|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
gyere a papához
 2010-09-26 10:41:25
|
173
|
Kicsit offtopic lesz:
"Ez egy engem és másokat élénken foglalkoztató filozófiai kérdés: vajon olyan szerkezetű-e az agyunk, hogy bizonyos absztrakciókra, matematikai, társadalmi, fizikai viszonyok megértésére nem képes, és nem is ismerjük ezt fel?"
Az erre való válasz attól függ, hogy a nevezett "absztrakciók" (vagy törvényszerűségek) mennyire bonyolultak, és/vagy mennyire nem antropomorfak, vagyis idegenek a megszokott, az ismert környezetünk (makrovilág) alapján kialakított gondolkodási sémáinkhoz képest. (Vö.: A klasszikus- és a kvantumfizikai elméleteket -ez utóbbiak már "nem antropomorfak".
Másrészt pedig, az emberi agy kapacitása, felfogóképessége nyilvánvalóan korlátos. Mint ahogy az állati agyé is -de ez utóbbit könnyű belátni. Amennyiben a világ "absztrakciós szintje" szintén korlátos, (vagyis nem határtalanul bonyolult -és SZVSZ ez a valószínű), akkor jó esély van rá, hogy ezzel a mi kis korlátos agyunkkal is megértjük előbb utóbb. |
|
Előzmény:
 |
|
Nautilus_
2010-09-19 04:19:32
|
160
|
Az idegenek es a foldiek kozott kb. akkora kulonbseg van fejlettseg szintjen, mint kzoottunk es az aranyhalak kozott.
Ez egy engem és másokat élénken foglalkoztató filozófiai kérdés: vajon olyan szerkezetű-e az agyunk, hogy bizonyos absztrakciókra, matematikai, társadalmi, fizikai viszonyok megértésére nem képes, és nem is ismerjük ezt fel?
A választ per definitionem nem tudhatjuk, másrészt agyunk képes intencióink előfeltevéseinek vizsgálatára, absztrakcióra, és mély önreflexióra, és ez egyedülálló az élővilágban.
Lehet-e például olyan mindig igaz logikai axióma, amelyet nem ismerünk fel?
(Bodri kutya, és az ÁFA-visszaigénylés - mondta bölcs tanárom az egyetemen.)
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
