Ostobán politizáló törpepárt politikai ámokfutása szerző: Mészáros Tamás forrás: 168 Óra
Bár meggyőződésem, hogy Gyurcsány Ferenc eddigi pályafutása legjobb beszédét mondta el szombaton a szocialisták pártértekezletén – olyan politikai argumentációt, amelyet több mint másfél órás, tehát a média számára nem éppen felhasználóbarát terjedelme ellenére igazán érdemes volna elemezni –, a két nappal későbbi események ezt a produkciót kétségkívül zárójelbe tették. A kormányfői elmélkedésen egyszeriben túllépett a hirtelen felgyorsult idő, minthogy a liberálisok hétvégi szabadidejükben az egész előadásból annyit fogtak fel, hogy amikor Gyurcsány a plénum előtt bejelentette Horváth Ágnes menesztését az Egészségügyi Minisztérium éléről, egyszersmind „felmondta a közös, kompromisszumos reformprogramot”.
if(!window.goAdverticum)document.write(''); if(window.goAdverticum)goAdverticum.addZone(32532); if(!window.goA)document.write(''); if(window.goA)goA.addZone(23735,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}}); on error resume next ShockMode = (IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.7"))) Sub banner_256157_FSCommand(ByVal command, ByVal args) call banner_256157_DoFSCommand(command, args) end sub
A szabad demokraták sértettségét előbb Kóka János tolmácsolta a parlamentben, majd Fodor Gábor társaságában – demonstrálandó a pártegységet – sajtótájékoztatón is sietett azt kifejezni. Ugyanis a miniszterelnök – úgymond – nem tárgyalt koalíciós partnerével a tervezett lépésről; Kóka elnök urat meg a miniszter asszonyt mindössze pár órával a döntés nyilvános bejelentése előtt értesítette telefonon. Az „egyeztetés hiányát” hétfőn este már az SZDSZ ügyvivői testülete is a koalíciós szerződés megszegésének értelmezi, és arra adott válaszként visszahívja a párt minisztereit a kormányból. Ami de facto azt jelenti, hogy vége a liberálisok és a szocialisták szabályozott kormányzati együttműködésének: ha április 30-ig nem tudják újratárgyalni a megállapodást, borul a koalíció.
Gyurcsányt láthatóan meglepte a váratlan fordulat. Igaz, kissé kurtán, mondhatni empatikus gesztusok mellőzésével állította fel a székéből Horváth Ágnest, de hát egyrészt joga volt hozzá, másrészt itt legfeljebb az utód személyéről lehetett volna egyeztetni a liberálisokkal – amit a kormányfő természetesen fel is ajánlott nekik. Nem kétséges persze, hogy a miniszteri menesztés rapid módjával Gyurcsány egyszersmind a saját hátországa kedvében is akart járni; a szocialisták köreiben egyre erősödött az igény Horváth elmozdítására. De tegyük mindjárt hozzá: legkevésbé a népszavazási vereség hatására. Molnár Lajos utóda tudvalevően megörökölte az orvostársadalom pártszimpátiától független elutasítását. Magyarán semmiféle tekintélyt nem élvezett azok körében, akikkel a kormányzatnak egy új helyzetben kényszerűen ki kell egyeznie, mégpedig éppen a reformok továbbvitele érdekében. A szabad demokraták makacsul nem akarják tudomásul venni, hogy mindazért a „káoszért, rendetlenségért és minőségromlásért” (Gyurcsány részben önkritikus jelzői az egészségügyi ellátórendszer állapotának leírására), amellyel ma a kórházakban küszködnek, a szakmabeliek elsőrenden a minisztériumi reformvégrehajtók alkalmatlanságát okolják. Horváth Ágnes visszavonása minden konszolidáció minimális politikai előfeltételévé vált.
