A csillag anyagának a saját gravitációja miatti összeomlása (összehűzódása) emeli meg a hőmérsékletet és a nyomást akkorára, hogy beindulhasson a fúzió. Én legalább is ez thallottam, olvastam, láttam, és teljesen hihetőnek tűnik.
Rosszak az emlékeid, egy barna törpe sosem volt fehér törpe.
"A barna törpék olyan égitestek, amelyeknek túl kicsi a tömege ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
...A barna törpék tehát még nem energiatermelő csillagok; a fehér törpék (jóval nagyobb tömegük max. 1,4 naptömeg) pedig már nem energiatermelő csillagok."
De nem arról van szó, hogy nem tudnak lehűlni akár néhány Kelvin-fokra. Amelyek már elég hidegek, azokat emlékeim szerint barna törpének nevezik. Feltételezik, hogy a barna törpéken lehet élet (így pl. víz).
A DVAG elmélet mit mond azokról a csillagokról, amelyekben már nincs magreakció (neutroncsillag, fehér törpe)? Jól gondolom, hogy az elmélet szerint ezek soha nem hülhetnek egy bizonyos hőmérséklet alá?
Igen, pontosan. Nem is találnak 3400 K -nél hidegebb fehér törpét. Magyarázatként azt mondják rá, hogy nem volt elég idejük kihűlni.
Asszem Fred Hoyle-nak volt egy ide passzoló elmélete, miszerint a gravitációs erő az univerzum korától függően csökken. Ennek az effektnek a következménye lett volna a Föld hízása (ugyanazt az anyagmennyiséget egyre kissebb erő tartja össze), ami megmagyarázta volna a kéreg megrepedezését és a kontinensvándorlást. Érdekesség, hogy maga Hoyle mondta meg, hogy hogyan lehet megcáfolni az elméletét, amit meg is történt. A tárgyhoz visszatérve: a Földátmérő növekedéséhez élég, ha a centrumban megnövekszik a hőmérséklet. Ennek következtében növekszik a nyomás ami megemeli a fölötte lévő anyagot. Ettől a centrum lehül, anyag visszasüllyed és így tovább, valahogy úgy ahogy a változócsillagoknál csak sokkal kissebb mértékben.
Astrojan! A DVAG elmélet mit mond azokról a csillagokról, amelyekben már nincs magreakció (neutroncsillag, fehér törpe)? Jól gondolom, hogy az elmélet szerint ezek soha nem hülhetnek egy bizonyos hőmérséklet alá?
"A születő csillagok nem termelhetnek hőt urán vagy tóriumbomlással, hiszen hidrogéngázból keletkeznek, a fúzió pedig csak azután indulhat be miután elég meleg lett a csillag belseje."
holy shit, dude!! ilyeneket honnan szedsz? :)) a csillagok a saját anyaguk súlya miatt gyulladnak be.
A Smaragdtábla (Tabula Smaragdina) hermetikus törvénye szerint "amint kint, úgy bent, amint fent, úgy lent".
Namármost, ha mi, emberek a statisztikák szerint egyre hízunk, a gazdaság pedig egyre gyarapszik (vagy mit csinál), ráadásul a politikai helyzet is fokozódik, akkor (a hermetikus törvény értelmében) a Földnek sincs más választása, mint hogy hízzék. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy nyakig járunk a kali-yugában, ami, ugyebár, az anyagba süllyedés legvégső stádiuma.
Megmagyarázhatatlan sebességgel hízik, a kiszámolt befogott anyagmennyiség nem elegendő a magyarázathoz. Egyes geológusok odáig mennek, hogy a kontinensvándorlást is a Föld hízása okozza, a növekvő Föld kinövi a burkát-kérgét. Ez már eleve magma eredetű hízást jelent, mert ha aszteroidok, kozmikus por okozza a Föld tömegnövekedését akkor az csak egyszerűen ráhullik a földkéregre és a kéreg ettől szépen vastagszik. De nem erről van szó, mert a magma folyamatosan kitüremkedik, állandó vulkánosságot okozva, tehát a Föld belül hízik.
Szerintem a gravitációs sugárzást (DVAG) nyeli el a Föld, a bolygók és természetesen a csillagok is. A csillagok ettől melegszenek fel és csak ezután gyulladhat be az atomreaktoruk. A születő csillagok nem termelhetnek hőt urán vagy tóriumbomlással, hiszen hidrogéngázból keletkeznek, a fúzió pedig csak azután indulhat be miután elég meleg lett a csillag belseje. Ekkor a hidrogén héliummá alakul. Ha a hidrogén elfogy, csak ezután indulhat az oxigén majd a szén szintézise.
