Tevedes. Az MSZP elkoveti ugyanazt a hibat. MOndtam en tobbszor, hogy balf..ok. Tehat hulyek.
Ellenben, ha a fidesz es a hivek kezdenek ezen kiakadni azok utan, hogy a nagy Orban Viktor ezt mar eljatszotta mind az Antall mind a Boross kormany ellen, akkor az szanalmas. Kulonosen azok utan, hogy most epp nagy hivek allitolag.
Az mszp is sznalmas lesz ha a kovetkezo valasztas utan kiakadnanak ezen miutan most maguk is elmondtak.
Most pedig ugyanezzel vádolja az MSZP kormányzati pozícióból a Fideszt.
Megint csak egyetlen elemét ragadod ki a dolgoknak, aztán az összehasonlítás eredményét ráhúzod az egészre!
A Fidesz akkor is ellenzékben volt és most is.
Az MDF akkor ilyen módszerekkel próbálta kiszorítani a Fideszt, az MSZP pedig az árokbetemetö politikájával szembehelyezkedve ezekkel vádolja a Fideszt.
Az ellenzéket!
Ki van fordítva a babaruha!
Most az MSZP mondja ugyanazt, amit a Fidesz 10 éve, (csak éppen nem az ellenkezö pozícióból) ennek ellenére a Fidesz a szánalmas, nem az MSZP.
Az MSZP-nek úgy látszik, csak annyira futja kormányzati pozícióból, mint a Fidesznek 10 éve ellenzékböl.
Ez a szánalmas.
zsele5
"A gazdasági növekedés mibenléte másodlagos most..."
Ezt magyarázzad el annak, aki emiatt állását vagy vállalkozását veszíti el.
Amúgy meg ismereteim szerint 2006-ban választás lesz, akkor nyer a Fidesz, oszt leváltja a hivatalnok réteget, meg másik hozzá közelebb álló gazdasági elitet segít uralkodni. Az ügyesebb gazdasági elitje, az igyekszik, hogy mindenkori hivatali réteghez közel álljon.
Ennyi, minek ehhez polgárháború?
Gyakoroltuk egy párszor rendszerváltás óta.
HOgy mondhat egy miniszterlenok ilyen baromsagot? hat ugy ahogy egy szazevente szuleto nemzeti nagysag mar megtette eddig MINDEN rendszervaltas utanai miniszterelnok ellen!.
Antall-Boross-Horn-Medgyessy mind mind galad nemzet pusztito, a szent fidesz ellen haborut indito volt, Orban Viktor szerint!haborut gerjeszto
Masodik pelda:
Népszabadság2002. február 9., szombat (60. évfolyam, 34. szám)
Mint tudjuk, az indián nem felejt
Orbán Viktor és a Fidesz - tíz évvel ezelőtt
Orbán Viktor a Fidesz pécsi kongresszusán 1992
(A Fidesz-frakció néhány héttel azelőtt írta alá testületileg a Demokratikus Chartát, amikor Antall József nem hosszabbította meg Surányi György elnöki mandátumát a Magyar Nemzeti Bank élén. A Fidesznek ezekben a hónapokban kell eldöntenie, hogy csatlakozik-e a Demokratikus Charta körül szerveződő mozgalomhoz vagy távol tartja magát tőle.)
Egy hete még azt gondoltam, hogy beszédemet így fogom kezdeni: ma 635 napja, hogy hivatalba lépett az Antall József vezette MDF-kormány. Az elmúlt héten azonban fontos változások álltak be a Fidesz politikai helyzetében.
A kormánykoalíció pártjai - élükön a Magyar Demokrata Fórummal - nyílt háborút hirdettek meg a Fidesz ellen.
Egyre több jel mutat arra, hogy politikai ellenfeleink ugyanolyan kíméletlenül, ugyanolyan gusztustalan eszközökkel indítanak ellenünk offenzívát, mint tették azt korábban az SZDSZ ellen, amire a közvélemény már csak úgy emlékszik, mint "az apák és fiúk" hadműveletre.
Különösen szembeötlő az az összehangolt akció, amelyet egy fasisztagyanús folyóirat ürügyén indítottak meg a Fidesz emberi jogi felfogása s a területért felelős emberjogi bizottsági elnök, Fodor Gábor ellen. Hasonló támadások indultak vidéki városokban parlamenti és önkormányzati képviselőink ellen, például Pápán Kövér Lászlót választva ki célpontul.
Tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy a Fidesz ezeken a pontokon sebezhető. Hiába számítanak arra, hogy egy-egy kiszemelt áldozattal kell csupán megküzdeniük, mindig a Fidesz egészével fognak szembekerülni. Mert mi teljes súlyunkkal megvédjük azokat a politikusainkat, akiket a Fidesz-program vállalása miatt ért személyes támadás.
Tulajdonképpen akár a Fidesz politikájának elismerését is kiolvashatjuk abból a vehemens dühből, amellyel szembefordultak velünk a kormánypárti urak. Ez hízelgő ugyan, de a legkevésbé sem hiányzott nekünk.
