|
|
 |
irigy kutya
2010-11-11 08:14:34
|
356
|
Szegény Klebelsbergnek nagyon rá kellett kapcsolnia, hogy felfejlessze az oktatási rendszer ÁLLAMI részét, mely az addig túlnyomó, színvonalában nem igazán egységes, és korszerűtlen egyházi fenntartású intézmények mellett korábban elég hézagos és gyengécske volt.
El kell ismernünk e jeles miniszter erőfeszítéseit, melyek sokban megalapozták a 45-48 utáni kiterjedését az oktatásnak. Ő az adottt kereteken belül megpróbálta elérni az állami oktatásfejlesztés terén amit lehetett. Mindezt azonban behatárolta hogy sok és sokféle fenntartású egyházi intézmény felett csak közvetett befolyással rendelkezett (mivel fenntartóik autonómok voltak), továbbá a társadalmi termék jelentős része az egyházak kezén összpontosult.
Fontos korlátja volt e rendszernek, és a felemelkedésnek, hogy még ha volt is iskola, de a szegényebb falusi parasztok, városi munkások gyerekei (tömegekről beszélünk) lehettek bármilyen tehetségesek, családjuknak az adott körülményei között az ő keresetükre, segéd- és napszámosmunkájukra is szüksége volt, és már 12 évesen, vagy előbb ott kellett hagyniuk az iskolát.
Polgáriba, plábe gimnáziumba, már csak főleg a középosztály gyermekei juthattak. Igaz voltak ösztöndíjak pl. egyházi iskolákban is tehetséges szegény gyerekek részére, de ez csepp volt a tengerben. Habár léteztek néhány helyen a mai 8 osztályoshoz hasonlító felső népiskolának, ismétlőiskolának nevezett kísérleti osztályok, azokba meg alig jártak a falusi gyertekek, de amúgy is mire készített volna fel? Be akarták vezetni a 8 osztályt, de éppen anyagi okokból halogatták Hóman-ék hosszasan, s csak 45 után vált ez is lehetővé, az akkori merészebb reform révén.
45-48 után a társadalmi feltételei és az intézményi feltételei is gyökeresen és tömegesen javultak 45 előtthöz képest, ez nem értékeli le Klebelsbergék munkáját, csak egy arra is ráépülő minőségi és mennyiségi ugrás. És még csak nem is csak a kommunisták érdeme, pl. a kisgazdáké is. |
|
A hozzászólás:
 |
WasLos?
2010-11-10 20:17:49
|
347
|
Az 1945-48 közötti népi demokratikus átalakulás csak szemellenzős jobbos szemmel visszanézve azonos a komcsik hatalomszerzésével.
------------
ki nem volt MKP párttag akkor? Szinte mindenhova beültették az embereiket : titkos párttagok. Olvasd el rákosi emlékiratait, vagy a témával foglalkozo forrásokat, stb.
-----------------------------
klebersberg tanyasi sulija mióta volt fizetős? Amugy csak továbbvitték .
-----------
Oktatásügy két meghatározó politikusa: Klebelsberg Kunó (miniszter: 1922-31), Hóman Bálint (miniszter: 1932-42).
Oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazatának tartották és ennek megfelelő juttatásban kívánták részesíteni.
Népiskolai oktatás fejlesztése (hatására 7%-ra csökkent az analfabétizmus).
Falusi és tanyasi lakosság alacsony műveltségi szintje és agrárismereteinek hiányossága miatt a kultuszkormányzat támogatta az iskolán kívüli ismeretterjesztést (népház, művelődési ház, népkönyvtár).
Legáltalánosabb oktatási forma: négy elemi osztály, négy polgári osztály (népszerű a felső kereskedelmi osztály is).
1924.: Klebelsberg középiskolai reformja: reáliskola (német, francia, természettudományos műveltség), humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus műveltség), reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern ismeretanyag), mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi felvételire.
1938.: Hóman középiskolai reformja: egységesíti a középiskolákat (gimnázium), szakközépiskolák felállítása (gyakorlatibb képzés).
Középfokú iskolák magas színvonalúak, számos tudóstanár működik itt.
Nevelési elvekben a keresztény nemzeti szellem eluralkodása erősödik (iskolán kívül a cserkész- és leventemozgalom elterjedése).
Egyetemek fejlesztése (kolozsvári áttelepítése Szegedre, pozsonyié Pécsre, selmecbányai bányászati főiskola Sopronba) és Debrecen támogatása, önálló
Közgazdaságtudományi Kar beindítása Budapesten.
Külföldi magyar intézetek hálózatának kiépítése. |
|
Előzmény:
 |
irigy kutya
2010-11-10 08:15:04
|
324
|
Az 1945-48 közötti népi demokratikus átalakulás csak szemellenzős jobbos szemmel visszanézve azonos a komcsik hatalomszerzésével.
Valójában Magyarország legnagyobb horderejű -szemben Viktorék tiszavirág "forradalmával" - forradalmi lendületű és erejű társadalmi átalakulása zajlott akkor.
Nagyon sajnálatos, hogy a népi demokratikus koalíció által végrehajtott átalakítást egy kisebbségi pártja a MKP a hatalommal együtt kisajátította és torz irányba terelte.
Kezdjük azzal, hogy Klebelsberg 6 osztályos iskoláival szemben teljes körű, ingyenes, kötelező és egységes tantervű 8 osztályos iskolarendszert hoztak létre 45 után.
Azt az apróságot, hogy jobban megfizették a tanítókat, tanárokat, már ne is említsük.
Folytassuk azzal, hogy a szakmunkásképzést kiterjesztették, tömegessé tették és korszerűsítették. Újabb felemelkedési esély.
Amíg 45 előtt a szakközépiskolákban, gimnáziumokban, melyek elég nagy arányban felekezetiek voltak, eleve kis számban kerültek be tanulók, főleg a társadalmi elitek gyermekei, kis kivétellel tandíjat kellett fizetni, addig 45 után ingyenessé, egységessé tették és a tömegek számára lehetővé tették a középfokú oktatást, ilyen apróságokról, mint kollégiumok létesítése ne is beszéljünk.
Az felsőoktatás, melyet 45 előtt valóban csak a szűk elit tudott elvégezni (kevés hely, tandíj, magas költségek), szintén NAGY állami pénz ráfordításával modernizáltak, ingyenessé tettek és ha nem is a mai mértékben, de jelentősen emeltéák a hallgatószámot, lehetővé téve a szélesebb társadalmi (alsóbb) rétegek fiataljainak a felemelkedést.
Az, hogy 48 után a komcsik mindent lerohasztottak, de bezzeg 45 előtt mi mindent megtettek az egyházi iskolafenntartók a nép felemelkedéséért, tévedés, mert elhallgatja az általános és jellemző fejlődési vonulatot, míg egyedi, kétségkívül létező, de kevésbé jelentős esetekből akar általános képet adni.
Ami pedig 45-47/48 legfőbb vívmánya, hogy mindazt ami korábban javakban, intézményekben, stb egy szűkebb társadalmi réteg érdekeit szolgálta, azt földosztáűs, államosítás, stb révén szélesebb tömegek sorsának jobbra fordulására fordították.
A torzulkások ott kezdődtek, amikor a társadalmiasított- és egyéni kis tulajdon jól kialakított arányát voluntarista állampárti államkapitalizmusba döngölték egybe (Rákosi és Kádár).
1956-ban pont ezért keltett Mindszenty beszéde ellenszenvet tömegekeben, mert az 1947-48 körüli állapotokat 56-ban szívesen visszaállították volna az emberek, de az 1945 előttiekről hallani sem akartak.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|