Végigolvastam az egészet, és annyira jókat röhögtem. :D
Az egész kísértetiesen emlékeztet a magyar nyelv eredetével kapcsolatos akadémiai (igen, így kisbetűvel) álláspontra. Amikor már minden kutatási eredmény Juhász Zoltánig bezárólag igazolja, hogy népzenei, népművészeti, kultúrális egyezőség nélkül nem lehetséges, nincs nyelvi rokonság, mégis ott állnak karddal a kezükben és védik Husndorfer apó 150 éves baromságait.:D:D:D
Bírom a topik címét is, a politikusokra emlékezete, akik előszeretettel ragasztanak olyan nevet a pártjaikra, aminek az ellenkezőjét képviselik. :D
MSZMP, MSZP, KDNP, FIDESZ..... :D:D:D kb ezen színvonalon van ez a topic is.:D
Itt minden volt, cáfolat viszont még tévelygőbe se.:D:D:D Igazán nagy öröm volt.
"Ez az egész számításom lényege, ha képes lennél felfogni, vagy ha valóban akarnád megérteni, hogy miről is van szó."
Konkrétan rámutattam az általad leírt képlet hibájára. Te meg általánosságban panaszkodsz a kegyetlen és meg nem értő világra.
"Az Einstein propagandista is ember"
Mi köze ennek a dolognak Einsteinhez? Odáig el is kellene jutni. Egyelőre ott tartunk, hogy egy egyszerű középiskolás példán (hullámmozgás newtoni mechanikában) hasaltál el.
Már csak azt szeretném tudni, ha a kritika nyílt és őszinte, akkor az mennyiben számít mocskolódásnak?
1,- Az MM kísérletet sokan ellenőrizték mind matematikailag, mind fizikai értelmezés szempontjából és helyesnek találták, a kontrollmérések a hibahatáron belül null effektusnak adódtak.
2,- A relativitás elméletet folyamatosan tesztelik és eddig még mindíg helyesen működött. (Ami azért elég nyomasztó lehet az elméleti fizikusok számára, hiszen nem jött még el az idő, hogy újabb teóriát lehessen alkotni addig, míg nem ismerjük pontosan a már meglévő elmélet határait.) Működnek a részecskegyorsítók, működik a GPS, és ezideig nem sikerült kísérletileg fogást venni az elméleten.
3,- Mit nyerne a tudomány az éter létezésének bizonyításával, ha a jelenlegi elméletek enélkül is kiválóan működnek? A Lorentz féle éter egyik sajátossága, hogy elvileg is kimutathatalan. (Ráadásul meglehetősen bizarr tulajdonságokkal kellene rendelkeznie, aminek feltételezését semmiféle kísérleti tény nem indokolja jelenlegi tudásunk szerint.) Kérdés, hogy milyen tulajdonságú éter létezését firtatod?
Ha a tények ennyire nem befolyásolják a gondolkodásodat, akkor miféle érvek mentén lehetne veled bármilyen vitát lefolytatni? Egyáltalán miről? A fizika, mint általában a természettudományok a világ jelenségeinek megfigyeléséről, azok rendszerbefoglalásáról szól és nem írhatja elő senki, hogy milyen legyen, mert ő másmilyennek nem tudja/nem akarja elhinni. Ezen kelene egy kicsit elmélkedned és nem azon, hogy elemi fizikai ismeretek hiányában (mások félreértett, vagy egyáltalán meg nem értett munkáira hivatkozva) új teóriákat alkoss.
Kérlek, tartózkodj az olyan jellegű visszavágástól, ami abban a mondatban van, amiben kólaerdő szerepel. Az a stílus és tematika itt nálunk nem ver gyökeret. Mivel azonban bizonyos fokig megértem, hogy arra valamit reagálnod kellett, téged nem tiltalak ki, csak őt. És örülj, hogy én láttam meg.
Köszönöm szíves érdeklődésedet, nincs semmi bajom, remélem Te is jól vagy. Csak én sajnos megúntam a témát. Mmormota sokkal kitartóbb és türelmesebb nálam. Ha Te is kitartó, és türelmes vagy, és nem csak azt várod el, hogy más odafigyeljen Rád, hanem Te is odafigyelsz arra, amit a többiek (elsősorban mmormota) mondanak, egész biztosan tisztázni tudjátok a dolgot. De ehhez a mostaninál kicsit együttműködőbbnek kéne lenned. Például a mutatott weblapok beidézése helyett hasznosabb lett volna tisztázni azt a konkrét képletet, amire mmormota rákérdezett, mert ez így csak süketek párbeszéde. Fészemmel azért továbbra is figyelem, mi történik itt, ha úgy látom, hogy érdemes valamit mondanom, akkor mondani fogom.
Tudod az a baj, hogy nagyon is észrevettem, hogy az M1 kar mentén sűrűbben sorakoznak a hullámok. Ezért vettem rövidebb hullám,hosszakat figyelembe a számításoknál. Ez az egész számításom lényege, ha képes lennél felfogni, vagy ha valóban akarnád megérteni, hogy miről is van szó.
