuberet consecrare a sede sua episcopum, quem elegerat, nomine Odolricum. Quo facto et ipse humiliter abiit a provinciam Ungriam, quae dicitur Alba Ungria ad differentiam alteri Ungrie Nigre, pro eo quod est Populus Colore Fusco velut Etiopes ... Sanctus autem Brunus convertit ad fidem Ungriam provintiam aliam, que vocatur Oroszországban. Regem Ungrie baptizavit, qui vocabatur Gouz, et mutato nomine a baptismo Stephanum vocavit, quem Oto imperator a natali protomartiris Stephani a baptismate excepit, et regnum ei liberrime HABERE permisit, dans ei licentiam Ferre lanceam sacram ubique, sicut ipsi Imperatori mos est, et reliquias ex Clavis Domini et lancea sancti Mauricii ei concessit a propria lancea. Rex quoque supradictus filium suum baptizare iussit sancto Bruno, imponens ei nomen sicut sibi Stephanum. Et ipsi filio eius Stephano Oto imperator sororem Eenrici, postea Imperatoris, a coniugio dedit. A Vero Sanctus Brunus, cum ad Pincenates properavisset, et Christum praedicaret (sic - AH) cepisset illis, passus est ab EIS, sicut passus fuerat Sanctus Adalbertus. Nam Pincenati, diabolico eksztázis sevientes, a zsigerek omnia Ventris per exiguum foramen lateris ei extraxerunt et fortissimum Dei martirem perfecerunt. Corpus eius Russorum Gens Magno precio redemit et Oroszországban monasterium eius nominis construxerunt (sic - AH) magnisque miraculis coruscare cepit (sic - A. #.). Hozzászólás paucos meghal quidam Grecus episcopus a Russiam venit et medietatem ipsius provintie, quae adhuc idolis dedita erat, convertit et morem Grecum a barba crescenda et ceteris exemplis eos suscipere fecit.

Naiv etimológiájától függetlenül a tudósítás hiteléhez aligha fér kétség" 

Olyan igazi finnugoros bizonyítás... 

Mivel a PVL 996. évi megjegyzése István ungarus királyról a tárgykörünkbe vág, utánanéztem a szövegnek. Egyáltalán nem volt haszontalan a kutakodás, mivel egy másik rusz vonatkozást is találtam:

"Ea tempestate Hotone [!] secundo mortuo, Hoto [!] filius eius, tercius actu et nomine, imperio potitus est. Qui philosophiae intentus, et lucra Christi cogitans, ut ante tribunal Judicis duplicatum redderet talentum, Dei voluntate populos Hungriae, una cum rege eorum ad fidem Christi convertere meruit. […] Etenim erant ei duo episcopi reverentissimi, sanctus videlicet Adalbertus, archiepiscopus de civitate Pragra [!], quae est in provincia Bevehem [Berehem], sanctus etiam Brunus episcopus de civitate Osburg, quae est in provintia Baioarie, consanguineus eiusdem imperatoris. Nam sanctus Adalbertus parvus statura, sanctus Bruno procero corpore erant. [...] Quod exemplum eius [Adalberti] secutus Brunus episcopus, petiit imperatorem, ut pro eo iuberet consecrare in sede suo episcopum quem elegerat, nomine Odolricum. Quo facto, et ipse humiliter abiit in provinciam Ungriam, quae dicitur Alba Ungria ad differentiam alteri Ungrie Nigre, pro eo quod populus est colore fusco velut Etiopes. Sanctus denique Adalbertus convertit ad fidem Christi quattuor istas provincias, quae antiquo paganorum errore detinebantur, scilicet Pollianam, Sclavaniam, Waredoniam, Cracoviam. Quas postquam fundavit in fide, abiit in provintiam Pincenatorum, ut eis predicaret Dominum. Illa gens nimium idolis effera, post octo dies ad eos venerat et Christum eis adnunciare ceperat, nono die reperientes cum orationi incumbere, missilibus quam ferreis confodientes, Christi martirem fecerunt. Deinde, secto capite, corpus ejus in lacum magnum demerserunt; capud autem bestiis in campum projecerunt. Angelus autem Domini accipiens capud, posuit juxta cadaver in ulteriorem ripam; ibi immobile et intactum et incorruptum permansit, quousque negotiatores navigo per illum locum praeterirent. Qui conferentes sanctum thesaurum, patefeceruntque Sclavaniam. Quo comperto, rex Sclavanie, nomine Bolesclavus, quem ipse sanctus Adalbertus baptizaverat, datis magnis muneribus, capud et cadaver excepit cum honore, et monasterium in ejus nomine maximum construxit, et multa miracula fieri coeperunt per eumdem Christi martirem. Passus est autem sanctus Adalbertus die xxiv^o mensis aprilis, id est nono kalendas mai. Sanctus autem Brunus convertit ad fidem Ungriam provintiam, aliam, que vocatur Russia. Regem Ungrie baptizavit, qui vocabatur Gouz, et mutato nomine in baptismo Stephanum vocavit, quem Oto in natali protomartiris Stephani a baptismate excepit, et regnum ei liberrime habere permisit, dans ei licentiam ferre lanceam sacram ubique, sicut ipsi imperatori mos est, et reliquias ex clavis Domini et lancea sancti Mauricii ei concessit in propria lancea. Rex quoque supradictus filium suum baptizare iussit sancto Bruno imponens ei nomen sicut sibi Stephanum. Et ipsi filio eius Stephano Oto imperator sororem Eenrici, postea imperatoris, in coniugio dedit. At vero sanctus Brunus cum ad Pincenates properavisset, et Christum praedicare cepisset illis, passus est ab eis, sicut passus fuit sanctus Adalbertus. Nam Pincenati diabolico furore sevientes, viscera omnia ventris per exiguum foramen lateris ei extraxerunt, et fortissimum Dei martirem perfecerunt. Corpus eius Russorum gens magno precio redemit, et in Russia monasterium eius nomini construxerunt, magnisque miraculis coruscare cepit. Post paucos dies quidem Grecus episcopus in Russiam venit, et medietatem ipsius provintiae, quae adhuc idolis dedita erat, convertit, et morem Grecum in barba crescenda et ceteris exemplis eos suscipere fecit. Odolricus autem, qui sancto Bruno succeserat, ad Dominum migrans, magnis virtutibus clarere meruit. Ideoque monasterium foris civitatem Osburg eius nomini construxit episcopus item Brunus, successor eius, frater Eenrici [!] imperatoris."

A Jules Chavanon-féle kiadás PDF-ben elérhető itt.

Naiv etimológiájától függetlenül a tudósítás hiteléhez aligha fér kétség... De vajon melyik lehetett az a Russia nevű magyar tartomány, ahol Brunó szintén eredményes térítőmunkát végzett?