Mi mindig ellenálltunk annak, hogy azon az alapon vegyük fel a harcot, hogy egyik oldalon vannak a tiszták, másik oldalon a gonoszok, hogy az egyik oldalon állnak a hazafiak, másik oldalon a hazaárulók.
Mi továbbra sem fogunk engedni annak a csábításnak, hogy ellenfeleinket végső soron ne partnereknek, vetélytársaknak, hanem kiiktatandó ellenségnek tekintsük. De az előttünk álló időszakban különösen nehéz lesz tartani magunkat. Kónya úr, a gyűlölet karmestere beintett; és nekünk nagyon kell vigyáznunk, hogy ne hagyjuk magunkat provokálni.
Továbbra is kerülni fogjuk, hogy beleugorjunk azokba a lövészárkokba, melyeket ellenfeleink ástak számunkra. Ha ellenfeleink az országnak károkat okozó politikát folytatnak, azt megmondjuk ugyan, de nem nevezzük őket nemzetellenesnek, a haza árulóinak. Ha volt funkcionáriusokat alkalmaznak vagy hagynak meg állásaikban, nem nevezzük őket kommunistabérenc átmentőknek. (...)
Olyan szanlamas amikor azok aggodnak a polgarhaboruzason akik az egeszet elkezdtek:
Az MDF polgárháborús hangulatot szít
Beszélgetés Orbán Viktorral, a Fidesz frakcióvezetojével
NOL . 1993. január 12. . Szerző: Fekete Gy. Attila
Szellemi polgárháború szításával vádolta a legnagyobb kormánypártot 1993. január 12-én, a Magyar Demokrata Fórum népi-nemzeti körének országos találkozója után Orbán Viktor,
aki akkoriban az ellenzéki Fidesz frakcióvezetője volt. A Népszabadságban nyilatkozó politikus úgy vélte: ezzel a módszerrel nem lehet szavazatokat nyerni.
Az elmúlt hétvége másról sem szólt, mint arról, hogy a koalíció legnagyobb pártjának prominens politikusai a lehető legdurvábban megfenyegették a
választópolgárok azon részét, amely 1990-ben az ellenzékre szavazott, illetve amelyik most az ellenzékkel szimpatizál - mondta Orbán Viktor a
Népszabadságnak a Magyar Demokrata Fórum népi-nemzeti körének országos találkozóján elhangzottakat értékelve. Orbán szerint az MDF prominens politikusai fenyegetés-áradatukat nem is az ellenzéki politikusoknak szánták, sokkal inkább azoknak, akik 1990-ben ránk szavaztak, illetve, akik mostanában már velünk szimpatizálnak.
- Nem lehet a véletlen műve - állítja Orbán -, hogy Boross Péter belügyminiszter arról beszélt, hogy az idegeneket és az idegen szellemiségueket ki kell szorítani az országból. Nem sokkal korábban volt hallható ugyanis Csurka István okfejtése, amelybol mindenki számára világossá válhatott, hogy "idegen szellemiségű az, aki nem magyar". Azt pedig, hogy ki a magyar, a jelek szerint Csurkáék döntenék el; és még csak nem is genetikai vizsgálatokkal. Hiszen a szónok zavaiból kitűnt: ők ismerik a magyar nép igényit, a nép meg az ő programjukat, s ez a kettő, egybeesik... A Fidesz parlamenti frakciójának vezetoje a fentiek mellett sajnálattal nyugtázta a hétvége üzenetét: "az ellenzék egyenlő az ellenséggel".- Nem hajlandó a Magyar Demokrata Fórum tudomásul venni, hogy nem szerez azzal több voksot az 1994-es választásokon, ha polgárháborús hangulatot gerjeszt az országban és ellenséget keres mindenütt, ahelyett, hogy nyugalmat ígérne és ennek érdekében tevékenykedne, ami egy kormánypárttól egyébként elvárható lenne. A fideszes politikus szerint a fenyegetőzéssel az MDF szeretné távol tartani az ellenzéktől a szakértőket. Csurka figyelmeztet, csak az a magyar, aki velük tart, azaz, MDF-es, de legalábbis a néhai nyugodt erő támogatója.Antall József beszédében azt mondta, még legalább egy ciklusra szüksége lenne a koalíciónak a rendszerváltás végigviteléhez.
"Tudom mi történt 89-ben és 90-ben, egyik sem volt polgárháború. Ha elolvasnál akkor emlékeznél, hogy írtam valami féle bársonyos forradalom vagy ilyesmi, ami esetleg lehetne. (89. és 90. hasonló kategóriák.)
Mondjuk nevezzük polgári engedetlenségnek"
Semmifele polgari engedetlenseg nem volt az mar a demokraciaban volt a taxisblokadkor.
A nep vegignezte a TV-ben a rendszervaltast ,amikor az MSZMP reformszarnya es az uj partok onjelolt vezetoi lepacsiztak a dolgot.
zsele5
Ebből csak az derült ki számomra, hogy kommunikációs polgárháború lehet, ami már néha van is, ezzel nem mondtál újat.
