Keresés

Részletes keresés

hiper fizikus Creative Commons License 2020.05.17 0 0 18

YouTube : 5 BIZONYÍTÉK ARRA, HOGY MULTIVERZUMBAN ÉLÜNK!

Ez egy jó, rövid, összefoglaló .

 

És a sülyesztőből is felhoztam .

LAJKA Creative Commons License 2004.05.27 0 0 16
Igen,akinek a munkáival Szabó E.László is intenzíven foglalkozott.
Előzmény: Törölt nick (15)
Törölt nick Creative Commons License 2004.05.27 0 0 15
"elágazó téridők" - branching spacetime? N. Belnapra gondolsz? Vagy mire?
Előzmény: LAJKA (14)
LAJKA Creative Commons License 2004.05.26 0 0 14
Holden
Csak egy megjegyzés: a párhuzamos világok,ill. az elágazó téridő modellje tudományosan jól kidolgozott,értelmes koncepciók. Attól függetlenül azok,hogy kik milyen filmekben ill.lapokban használják fel őket jól-rosszul.
És kapaszkodj meg: az időutazás is ilyen tudományosan megalapozott hipotézis 1988 óta.
Előzmény: Törölt nick (7)
Törölt nick Creative Commons License 2004.05.17 0 0 13
Megnézem, de csak hetek múlva, júniusban tudok válaszolni, sajnos.
Előzmény: Törölt nick (12)
Törölt nick Creative Commons License 2004.05.17 0 0 12
Nem a konspiratívra gondolsz, amikor a műszereket és a részecskepárt is ugyanaz a rejtett paraméter vezérli? Szabó Laci olyat is mutatott egy szemináriumon. Másféléről még nem hallottam, ha tudsz róla, érdekelne.
Előzmény: Törölt nick (11)
Törölt nick Creative Commons License 2004.05.17 0 0 11
Igen, a Fine-t fejleszti tovább E. Szabó.
Vagy egyébként más rejtett paraméteres megközelítés is az EPR-re.
Előzmény: Törölt nick (10)
Törölt nick Creative Commons License 2004.05.17 0 0 10
Modális, relációs, kvantum referenciarendszer, Bohm. Az Everett-féle relatív állapot értelmezésnek is csak az egyik fajtája a sokvilág, van még olyan egzotikus is, mint "many mind" (sokelme), de Everett lehet, hogy valami relációs-szerűre gondolt (sajnos nem írta le teljesen tisztán). Érdemes itt körülnézni:

http://plato.stanford.edu/contents.html#q

(ezt már lentebb javasoltam).

Lokális rejtett paraméterek is lehetnek (a Bohm az nemlokális!). A köztudattal ellentétben ezek nincsenek kicsukva, csak az ún. tulajdonságinterpretációt kell feladni. Két fajtájuk felmerült már, igaz, egyikből sincs átfogó, koherens elmélet felírva, de a no-go tételek nem zárják ki ezeket:

1. Fine-típusú rejtett paraméterek (amelyek egy mennyiség értéke mellett meghatározzák azt is, hogy az adott egyedi rendszeren éppen mérhető-e az adott mennyiség)

2. Konspiratív rejtett paraméterek (egyszerre határozzák meg a mérendő rendszer és a mérőműszer állapotát).

Ezek közül a Fine-féle empirikusan kizárható, ha a mérési hatásfok meghalad egy limitet pl. az EPR típusú kísérletekben (ami igen magas, a mérések jelenleg nagyságrendekkel alatta vannak).

A konspiratív ellenben nem zárható ki sose, igaz, ekkor a világ összes korrelációja képszerűen szólva el volt már rejtve a Big Bangban és végső soron csak onnan magyarázható (nem túl vonzó lehetőség). Vagyis a választás egy konspiratív, lokális rejtett paraméteres elmélet és más értelmezés között nem empirikus kérdés.

Előzmény: Törölt nick (9)
Törölt nick Creative Commons License 2004.05.17 0 0 9
És milyen értelmezéseket ismersz még? (Még a Bohm-féle?)
----------
A lehetséges világok létezése egyébként David Lewis nevéhez fűződik, bár már Meinong is érvelt mellettük. Quine próbálta cáfolni (hány lehetséges alacsony ember áll az ajtónál?-kérdezte az 50-es évek elején, még Kripke előtt).
Azóta információ-elméleten és entrópián alapuló megközelítés is van (utóbbiról Cirkovic beszélt az Elte tudfil szemináriumon március végén).
Putnam és Deutsch híres érve (1988., 1985.), miszerint minden nyílt rendszer megvalósít minden véges automatát, szintén felhozható a párhuzamos világok mellett. Ugyanis tudatunk csak egy véges automatát megvalósító nyílt rendszer.

