|
|
 |
hunugor
2010-06-12 22:03:03
|
667
|
Ja és:
"A magyarok rovásíráshasználatára vonatkozóan egyetlen említés sincs, késöbbről sem."
A Képes Krónika említi. Olvasd el Sebestyén Gyula könyvét, ha nem is a Képes Krónikát (azt én se olvastam, én is csak rá tudok hivatkozni).
|
|
 |
hunugor
2010-06-12 21:55:35
|
666
|
Sebestyén Gyula a Nemzeti Krónikára hivatkozik, és 1221-re helyezi a szövegrész időpontját. Igaz a Képes Krónikából idéz, de ahhoz Kálti Márk felhasználta az előző krónikákat. Gondolom így következtette ki az 1221-et, de én se értem teljesen, kicsit zavaros a szöveg. Mindenesetre később is hivatkozik rá, ezt írja a könyve vége felé:
"Nekünk a rovásírást felfedezni, a legrégibb epigraphiai emlékekből terhes tudományos művelettel rekonstruálni nem kellett, mert mi a rovásírást készen kaptuk és — tegyük hozzá — ez a csak 1221 óta nyilvántartott magyar rovásirás még a XVII. századig, tehát elmúlásáig sem tudott olyan epigraphiai alkalmazást kitermelni, a melynek folyton alakuló betűsora és sorvezetése a mi tudományos eligazodásunkat is megnehezíthette, vagy végleg megakadályozhatta volna."
De mindegy legyen Kézai az első aki említi, akkor is említik az Árpád-korban, nyilván, hogy csak a székelyeknél, mert addigra már csak a székelyek ismerték. Ami a leleteket illeti, nem 15. századból vannak a legkorábbiak, hanem előbbről is (a legkorábbi leletek legkésőbbi feltehető időpontja is XIV. század, de inkább korábbra helyezik), erről volt szó, de az általánosan elterjedt latin betűs írásmóddal sincsen túl sok anyag az Árpád-korból, a ti logikátokkal gondolkozva ez azt jelenti, hogy a magyar nyelvet alig ismerték az Árpád-korban.
|
|
A hozzászólás:
 |
Contempt
2010-06-12 20:36:15
|
665
|
"A rovásírást árpád-kori krónikások említik először (Sebestyén Gyula)."
Kézai (1284 körül) említi először, de kifejezetten a székelyekre vonatkozóan. Más árpádkori krónika nem említi.
A magyarok rovásíráshasználatára vonatkozóan egyetlen említés sincs, késöbbről sem.
Ami a leleteket illeti, bizonyíthatóan árpádkori székely leletek sincsenek. |
|
Előzmény:
 |
hunugor
2010-06-12 20:14:26
|
664
|
Ne állíts olyat, ami nem igaz. A rovásírást árpád-kori krónikások említik először (Sebestyén Gyula). A homoródkarácsonyfalvi kőfeliratot Csallány Dezső is a 13-15. század közé helyezi. Az 1994-ben előkerült vargyasi keresztelőmedence felirata XIII-XIV. századi. Ezek a rovásírás hiteles emlékei. Igaz, hogy nem nagy terjedelmű szövegemlékek, de a rovásírást nem is arra használták, hogy nagy mennyiségű szöveget jegyezzenek le vele. A humanisták csak népszerűsítették az addigra már csak a székelyek által ismert rovásírást, de nem az ő találmányuk. Mivel az írást főként fára rótták, ezért érthető, ha sok nyom elveszett. Ezért csak az Erdélyből még mindig előkerülő kőfeliratokra hagyatkozhatunk a régebbi időkből. Az ír és a betű szavunk honfoglalás előtti, joggal feltételezhető, hogy volt írásuk a honfoglalóknak. A Halotti Beszéd, az első magyar összefüggő nyelvemlék 12. század végén keletkezett. Ugye nem akarod azt mondani, hogy akkor a magyar nyelv is a 12. század találmánya, mert előtte nincs összefüggő hosszabb nyelvemlék? Még a magyar nyelvemlékek száma is gyér az Árpád-korból, nem csoda, ha az akkor már nem széles körben ismert rovásírásé még gyérebb. Elég szélsőséges az álláspontod, ugyanolyan vagy, mint akik mindenre ráfogják, hogy a székely-magyar rovásírás emléke, és kitalált mitológiákat gyártanak hozzá.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|