Keresés

Részletes keresés

XtraP Creative Commons License 2024.03.11 0 1 10038

Megesik az ilyesmi. Némelyek például nemrég úgy képzelték el a görgőn átvetett kötelet, hogy az bár nincs odaerősítve, mégsem folytatódik a görgőn túl, miközben a terhet azért hordozza.

Előzmény: Törölt nick (10036)
pk1 Creative Commons License 2024.03.11 0 3 10037

Arról viszont tehet (sőt kemény munkát fektetett bele), hogy olyan tankönyvet találjon, amely látszólag őt igazolja.  :o)

Előzmény: Törölt nick (10036)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.11 -1 0 10036

Skizo-"frame" multiverzum. A megfigyelő egyszerre két vonatkoztatási rendszerbe is bele tudja képzelni magát.

 

Tuarego nem tehet róla, hogy az egyetemi tankönyvbe mindkét erőt berajzolták neki.

Előzmény: pk1 (10032)
Mungo Creative Commons License 2024.03.10 0 1 10035

Ráadásul egy ez öt évvel ezelőtti threadból kiragadott hozzászólás, amelyben Tuarego "mérnök urat" parodizáltam...

Sosem gondoltam, hogy Tuarego mesternek is kialakul a rajongói tábora, még ha kissé késve is... :o)

Előzmény: Fat old Sun (10029)
exhighand Creative Commons License 2024.03.10 0 0 10034

Oh, követőim lettek. Nagyszerű.

Elminster Aumar Creative Commons License 2024.03.10 0 1 10033

"De akkor sem lesz köztük olyan, aki a centripetális erő és a centrifugális erő együttes fellépését adná hírül."

 

Ott a pont!

 

Érdekes, hogy ezzel a centripetális-centrifugális dologgal milyen szépen elválik a sz@r a májtól, tehát hogy ki az aki megértette a sulis fizikát és ki az, akit csak beidomítani sikerült a fizikaórákon.

Előzmény: pk1 (10032)
pk1 Creative Commons License 2024.03.10 0 3 10032

Egyetlen észlelőt sem kell kizárni. Sőt minél többet kell hívni. De akkor sem lesz köztük olyan, aki a centripetális erő és a centrifugális erő együttes fellépését adná hírül.

 

Előzmény: exhighand (10030)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2024.03.10 -4 0 10031

de nincs egyedül, van még pár hasonló veterán

Előzmény: exhighand (10025)
exhighand Creative Commons License 2024.03.10 0 0 10030

Igazad van,  de csak akkor, ha egy megfigyelési pont van. Ha már két észlelő van, akkor mindkettő a maga szempontjából észlel és az észleléseikre már igaz az állítás. Miért zárnánk ki két észlelőt?

Előzmény: Mungo (10028)
Fat old Sun Creative Commons License 2024.03.10 0 2 10029

Ráadásul egy ez öt évvel ezelőtti threadból kiragadott hozzászólás, amelyben Tuarego "mérnök urat" parodizáltam, ez a majom meg kényszert érzett, hogy beszóljon nekem egyet, és ezt találta :D

Előzmény: Mungo (10028)
Mungo Creative Commons License 2024.03.10 0 2 10028

A centripetális erő és a centrifugális erő, mindig együtt lép fel...

Hát ez komoly tévedés. A centripetális erő nyugvó vonatkoztatási rendszerben értelmezett valódi (forrással rendelkező) erő, míg a centrifugális erő forgó vonatkoztatási rendszerben értelmezett fiktív erő.
Ha ezek egyszerre lépnének fel az adott vonatkoztatási rendszerben, akkor nem mozogna a test körpályán, hanem elszállna egenes vonalban.
Nem azzal kellene élcelődni, aki rámutat a hibára, hanem esetleg el lehetne gondolkozni azon, hogy mi a hiba.

Előzmény: exhighand (10026)
Fat old Sun Creative Commons License 2024.03.10 0 2 10027

Szívesen elmagyarázom neked is, ha valamit nem értesz, ha szépen kérdezel.

Amúgy pedig a mások nickjével való szórakozást élvezni elég szánalmas lelkivilágra utal.

Előzmény: exhighand (10025)
exhighand Creative Commons License 2024.03.10 0 0 10026

Egyébként a hozzászólónak sem volt teljesen igaza, mert minden attól függ hová helyezzük a megfigyelési pontot. A centripetális erő és a centrifugális erő, mindig együtt lép fel, ellentétes irányúak és egyforma nagyságúak. Ha nem lennének egyforma nagyságúak és ellentétes irányúak, nem jöhetne létre a körpálya. 

Előzmény: Mungo (10022)
exhighand Creative Commons License 2024.03.10 -3 1 10025

Valami Fuck old Sun nevű troll oktatott ki mást - teljesen rosszul. általában úgy láttam, soha nem tesz önálló állítást semmit, hanem kizárólag másokban igyekszik hibát találni, de mivel vannak hiányosságai ( szakmunkás lehet) - ezért hibázik ő is.