Felállítása józan ésszel nem lehetne koalíciós casus belli. Az SZDSZ ügyvivőinek hadüzenete aránytalan reakció: egy hosszú idő óta következetlenül, iránytűjét vesztetten, mondhatni ostobán politizáló törpe párt kormányzati ámokfutásának különös felelőtlenségben fogant betetőzése. Ezzel a színpadias és álságos felháborodással a szabad demokraták a párt több mint kínos válságáról, a választási csalásokról, a lelepleződés nyomán kialakult totális bizalomvesztéséről próbálják elterelni a közfigyelmet. És ami a legvisszataszítóbb: a cirkuszt összekötik annak a Gyurcsány Ferencnek a megtámadásával, aki „tiszteletbeli liberálisként” eddig a legtöbbet kockáztatta reformnak álcázott, erőszakos és valójában kiérleletlen koncepcióik képviseletében. Ha a kormányfő elkövetett komoly hibákat – és tudjuk, hogy elkövetett –, akkor azok jó része éppen abból fakadt, hogy szabad utat engedett a szakmailag kimunkálatlan, hevenyészett liberális „politikának”.
És most az SZDSZ megzsarolta a szocialista pártot. Amennyiben az MSZP leváltja a miniszterelnököt, a szabad demokraták hajlandóak új koalíciós szerződést kötni. Másodszor lépnének ugyanabba a folyóba – ez a megoldás Medgyessy Péter 2004-es leváltásának repríze volna. Csakhogy attól eltérően a jelek szerint ezúttal a manőver mögött nincs kész alku, és nincs azonnal a kormányfő helyére állítható utód. Most nem vár ugrásra készen az új Gyurcsány, mint annak idején, átveendő a hatalmat. Az MSZP pedig amúgy sem engedheti meg magának a saját fogyatkozó választói előtt, hogy diktátumot fogadjon el a liberálisoktól. Ellent fog állni a revolverezésnek; még nincs felkészülve a Gyurcsány utáni életre, viszont nagyon elege van az SZDSZ arroganciájából. Ha Kókáék kilépnek a koalícióból, abból a szocialisták azonnal profitálni fognak a támogatottsági mutatókban.
De mi lesz a liberális párttal? Hová távozik? A Fidesz és az MDF melletti űrbe? Eddig a koalíciós lét tartotta vissza a politikai megsemmisüléstől. Ha egyedül marad, legfeljebb kívülről támogathatja a kormányt. Vagy hozzásegíti Orbán Viktort az előrehozott választásokhoz? Mert nagyjából ez a választék.
Az SZDSZ végképp elvesztette a mértéket. És ennek következményei azért drámaiak, mert a liberálisok nemcsak önmagukat őrlik fel, hanem a kurzus hátralévő két évében a kormányzás minden lehetőségét is. Miközben Kóka és elszabadult ügyvivői azt hiszik, hogy politikai presztízsüket mentik, igazában annak a társadalmi progressziónak az utolsó esélyeit nullázzák le, amelynek védelmében folyvást szónokolnak.
A dolgok mai állása szerint az esztelen magyar liberális párt a maga részéről megkezdte a végelszámolást.
Én aztán nem vitatkozok vele. Nem merek az olyan felsőbbrendűekkel vitázni, akik orvosomnak képzelik magukat. Kivéve ha tényleg ő Adél néni, az orvosom :)
Ha esetleg újra elolvasod és ismét találsz benne utalást arra vonatkozóan,hogy nem is lopott,akkor máról-holnapra kéne leállnod a cuccal,mivel ezek súlyos jelek lehetnek.Már hogy olyan dolgokat látsz meg olvasol,ami nincs.
