Keresés

Részletes keresés

WasLos? Creative Commons License 2010-11-11 13:48:26 358

mi a bajod a hat osztályos elemivel?

semmi baj sem volt vele. A tovább tanulás akkor sem volt zárt.  Csak szólok az ancien regimeben 1948 után faji származási alapon megkülönböztetést tettek. Sőt effektive képzettség nélküli de pártkönyvvel rendelkező személyek irányitották a kulturpolitikát.

 

nemcsak Mo-n volt 6 elemis és erre épülő képzés.

 

 

amugy mit ugrálsz? épp az exkomcsik és szadeszesek vezették be a tandíjat  - Bokros , majd Flet0vics Flet0ék szerették volna . Tiltakoztál ? 

A hozzászólás:
irigy kutya Creative Commons License 2010-11-11 08:14:34 356

Szegény Klebelsbergnek nagyon rá kellett kapcsolnia, hogy felfejlessze az oktatási rendszer ÁLLAMI részét, mely az addig túlnyomó, színvonalában nem igazán egységes, és korszerűtlen egyházi fenntartású intézmények mellett korábban elég hézagos és gyengécske volt.

 

 El kell ismernünk e jeles miniszter erőfeszítéseit, melyek sokban megalapozták a 45-48 utáni kiterjedését az oktatásnak. Ő az adottt kereteken belül megpróbálta elérni az állami oktatásfejlesztés terén amit lehetett. Mindezt azonban behatárolta hogy sok és sokféle fenntartású egyházi intézmény felett csak közvetett befolyással rendelkezett (mivel fenntartóik autonómok voltak), továbbá a társadalmi termék jelentős része az egyházak kezén összpontosult.

 

Fontos korlátja volt e rendszernek, és a felemelkedésnek, hogy még ha volt is iskola, de a szegényebb falusi parasztok, városi munkások gyerekei (tömegekről beszélünk) lehettek bármilyen tehetségesek, családjuknak az adott körülményei között az ő keresetükre, segéd- és napszámosmunkájukra is szüksége volt, és már 12 évesen, vagy előbb ott kellett hagyniuk az iskolát.

 

Polgáriba, plábe gimnáziumba, már csak főleg a középosztály gyermekei juthattak. Igaz voltak ösztöndíjak pl. egyházi iskolákban is tehetséges szegény gyerekek részére, de ez csepp volt a tengerben. Habár léteztek néhány helyen a mai 8 osztályoshoz hasonlító felső népiskolának, ismétlőiskolának nevezett  kísérleti osztályok, azokba meg alig jártak a falusi gyertekek, de amúgy is mire készített volna fel? Be akarták vezetni a 8 osztályt, de éppen anyagi okokból halogatták Hóman-ék hosszasan, s csak 45 után vált ez is lehetővé, az akkori merészebb reform révén.

 

45-48 után a társadalmi feltételei és az intézményi feltételei is gyökeresen és tömegesen javultak 45 előtthöz képest, ez nem értékeli le Klebelsbergék munkáját, csak egy arra is ráépülő minőségi és mennyiségi ugrás. És még csak nem is csak a kommunisták érdeme, pl. a kisgazdáké is.

Előzmény:
WasLos? Creative Commons License 2010-11-10 20:17:49 347

Az 1945-48 közötti népi demokratikus átalakulás csak szemellenzős jobbos szemmel visszanézve azonos a komcsik hatalomszerzésével.

 ------------

 

ki nem volt MKP párttag akkor?  Szinte mindenhova beültették az embereiket : titkos párttagok. Olvasd el rákosi emlékiratait, vagy a témával foglalkozo forrásokat, stb.

 

-----------------------------

klebersberg tanyasi sulija mióta volt fizetős? Amugy csak továbbvitték .

-----------

  • Oktatásügy két meghatározó politikusa: Klebelsberg Kunó (miniszter: 1922-31), Hóman Bálint (miniszter: 1932-42).
  • Oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazatának tartották és ennek megfelelő juttatásban kívánták részesíteni.
  • Népiskolai oktatás fejlesztése (hatására 7%-ra csökkent az analfabétizmus).
  • Falusi és tanyasi lakosság alacsony műveltségi szintje és agrárismereteinek hiányossága miatt a kultuszkormányzat támogatta az iskolán kívüli ismeretterjesztést (népház, művelődési ház, népkönyvtár).
  • Legáltalánosabb oktatási forma: négy elemi osztály, négy polgári osztály (népszerű a felső kereskedelmi osztály is).
  • 1924.: Klebelsberg középiskolai reformja: reáliskola (német, francia, természettudományos műveltség), humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus műveltség), reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern ismeretanyag), mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi felvételire.
  • 1938.: Hóman középiskolai reformja: egységesíti a középiskolákat (gimnázium), szakközépiskolák felállítása (gyakorlatibb képzés).
  • Középfokú iskolák magas színvonalúak, számos tudóstanár működik itt.
  • Nevelési elvekben a keresztény nemzeti szellem eluralkodása erősödik (iskolán kívül a cserkész- és leventemozgalom elterjedése).
  • Egyetemek fejlesztése (kolozsvári áttelepítése Szegedre, pozsonyié Pécsre, selmecbányai bányászati főiskola Sopronba) és Debrecen támogatása, önálló
  • Közgazdaságtudományi Kar beindítása Budapesten.
  • Külföldi magyar intézetek hálózatának kiépítése.
  • Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!