|
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
 2010-09-19 15:29:04
|
6
|
Érdemes végigolvasgatni a linkeket.
Amennyiben kapcsolatot vélünk a Stonehenge kultuszával, akkor druida vallás jellegű hitvilág, ami egy ősi pogány természetvallás, mágia ill. sámánizmus jellegű misztika kapcsolható hozzájuk, s annak valamilyen asztronómiai része, Napkultikus ill. obszervatórium jellegű építmény, naptemplom vagy ilyesmi.
Grandpierre:
"A kőkörök mibenléte mindmáig nem tisztázott. A szerző hét részes tanulmánysorozata 2005-ben látott napvilágot a KAPU folyóiratban (http://www.grandpierre.hu/200504/0503Kokorok.htm). Ez a sorozat a maga nemében páratlan összefoglaló mű, mert először foglalja össze a kőkörök Kárpát-medencei vonatkozásait. Eredményeképpen a kőkörök Naptemplomok voltak, egyszerre csillagászati és vallási központok, amelyeknek építése világszerte elsősorban a magyar (szkíta, szarmata, hun) mágusoknak köszönhető. Már ebben a sorozatban felvetettem a körárkok és a kőkörök szoros összefüggését. Most tovább tágítjuk a kört, és megvizsgáljuk a kurgánok, a halomsírok és a hunhalmok (újabban kunhalom-ként emlegetett) rokonságát.
Először is nézzük meg, hogyan jellemezhetők a kurgánok. Tipikus alkotóelemeik: temetkezési domb, benne kamra, benne szentély, oltár, áldozati tűzgödör; folyosó, gyakran bejárat; kő védőfal, kőkerítés, kőszobrok, kőoszlopok, sáncárok, sugárút, fa tetőzet a kurgán felett vagy körül, a kurgán mennyezetében, vagy a kurgán körül (lásd http://en.wikipedia.org/wiki/Kurgan). Tegyük hozzá, hogy orosz kutatók kimutatásai szerint a kurgánok szerkezete, tájolása általában tudatosan kialakított volt, megtervezésüknél a Nap és a Hold kultusza is kimutatható. A Tiszántúl számtalan kurgánjának többségét valószínűleg jóval korábban, a rézkor kései időszakában, a Kr. e. 4. évezred második felében emelték a sztyeppei pásztortörzsek - írja Kulcsár Gabriella (A magyar régészet az ezredfordulón. Bronzkor. 2003, 141. o. http://www.regeszet.org.hu/images/regeszet2000/h_006.pdf).
A kurgánok tehát jellemzően temetkezési dombbal, sáncárokkal, sugárúttal, és a kurgánt környező, körülvevő kőoszlopokkal, kőkerítéssel egyaránt rendelkeznek. Ha összevetjük őket a kőkörökkel, láthatjuk, hogy a Stonehenge-típusú kőkörökben nincs a kőkörök közepén kimondottan szembeötlő domb, bár megvan a tűzgödör, az égtájak szerinti tájolás, a sugárút stb. Stonehenge közvetlen közelében azonban egész Britanniában a legsűrűbben találhatók sírhalmok. Ugyanakkor például Newgrange, a híres írországi halomsír, amelyet szintén kőkör vesz körül, közepén a kurgánokra jellemző méretű, 12 méter magas, 80 méter körüli átmérőjű domb található (05. kép).
A dombban kőfolyosó vezet a téli napforduló napfelkeltéjének irányában a középpontba. Ráadásul Newgrange világhírű bejárati kövén a híres hármas spirál (06. kép)
szembeötlő rokonságban áll a kékesdi temetőből előkerült hun övdísz hármas spirálja (07. kép).
Ennek alapján Newgrange is kurgánnak tartható, ha a kurgánt egyszerűbben határozzuk meg, úgy, mint olyan dombot (sírhalmot), amelyet kőkör vesz körül. Valóban, Newgrange-et tumulus-nak is nevezik (http://hu.wikipedia.org/wiki/Br%C3%BA_na_B%C3%B3inne). Úgy tűnik, hogy a sík központi térségű Stonehenge, vagy a Kárpát-medencei Sarmisegethuza elsősorban csillagászati és szertartásos célokat szolgálhatott, míg a kurgánok (Newgrange, a szkíta Szalbik, Pazyrik, az alföldi kurgánok stb) elsősorban temetkezéssel összefüggő vallásos-tudományos célokat szolgáltak. Ahhoz, hogy tisztábban lássuk a kőkörök, körárkok, sírhalmok mibenlétét, vizsgáljuk meg most, milyenek a kunhalmok. "
http://www.grandpierre.hu/200504/0503Kokorok.htm |
|
Előzmény:
 |
|
Jávorfácska
2010-09-19 07:41:40
|
5
|
Még egy kérdés:)
Lehet tudni valamit a lengyeliek hitvilágáról? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