SZörnyű ez az egész,emberek!..Hogy megbélyegeznek egy embert,csak azért mert lopott.Büszkén kéne vállalnunk,hogy a magyar valóság azon kis halmazába tartozik mi édes Mészáros Tamásunk,aki ahhoz is béna volt,hogy elfedje a bünösségét.Mennyivel károsabb a figura,akit csak odafenn tudnak majd elszámoltatni,és idelent,a földi életében meg vígan csinálja az üzelmeit!Glorifikáljuk Mészáros Tamást és a hozzá hasonlókat-az ő botlásaik nyilvánvalóvá teszik,hogy rájuk nem szabad hallgatni!Aki sose bukik meg,az pedig egy országot is vezethet,he?!Nem jól van ez így:ide kell egy jelenkori Zrínyi,írjon eposzt az M.T.félékről,imát,himnuszt,hogy kioltotta saját fényét,nem vakít már naiv sokakat!Egyébként nem kell azt gondolni,hogy nincs büntetése annak,hogy sokan tudják,ő egy rohadt tolvaj volt.Javaslom,aki nem csak a dolgok mögé akar látni,mert érdeklik a következmények,az valahogy lopakodjon be az ATV székházba,menjen a szerkesztőségi szintre és nézze meg Mészáros Tamás szobáját-segítek,Felkészülő-Mészáros Tamás-és jöjjön tisztába vele,hogy egy széken és egy asztalon kívül semmi sincs odabent.Az asztal odafúrva az aljzatbetonhoz,a szék odaláncolva az asztalhoz.Toll,ceruza szintén láncon rabja az asztalnak.És ha az ember még mindig nem hisz a látványnak se,maradjon kicsit ott,nézzen bele a szerkesztőség magánéletébe.Tapasztalja meg a gyanakvást,ami körülveszi Tamás munkáját kollegiális részről,nézze meg a padlószönyeget,nézze meg a kopáscsíkot rajta,ami a leltározási szobától ered és tart Tamás dolgozócellájáig.Az,hogy rajta keresnek mindent,szörnyű.Az hogy papírt visz róla,hogy szedi a gyógyszereket,szörnyű.Az,hogy ezek után se hisz neki senki,még szörnyűbb.De az,hogy még a közéletben sincs meg a bizalom iránta,az hogy a kínaiak még mindig nem gyártanak Mészáros Tamás szuperhős figurákat öntapadós tenyérrel,na az az igazán szőrnyű!Mészáros Tamás For Sooperhero!He Aint Just A Zero!MÉTA4SH-HAJAZ!
Érdekes módon ismerőseim közül senkit sem vádoltak meg annak idején lopással. És nem írtak erről cikket!
Hogy Mészárost megvádolták, annak két oka lehet:
1) tényleg lopott
2) valamilyen politikai okból be akarták sározni - ebben az esetben viszont annál fontosabb, hogy bebizonyítsa, hogy el akarták lehetetleníteni és kicsoda is tett ilyet.
Ebben az esetben ő erkölcsileg csak nyerhetne vele.
"Mészáros Tamás magánvádló 1969. januárjától 1969. május 23-ig a Magyar Televíziónál rendező-asszisztensként állt alkalmazásban. A munkaköréből adódó lehetőséget kihasználva különböző felvételek alkalmával több – főleg művészi értékű – tárgyat eltulajdonított. Ezért 1969 októberében lopás bűntette miatt nyomozást rendeltek el vele szemben. A Magyar Rendőr című újság 1969. november 27-i számában az ügyről „különös hobby” címmel a magánvádló fényképével egy egész oldalalas cikk jelent meg. A magánvádló személyére M. T. monogrammal is utalt a cikk írója. A magánvádló ügyét a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalta. A 3.P. 113./1971/4. számú, 1971.március 15-én kelt ítéletével a magánvádlót többrendbeli lopásban mondta ki bűnösnek és halmazati büntetésül 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet tényként állapította meg, hogy a magánvádló olyan szorongás okozta kóros tudati állapotban követte el a cselekményeit, amely őt cselekménye társadalomra veszélyességének a felismerésében súlyos fokban korlátozta."
nemcsak lopott de még a tudata is kórós állapotban volt:-)))
ezek után mint nagytudású embert emlegetni hát mint mongyak enyhén szólva is igen csak röhejes:-))))