A vason túli elemek különbenis csak szupernovákben keletkezhetnek, ami a csillagélet vége.
"It has been estimated that 100,000 tonnes of extraterrestrial material reach the Earth's surface every year. It can be anything from fine dust to metallic masses weighing many tonnes."
Ennyi potyog le.
A veszteségekről: alapvetően az, hogy milyen gázokból áll a légkör azon is múlik, hogy mit tud a Föld az adott hőmérsékleten (molekula- sebesség!) megtartani.
Amit nem tud, a könnyű molekulákat, azok már megszöktek (lásd pl. H2, He2, ...). Ami megmaradt, biztos abból is van valami "kopás", de ez nagyon kis mértékű lehet. Ehh, megnézem ezt is.. :)
"
Subject: Re: Gaining or Loosing Answered By: willie-ga on 05 Nov 2002 05:25 PST Rated:
Hello, and thanks for the question.
According to Jeff Brown at Washington State University, several
hundred tons of meteorites enter the Earth's atmosphere every day. The
total amount per year can range from 10 million to 1 billion
kilograms. A lot of this is just dust or micrometeorites, but it adds
up.
For example, let's say an average of 500 million kilograms a year has
landed on Earth over the past 10,000 years. That's 5 trillion
kilograms. Or 5 billion metric tons. That might seem like a lot, but
the total mass of the Earth is over 5 x 1021 metric tons! (That's a 5
with 21 zeroes.)
The Earth also loses mass in several ways. All the time, we're losing
light elements, mostly hydrogen, from the atmosphere. In a study
"PLANETARY SCIENCE:ON THE SOLAR WIND AND ATMOSPHERE EROSION"
(http://scienceweek.com/st16.htm )
The author points out that
"....at present the Earth loses matter at a rate of 1 to 3 kilograms
per second, the rate and composition varying with solar cycle (sunspot
cycle). Recent measurements (K. Seki et al, Science 291:1939 2001)
suggest the rate is lower than this, but even with a net loss of 3
kilograms per second, it would take 50 billion years to deplete the
Earth's atmosphere and at least another 15 trillion years to evacuate
the oceans. For comparison, the total lifetime of the Sun is only
approximately 10 billion years."
Assuming the worst case from this study, say we lose 3kg/second.
That works out at: 3*60secs*60mins*24hours*365.25days or 94,672,800
Kg/year
So to answer your question, over long periods of time we gain more
from "space dust" and asteroids than we lose from the escape of gases,
but in some years it may be a net loss.
But gas escape is not the only way we lose mass. Another way the Earth
loses mass is through radioactive decay. The Earth's interior is
peppered with radioactive elements such as uranium, thorium and
potassium 40. These radioactive elements are mixed in with other rock.
Granite, for example, can contain as much as four grams per ton of
uranium and 13 grams per ton of thorium. As these radioactive elements
decay, they give off heat and in the process of releasing this energy,
the elements also lose mass.
Gary Collins, who is a physicist at WSU, says …"it should be possible
to figure out approximately how much mass is lost, but it would be a
difficult calculation"
Taken from: "Ask Dr Universe: The Big Questions" at
(http://www.wsu.edu/DrUniverse/earth4.html )
And "space dust" and meteorites are not the only ways we gain mass.
For one, Earth gains a tiny amount of mass from the "solar wind," the
stream of charged particles from the Sun's corona. This varies wildly,
as you’ll find from the NASA site on the solar wind here:
"The Solar Wind"
(http://science.msfc.nasa.gov/ssl/pad/solar/sun_wind.htm )
Hope that answers your question, but if you need clarification, just
ask.
willie-ga
Google search used
earth mass gain loss"
Tekintettel arra, hogy a bolygócsírákból úgy lettek bolygók, hogy a kozmikus törmeléket elprivatizálták, és ez a folyamat napjainkban is tart: több anyag jön, mint amennyi távozik. Mennyi idő alatt veszítené el a Föld légkörének a felét? Sok milliárd év alatt. De ezalatt ennek sokszorosa érkezik a világűrből. Majd ha a Nap vörös óriáscsillag lesz, és elnyeléssel fenyegeti a vörösre izzított Földet, akkor fog fogyni ez a bolygó.
Érdekelne, hogy mekkora az az anyagtömeg, mondjuk naponta, amely megszökik a légkörünkből. Arról gyakran hallunk, hogy mennyi anyag érkezik ugyanonnan.
A nálamnál tájékozottabbak biztosan tudják, hogy mi az aránya ennek a csereberének:)
