|
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2010-07-13 23:08:43
|
14068
|
Alapvetően egyetértek az értékeléseddel.
Bár általános sivárságról azért túlzás beszélni, hisz azért voltak jó meccsek.
Sajnos jellemző volt erre a Vb-re, hogy összességében az egyébként favágóknak tartott németek játszották a leggóldúsabb, legszebb focit....
Mellettük még Uruguay emelhető ki, akik a mérkőzéseik bizonyos részeiben szépen, ötletesen és lelkesen futballoztak, teljesen megérdemelték a 4. helyet, ahová szerintem nem túl sok szakember várta volna őket. |
|
Előzmény:
 |
jobbhorog
2010-07-13 18:05:19
|
14037
|
Sokáig nem jelentkeztem a fórumon és ez szándékos volt: nem akartam részt venni az elődöntő előtt kialakult adok-kapokban, nem akartam olyan divatszurkoló-nickekkel leállni vitatkozni, akiknek az a latin foci, amikor az adott csapat spanyolul beszél, és az az erőfoci, ha németül, függetlenül attól, hogy mi történik a pályán. A vb nagyon sok itteni vitatkozó számára arról szólt, hogy a németeket minél előbb és minden áron a kiesők között akarták látni és e célból bárkinek hajlandóak voltak szurkolni. Jellemző volt ezekre az emberekre, hogy jó ideig a spanyoloknak sem szurkoltak, hanem helyette ellenfeleikben, az olyan nagyágyúkban vélték felfedezni a szép foci letéteményeseit, mint Chile és Paraguay. Később, a négy között a németekhez társultak a hollandok és ők is gyűlölt csapat lettek. Mindenki utálja azt a két csapatot, amely együtt a vb góljainak csaknem egy ötödét érte el és ezzel valamilyen minimális szórakozást biztosított az általános sivárságban. És akkor beszéljünk magáról a vb-ről. Ez a vb nem csak azért volt gyenge, mert minden idők egyik leggólszegényebb vb-je volt, hanem azért. mert így is meg lehetett nyerni, ahogy a spanyolok megnyerték. Leszögezem: a spanyolok ezt a vb-t teljesen megérdemelten nyerték meg, hisz legyőzték a korábban toronymagasan legjobb focit mutató Németországot, majd a döntőben az ugyancsak eredményes Hollandiát is. Ezek a győzelmek nem voltak a véletlen művei, végig lehetett látni, hogy a spanyolok irányítják ezeket a találkozókat. Ettől függetlenül nem tudok boldog lenni attól, hogy 7 meccsen 8 rúgott góllal világbajnokságot lehet nyerni. Az okokon jókat lehetne vitatkozni, de azért az megállapítható, hogy ez nem annak a jele, hogy a sportág a látványosság felé haladna és ezáltal kimagasló sportélmények átéléséhez juttatná a nézőket. A spanyolok kihasználták a kínálkozó alkalmat és megnyertek egy olyan vb-t, amelyen ehhez minden esélyük megvolt, mivel nem voltak igazán komoly ellenfeleik. Az első 5 meccsen nem játszottak erős ellenfél ellen, a szürke svájciaktól így is ki bírtak kapni. A németek lehettek volna az első csapat, amely megállítja őket. A német fiatalok azonban az elődöntőben hihetetlen módon – szerintem túlzottan - tisztelték őket, rutintalan játékosaik elbizonytalanodtak, nem hittek magukban annyira, mint a többi meccsen. Egyszerűen nem kockáztattak eleget, úgy játszottak, mint egy csoportmérkőzésen. A spanyolok persze nagyon ügyesen oldották meg a helyzetet, rájuk kényszerítették az akaratukat és nagyon profin már csírájában elfojtottak minden olyan kísérletet, amely veszélyt teremtett volna. A hollandok ezen felbuzdulva ugyancsak hibás felfogásban játszottak: agresszivitással és megfélemlítéssel próbálkoztak, ahelyett, hogy egyes játékosaik kétségtelenül meglevő kreativitását felhasználva jutottak volna el a spanyol kapuhoz. A – még egyszer mondom, vb-t teljes joggal megnyerő, nagyon jó játékosokkal rendelkező spanyolok – nem mentek bele a dologba, türelmesek voltak és a végén a gól is összejött. Tehát a spanyol csapat volt a legjobb, más kérdés, hogy nem volt annyira nehéz dolguk. Játékuk célszerű volt, egyes meccseken egész látványos. Nem volt azonban gálameccsük, olyan meccs, ahol rúgtak volna legalább egy hármast valakinek – végig jó játékkal. Ez nekem azért nagyon hiányzott. Uruguay-ról lenne még érdemes beszélni egy kicsit, mert ők tényleg kellemes meglepetést okoztak. Jól teljesítettek és a végén, az utolsó két mérkőzésen néha látványos játékra is képesek voltak, erősebb ellenfelek ellen. Forlán jogosan kapta meg a legjobb játékos címet, nem véletlen, hogy nem a spanyolok közül választottak, mert a spanyoloknál mindenki megbízhatóan jó volt, de senki sem emelkedett ki annyira. Összességében örülök, hogy véget ért az egész, talán békésebb lesz a hangulat, a divatszurkolók nyilván most eltűnnek, mert nem lesz divat szurkolni, és remélhetőleg a FIFA is elgondolkozik a tanulságokon, mert talán ők is érzik, hogy néhány dologban nem ártana valamit lépni, hogy bizonyos kedvezőtlen tendenciák megforduljanak. És hát ugye a végére marad az a poén, hogy a vb-n egyetlen veretlen csapat volt, szerencsétlen Új-Zéland, aki ezzel még tovább sem tudott jutni. Egy kis gratuláció jusson azért nekik is…
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|