Nem állítottam, hogy külföld Medgyessyt akarná. Azt állítottam, hogy bármiféle polgárháborús helyzet -akár plasztikusan érted a fogalmat, akár nem- abszolut nem növelné a bizalmat, sőt, és annak gazdasági következményei is lennének. Erről írtam.
(Amúgy a polgárháború az egy eléggé jól körülírt fogalom, a vitának (a logikus vitának) akkor van értelme ha ezt a fogalmat elismerjük annak ami, különben tök feleslege vitakozni. Nem állítottam, hogy 89. bársonyos forradalom volt, de nem is volt polgárháború, és 90. sem volt egyik sem. Az egyik békés, kerekasztalos, megegyezéses rendszerváltás volt, olyan, amilyen, a másik polgári engedetlenség. Csak azt állítottam, max ilyesmit tok elképzelni, de ennek lehetőségét sem tartom reálisnak.)
>>Azért hivatkoztam eddig is a logikus gondolkodásra, mert senkinek nem lehet célja egy olyan polgárháború kirobbantása, ami őt elsöpri
A polgárháború plasztikus kifejezés, de nem feltétlenül fegyverrel vívják.
Esetünkben elég az ellenfél ezirányú szándékát propagálni, erre alapozott félelmet kelteni, mert ezek ellentéteket szülnek, merevítik a táborok szerkezetét, megállíthatják a ballib népszerűségvesztését, a maradék szavazókat harcosabbá teszik a vesztés apátiájában.
Az a cél, hogy ezek a lépések eltereljék a figyelmet a gazdasági helyzetről, a nem teljesített ígéretekről, valamint, hogy kizárják egy 2/3-os többség kialakulásának lehetőségét.
Ehhez az ellenzék pozícióinak erőteljes támadása kell akár a jogállam jogrendjével ellentétben, hogy kellően hiteles legyen, legyen ellenreakció.
Ezen lépések ötlöttek fel M.p.-ben amikor polgárháborúról vízionált.
Nem a távozásra játszanak, hanem az ellentétek kiélezésére, elmélyítésére.Tehát a bársonyos forradalom nem alternatíva(mint, ahogy 89-ben sem ez volt).
A külföld számára a jelenlegi kormányzat csak egy relációban számít(USA) de azt hiszem, hogy nem tenne érdekükben lépéseket. A pénzpiac számára nem bíztató kilátás már ez a kormányzat. Pénzpiac rosszul reagála le a változást, fel fog puhulni a költségvetés ítéletük szerint.
A gazdasági növekedés mibenléte másodlagos most, hogy milyen társadalom szerkezetet kíván az uralkodó elít.
A dél-amerikai típúsú berendezkedésre való áttérés kísérlete --ahol az uralkodó gazdasági elítet a hivatalnoki réteg segíti a hatalomgyakorlásban, ez a kettő a kedvezményezett réteg-- sokkal kellemetlenebb a középrétegek számára mind az esetleges visszaesés.
Abból ugyanis nem lehet szabadulni.
Örülök, hogy így télvíz idején rendelkezel kenyérkereső elfoglaltsággal, fitten, egészséggel teheted. Bízok benne, helyes döntésed eredményeként gyors siker koronázza eme keresésed a kenyér után, legyen az könyöknél mélyebb rétegben is. Ha te erre büszke vagy, legyen. Sok sikert.
Én bizony készséggel elismerem, hogy fórban vagy, mert nekem ez a forma a megélhetésre, még eszembe sem jutott.
Az, hogy mekkora az a slamasztika, meddig tart az megtorpanás, valamint, hogy abból nem oldalazás következik esetleg, valamint, hogy mindez cél, vagy állapot, nos ez az a kérdés amihez komoly vitapartnerek véleményét kérném inkább, mintsem elfogultakét.
zsele5
Ezek szerint annyira hülye, hogy kirobbant egy polgárháborút, ami után ezer százalék nem lehet miniszterelnök? ("Hány lépést szoktál előre számolni a sakkban?")
Azért hivatkoztam eddig is a logikus gondolkodásra, mert senkinek nem lehet célja egy olyan polgárháború kirobbantása, ami őt elsöpri.
Másik oldalról meg komolyan gondoltam, hogy annyira nincs rossz gazdasági helyzetben az ország, hogy ez polgárháborút okozna. (Nem nézek filmeket, mint látod most is itt ülök.)
Tudom mi történt 89-ben és 90-ben, egyik sem volt polgárháború. Ha elolvasnál akkor emlékeznél, hogy írtam valami féle bársonyos forradalom vagy ilyesmi, ami esetleg lehetne. (89. és 90. hasonló kategóriák.)
Mondjuk nevezzük polgári engedetlenségnek. Azt is leírtam, ezt miért nem tartom valószínűnek, meg azt is, hogy az is nagyon rosszat tenne.
