Ez most egy rendhagyó valentin nap lesz nálunk! Úgy döntöttünk a párommal, hogy meglepjük magunkat egy kis nyalánksággal a Maszkulinról. Mindennel, mi szem-szájnak ingere, és csapunk egy izgalmas hétvégét. 2 év után ránk fér.
szerintem nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani neki, de nem is kell élből fikázni. Egy párkapcsolatban mindig találnak okot a párok arra, hogy kifejezzék érzelmüket egymás iránt, és ezt bármi kiválthatja. A Valentin-nap egy jó indok, vagy alkalom rá, de semmi több.
A valentin ejszaka:)))
Raadasul,LEZAnak(a mostani baratno"mnek),Februar 14-en van a szuletesnapja,ami nem mindennapos,,hogy valentinnapjan szuletett:)))
Valentin-nap vagy Nők napja, lényegtelen. Minden ünnep egyrészt alkalom arra, hogy mást csináljunk, mint amit a minennapokban teszünk, de egy párkapcsolatban vannak ennél sokkal jobb dátumok: évfordulók, első szex, ilyesmi. Mindenesetre olyan mindegy, mikor tesszük ünnepivé az estét. Csak tegyük.
Másrészt amíg az emberek jelentős része szereti mutogatni, hogy őket szeretik, hogy ők igenis sok embert szeretnek, addig a héliumos lufik, a malomkerék bonbonos csokrok, a plüssszívecskék is sikert aratnak. Evvan.
Én tolerálom ismerőseimnél, ha nekik fontos, egy e-card nem nagy cucc, hadd örüljenek, de senkitől sem várok semmit. És ezen felhúzni magunkat azt jelenti, hogy mégsem érdektelen a téma.
Nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, erőltetett dolog.
Én szerettem volna pl. Valentin napot Prágában tölteni a kedvesemmel, az lett volna a meglepetés (közben szakítottunk...).
Persze, hogy nem csak ezen a napon kell odafigyelni a másikra, de miért ne töltenénk el egy napot, mikor csak a másikra figyelünk? Nem azért, mert valaki azt mondja, hogy így kell tennünk, és hogy pont azon a napon kell úgy tenni!
Hanem mert ezt érzed belülről, és jó egy nap, mikor semmi más sem számít. Persze az lenne a szuper, ha mindig így lenne. A virágárusok felhozatala meg marhaság, nem csak virággal lehet kifejezni, vkit mennyire szeretünk, milyen fontos nekünk, én a virágot meglepetés szerűen szoktam adni, mikor csak úgy sétálok, és belémvillan valami, nem pedig specifikus napokon. Azt hiszem, az együtt töltött idő a legfontosabb, az melegíti legjobban a szívet, nem pedig a virág. Idén szombatra esik, tehát biztosan nem olyan nehéz megszervezni, hogy együtt lehess a kedveseddel.
Nekem a szívem szakad meg, hogy én nem tehetem! Érdemes kihasználni minden adódó pillanatot, mert ki tudja, meddig tart a röpke boldogság! Persze ez már nem a Valentin napról szól.
Szerintem nem vagy az.
Az ember annak kivánjon, vagyizémitkellilyenkorcsinálni, akinek szivből gondolja.
A fontosak gondoltak rám, és ez elég. De nem gondolom bunkónak, aki nem, hisz lehet, hogy neki az év többi napja számit.
És tudod, mit?
Nyugodtan ne kivánjon nekem valaki, és nyugodtan utáljon karácsonykor, mifene, ha az év többi napján szeret/kedvel...
Nem gondolod, hogy a hölgy kifejezetten várta tőled? Nincs ezzel valami célja netán? Figyelj jöbban innentől:-))
A vadvirág szorgalmasan adott.
A méh szorgalmasan gyűjtött.
Közben teltek a hetek, szebbek és mégszebbek.
A vadvirág egyre izgatottabban várta, hogy jöjjön a méh ... s a méh egyre izgatottabban repült a vadvirághoz.
Minden nappal többet időzött rajta de nem tudott betelni vele.
És megtörtént, aminek meg kellett történnie.
Szerelemre lobbantak. Boldog, édes, mézes szerelemre.
Nemsokára rá egybe is keltek.
Milyen jó nekik!
Mézeshetük azóta is tart.
Neked is sok bódogságot!
Az a helyzet, hogy akiket ceretek, azoknak valentiny nékü is kévánok. A többinek meg azzal se, helesebben csak úgy átalányosságban, mintahogy szeressük felebarátainkt, mer muszáj.
Tanusítom, hogy néked nagyon jó humorosérzékelésed vagyon, s igazságod van, nekem nincs.