Meg kell mondjam, az információ-kódolás alapú koncepciót én is vallom.

Előzmény: Törölt nick (3)
Törölt nick Creative Commons License 2004.05.17 0 0 8
Sok igazság van benne.

Azért érdemes lenne olvasnod a modális logika sokvilág szemantikájáról, mielőtt ennyire sommás véleményt alkotsz. Ld. pl.

http://plato.stanford.edu/entries/logic-modal/

a "possible worlds semantics" alatt. Vagy az aktualizmus/posszibilizmus kérdésről a

http://plato.stanford.edu/entries/actualism/

alatt.

Lehet a sokvilág értelmezést egészen korrektül is csinálni, persze akkor nem lehet ennyire kézlegyintősen villogni vele, és meg kell oldani egy csomó logikai-filozófiai problémát (egy kis izelítőt ld. a fentebbi linkeken).

Ajánlott még a Scientific American 2003 május száma, ahol is leírják, hányféleképpen lehet beszélni parallel Univerzumokról. Ld. pl. antropikus elv, és bébiuniverzumok.

Bizonyos értelemben egyébként az emberi szubjektivitás is párhuzamos világokat jelent.

A fene se tudja, de abszolút tudománytalan alapon nekem nagyon szimpatikus a "Hitch Hiker's Guide to the Galaxy" világa, ahol egy extra dimenzió a valószínűségi tengely, és az ötödik könyv végén a vogon kapitánynak végül onnan is sikerül kiűzni a Földet, elérve ezzel végleges (sajnos Douglas Adams halála miatt már nem írhatok ide kérdőjelet) megsemmisülését.

AMúgy utánanéztem egy kicsit Deutschnak, és úgy tűnik, neki ez a QM interpretáció a szíve csücske.

Előzmény: Törölt nick (7)
Törölt nick Creative Commons License 2004.05.17 0 0 7
A "párhuzamos Univerzum" szerintem ugyanaz a kategória, mint az időutazás. Elegánsan hangzik, jól lehet vele villogni kevésbé képzettek előtt, lehet belőle ismeretterjesztő filmeket, hollywoodi szuperfilmeket, meg végeérhetetlen sorozatokat gyártani, de hogy valójában mit is jelent, abba senki sem gondol bele igazán, az meg, hogy valaki érthetően definiálná, az meg végképp vágyálom. Mert gondoljunk csak bele: mitől párhuzamos is az az Univerzum? Ha van kölcsönhatása a miénkkel, akkor az én értelmezésem szerint az is a mi Univerzumunk része. Ha meg nincsen semmilyen kölcsönhatás, akkor honnan tudjuk, hogy létezik. Szóval minden az Univerzum definícióján múlik, enélkül nehéz párhuzamos Univerzumokról beszélni. És ez az én bajom a tudománnyal. Egyre inkább megtelik ilyen látványos elemekkel, utána meg csodálkozunk, hogy az áltudományok ezen felbátorodva egyre inkább behálózzák a hiszékeny emberek millióit.
KoporShow Creative Commons License 2004.05.16 0 0 6
Igen, miutan elolvastam a kiserletet en is rajottem.

Sot, ez a kiserlet kizarolag a feny hullamtermeszetere ad evidencitat, tehat semmi ujdonsag nincs benne.

Előzmény: Törölt nick (2)
Simply Red Creative Commons License 2004.05.16 0 0 5
wasist thisis?
Előzmény: AgyProTézis (4)
AgyProTézis Creative Commons License 2004.05.15 0 0 4
A nemnulla valószínűségű túlélésre eklatáns ellenpélda a hóhér-paradoxon.
Előzmény: KoporShow (1)
Törölt nick Creative Commons License 2004.05.15 0 0 3
A koppenhágai egyébként az egyik legproblémásabb értelmezés, ezért azt se sokan támogatják, ez nem meglepö.
Előzmény: Törölt nick (0)
Törölt nick Creative Commons License 2004.05.15 0 0 2
Kedves KoporShow,

a kísérlet egy jól ismert interferenciajelenség. Ha két rés van egymáshoz közel, 'a' távolságra, akkor van egy interferencia csíkos mintázat. Ha 4 rés van egy vonalban úgy, hogy 'a' távolságonként helyezkednek el (egyenközüek), akkor minden második csík eltünik (kioltás lesz a helyén) a kétréseshez képest.

