Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
zeta john Creative Commons License 2010-05-18 23:52:43 48
:)
Előzmény:
pasztorbirka Creative Commons License 2010-05-18 23:48:19 45
Át tudná ezt a híres történetet írni valaki a mai magyar valóságra közbeszerzési pályázattal, alvállalkozókkal, körbetartozással, offshore lovagokkal, irreálisan magas közműdíjakkal, amik hozadéka kikerül a körforgásból?

Jár egy Nobel-díj érte.

Egy anekdota szerint a kitűnő lengyel közgazdász, M. Kalecki, aki Keynes vendége és

munkatársa volt a cambridge-i egyetemen, amikor hazalátogatott Lengyelországba, meghívást

kapott az ország katonatiszt-államfőjétől. A találkozón az elnök arra kérte Kaleckit,

magyarázza el neki a multiplikátort úgy, hogy ő is megértse. Kalecki magyarázatként a

következő történetet mesélte el:

Az amerikai hőskorban, egy vadnyugati kisvárosban egy utazó állított be a városka egyetlen
kocsmájába és a kocsmárost arra kérte, hogy amíg ő tovább megy a még vadabb vadnyugatra,
őrizze meg kis vagyonát, két százdolláros bankót. A kocsmáros betette a két bankjegyet a
széfbe és az idegen elment.

Hónapokig semmi hír sem volt róla, és bár a kocsmáros alapjában
becsületes ember volt, egyre elviselhetetlenebb volt számára a tudat, hogy széfjében kétszáz
dollár (azokban az időkben óriási pénz!) hever tétlenül. Egyszer azután felülkerekedett benne
az üzletember, kivette a pénzt a páncélszekrényből és hozzáfogott a kocsmája felújításához.


Felfogadott munkásai rendszeresen a szomszédos szatócsboltban vásároltak. Hamarosan a
szatócsboltot is elkezdték átépíteni.

Jó két év múlva egyszer csak megjelent az idegen a
kisvárosban, amire alig akart ráismerni. Nagy nehezen megtalálta a gyönyörűen felújított
kocsmát és a kocsmárosnál a pénze után érdeklődött. A kocsmáros széles mosollyal nyitotta ki

a széfet és egy halom bankjegy tetejéről leemelve kettőt, azokat átnyújtotta az idegennek.
Az
idegen összecsavarta a bankjegyeket, belemártotta a gázlámpa lángjába és rágyújtott a
szájában lógó szivarra. Miután néhány vendéget felmostak a padlóról, az idegen mosolyogva

így szólt a halottsápadtan remegő kocsmároshoz:

– Ne csodálkozzon uram! Ezek hamis bankók voltak, csak azért adtam oda önnek, hogy

mindenki láthassa, nincs nálam pénz, amikor útra kelek.

Az a folyamat, ahogyan a két hamis százdolláros felvirágoztatta a kisvárost, maga a

multiplikátor-hatás – fejezte be elbeszélését Kalecki.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!