Mivel alapfoghalmakkal nem vagy(tok) tisztában, javaslom pl az alábbi topikok tanulmányozását:
Ez a Fazorról szól.Talán segít. Akkor is ki lehet számítani a fáziskülönbséget két távolság között, ha egy képzeletbeli pillanatfelvétellel kimerevíted (képzeletben) a folytoin távolodó hullámokat. Ilyenkor azután elég csak a hullámhosszakat megszámolni.
A másik teljesen sötét terület nektek a hullámoptika. Csak a lineáris optikában próbáltok mozogni, de ott is teljesen értelmetlen módon. Az alábbi topik gyönyörűen bemutatja, hogy mi megy végbe a Huygens-féle kettős rés kísérletben, olvassátok el. Talán segít közelebb jutnotok a valódi problémákhoz.
Nem veszitek észre, hogy az MM-interferométerben is gömbhullámok terjednek, ha a fény hullámelmélete alapján gondolkodunk, és nem pedig magyányos fotonocskák röpködne és miközben műlik az idő, változnak a fotonocskák fázisaik. Te (ti) ebben a téves bűvkörben éltek.
Még egy olyan primitív hullámoptikai alapelvet sem vagytok képesek felfogni, hogy ha a fényforrás mozog az éterben, akkor a körülötte létrejövő gömbhullámok Doppler-hullámteret hoznak létre AZ ÉTRBEN maguk körül. És azt sem fogjátok fel, hogy az interferométer karjai mentén ugyancsak ez a Doppler hullámtér helyezkedik el. A hullámok csak az éterben terjednek, a kar pedig valahol van ebben az éterben kialalkult és abban tguló hullámtérben. Az F és M1 tükrök távolsága pedig nem változik, annak ellenére, hogy együtt mozog a szerkezet a Doppler hullámtér középpontjával. A két tükör közötti fázis-különbséget kizárólag a közöttük lévő távolság határozza meg. Az időnek és a fény által megtett útnak semnmiféle szerepe nincs. A Doppler-térben kialakult hullámhosszak az egyedül irányadóak, ezek persze függenek az éterszél sebességétől. Mint láthatzó, ezt figyelembe is vettem a hullámhosszak kiszámításánál.
Nem kell szágyellni, Michelson, és az utána következő összes fizikus nem vette észre. Akkor igazán nem nagy szégyen, ha nektek sem sikerült.
Ami pedig a mi kis vitánkat illeti, annak célja az volt, hogy lássam, tudtok-e valami érdemleges ellenérvet mondani. Továbbá, hogy okos emberek ismeretségéhez jussak. Ezért nem titkosítottam a mail címemet, amit a moderátorok és ismerőseik amúgyis meg tudnak nézni.
Az épületes vita során bizonyossá vált, hogy
1. Nem értitek az alapelveket, vagy
2) Nem akarjátok érteni, mert nem őszinte, az igazságot kereső gondolkodók vagytok, hanem propagandisták.
Nagy eredményei voltak ennek a kis társalgásunknak más tekintetben is, sok élrtelmes emberrel kerültem közvetlenül kapcsolatba, akik megkerestek E-mail-ben. Na az ő véleményüket kellene elolvasnotok mókuskáim.
További kellemes mocskolódást.
Különösen kólaerdő aranyos 132-es sz. megjegyzése volt kiemelkedően intelligens. Remélem volt kint a szombati felvonuláson, és megtalálta élete párját. Én sajnos nem segíthetek neki.
Üdvözlettel mindenkinek, elsősorban azoknak, akiket igazán érdekel a téma. Az Einstein propagandista is ember, úgyhogy benneteket is üdvözöllek, mmormota, NevemTeve, és társaitok. Na SimplyRedet se hagyjam ki. Mostanában mintha szótlan lenne, csak nincs valami baja?
"Amennyiben van éter és az eszköz mozog az éterben, akkor az interferométer karjai mentén a következő képletekkel lehet megállapítani a hullámhosszakat: lkék = l 0*(1-V*cos a/c) (1)"
Ez a "kar menti hullámhossz" elég érdekes fogalom, feltételezem azt érted rajta hogy milyen távol van a kar két olyan pontja, amelynél épp azonos a hullám fázisa (mondjuk két olyan pont távolsága a karon, ami mellett egy-egy hullámhegy van) Így gondoltad?
Legyen a rúd épp merőleges az éterszélre. Akkor cos(a) éppen nulla. Így gondoltad?
Ez esetben lkék = l 0*(1-V*cos a/c) = lkék = l 0*(1-V*0/c) = l 0 Így gondoltad?
Vagyis szerinted teljesen független ez a "kar menti hullámhossz" v-től. Így gondoltad?
Akár így gondoltad akár máshogy, azt egyáltalán nem árultad el miért éppen ez szerinted a "kar menti hullámhossz" képlete.