Deutsch állítása tehát lényegében arra redukálható, hogy szerinte a szuperpozíció elve (interferencia) implikálja a párhuzamos világok létét.

A gond az, hogy a QM-nek még legalább 20 más értelmezése van. Mind tudja értelmezni az interferenciát, ez alapkövetelmény, és van közte determinisztikus rejtett paraméteres (Bohm mechanika), relatív állapot interpretáció, modális interpretáció és még sok minden. A sokvilág értelmezés csak egy lehetöség. A kísérlet nem igazolja ezt az értelmezést, mindössze az interferenciajelenséget mutatja be, ami ugyan nagyon látványos, de minden olyan interpretáció meg tudja magyarázni, ami a szuperpozíció elvét elfogadja.

Nem olvastam Deutsch könyvét, de meglep, ha ez így lenne benne,mert ö egy elég elismert ember a QM értelmezésének területén. Ha valakinek, neki tisztában kell lennie a többi értelmezési lehetöséggel, valamint azzal, milyen súlyos problémái vannak a sokvilág értelmezésnek (amit Everett nevéhez szoktak kötni, bár Everett munkája nem elég világos abban a tekintetben, hogy tényleg ezt értette-e a saját elgondolásán).

Amúgy nagyon szép a kísérlet. Én nem csináltam meg lézerrel, de Mathematicában density plotokkal ábrázoltam az intenzitáseloszlást, és tényleg gyönyörü.

A QM értelmezéseivel kapcsolatban érdemes a Stanford Encyclopedia of Philosophy (fent van az interneten: plato.stanford.edu) QM szócikkeit elolvasni, valamint E. Szabó László: A nyitott jövö problémája c. könyvét. Ez a háttér kell ahhoz, hogy megértsük, milyen elöfeltevések állnak a sokvilág interpretáció mögött, és milyen súlyos gondok vannak vele.

A fizikusok többsége nem foglalkozik a QM interpretációjával, inkább csak használja a QM praktikus szabályait (minimális interpretáció), ezért nem igazán támogatja sem a sokvilág értelmezést, se más értelmezést. Akik foglalkoznak, azok körében nem hiszem, hogy a sokvilág értelmezésnek többségi támogatottsága lenne.

Üdv

a Linux Garázda

KoporShow Creative Commons License 2004.05.14 0 0 1
:)

Igen, lehet, hogy ez az orokelet titka: Mindig nemnulla a valoszinusege, hogy az adott pillanatot tuleljuk. Mivel csak azt az univerzumot erzekeljuk, amiben tueltunk, ezert vegsosoron, kenytelenek vagyunk orokke elni. ;)

Előzmény: Törölt nick (0)
Törölt nick Creative Commons License 2004.05.14 0 0 0
Egy 1998-as Termeszet Vilagaban volt egy cikk errol. Ott olyan bizarr kiserletet ajanlottak, amelyben a kiserletezo tudos fejehez szoritott fegyver elsuleset kvantummech. bizonytalansaghoz kotjuk; az eletben maradas valoszinusege csekely, de ha nem a koppenhagai ertelmezes igaz, akkor abban a vilagban, ahol a kutato eletben marad, ezt tudni fogja; es csak o, mas senki.
Ugyanebben a cikkben irtak, hogy egy 1997-es konferencian a fizikusok tobb, mint fele az Everett-interpretaciot tamogatta a koppenhagai helyett.
Előzmény: KoporShow (-)
KoporShow Creative Commons License 2004.05.14 0 0 topiknyitó
A kvantummechanika egyik lehetséges interpretaciója a párhuzamos univerzumok feltétetlezése. A következő cikk szerint ezt a feltételezést nem csak hogy lehetséges kísérleti alapon ellenőrizni, de a kísérlet otthon is megtalálható eszközök segítségével is kivitelezhető:

http://www.allsci.com/parallel.html

A kísérlet állítólag alátámasztja a párhuzamos univerzumok létét.

Fizikusok, szenzációhajhász butaság vagy érdekes elgondolás?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!