Aszt mán furcsállom, hogy nem értéd a kérdéseimet. Mer azok aszt jelenték, amit kiokumlálhattál vóna belülük. Télleg nemttuttam, mig a Katikiller le nem írta, hogy ki a nyű vót ez a valentiny.
A tizedet meg a dézsmát azé nem köllött fizetnyem, mer szeretett a födesúr meg a plebányos. Válaszolnám nemi hovatartozásom firtató kérdésedre.
erm... te szerintem félreértettél valamit a hozzászólásaimban. Legalábbis én pont azt magyaráztam, hogy nem kell ezer évekre visszanyúlnia egy ünnepnek, ahhoz, h méltón megünnepelhessük...
Még egy dolgot nem értek a hozzászólásodban: ezekszerint csak az lehet ünnep, amit az egyház annak nyilvánít? (ez most nem ebbe tartozik, de az az egyház, amely kiirttatta az indiántörzseket, üldözte a természettudományt, adóztatta a jobbágyságot, szemérmetlennek nyilvánította a középkorban a tisztálkodást, így miatta terjedtek el oly gyakran járványok, elvilágiasodott, elvetette az antik, és arab kultúrát, és tudományt, és folyamatos intoleranciát mutatott más kultúrákkal szemben? Te is arról beszélsz?)
Egyébként szerintem olvasd el mégegyszer a hozzászólásaimat, mert abszolút nem értem a kérdéseidet, sem a stílusodat. Vagy humornak szántad? Akkor valamelyikünknek roxx a humorérzéke (és az nem én vagyok:)
Napusszantás mindenkinek, és boldog valentin napot :)))
GG
Az emberek minden év februárjának idusán hatalmas virágcsokrokkal és más színes ajándéktárgyakkal rohangálnak az utcákon, hogy meglepjék szeretteiket Szent Valentin napja alkalmából. De kicsoda valójában ez a titokzatos szent, és miért ünnepelünk a neve napján?
A Valentin nap története sűrű homályba burkolózik, így aligha akad olyan valaki, aki pontosan ismerné az ünnep eredetét – mindössze annyi biztos, hogy a keresztény és ókori római tradíciókhoz egyaránt van valami köze.
A rómaiak február 15-én tartották Luperkalia ünnepét. Ezt a tavasz-ünnepet Luperkusz isten tiszteletének szentelték, aki a nyájak és a termés védelmezője volt. Az emberek dalolva és táncolva könyörögtek az istenhez, hogy megvédje nyájaikat és vigyázzon az emberek és az állatok egészségére és termékenységére.
Az ünnep éjjelén a fiatal nők egy kerámia korsóban gyűjtötték össze a nevüket tartalmazó cédulákat. A férfiak pedig húztak egy-egy nevet, és az ily módon kiválasztott hölggyel az ünnepség és a táncok
idejére párok lettek, sot, gyakran egész évben együtt maradtak.
A katolikus egyház jelenleg három különböző szentet ismer Valentin, illetve Valentinus néven - mindegyikük mártírhalált halt. Az egyik legenda szerint Valentin a harmadik században papként szolgált
egy római templomban. Abban az időben élt, amikor második Claudius császár rájött arra, hogy az egyedülálló férfiak sokkal jobb katonák, mint akik feleséggel és családdal rendelkeznek, ezért betiltotta
a házasságkötést. Valentin felismerte a császári rendelkezés igazságtalanságát, és titokban továbbra is összeadott fiatal párokat. Amikor Claudius tudomást szerzett Valentin tevékenységéről, halálra ítélte az áruló papot.
Egy másik történet szerint Valentinnak azért kellett meghalnia, mert keresztény rabokat szöktetett ki a római börtönökből, ahol gyakorta verték és kínozták őket.
Nem derül ki az, hogy melyik Valentin küldte el állítólag saját maga az első Valentin napi üdvözlőkártyát. Miután valami oknál fogva bebörtönözték, szerelmes lett egy fiatal lányba – valószínűleg a börtönőr lányába -, aki gyakran meglátogatta őt a fogságában. Halála előtt állítólag írt egy levelet, amelyet így írt alá: a te Valentinodtól. Ezt a kifejezést még ma is használják a Valentin napi üdvözlőlapokon.
Bár ezek a legendák meglehetősen homályosak, a történetek egyértelműen egy szimpatikus, hősi és legfőképpen romantikus figuraként ábrázolják Valentint, így érthető, hogy a középkorban ő volt Anglia és Franciaország területén az egyik legnépszerűbb szent.
Kösszönöm, de mostan ne aztat vitassuk, mellikünk a nagyobb paraszt, szerintem mindketten igencsak mögálljuk a hellyünket.
Te kapsz valamit a Jóskátul [aki Pesta], oszt mondd nem akarja megvernyi a valentinyt, amiér minden nő utánna rí?