Ne felejtsed el, hogy ma még van gazdasági növekedés. Ez abban a pillanatban megszűnne (polgárháború vagy polgári engedetlenség esetén), és ismét visszaesés következne. Ami legtöbb rosszat azoknak tenné, akiket polgári oldal most a másiktól félt.
>>A topiknyitó azt mondja, hogy (vagy) a 2006-os választás után lesznek polgárháborús állapotok...
........................................
A topiknyitó azt mondja, hogy (vagy)még 2006-ban polgárháborúba taszítja az országot...
Nos erre írtam azt, hogy konkrétan nem írja, hogy mikor pontosan, csak mint eshetőségről beszél. A teljes időspektrum felsorolása nem egy időpont kijelölése.
>>Sehol nincs részéről semmilyen időpontra való utalás." mondod Te, "vagy az MSZP 2006-os távozása után lesznek polgárháborús állapotok vagy az MSZP még 2006 előtt polgárháborúba taszítja az országot." írja szakall. (Én erre reagáltam.)Egyezkedjetek ki mit gondolt vagy mit írt.
Magad is idézted.
Szakáll nem feltétlen a választás időpontját írta időpontnak. Előtt is lehet, meg után is.
De ez lényegtelen kérdés.
>>Egy példát írtam le (gk. eladás), de még elég sokat sorolhattam volna, amik az emberek költkezését mutatják, ami szintén nem polgárháborúra utal. (Ha ettől félnének erre készülnének, akkor mondjuk aranyat vennének, vagy külföldi bankba menekítenék a pénzüket.)
Sok filmet nézel. :))
Mint leírtam a világos gondolatsort, ami ennek a tökfejnek M.P. a fejében megfogalmazódott, csak az ő döntésüktől függ, hogy lesznek vagy nem lesznek a megszorító intézkedéseket kísérő, annak negatív szavazói magatartást visszaszorítani igyekvő államhatalmi szigorítások, amik kiváltják az ellenállást. Feltéve, ha túllépnek az alkotmányosság keretein. akkor azért kacérkodik a polgárháború gondolatával.
Mondd, te tudtad mi történik 89-ben?
Taxis blokádkor? ;PP
Akkor sem tudnád, ha a demokratikus jogaidat korlátoznák.
>>"A közszférában megemelt bérek kitűnő alapot adtak a hitelből történő tartós fogyasztási cikk vásárlásoknak" Ez is az bizonyítja, hogy nincs polgárháborús állapot.
Hány lépést szoktál előre számolni a sakkban?
Egyet se?
Hát Kenőcském, ki kell, hogy ábrándíccsalak. Sajnálatos bár, de van kenyérkereső foglalkozásom, méghozzá olyan, amelyiknek gyakorlása során az általam hozott döntésekért a teljes felelősséget én viselem, és ha rosszul döntök soxor egymás után, akkor felkopik az állam... - és azt hiszem, ha a munkában eltöltött évek számát nézzük, abban is fórban vagyok veled szemben.
Freud Zsiga bácsi meg csak akkor jöhet ide, ha rólad álmodok, amelyik azopn túl, hogy egy rémálom, fallikus szimbólum is egyben...
Slamasztikában meg legfeljebb te vagy, - az ország, ha egy megtorpanás után is, de tovább fejlődik, és ebben részed van neked is meg nekem is.
És van mire szerénynek lenned, - nekem is ez a véleményem...
:O)))))
szakall
Nem tom kik mondják, hogy az MSZP mindent úgy tesz, ahogy mondja. De ha vannak is ilyenek akkor az még nem polgárháborús helyzet.
A gondolás cikk kapcsán meg kell jegyeznem, hogy az esélyegyenlőségi miniszternél a legnagyobb kisebbségnek a nők számítanak e honban, ami után meg is van a véleményem róla.:)
Az viszont meggondolandó megállapítás, hogy felszámolják az esélyegyenlőséget. Hogy lehet felszámolni, azt ami nincs?
Leginkább a roma lakosságnak rosszak az esélyeik -sajnos még vannak rajtuk kivül is tömérdek sokan-, amit az ő esélyeik javításában az eddigi kormányok elértek, az annyi, hogy a tűz közelben lévő roma vezetők juthattak helyzetbe.(Finoman fogalmazva.) Ennél sajnos egyik kormány sem tett többet.
Polgárháborű?Nem hiszem legalább is olyan értelemben mint a szerbeknél nem.
Ez a társaság ha oda kerűlne a sor a KIS BANKSZÁMLÁJUKKAL együtt már a kajmán szigeteken is lennének.
Ezek annyira féltik az életüket,de a sajátjukat nem a családjukét,hogy az első komoly jelre menekülnének mint a patkányok a sűlyedő halyóról!!
A őolgárháborűhoz komoly MEGGYŐZŐDÉSRE volna szükség,
Nekik a meggyőződés egyenes arányban áll a zsebükbe áramlő lóvéval!!!!!
Szóval, azt mondjátok, hogy félreértem. Mert az MSZP igen is mindent úgy tesz, ahogy mondja.
Véletlenül sem ellenkezőleg.