Mindenesetre ha így gondoltad, akkor rosszul gondoltad... :-)
Lerajzoltad azt a sok excentrikus karikát. Tényleg nem tűnt fel, hogy mintha sűrűbben metszenék a kart, mint a mozdulatlan eset koncentrikus karikái?
"Továbbá értelmetlen azért is a számításotok elvégzése, mert az általatok alakilag egyébként helyesen kiszámított fázisok egyáltalán nem is vesznek részt az eszközben látható interferenciakép kialakításában, mert soha nem találkoznak F-nél. Az I-V-ös ábrák ezt az állításomat egyértelműen bizonyítják, ha képtelen vagytok megérteni, az csak egy egyéni szociális probléma."
Mint már említettem, ez nettó hülyeség. Elmagyaráztam, miért. Ennél érthetőbben nem tudom elmagyarázni.
Rögeszméd van. Ezt csak te érted. Nem tudok vele vitatkozni, mert elmondtam az érveimet, de lepergett rólad, azt írtad, egyértelműen bizonyítottad hogy azok nem érvek.
Nos, saját magadnak, a rögeszmédnek. Mindenki másnak egyszerűen hülyeség amit írtál. Értelmetlen.
Ez nem egy értelmes vita, hanem egy rögeszme bizonygatása érvek ellenében.
-------------------
Amit most írtál, annak sincs értelme. De nyilván azt hiszed, ez egy világos érvelés, képletekkel alátámasztva. De sajnos szó sincs róla.
Egyszerűen nincs értelme. Teljesen komolyan mondom.
Ha nekem nem hiszed, kérdezz másokat. Bárkit. Mit gondolsz, miért ilyen 3 szavas megjegyzéseket kapsz? Nem tudnak mit mondani, mert annyira értelmetlen amit írsz.
Medve anyám, te tényleg egy szót sem értesz az egészből. Abból, hogy éppen most bizonyítottam be, hogy az a számítási mód, amit mindenki más használ, és amit most bemutattál részleteiben, hibás.
Na jó, ha te nem vagy képes szöveges feladatokat értelmezni, hát legyen, csámcsogja a képleteken:
Szóval ebben a feladatban értelmetlen kiszámítani az s1, az s2 az s3 és az s4 fény-utak hosszát, sem ezeknek az utaknak a befutásához szükséges időtartamokat, azaz a t1 a t2 a t3 és t4 időtartamokat. Ezeket a paramétereket ugyan ki lehet számítani, és azt nagyjából valóban úgy kell kiszámítani, ahogyan azt most bemutattad, csak az a baj, hogy a MM-kísérlet értékelésénél ez így önmagában értelmetlen, mert kizárólag egyetlen hullámfrontra igaz a számítás. Az interferenciaképet nem az a 2 db magányos hullámfront alakítja ki F-nél hanem hullámsorozatok alakítják ki. Jobb lenne, ha alaposabban tanulmányoznátok a Young-féle kettős rés kísérletet és a MM-kísérlet lineáris optikai ekvivalensét.
Továbbá értelmetlen azért is a számításotok elvégzése, mert az általatok alakilag egyébként helyesen kiszámított fázisok egyáltalán nem is vesznek részt az eszközben látható interferenciakép kialakításában, mert soha nem találkoznak F-nél. Az I-V-ös ábrák ezt az állításomat egyértelműen bizonyítják, ha képtelen vagytok megérteni, az csak egy egyéni szociális probléma.
Ami a használható képleteket illeti:
Először nevezzük el a változókat:
V az éterszél sebessége,
c a fény sebessége az éterben,
s a fény által megtett út
L1 az optikai útkülönbség (s≠L) az éterszél irányában oda- és vissza
L2 az optikai útkülönbség (s≠L) az éterszélre merőlegesen oda- és vissza
l a fény hullámhossza
j a fázis
Dj a fáziskülönbség
f a fázisállandó
a a fényforrás és a megfigyelőt összekötő egyenes és az éterszél által bezárt szög
A levezetés:
Amennyiben van éter és az eszköz mozog az éterben, akkor az interferométer karjai mentén a következő képletekkel lehet megállapítani a hullámhosszakat:
lkék = l 0*(1-V*cos a/c) (1)
lvörös= l 0*(1+V*cos a/c) (2)
Az éterszélre merőlegesen az F-M2, M2-F, F-M1 és M1-F útszakaszokon a fáziskülönbségek rendre:
Dj1= (j2-j1) = f0+(2p*DL2/l0) (3)
Dj2= (j3-j2) = f1+(2p*DL2/l0) (4)
l0 helyébe (1)-et behelyettesítve kapjuk
Dj3= (j4-j1) = f0+(2p*DL1/l1) = f0+(2p*DL1)/l 0*(1-V*cos a/c)) (5)
l0 helyébe (2)-t behelyettesítve kapjuk
Dj4= (j5-j4) = f2+(2p*DL1/l2) = f2+(2p*DL1/l 0*(1+V*cos a/c) (6)
A megfelelő fáziskülönbségeket páronként összeadva, az összegeket egymásból kivonva kapjuk a két kar mentén oda- vissza létrejövő fáziskülönbségeket:
(Dj3+Dj4)(Dj1+Dj2) (7)
Ez ilyen egyszerű, nincs szükség sem futási időre, sem megtett fényútra, csak az optikai távolságok (alias optikai útkülönbségek) és a hullámhosszak kiszámítása szükséges.
