|
|
 |
showtimes
 2010-09-16 16:13:53
|
101
|
ha valami halovány rádióinterjú alapján akarsz történelmi koncecpiót felállítani, akkor nagyon nagy tévúton jársz.
1, az orosz (szovjet) átlagember anno csak annyit tudott a magyarokról, hogy WW1-ben ellenségek voltunk, aztán a WW2-ben megint, de ők megverték a fasisztákat, esetleg a 70-80-as éveken szocializáltak emlékeznek az Ikarus buszra, Globusz konzervre, esetleg még 1-2 élelmiszerre. -- magyarokról sosem volt fogalma az átlag orosznak, ha valamit tud akkor is, hogy ellenség, megbízhatatlan (még táboron belül is baj van velük: lásd 56).
2, 48-as retro emlékezések. teljesen más viszonyok voltak, ők akkor nem megszállni jöttek, csak a császárt kisegítették. az orosz tisztikar jelentős része pedig nem is orosz, hanem valójában balti német volt, egészen más kultúrkör mint a katonák 95 százaléka...
A hadilobogókat jól megfontolt politikai okokból adták vissza - a magyar-szovjet puhatolózás mögött végig a közös ROMÁNELLENESSÉG állt.
Amit büntetésként kaptunk, a románok azt kapták jutalmul (kommunizmus).
A szovjetek nem szerették a románokat, de annyi eszük volt, hogy nem szabad a végletekig megalázni. Elvették tőlük Észak-Bukovinát, Beszarábiát, a Duna-delta egy részét, a szláv Bulgáriának adták Dél-Dobrudzsát - - a sok veszteséget pedig azzal kompenzálták a győztes románoknak, hogy visszakapták a főellenségnek tartott Magyarországtól Észak-Erdélyt ... |
|
|
|
Dió4
2010-09-16 15:28:39
|
100
|
Értem, de egy ilyen beszélgetésből nem biztos, hogy érdemes általánosan következtetni. A 48-as ügy, a fene tudja, ugye olyat is hallhattunk, hogy a revízió idején a németek csináltak néha rendet Dél-Erdélyben, amikor a románok elveszítették a mértéket a magyarokkal szemben, s a kulturáltabbnak tartott magyarokkal szimpatizáltak.
Én sajnos azt gondolom inkább, mindkettőnket lenézték, sajnos adtunk is erre alapot.
Az egyszerű orosz ember talán néhány jó mezőgazdasági termék miatt jó képzeteket alakított ki rólunk, de pl. a háborús veteránok még a 2000-es években is tiltakoztak a Voronyezs környéki emlékhelyek miatt, amit a magyar "fasisztáknak" állítottak. Van ilyen is olyan is. A németekre valóban nem jellemző, hogy szimpatizálnának más népekkel, annak azért van oka, miért éppen ott alakult ki a fajelmélet. Mégis, rengeteg intelligens, toleráns német van, aki szeret más helyekre utazni, más népekkel érintkezni.
Az oroszokkal az ő szempontjukból nézve túl sok kapcsolatunk nem volt, nekik '48, '56 huszadrangú események. Nem vagyunk ősellenségek mint a németek, lengyelek. Túl sokat talán nem is tudnak rólunk, csak hogy jó almákat vittünk nekik pár évtizede, s hogy fejletlenebbek nem vagyunk. Így aztán könnyebb jó képzeteket elraktározniuk.
Mi azért ezt egészen máshogy éltük meg. Szóval sok ilyen legenda kering, emlegetik, hogy az oroszok milyen barátságosak voltak, amikor bejöttek '44-ben, de a személyes élmények nem éppen ezt sugallják. Vannak hadifogoly visszaemlékezésekről filmek, abból se ez szűrhető le, kulturálatlan, kegyetlenül irányított, néha szabadjára engedett hadsereg volt az erre jellemző jegyekkel. |
|
A hozzászólás:
 |
|
100Hz
2010-09-16 14:53:57
|
99
|
Az oroszok jóindulatával kapcsolatban.... valamikor, évekkel ezelőtt volt a Magyar Rádióban valami beszélgetés egy történésszel. Csak úgy ahogy figyeltem, de én is meglepődtem, a 48-as szabadságharcról, a fegyverletételről szólt, ott hangzott el, hogy az oroszok milyen kiemelt jóindulattal bántak a fegyverletételt követően magyar tisztekkel és hogy egyáltalán nem volt kedvükre való, hogy az osztrákoknak át kellett adniuk őket. És ott hangzott el az is, hogy az egyszerű átlag orosz ember a mai napig szimpatizál a magyarokkal, valamilyen oknál fogva talán nagy szó -kedvelnek bennünket- .... csak megfogott, mert meglepett.
Erre utaltam. |
|
Előzmény:
|
|
Dió4
2010-09-16 14:20:11
|
96
|
Szerintem a sztálingrádi fordulat egy átlagembernek, s egy magyar kormánytagnak se volt egyértelmű. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy '86-ban már világos volt, hogy összedől a kommunizmus Kelet-Európában. Pedig ez még '88-ban se volt biztos. Hazudik, aki azt mondja, ő tudta. Senki se tudta. Október 23-án még tudjuk mik történtek ekkor is, Csehszlovákia, az NDK, Románia, Bulgária még mozdulatlan volt.
AZ észak-afrikai hadszíntéren is ide-oda mentek a frontok, csak később derült az ki, hogy fordulat volt Sztálingrádnál. Én a partraszállást említeném inkább, hiszen két fronton harcolnia a németeknek már hatalmas plusz terhet jelentett, ez már valóban eldöntöttnek mutatta a helyzetet. Igaz, addigra a németek már megszállták az országot, de ez szerintem szintén elkerülhetetlen volt.
Abban se hiszek, hogy az átállás valóban hozott volna eredményeket, nagyon kicsi lett volna az esély rá, mert nem volt mögötte érdek, csak a miénk.
Az oroszok jóindulatát én se értem, mire gondolsz? Hogy visszaadták Kassa bombázása után a '48-as zászlókat? Másra gondolni se tudok. De attól se kell hanyatt esni, egyszerűen nem volt érdekük még egy országgal hadba állni, s visszaadták a rablott holmit. Aztán pár év múlva jóval több mindent vittek el. '45 után meg főleg nem voltak velünk jóindulatúak, gondoljunk csak a jóvátételre, '56-ra, vagy arra, hogy milyen nehezen lehetett egyáltalán méltó emlékhelyet kialakítani a Donnál meghalt katonáinknak. Ráadásul mi támadtuk meg őket, nagyon alapunk se volt a jóindulat elvárására, de nem is kaptunk belőle. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