No, akkor álljon itt egy idézet a Gondoláról, hogy bizony az MSZP ígéretei, elképzelési 180 fokos eltéréssel valósulnak meg:
"Ebben az a perverz, hogy esélyegyenlőségi minisztériumot hoznak létre, miközben az esélyegyenlőséget felszámolják.
Állami iskolák lezüllesztése a népnek - elit magániskolák létrehozása nekik.
Az egészségügy magánosítása, romló ellátás a népnek - drága magánklinikák nekik.
Takarékosság, fizetésbefagyasztás a népnek - 100%-os fizetésemelés nekik."
Ezért is kell hát annyira rettegnünk az MSZP polgárháborús kijelentésétől és szemünket rajtuk tartanunk. Sosem lehet az ország népe addig biztonságban és jólétben, míg ők hatalmon vannak.
Ha egy sz, egy alfredoo, egy PuPu vagy akár csak egy qncogi lennél, válaszolnék neked, de tudod nekem olyan tanácsot adtak a moderátorok és polmoderátorok a T.szerk!-ben, hogy felnőtt, értelmes emberek megnézik, miféle mocsokkal is kezdenének el bármiféle "párbeszédet" (persze feleslegesen)- vagy sem, s hogy így nagyon egyszerűen el lehet kerülni a letiltásokat. Bizony, bizony, ezt a bölcs tanácsot többször is megkaptam. Sajnálattal vegyes mély együttérzéssel kell közölnöm most veled, hogy a te esetedben szükségesnek tartom tartani magam ehhez a tanácshoz.
zsele5
Még annyit a logika nem szemüveg kérdése. Annak szabályait majd két és félévezrede leírták. Ezek szerint szabályok szerint tartottam hibásnak következtetésedet.
zsele5
Elmagyarázod, hogy mit gondol szakall arról, amit MP mondott (ne feledjük azt mondta, hogy már-már polgárháborús állapot volt! a kijelentése pont olyan túlzás, mint a topoknyitó feltevés) és ezzel logikusnak minősíted a feltevést. Érveimre semmit sem válaszolsz. Szerinted ez logikus vitatkozás?
"Sehol nincs részéről semmilyen időpontra való utalás." mondod Te, "vagy az MSZP 2006-os távozása után lesznek polgárháborús állapotok vagy az MSZP még 2006 előtt polgárháborúba taszítja az országot." írja szakall. (Én erre reagáltam.)Egyezkedjetek ki mit gondolt vagy mit írt.
Egy példát írtam le (gk. eladás), de még elég sokat sorolhattam volna, amik az emberek költkezését mutatják, ami szintén nem polgárháborúra utal. (Ha ettől félnének erre készülnének, akkor mondjuk aranyat vennének, vagy külföldi bankba menekítenék a pénzüket.)
"A közszférában megemelt bérek kitűnő alapot adtak a hitelből történő tartós fogyasztási cikk vásárlásoknak" Ez is az bizonyítja, hogy nincs polgárháborús állapot.
Valszeg keveset tudsz arról milyenek a polgárháborús állapotok.
Szekeres Imre a Fideszr?l, a koalícióról és az er?sebb gyengeségeir?l
nol.hu
2004. január 05. 16:43
Szekeres Imre államtitkár úgy látja: a Fidesz egyfajta szellemi-lelki polgárháborút indított a kormány ellen. Az MSZP alelnökét arról kérdeztük, véleménye szerint kialakítható-e konszenzus az alapvet? fontosságú kérdésekben a Fidesszel?
— Önmagában az nem jelent problémát, hogy éles a belpolitikai helyzet – válaszolta. — Természetes, hogy két nagy párt versengésének éles formái is vannak. A fontos ügyekben viszont konszenzus szükséges, ehhez demokráciában be kell tartani a játékszabályokat. A Fidesz sajnos alkalmatlan a konszenzuson alapuló politizálásra. Hiányzik bel?lük a felel?sségérzet, az er?politikát kedvelik, nincs meg bennük a konszenzus kereséséhez szükséges letisztultság. Kormányon a Fidesz végig a megosztottságra játszott – kezdve a megfigyelési ügy körüli cirkusztól a választási kampányig –, mély árkot ásott, megosztotta társadalmunkat. Ma már ?k sem tudják átugrani a saját maguk által ásott árkot. Jó példa erre, amikor Lendvai Ildikó felkérte az egykori miniszterelnököket és a jelenlegi kormányf?t, hogy Antall József halálának tizedik évfordulóján közösen koszorúzzanak a rendszerváltozás els? miniszterelnökének sírjánál. Valamennyi érintett pozitívan állt hozzá a kezdeményezéshez, csak Orbán Viktor volt az, aki kerek perec elutasította az ötletet. Amit tehát a Fidesz tesz, az kizárja a konszenzus lehet?ségét, ez tagadásra támaszkodó politizálás. Akár egyfajta szellemi, lelki polgárháborúnak is nevezhetjük.
Ez nagyon súlyos kijelentés.