A MM-interferométerben ezeknek az összefüggéseknek az alapján jön létre az interferenciakép, és nem az általatok használt zűrzavaros fényút- fényút megtételéhez szükséges időtartam.kqlkulációban (Michelson-kalkulus)
Sapienti sat, az, hogy te nem érted és nem értesz egyet, az már csak a te egyéni bajod . Addig is csak hajtogasd a magadét, gyakorold az Arkansas-i bölcsek híres szállóigéjét a többi mediátorral együtt:
Ha rajtakaptak a nőn, akkor is tagadni kell!
El kell ismerni, hogy figyelemre méltó kísérlet haladó hullámok interferenciajelenségeit teljes egészében matematika nélkül, az élő beszéd erejével tárgyalni... :-) Ha a helyes eredményt nem is sikerült elérni (még a sok-sok karika rajzolgatása se segített), maga a próbálkozás Guiness rekordra jelölhető.
"Azok a hullámok pedig, amelyekre te és Michelson felírta az útkülönbség és fáziskülönbséág nevezetes képletét, nem ugyanabban az időben érkeznek F-be"
Ez sík hülyeség. Nem értetted meg a számítás elvét...
Elmagyarázom, hogyan számol rajtad kívül mindenki más. :-) (Természetesen nem csak így lehet számolni, de ez a legegyszerűbb. Bármely más módszerrel ugyanaz az eredmény adódik - kivéve ha elrontják, mint pl. te.)
Az éter A pontjából indul egy c sebességű hullám és eljut az éter egy B pontjába. Ez t = a_b / c időbe telik, ahol a_b az A és B pont távolsága, c a hullám sebessége. Ha a frekvencia f, akkor a fázisszöge t idő elteltével fi = t*f*2*pi + fi_0 ahol fi a fázisszög, fi_0 pedig t=0 időpontban a fázisszög, vagy egyszerűen kezdő fázis.
Teljesen mindegy, mit csinál közben a kibocsátó forrás, marad-e az éter A pontjában vagy odébb megy közben.
Ezt eddig érted?
Na most. Ha ugyanebbe a B pontba érkezik még egy hullám, annak is ugyanígy, a kezdő fázis és futási idő kiszámításával meg lehet határozni a fázisszögét a t időpontban.
A t időpontban az eredő amplitúdót a B pontban a két hullám amplitúdójának összege határozza meg. (maximális ha a fázisszögük egyforma, és minimális ha ellentétes).
Figyelj arra, hogy a t érkezési időpontról van szó. Minkét hullám esetében ugyanarról a t időpontról.
Ezért iszonyat hülyeség amit írtál: "nem ugyanabban az időben érkeznek F-be"
A hullámok kibocsátási időpontja (ahonnét a futási időt számoljuk), az indulások helye az éterben, valamint a kezdőfázis az induláskor természetesen lehet különböző. A B pontban fellépő amplitúdó szempontjából az a lényeg, hogy milyen a fázis, mikor beérkeznek. Azt pedig a kezdő fázistól és a futási időtől függ.
(Mivel szemlátomást nem érted a matematikát, leírom jó pongyolán úgy is ahogy te nyomod a rizsát: ha ugyanabból a forrásból két különböző úton jut el hullám a vizsgált időpontban a vizsgált érkezési pontba, akkor természetesen különbözhet a futási idő, vagyis különböző időpontokban és mozgó forrás esetén különböző helyeken kibocsátott hullámhegy-völgy találkozik)
Ezeket a futási időket az MM interferométer esetében egy matematikai érzékkel rendelkező másodikos gimnazista simán meg tudja csinálni. Egy elsőéves egyetemista pedig megbukik, ha nem képes rá.
Medve-anyám, te tényleg képletfóbiásvagy... inkább bepasztázol kilobájtnyi halandzsát, semmit hogy leírnál valami olyasmit, hogy t1=L/(c+v)+L/(c-v) t2=2L/sqrt(c^2-v^2)
Sajnos ez a program nem tudja keleni a táblázatokat, mint látható, úgyhogy kénytelenek lesztek elolvasni angolul az előzóleg megadott linkeken. Hát persze csak akkor, ha nem menekültök a tudás elől.
Mivel egyedül te tettél eddig érdemi megjegyzést, ezért csak neked válaszolok. Nem azért, mert mumus vagy, ahhoz előbb kellene felkelned, hanem azért, mert a többiek - legalábbis eddig - csak bölcsődés szinten szóltak hozzá. Így például, hogy miért nem színes az ábra. Nyilván azért, mert a kedves jozzászóló értelmi szintje, és érdeklődése a színek megcsodáslásának szintjén megrekedt. Ha jól emlékszem, ezen a fejlődési fokon valamikor kétéves koromban jutottam túl, de lehet, hogy jóval előbb.