Előzmény: Mungo (10022)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.03 0 0 10024

kikerestem

Előzmény: Fat old Sun (7861)
construct Creative Commons License 2024.02.29 0 2 10023

Ha egy körpályára kényszerített golyót olyan nagy szögsebességgel keringetünk, hogy eltépi a kötelet vagy a szalagot, akkor azt a centripetális erő tépte el. Eltépés után pedig nincs többé centripetális erő, így onnan kezdve egyenesvonalú érintő irányú és egyenletes mozgással repül tovább.

 

Centrifugális erőről csak akkor beszélhetünk, ha mi is együtt keringünk a golyóval, tehát forgó (így gyorsuló) rendszerben írjuk le, ahonnét természetesen azt látjuk, hogy a golyó áll. De hát gyorsuló rendszerben Newton 1, ill. 2. törvényei csak virtuális inerciaerők (itt ez a centrifugális erő) felvétele mellett érvényesek, mert azok igazából csak gyorsulásmentes rendszerben érvényesek.

 

Ezek bármiféle forrás nélküli hipotetikus erők, amelyekről feltételezzük, hogy a tömegekre hatnak (F=m.a) akkor, ha azok mozgását gyorsuló rendszerekből írjuk le. Mert általuk tudjuk érzékletessé tenni azt a matematikai átalakítást, amivel átlépünk a gyorsuló rendszerbe.

 

A golyó zsinóron való keringésénél tehát úgy képzeljük el a dolgot, hogy a golyóval együtt mozogva, azért látjuk állni a golyót, annak ellenére, hogy a zsinór egyik végét húzza a keringés középpontjában ható valódi centripetális erő, mert a zsinór másik végén lévő golyóra meg hat egy ugyanakkora, de ellentétes irányú hipotetikus centrifugális erő.

Előzmény: compaqq (10021)
Mungo Creative Commons License 2024.02.29 0 1 10022

Szerencsésebb lenne, ha a válasz gombot használnád, mert így nem igazán tudni kinek a mikori hozzászólására válaszoltál.

Előzmény: compaqq (10021)
compaqq Creative Commons License 2024.02.28 0 0 10021

"centrifugális erő csak akkor lép fel, ha koppan valaminek, és az megvezeti, de akkor aztán azonnal, addig viszont nem"

Sajnos ez még szakmunkás végzettséggel is súlyos tévedés. Elég azt a gondolat kísérletet elvégezni, hogy egy vékony kötélen igen nagy sebességgel forgatott tömeg esetén el lehet érni akkora kerületi sebességet, amikor elszakad a kötél. De fordítva is igaz, amikor egy mágnesesen gyorsított golyó van körpályára kényszerítve egy szalag belső felén, akkor elérhető szintén olyan nagy kerületi sebessége a golyónak, hogy akkora lesz az erő a golyó és a körpályát adó szalag között, ami már a szalag tönkremeneteléhez vezet.

szabiku_ Creative Commons License 2024.02.10 -3 0 10020

Azt látom, hogy igen is, van értelme a dolognak. Érdemes és értelmes ezzel foglalkozni, érdemes ezzel kapcsolatban kreatívnak lenni és kreatívan gondolkozni, értékesek az ezzel kapcsolatos elképzeléseim, melyek párhuzamban vannak a sikeres könyvek (Landau, Novobátzky, stb...) levezetéseivel, és senki nem tudta megcáfolni a definícióm, hogy hibás lenne, vagy hibás következtetést adna a keretein belül.

 

A definícióm egyszerű, és a célnak megfelel, jól teljesít.

 

 

Azok, akik hülyéztek ezzel kapcsolatban visszatükröződik rájuk. 

Előzmény: mma (10015)
NevemTeve Creative Commons License 2024.02.10 0 1 10019
Előzmény: mma (10016)
mma Creative Commons License 2024.02.10 0 3 10018

A matematika már ilyen. Túl van matematizálva. Nincs királyi út.

Előzmény: szabiku_ (10017)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.10 -1 0 10017

A Rácz könyvet nem az infinitezimálisok miatt mutattam (gondoltam, hogy az nem sokat szerepel benne, vagy egyáltalán nem), hanem azért mutattam mert pont nem olyan, és hogy mennyire túlmatematizált formában tárgyalja a relativitáselmélet szerkezetét, ami így eléggé száraz. Jó, egyébként hasznos volt nekem, mert volt, mikor nekem is pont egy ilyen kellett. 