— Igen, tudom, de aki a parlament helyett a polgári kör típusú szervez?désekre támaszkodik, kiviszi a politikai indulatokat az utcára, gyengíti a társadalmi stabilitást. A választók négy évre eldöntik, ki van kormányon és ki ellenzékben, tehát kijelölik a szerepeket. A Fidesz ezt csak addig fogadta el, amíg a saját gy?zelmét szolgálta. Amikor már nem, még arra is kész, hogy felrúgja a megállapodást a politikai rendszerr?l. Meger?sítem: ez konfliktusgerjeszt?, destruktív magatartás.
Már ne haragudjon, a koalíció kormányoz, az ellenzék pedig teszi a dolgát, legfeljebb abban nem egyezik a fölfogásuk, hogy mi a dolga valójában.
— Emlékezzenek csak arra, hogyan fogadták a fideszesek a választási eredményt!
Orbán Viktor bejelentette, hogy veszítettek.
— Utána meg kimentek az utcára, mozgósították az embereiket, s mind a mai napig azon az alapon politizálnak, hogy a választás nem volt legitim. Valahogy képtelenek elfogadni a vereséget.
Szerintem a Fidesz ebbe – ezt er?síti több vezet? politikusuk nyilatkozata – már beletör?dött, a párthoz csapódott széls?ségesek azok, akik erre nem képesek.
— De a Fidesz feléjük sodródik, és a háttérb?l, de mégis tetten érhet?en, biztatja is ?ket. És igen, a széls?jobboldal befolyása alatt áll, mert nincs más értékrendje, mint a hatalom megszerzése. Ahhoz viszont, hogy egy párt azonosítsa magát, szüksége van értékeken alapuló eszmerendszerre. A Fidesz nem tudott mérsékelt, jobboldali-konzervatív értékrendet kialakítani, ami távol állna a széls?séges nézetekt?l.
Visszatérve: azt állítja, hogy nem alakítható ki parlamenti konszenzus. Ebb?l viszont az következik, hogy a kormány kényszerpályán van, s arról letérni sem tud. Például olyan, a párt választási programjában fontosnak min?sített törvényeket nem képes elfogadtatni, mint például a közigazgatási reformhoz kapcsolódó jogszabályok.
— Amelyekhez szükséges az ellenzék szavazata is, mert alkotmányos kérdéseket is érint. Ma kevés esélyt látok a konszenzusra. Ilyen körülmények között fontos, hogyan politizál a kormány és miként az MSZP. Mindkett? számára létfontosságú ugyanakkor, hogy beazonosítható legyen, hogy mir?l van szó: a kormányról vagy az MSZP-r?l.
Azért olykor ez nem egyszer?.
— A kormány két párt által alkotott koalíció, amelyben független szakpolitikusok is vannak, az MSZP pedig politikai párt. Ez két különböz? dolog.
Úgy látszik, például err?l szól az európai parlamenti választások el?története, hogy a Fidesz eredménnyel zsarolja a kormánypártokat.
— Ez is a demokráciához tartozik. Az alkotmány, helyesen, úgy rendelkezik, hogy a választójogi törvényt a képvisel?k legalább kétharmadának kell támogatnia. Ennek ára is van. Kompromisszumot kell kötnünk, akár még az olyan, meglehet?sen jelentéktelen ügyekben is, hogy a választások idején éppen külföldön tartózkodó mintegy háromezer választópolgár miként szavazzon. Aztán vagy megállapodunk egy ilyen ügyben, vagy nem.
És biztos, hogy jó megoldást hoztak?
— Ilyen ellenzék mellett ilyet lehetett. Lamperth Mónika belügyminiszter bölcsen járt el. Nekünk fontos volt, hogy legyen választás, amihez viszont törvény kell. Nem akartuk, hogy Magyarország nevetségessé váljon. Ezért vállaltuk a kompromisszumot. Engedtünk, hogy legyen törvény. Hasonló helyzet ez ahhoz, amikor arról döntünk, mit kezdjünk a közszolgálati funkciókba kinevezett pártelkötelezettekkel. Számomra érthetetlen, hogy a Fidesz miért alakított ki ilyen helyzetet. Mintha nem ismerték volna fel a demokrácia egyik alapszabályát, nevezetesen azt, hogy aki kormányon van, viselkedjen úgy, hogy bármikor ellenzékbe is kerülhet. Aki viszont ellenzékben van, tegyen úgy, hogy kormányra is kerülhet. Vagyis kormányon olyat tegyen, amit ellenzékiként is elfogadna, ellenzékiként pedig olyat, amit kormányon is teljesítene.
Akkor nem a Fidesz van sarokba szorítva, ahogy ön mondta, hanem inkább a kormány.
— Az er?sebb tudjon néha engedni. Ezt tettük az európai parlamenti választásokról szóló törvény elfogadása érdekében.
Az er?sebb néha meg nem enged. Ilyen helyzet lehet például a PSZÁF-törvény olyan tartalmú módosítása, amelynek célja Szász Károly menesztése. Nem volna nagyobb érték? gesztus a helyén hagyni Szászt, mint engedni az EP-törvény kapcsán?
