|
|
 |
jamaica2
 2010-05-06 20:30:42
|
5818
|
| A jégmezők kialakulásához nem hideg tél kell, hanem hűvös nyár és csapadékos tél. Ennek az Észak kelet Európa a Skandináv jégmező mögött nem felelt meg és hatalmas jégmentes tundra terület volt a Skandináv jégmező és az Északi Urál-Sarki Urál gleccserei között. Közép Urál alacsony hegyei jégmezőmentesek voltak. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Rufella
2010-05-06 12:54:14
|
5812
|
Az Uralban (sem az europai oldalon, de fôleg nem az àzsiain) semmilyen kutura nem alakulhatott ki, az eljegesedések miatt. Az elsô benépesedések is délrôl érkeztek, s ezeknek az embereknek minden eljegesedéskor délre kellett visszahùzòdniuk, vagy elpusztultak.
Igy irja ezt Gàboriné Csànk Vera régésznô.
"A benépesedés szempontjàbol hàrom fontos tényt kell kiemelnünk. Elsösorban a Kaukàzustol délre olyan településeket talàlunk, amelyek lényegesen idösebbek, mint a Kelet-europai-siksàgon levök...Màsodsorban: a Szovjetunio egész területét tekintve - a mai nyugati hatàraitol a Csendes-oceànig és az eljegesedett területektöl, mondjuk az afgàn-iràni hatàrig - az also és középsö paleolitikus lelôhelyeknek a 70 %-a a Kaukàzuson tuli területeken talàlhato! Elképesztö az aràny vagy éppen az arànytalansàg - és ennek a nagy tömeg településének is tulnyomo része Gruziàban van.
Harmadsorban: ezen a területen teljesen folyamatos fejlôdést làtunk...
...A màsik àramlat szintén délröl jött. A keleti vagy kaukàzusi mustérien kultura együtt szivàrgott fel a Közel-Keletröl az ottani levallois müveltséggel, majd a szük folyovölgyekben az embercsoportok megszorultak, ismét hosszan tovàbbfejlödtek, helyben maradtak. Olyan ez a Kaukàzuson tuli terület ebben az idöszakban, mint valami meleghàz, ahol minden összegyült, minden kiviràgzott. Kitünö volt hozzà a természeti és a gazdasàgi környezet, hiszen a Mindel-Riss közti idöszakban még kis majomfajtàk éltek a Kaukàzus déli oldalàn.
Ez az erös belsö fejlödés tovàbb folytatòdott az egész jégkorszak alatt, közben pedig a Kaukàzuson tùli gòcbol megindult az embercsoportok àramlàsa északra...
A Kaukàzuson tùli terület a Fekete- és a Kaszpi tenger között egy felfelé vezetö <nyak>, egy történelmi folyosò, amelyben délröl érkezö, ösi kulturàk vàndoroltak fel a Kaukàzus alà és az etnodinamikai nyomàs erröl a meleg, burjànzò, felgyülemlö területröl az északnyugatra esö, füves pusztai területeket népesitette be.
Ez történt az utolsò meleg korszak végétöl az utolsò jégkor kezdetéig, a kb. 20 ezer év alatt. Igy népesedett be elöször két oldalròl, a Pireneusi-félsziget és a Kaukàzus felöl Közép- és Kelet-Europa területe.
"Az ösember korànak a végén tartunk. 10-12 ezer esztendö vàlasztja el ezt az idöszakot a màtòl és egyben ez a jégkorszak utolsò, leghidegebb periodusa.
Europa északi felét ismét elboritjàk a jégmezök, az alpi gleccserek ujra messzire nyulnak. Talàn 50 ezer éve sem volt olyan hideg, mint ez alatt az egy-két ezer év alatt.
Europa déli részén sarkköri növények élnek, rénszarvascsordàk jàrnak és még a francia Riviéra is visszavonulo területté vàlt. Ott él a magdalénien kultura népe a védett sziklaereszek alatt - Közép-Europa nyugati részén az emberek ismét barlangokba hùzodnak -, Spanyolorszàgban is megjelenik a rénszarvas...
.....A Pilis-hegységben a juliusi középhömérséklet alig 11-12 fok..egyszòval olyan lett ismét és utoljàra nàlunk is a vilàg, mit ma a tundra és a tajga talàlkozàsànàl valahol északon...Uj civilizàcio jelent meg nàlunk az àtmenti kökorban...Egyszòval az ösember koràt és a civilizàciòjàt nem tudjuk összekapcsolni a fiatalabb kökorral. Az elsö földmüvelök délröl érkeztek hozzànk. Idegenek voltak és aligha talàltak itt fennmaradt embercsoportokat...a jégkorszak utàn a népesség valòszinüleg erösen megcsappant. Jòl làthatò ez egész Europàban (kivétel a délnyugati területek) ...Ezutàn pedig elkezdödik a mozgàs - a népmozgàs..."
Ezekben az idézetekben fôleg mo-i területekrôl van szò, amely az 50 szélességi fok alatt talàlhatò, mennyivel rosszabb lehetett a helyzet ennél északabbra 50-60°nàl?
A jégtakarò lassan hùzòdott fölfelé, lassan népesitették be ùjra ezeket a területeket (és mindig délrôl!).
A finn-ugor népek még ma sincsenek összességében annyian, mint mi magyarok.
Najahuha nick irja :" A finn-permi összlétszám --tehát a ma is élők és a kihaltak, beolvadtak ősei is, nagyjából 15-20 nemzetség/törzs, akiket közibük sorolnak -- összesen nem volt több 10- 20 ezernél! A 9. századi magyar vezéri lovashaderő létszáma. Finnország lakosssága a 16. században 300 ezer, úgy, hogy a vezető réteg 20 %-ban svéd. A keresztes hadjáratok idején a lakosságszám 20- és 80 ezer közötti. Észtország lakossága 1200-ben 160 ezer ."
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