A te érdemi megjegyzésedre visszatérve, nincsenek futási idők. nincsenek időkülönbségek. Az inteferométerben létrejövő interferenciaképet azok a hullámok hozzák létre, amelyek egyidejűleg érkeztek be a megfigyelőhöz. Azok a hullámok pedig, amelyekre te és Michelson felírta az útkülönbség és fáziskülönbséág nevezetes képletét, nem ugyanabban az időben érkeznek F-be, ezért nem vesznek részt az interferenciakép kialakításában. Következésképpen az a számítási módszer, amelyet helyesnek tartasz, téves. Persze tudom, hogy ilyen tömör megfogalmazásban nem érted meg, hiszen már a hiovatkozott dolgozat 1. sz. ábráján is ott van mindaz, amit most részletezek. Csak azért, mert képtelenek voltatok egyből megérteni.
Megértem a problémádat, de ha továbbmegyünk a műszerben végbemenő tényleges fizikai jelenségek megértésével, akkor lehet majd felírni azt a nevezetes képletet, amit hiányolsz.
Azért most már csodálkozom rajtad, mert az I.sz. ábránál már nagyon el kellett volna gondolkodnod. Na de mindegy, az ötödiknél meg fogod érteni, ha képes vagy egy dologra ilyen hosszú ideig koncentrálni, és képes leszel eljutni a jelenlegi gondolatmenet végéig.
Kiszámolni mindent lehet, például azt is, hogy mennyi két cipőtalp meg három csokoládé, matematikailag természetesen öt. Azt is ki lehet számítani, amit Michelson tett, és ti is helyenek hisztek. Csak az a baj, hogy ennek nincs semmi értelme. Mielőtt számolunk, alaposan meg kell gondolni, hogy milyen fizikai jelenség zajlik a háttérben, amelyre valamilyen paraméter ki akarunk számolni. Ez az előzetes gondolkodás zajlik most, a számítási képletek és azok eredményei benne vannak az idézett dolgozatban.
Az időkülönbségekkel operáló megközelítésetekkel, kapcsolatos kritikámat most olvassátok, és ti is rövidesen be fogjátik látni az igazamat, ha ugyan hajlandóak vagytok az észérvek és a tények előtt meghajolni. Bár az is lehet, hogy a tudás üldöz benneteket, de ti gyorsabbak vagytok.
Akár hiszitek, akár nem, a pillanatnyi fáziskülönbséget nem a futási idők, hanem kizárólag a fényforrás és a megfigyelő közötti mindenkori távolság határozza meg, ezt hívják optikai útkülönbségnek, ami nem azonos a fény által megtett úttal. Aki nem érti a különbséget, vegyen elő egy bármilyen fizikaikönyvet, és alaposan gondolkozzon el az ott leírtakon. Ezt próbálom most megértetni veletek is. A futási idők között ugyanis nincs semmi különbség, mert ugyanabban az időpillanatban érkeznek be F-hez. Lehet (biztos), hogy nem egyszerre indultak, de ugyanazon időtartam alatt futottak, és érkeztek be. CSak olyan hullámfront tud egyiodejűleg beérkezni F-hez, amely azionos idő alatt futotta be a saját útját. Olyan nagyon nehgéz ezt belátni?
Lehet. Ennek megértéséhez azonban végig kell menni a fizikai helyzet előzetes logikai elemzésén. A számítások csak ezután jöhetnek.
Egyébként az időkülönbséggel kapcsolatos megjegyzésed azért sem korrekt, mert az időkülönbség függ a fény sebességvektorától is a megadott irányban.
Szóval térjünk rá a további elemzéshez:
Az eddigi négy ábra elemzése során eljutottunk odáig, hogy észre lehet venni azt, hogy az inteferométerben egyelőre nem jelent meg interferenciagyűrű, mert csak az M2 tükör mögött látszik az eredeti fényforrás tükörképe. Nyilván azért, mert az M1 tükör felől még nem érkezett be a fény.
Ugyanakkor észre kell venni azt, hogy az a magányos hullámfront, amely az egész folyamat legelején elindult F-ből és M2 irányába haladt az 1-es és 2-es útvonalon, már régen elhagyta a mérőeszközt, tehát nem ő vesz majd részt az interefernciakép kialakításában, hanem egy jóval később indult társa, amely nem az 1-es és 2-es úton haladt. Már csak ezért is hibás az a gondolat, hogy az 1-es -e 2-es út mentén számítjuk ki az időkülönbséget, ahogyan azt te és Michelson gondolod.
Az V. ábra azt a pillanatot mutatja be, amikor először megjelenik az eredeti fényforrás második tükörképe a megfigyelő számára, tehát amikor az M1 tükör felé haladó fényrezgések első ízben visszaérkeznek F-hez, illetve a megfigyelőhöz. Mostantól kezdve az a helyzet, hogy az L1 és az L2 karok mentén folyamatosan sorakoznak egymás után libasorban a nagy sebességgel mozgó fényhullámok. Az L2 kar mentén mind oda, mind vissza pontosan az elsődleges fényforrás által kibocsátott hullámhosszaknak megfelelően sorakoznak a hullámhegyek és hullámvölgyek.