— A mi kormányunk egyik er?ssége, hogy gesztusokra is képes, amelyeket az ellenzék sajnos nem viszonoz. Nekünk van programunk, amit demokratikusan és törvényesen érvényesítünk. Idetartozik a PSZÁF-törvény módosítása. Szász Károly tevékenységével elégedetlen volt a kormány, de a törvény módosításának célja nem a menesztése, ennyire azért ne értékeljük túl ?t. Most nem az történik, mint négy éve Tarafás Imrével. A kormány célja, hogy Magyarországon egységes államigazgatási rendszer legyen, amelyben ugyanolyan jogállása és felépítése van a PSZÁF-nak, mint a Hírközlési Felügyeletnek, az energiahivatalnak, s az összes többi, hasonló állami ellen?rz? funkciót betölt?, a kormány által felügyelt szervezetnek.
Egy másik szimbolikus személy: Polt Péter. ? viszont független a kormánytól.
— Polt Péter más eset. Az ? m?ködése független a kormánytól.
Nem kívánják módosítani az ügyészségr?l szóló törvényt, hogy a képvisel?k visszahívhassák a legf?bb ügyészt?
— Nem tudok ilyen irányú törvény-el?készít? munkáról.
Váltsunk: ön a koalíciós együttm?ködésért felel?s a kormányban. A közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a koalíció eredményesebben m?ködik, mint 1994 és 1998 között.
— Ennek egyszer? oka van. Megtanultuk partnerként kezelni egymást.
Nem inkább arról van szó, hogy most sokkal inkább rá vannak szorulva a szocialisták az SZDSZ-re, mint akkoriban, a biztos többségük tudatában?
— Az egymásrautaltság kölcsönös. Természetesen vannak nézetkülönbségeink, de ezeket egymás között rendezzük, és Horn Gáborral együttm?ködve jó megoldásokat találunk. Sikerült megállapodnunk arról, hogy legyen személyijövedelemadó-csökkentés, és közben legyen pénz az infrastruktúra fejlesztésére is. Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezet?jeként nekem fontos, hogy a koalíció egységes legyen abban is, hogy jól átgondolt, a mai lehet?ségeket, veszélyeket figyelembe vev? gazdaságpolitika szükséges. A nyugdíjak reálértékének növelése, a gyermeknevelés feltételeinek javítása és az, hogy a n?k egyaránt tudják vállalni a gyermekszülést és a munkavállalást, fontos célunk. A szociáldemokrácia számára az esélyegyenl?ség az egyik kulcskérdés, és ez nagyrészt az oktatáson múlik. Ennek érdekében még van mit tennünk a koalícióban.
Vagyis béke honol?
— A koalíció tekintetében sokat fejl?dtünk: alapelvünk, hogy mindkét párt nyerhessen a kormányzati és a parlamenti együttm?ködésb?l. Ez azt jelenti, hogy egyikünk sem próbál semmit kier?szakolni a másik rovására. Hiszen már tudjuk, hogy a választások eredménye a második fordulóra kötött szövetségekt?l függ. 1998-ban nem volt együttm?ködés az MSZP és az SZDSZ között, ezért kerültünk ellenzékbe. 2002-ben, amikor együttm?ködtünk, kormányt alakíthattunk úgy, hogy a ránk adott szavazatok száma nem növekedett 1998 óta.
És most milyen segítséget nyújt az MSZP annak érdekében, hogy az SZDSZ átlépje az EP-választási küszöböt?
— Az SZDSZ meghaladja az ötszázalékos küszöböt minden különösebb segítség nélkül. Nem aggódom emiatt.
Bár a koalícióban is érezzük, hogy a vitákat nem mindig sikerül „bent tartani”, ez az MSZP-re még inkább jellemz?.
— Sokfélék vagyunk. Én amióta az MSZP egyik vezet?je vagyok, mindig is azt az elvet követtem, hogy ne nyilatkozzam bels? ügyekr?l, olyanokról, amelyek a pártra vagy valamelyik képvisel?jére nézve kellemetlenek lettek volna. Magamra nézve ezt tartom alapszabálynak, és szerintem sokan vagyunk így ezzel.
Sokan meg nem.
— Korábban azt mondtam volna, hogy ez nem baj, legalább kiderül, milyen sokszín?en gondolkodunk. Ezeknek a nyilatkozatoknak most más a súlyuk. Változás szükséges ebben is.
Kifelé most úgy t?nik, krízishelyzetben van a párt
— No, álljunk meg egy pillanatra! Ez az a párt, amelyik a négy parlamenti választás közül az utolsó háromban a legtöbb szavazatot kapta. Kétszer kormányt alakítottunk, ugyanazzal a partnerrel. Tehát az MSZP nagy és er?s párt. Ha viszont a krízis szó eredeti, görög jelentésére gondol, amely megújulást is jelent, azzal egyetértek.
