Keresés

A közbeeső időszak – keresztény kultúrkörtől idegen – hettita-arámi-héber stb. neveiről a 4975.-ben: Ámosz, Arpad, Tarkatzu (hett. tarh- 'meghódít'?), Zoltu, Tebele/Tevele (jidd. Tevel, Tevele), Ezelekh (héb. Isaiah).

Kijev = Szambatasz (DAI IX., Moravcsik Gy. és R. J. H. Jenkins szerk., ford.: De administrando imperio; Dumbarton Oaks, Washington, 1967, 56–7.)

Don = Al-Szabt Idriszinél (vö. Szambation, Szanbation, Szabbation: folyó Médiában, ill. a két Zab folyó egyike)

Termatzu: T'armač kazár hadvezér 730 körül, vö. Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok; Oriental Reprints, Bp., 1985, 89, 93. Uő in: Acta Ant. Hung. X, 1962, 79–84. Gyóni Mátyás in: Magyar Nyelv XXXIV, 1938, 166, 168; Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban; Akadémiai, Bp., 1986, 82. Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása; 2., bőv., átdolg. kiadás, Akadémiai, Bp., 1991, 276, 280. stb.

Zoboleh, vö. Zebulon (a Zebul szó a Bibliában több helyen Isten hajlékára, a jeruzsálemi templomra, illetve a mennyre utal)

Bultzu: Bulčan kazár hadvezér a VIII. század végén (Peter Golden: Khazar Studies – An Historio-Philological Inquiry into the Origins of the Khazars; Akadémiai, Bp., 1980)

P. magister a gyula Saroltu és Caroldu nevű lányairól beszél. Bóna és Fehértói mutatott rá, hogy az utóbbi kitalált személy.

Emesu: Emeš a nyár istennője a suméroknál

Itt idézem fel, hogy az 557/58-ban Európába érkező var-khunok a bizánciakkal történő kapcsolatfelvételhez már a Kaukázus északi lábainál Szarósziosz/Szaroész alánjainak segítségét kérték (osz. saer 'fej, fő')…

Kézainál csak kibővül a sor a bolgárokkal, hiszen a hunugurusokat és magyarokat jelképező testvérpár – miután perzsa földről kiköltözködve a meótiszi ingoványokon túljutnak – az ő megszemélyesítőjükként szereplő Belár asszonyait és gyerekeit rabolja el az alán Dula fejedelem két leánya mellett. Nem érzem szükségét bizonyítani, hogy itt ’fáklya’ jelentésű gyula méltóságnevünk köszön vissza, bővebben írtam erről a parthus topik 9079. hsz.-ában. Arra viszont megint csak érdemes felhívni a figyelmet, hogy Kubrat Bulgáriája a 630-as években, tehát bő hetven év elteltével a Var-khun Birodalom kebeléből majd ugyanitt önállósul.

Megjegyzendő, hogy a Képes Krónikában Belár – azaz Bolgár – helyén Bereka szerepel. A berakhah héber jelentése: ’áldás’. Nem tudni, milyen hagyományok alapján, de a szerző az előzőekhez még hozzáteszi, hogy a nőrablás akkor történt, amikor az asszonyok és gyermekeik a kürt ünnepét ülték. A kürtharsogás napja (jom truá) jellegzetes zsidó szertartás. Ezek alapján arra kellene gondolnunk, hogy a kazár előkelők zsidó vallása a Kaukázus vidéki népek soraiban nem volt előzmények nélkül való. Ezek a többrétű etnikai kapcsolatokra utaló következtetések mindenesetre azt jelzik, hogy a var-khun politikai elnevezés mögött már a Közép-Európába való beköltözés előtt különböző népcsoportokkal –  legalább három-néggyel – lehet számolni. Ami viszont nem jelenti azt, hogy a var-khun elit ezeket a népcsoportokat a Kárpát- és Bécsi-medencébe is feltétlen magával cipelte volna.