Az L1 kar mentén más a helyzet, az F-L1 irányban haladóan csupa kék-eltolódott, rövid hullámhosszú rezgés tölti ki az F-L1 távolságot (az éterben, kedves mmormota), míg az L1-F irányban haladóan csupa vödös-eltolódott hullám tölti ugyancsak az F-L1 távolságot (az éterben).
Vegyük észre, hogy mostantól kezdve három folyamatosan jobbra mozgó másodlagos fényforrás egymástól azonos távolságból folyamatosan sugároz visszavert rezgéseket, és a maguk körül létrehozott Doppler-fázisterek folyamatosan együtt mozognak a mozgó tükrökkel, és hogy a mozgó tükrök által létrehozott tükörképek is folyamatosan jobbra mozognak az éterhez viszonyítva az egész szerkezettel együtt. Ezért tud létrejönni egy stabil interferenciakép.
Most jutottunk el ahhoz a szent pilanathoz, amikor erről a rendkívül gyorsan változó, c közeli sebességekkel rohanó fényhullámokkal teli három fázistérről egy adott pillanatban pillanatfelvétel készülhet akkor, amikor egy hullámhegy éppen elhagyja két irányban az F tükröt. Előbb nem lehet, mivel ennél az időpontnál hamarabb még nincs interferencieképe a megfigyelőnek.
Mielőtt azonban ezt megtennénk, figyeljük meg az V.sz. ábrán. hogy az a hullámfront, amely az F-M2-F úton éppen akkor fut be F-hez, amikor az F-M1 -F utat megtett hullámfront beérkezik, NEM EGYIDEJŰLEG, ÉS NEM UGYANABBAN A FÁZISBAN INDULT EL a 3-as és 4-es útvonalat követő hullámfronttal. Körülbelül az a hullámfront érkezhet be egyidejűleg, amelyik az V. ábrán széles nyilakkal jelölt egyenlő szárú háromszög szárai mentén haladhat.
VI. ábra
Most tehát elkészítve azt a bizonyos képzeletbeli pillanatfelvételt, az F-ben egymással interferenciaképet létrehozó hullámfrontok optikai távolsága rendre L1 illetve L2 lesz. L2 mentén oda-vissza az eredeti hullámhosszak sorakoznak, csak le kell számolni az útkülönbség-fáziskülönbség összefüggés alapján a fáziskülönbséget.
Az L1 mentén oda-úton kék eltolódott rezgések, és ugyanazan távolság mentén a visszaúton vörös-eltolódott hullámok sorakoznak. Ezekre a szakaszokra külön-külön ki kell számítani az éterszél sebességétől függő hullámhosszakat, amelyeknek semmi közük az időkülönbséghez, ugyanis időkülönbség nincs, a beérkező rezgések eltérő időpontban indultak el, de egyidőben érkeztek.
(Azért tudtak azonos időpontban megérkezni, mert az általuk bejárt rövidebb vagy hosszabb fényút során eltérő sebességgel haladtak.)
Most már nincs más dolgunk, minthogy a fázisállandók figyelembevételével kiszámítsuk az L1 és az L2 kar mentén oda-vissza kialakuló fázisjülönbségeket, majd kivonjuk őket egymásból. Ezutá következik a plottolás, majd 90 fokos elfordítás és ismét plottolás.
A számítás pontos menete a hivatkozott dolgozatban látható.
Az itt bemutatott alapalvek követésével végzett számítások tényleges elvégzése során (lásd a dolgozatot) szintén jelentkezik fziseltolódás, ha növeljük az éterszél sebességét, és szintén változik a fáziskülönbsétg, ha a szerkezetet elfordítjuk, de sokkal kisebb mértékű a várható gyűrűeltolódás, mint amit Michelsonék vártak, ezért a ténylegesen észlelt fringe-shiftek már nem a mérési hiba, hanem a pozitív effektusok közé esnek.
Nézzünk rá ismét egy pillanatra az V.ábrára. Látható, hogy a 3-as és a 4-es fényutak hossza jelentősen eltér attól, amit az optikai útkülönbségek alapján kell számítani. A 3-as fényútszakasz jóval hossztabb, mint L1, ezért jóval nagyobb számban tartalmaz kék-eltolódott hullámokat. Ezzel szemben a 4-es fényútszakasz jóval rövidebb, mint az optikai útkülönbség (L1 kar) ezért a 4-es fényút-szakaszon sokkal kevesebb vörös-eltolódott hullám fér el., mint a tényleges optikai útkülönbségen.