Úgy fogalmazott a reformkörök megalakulásának tizenötödik évfordulóján, hogy fordulóponton áll az MSZP.
— Igen, és ez a fordulópont fontos számunkra. Az MSZP 1989-ben arra szervez?dött, hogy legyen rendszerváltás, parlamenti demokrácia, m?köd? piacgazdaság, arra, hogy lépjünk be a NATO-ba és az EU-ba. Ezt a küldetésünket teljesítettük. Miként azt is, hogy az államszocializmusban kompromittálódott baloldali eszmét a folyó egyik partjáról átvittük a másikra. Újra elfogadhatóvá, mi több, vonzóvá tettük. A reformköri találkozón azt mondtam: az MSZP igazi története most kezd?dik. Új céljaink és új feladataink vannak, s ezek most sokkal inkább megegyeznek alapfilozófiánkkal: feladatunk, hogy kialakítsuk a jóléti társadalmat a piacgazdaság követelményei közepette. A mi dolgunk, hogy egyértelm? célokat fogalmazzunk meg, azokat szavakba öntsük, és kormányzó pártként programok, napi politikai döntések segítségével végrehajtsuk.
A miniszterelnök bejelentését elemezve a legfőbb dolog, amire felkapták a befektetők a fejüket, az az a kulcsfontosságú kijelentés, miszerint a leendő pénzügyminiszternek meg kell vizsgálnia, hogy a költségvetés helyzetében tartható-e az euró 2008-as bevezetésének dátuma. Ez a bejelentés megkérdőjelezi a kormány elkötelezettségét a gazdaság egyensúlyi állapotának helyreállítása iránt. Ez azért fontos, mert a kötvények árazása praktikusan úgy történik, hogy a befektetők az euró-csatlakozás után már alacsony eurókamatokkal számolnak. Ez a bejelentés önmagában képes lett volna lavinát elindítani a piacon, ha lett volna komolyabb bizalom a 2008-as csatlakozási dátum iránt.
A piacok számára azonban 2003 második félévében világossá vált, hogy a csatlakozás tervezett dátumát nem követték tettek. A piacon „kamuköltségvetésként" csúfolt 2003-as büdzsé után a 2004-est is bizalmatlanul fogadták. A hivatalosan elfogadott 3,8 százalékos hiánnyal szemben az elemzők szinte egybehangzóan 4,7-5 százalékos hiányt prognosztizálnak.
Növekvő bizonytalanság
Miután a piac még csütörtök este sem kapott komoly iránymutatást arra, hogy milyen irányra is lehet számítani, a forint elindult a 270-es szint megmászására. Ez nem is bizonyult nehéznek és a nemzeti fizetőeszköz csak pénteken délután tudott visszatérni a lélektanilag kritikus szint alá. A helyzet azonban korántsincs megoldva, ugyanis csak az fogta meg a piacot, hogy a kötvényhozamok elszálltak és beépült egy jegybanki kamatemelési várakozás. A jelenlegi helyzetben a forint olyan törékeny, mint egy tojás. Ha jövő héten a fiskális és a monetáris politika nem képes hiteles iránymutatást adni, akkor komoly az esély, hogy a nemzeti fizetőeszköz korábban elképzelhetetlen szintekre gyengül az euró ellenében.
Egy forintpiaci válságközeli állapot soha nem jön jól, de ennek az időzítése valóban nagyon rossz. A nemzetközi pénzügyi alapok ugyanis az év elején módosítják befektetési politikájukat, ekkor határozzák el, hogy mely ország milyen súllyal szerepeljen a portfóliójukban és ilyen mértékű devizakockázat mellett nem várható, hogy felülsúlyoznák hazánk részvényeit a régió más országaihoz képest. Pedig tavaly is alulteljesítettük a térség többi tőzsdéjét és hazánkban még találni kecsegtető árfolyamú cégeket."
Te mit teszel? Ugyanazt, amivel gyanúsítasz, de mivel magadnak te vagy a megkérdőjelezhetetlen, fel sem merül tévedésed lehetősége. :))
Lehetne részletezni azt a "jogos" bírálatot? ;DD
Az összehasonlítás jelenti annak eldöntését, hogy miként néz ki a helyzet, nem pedig az egyoldali interpretáció.
Egyszerűen visszafordítják a rájuk vonatkozó, jogos bírálatokat, mint az óvodások (tán a nyelvüket is kinyújtják). Közben magukkal teljesen egyet is értenek...
Nem ártatlan gyerekjáték ez: része annak a tudatos stratégiának, amelynek értelme, célja ellehetetleníteni, zűrzavaros érzelmek mocsarába fullasztani minden racionális törekvésű diskurzust.
Elvették a nyelvet.
Eddig mindig ugyanezt hallottam a FIDESZ-ről (is!) Osztán kitöl hallottad? :))
Az MSZP-töl.
Ha jól végiggondolod, az MSZP eddig mindig bevádolta a Fideszt azzal, amit saját maga tett.
A sajat sarát kente rá, mert tudta, amihez hozzáér, az sáros és visszataszító lesz.