Előzmény: mma (10015)
mma Creative Commons License 2024.02.10 0 2 10016

Egyébként kb. a 9794. hozzászólás óta minden ami itt van teljes mértékben off-topik. Javasolnám ennek a nem idevaló témának az átköltöztetését mondjuk egy "nemstandard differenciálgeometria" című topikba.

mma Creative Commons License 2024.02.10 0 1 10015

Én meg azt hittem, hogy azért mutattad, mert 13-szor szerepel benne az "infinitézimális" szó. Láthatóan valami értelmet akarsz adni ennek a szónak, de ebben a könyvben egyrészt idézőjelbe téve használja a szerző, ezzel is jelezve, hogy itt csak valamiféle heurisztikus leírását adja valaminek (ami szerinte segíti a megértést), másrészt, ahol nem teszi idézőjelbe, ott egy jóldefiniált fogalomról van szó, aminek semmi köze sincs a végtelenül kicsi mennyiségekhez, csak véletlenül szerepel a nevében  az infinitézimális szó (infinitezimális generátor). Ha precíz definíciót akarsz az infinitézimálisokra, akkor ne itt, és ne is a számosságoknál keresgélj, ahogy teszed, hanem a nemstandard analízist tanulmányozd (már többször is szó volt róla, de eddig elment a füled mellett). Annak nem a számosságokhoz, hanem az ultrafilterekhez van köze. De én nem sok értelmét látom, ugyanis sokkal bonyolultabb, és nemcsakhogy nem szemléletesebb, de szerintem sokkal elvontabb is az az elmélet, mint a hagyományos, precíz differenciálgeometria. Az infinitezimálisok használata tehát nem segíti, hanem nehezíti a megértést, még a precízen kidolgozott formájában is. A heurisztikus használata pedig úgy tűnik, hogy egyénfüggő. Gálfi Gergő szerint segíti a megértést, szerintem pedig gátolja. Dehát nem vagyunk egyformák.

Előzmény: szabiku_ (9981)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.10 -3 0 10014

d.. -s kifejezésre mi ezzel a definícióval konkrétan a baj? 

 

R --> R'  :   x/ω     x∈R ,  ω∈R

 

és  ω  a legnagyobb még megszámlálható számosság.

 

(kivonásra, összeadásra, szorzásra, osztásra R' örökli R-ből a műveleti szabályokat.)

 

Konkrét bizonyított cáfolatokat várok.

 

De mivel eredményesen használták idáig nagyon sok helyen, pl. a Landau könyvekben is a d.. -s differenciálokat, szerintem nem lehet érdemlegesen megcáfolni. Szóval jó, és működik. Én így látom. De bizonyítsátok be az ellenkezőjét, nagyon kíváncsi vagyok rá. Kifejezetten érdekel. (A matematika miatt, nem az egyébként egészséges egom miatt.)

Előzmény: szabiku_ (10013)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.10 0 0 10013

Van matematikai bizonyíték arra, hogy a végtelenül kicsiny  d.. -s differenciál mennyiségeket nem lehet jól definiálni? (pl. úgy ahogy megadtam) 

Előzmény: Galfi Gergo (9998)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.10 0 0 10012

A  ∞  végtelen talán például így írható fel:

 

 

ωωω•• = ∞

 

vagy

 ∞ = אאא••  

 

 

És az iterált aritmetikai konstrukcióknak itt a hatványozásnál határt szabunk.

Hogy a két formát mennyire logikus azonosítani, azt most hirtelen nem firtatom. (alefek indexeit sem.)

Előzmény: szabiku_ (10011)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.09 0 0 10011

Az ordinális és a kardinális számok mai hagyományos finitista értelmezése szerint ezek speciális szimbólumok gyűjteményéből és egy kapcsolódó formális nyelvből állnak, amelyen belül kijelentéseket lehet tenni. Minden ilyen állítás szükségszerűen véges hosszúságú. A manipulációk megalapozottsága csak a formális nyelv alapelvein alapul: terminalgebrák , terminusok átírása stb. Elvontabban, mind a (véges) modellelmélet , mind a bizonyítási elmélet kínálja a szükséges eszközöket a végtelenekkel való munkához. Nem kell "hinni" a végtelenben ahhoz, hogy algebrailag érvényes kifejezéseket írjunk le a végtelen szimbólumait alkalmazva.

Előzmény: szabiku_ (10008)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.09 -4 0 10010

A saját érzelmeidről beszélsz csak folyton, hogy nem tetszik neked, hogy okos vagyok. Ennyi vagy semmi több. Nem érdekelsz. 

Előzmény: construct (10009)
construct Creative Commons License 2024.02.09 0 2 10009

Igazán szemléletesen demonstrálod, miért hagytunk fel azzal, hogy bármit is megértessünk veled.

Mindig abban a hitben ringattad magad, hogy aki téged kijavít, az bizonyára kétség nélkül elhitte, amit a tekintélyek mondtak, megértés nélkül bebiflázta a tankönyveket, és egyedül neked van merszed önállóan gondolkodni. Nem veszed észre, hogy ennek a feltételezésednek semmi alapja.

 

De ami még rosszabb, semmi alapja sincs a te nagy merszednek se. Minden fizikai és matematikai témában egy hályogkovács vakmerőségével kaszabolsz össze-vissza. Azt hiszed, hogy a dolgok mélyére hatolsz, közben lépten-nyomon hasalsz el alapvető félreértéseken és tudatlanságokon. De ez cseppet se zavar, minden buktát rögtön a magad igazadként és a többiek tévedéseként kurjantasz be.

Előzmény: szabiku_ (10000)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!