Ennek a számszerűsített különbségnek óriási jelentősége van, ugyanis ha pontosak a dolgozatban bemutatott számítások, akkor helyesek az adatok a mellékelt táblázatban, és akkor a Spec.Rel azon axiómája, miszerint a fénysebesség abszolót álland, és fény terjedése valamennyi inerciarendszerhez képes izotrop, hát ez az axióma taált-süllyedt. És akkor az egész talált-süllyedt.
A Shankland bizottság adatai
Korom Gyula számított adataiSzerzőkÉvKar hossz(méter)Várt gyűrű eltolódás1 (Michelson-calculus szerint, Éter-szél sebessége meghatározatlan)Mért gyűrű eltolódásokVűárható gyűrű-eltolódás 0,5 km/sec éterszélnél2 (Fazor-kalkulus)Fringe shifts expected at 5 km/sec wind3 (Fazor-kalkulus)
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
Michelson
1881
1.2
0.04
0.02
Zero
0.02
Michelson and Morley
1887
11.0
0.4
< 0.01
Zero
0.018
Morley and Morley
1902–1904
32.2
1.13
0.015
Zero
0.052
Miller
1921
32.0
1.12
0.08
Zero
0.052
Miller
1923–1924
32.0
1.12
0.03
Zero
0.052
Miller (Sunlight)
1924
32.0
1.12
0.014
Zero
0.052
Tomaschek (Starlight)
1924
8.6
0.3
0.02
Zero
0.014
Miller
1925–1926
32.0
1.12
0.088
Zero
0.052
Miller
1925–1926
64.0 m light route
?
0.088
0.001
0.102
Miller (Mt Wilson)
1926
2.0
0.07
0.002
Zero
0.004
Illingworth
1927
2.0
0.07
0.0002
Zero
0.004
Piccard and Stahel (Rigi)
1927
2.8
0.13
0.006
Zero
0.004
Michelson et al.
1929
25.9
0.9
0.01
Zero
0.042
Joos
1930
21.0
0.75
0.002
Zero
0.034
1 The expected fringe shift depends on 1: the lengths of the arms, 2: the differences between the lengths of the arms, 3: the wavelength of the light and 4: the speed of the ether-wind.
2 Wave length: 694 nm, the length-difference of the two arms is 0,5 cm, the calculated shift is after the 90 degrees rotation of the instrument.
3 Wave length: 694 nm, the length-difference of the two arms is 0,5 cm, the calculated shift is after the 90 degrees rotation of the instrument.
A fenti adatok alapján a mért értékek jelentősen fcelette vannak a várható értéknek, ezért nem null-.effektusok, hanem poztív eredmények. Ha ez igaz, akkor éter van!
Azt nem értem, hogy minek ennyi süketelés ahelyett hogy simán felírnád a futási időket, amiből azonnal adódik a relatív fázis. Talán az vele a gondod, hogy abba nem tudsz belezavarodni. és még utóbb megkapnád a helyes eredményt? :-)
Visszavonom, eddigi megnyilvánulásaid színvonala alapján azt is elrontanád. Nincs véletlenül egy általános iskolás unokád, aki segíthetne?
Úgy látom, hogy te vagy képtelen felfogni azt, hogy az a Doppler-effektusos hullámtér, amit az ábrákon látsz, az éterhez képest nyugalomban lévő rendszer, mert a fényforrások az éterhez képest mozognak. Ezért nem kontcentrikus körök láthatók a fényforrások körül az ábrákon. Egy fizikustól többet várna az ember. Úgyhogy most már tudom, hogy nem vagy fizikus. A hozzászólásaidat is így kell értékelni a továbbiakban.
Na akkor menjünk tovább.
Ezen a III. ábrán az idő egy kissé tovább múlt, az eszköz halad tovább jobbra (az éterhez viszonyítva, ugye érted már mmormota?), a 2-vel jelölt fényhullám (az éterben mmormota) tovább halad F-en keresztül jobbra lefelé. (Észre kell venni, hogy csak egyetlen egy hullámhegy járja végig az 1-es és 2-es utat, ugyanis az utána következők már nem ezt az utat járják (be az éterben, ugye érted már mormota?), mert F időközben jobbra mozdult (az éterhez viszonyítva, ugye érted mmormota?), ezért minden egyes újabb hullámhegy, amely elindul F-ből, csak az 1-es és a 2-es vonalakkal párhuzamosan kirajzolódó újabb és újabb útvonalakon haladnak (az éterben, ugye érted mmormota?).
Miközben az éterszélre merőleges magányos hullámhegy bejárja a III. ábrán bemutatott háromszöghöz is hasonlítható útját (az éterben mmormota), addig az éterszéllel szemben haladó rezgések libasorban haladnak egymás után tovább (az éterben mmormota) jobb felé, és kezdik megközelíteni az éterhez viszonyítva jobb felé mozgó M1 tükröt, de ezen az ábrán még nem érték el azt. Mivel ebben a haladási irányban (az éterben) egymást követő hullámhegyek az éterben mozgó F fényforrás miatt kék-eltolódáson esnek át, a hullámhossz ezen az úton rövidebb, mint a fényforrás alapfrekvenciája.
A következő IV. ábrán az idő egy kissé megint tovább haladt. A háromszög útvonalon futó magányos hullámhegyünk megint távolodott az F-től valamennyit. Az őt követő további hullámhergyek pedig párhuzamosan haladnak vele valahogy úgy, ahogyan a Forma-1-ben a polpozíciós és a második rajtszámú kissé hátrébbról, de egymással poárhuzamosan indul. Szemben a Forma1-el, a MM-interferométerben az éáterszélre merőlegesen az összes induló kissé később és egymással párhuzamos pályákon futják háromszög alakú útjaikat aban az irányban, amit mmormota oly nagyon szeret.
Ezeket a párhuzamosan jobbra eltolt háromszögeket nehéz lenne az ábrán úgy bemutatni, hogy ne fedjék el az ábra többi, lényeges részeit, úgyhogy elhagytam őket. Észre kell venni, hogy az ezen háromszögek mentén felrajzolható utakon az egymást párhuzamos eltolással követő magányos hullámhegyek nem ugyanabban a fázisban indulnak el F-től, mint a legelső. Az a legutolsó hullámhegy, amely végül beérkezik majd F-hez, amikor F az ábra jobb szélső pozíciójában lesz, tehát amikor az éterszéllel párhuzamosan haladó társa is visszaérkezik F-hez, szóval ez a legutolsó magányos hullámhegy jóval később indult el F-ből, mint a legelső, amelyet mmormota (és Michelson) azzal tüntetett ki, hogy azt számítják ki, hogy ez a magányos hullámhegy magányos útja során mekkora fáziskülönbséggel fog beérkezni F-hez. Ezt persze ki lehet számítani, de sajnos (szerencsére) nem ez a hullámhegy fog beérkezni F-be akkor, amikor Az utolsó háromszög-úttat bejárt magányos hullámhegy kiindulási fázisát kellene ismerni. Ezt azonban nem tudjuk. Valószínűleg ki lehetne számítani ezt is igen bnyolult utakon, de szerencsére ennél sokkal egyszerűbb megoldáshoz jutunk majd el a VI. ábránál.
Addig azonban kövessük tovább a fényrezgések útját az MM-interferométerben.
A IV. ábrán az F-felől az éterszéllel szemben haladó, egymást libasorban követő kék eltolódott rezgések már elérték az M1 tükröt, így ez a harmadik tükör is elkezdi kialakítani maga körül a Doppler-effektusos fázisterét (az éterben, érted már mmormota?). Az M1 tükörről visszatükröződő rezgések kétszeres Doppler-effektuson átesve (egyszer azért, mert a közeledő kék-rezgések elől az M1 tükör menekül, ezért vörös eltolódás lép fel, és így az M1-hez beeső fény frekvenciája meg fog egyezni az elsődleges fényforrás frekvenciájával, másodszor azért, mert a sugározni kezdő M1 tükör jobb felé mozog az éterben, így az általa kibocsátott rezgések egy tovább vörös-eltolódáson fognak átesni, így az M1 -től F-felé visszatérő rezgések hullámhossza az eredeti hullámforrás hullámhosszúságához képest az éterszél arányában megnő (az éterben, kmmormota).
Most tehát az M1 -től F-felé egymást libasorban követő vörös-eltolódott hulllámok (az éterbe mmormota) szintén kezdik kitölteni az F és M1 tükrök közötti távolságot. Azt a távolságot, amelyet az F-ből libasorban érkező kék-eltolódott hullámok már régebben kitöltötték. Az egész hullámtér össze-vissza rezeg, de a IV. ábrán a visszatérő rezgések még nem érték el F-et, ezért a megfigyelő még mindég csak egy tükörképet lát maga előtt, ha F-en keresztül ránéz az eredeti fényforrásra.
Ennyi mára elég, hagyjunk időt mmormotának, hogy megtalálja, hogy mit nem ért.
Nem kell türelmetlenkedni, következő alkalommal már eljutunk ahhoz az időponthoz, amikor valóban érdemes lesz majd pillanatfelvételt készíteni erről a három különböző fényforrás által bizonyos időkésésekkel (az éterben, mmormota) kialakított közös Doppler-hullámtérről, hogy kiszámíthassuk azokat a fáziskülönbségeket, amelyek az M1 és M2 tükörképek felől egy adott közös időpillanatban beérkeznek F-hez, és valóban kialakítják abban a közös időpillanatban az interferenciagyűrűket, ha van éterszél, ha nincs.
Mivel szemlátomást képtelen vagy egy éterhez képest mozgó rendszerben a hullámterjedést elképzelni és helyesen leírni, próbáld meg ez éterhez képest álló rendszerben leírni a jelenséget.
Azt átlátod, hogy newtoni világban ennek is értelemszerűen ugyanazt az eredményt kell adnia? Hiszen ugyanaz e jelenség csak másik korrdinátarendszerben leírva. A különbség csak az, hogy ezt talán nem rontanád el mert könnyebb... Persze ki tudja.
