A marsra elmlehet Okos uldeni par embert wkik.par hetig pilinckaznak ott, ugyanannyi penzert el lehet kulden kb szaz marsrobotot amik evekig kutathatnwkm
"Hogy mi a francnak ne kérdezzétek, hisz pont egy hangyafingnyi Magyarország mit akar letenni az asztalra, dehát itt még ilyen is lehet."
Hát a 'hangyafingnyi Magyarország' azt tette le az asztalra, hogy Galilei UFF-feltevése téves volt, tehát a fizika gravitációs elmélete nem stimmel. Ezért az egész világ Űrkutatása egy fabatkát sem ér.
Nem ballisztikus ágyú építése lenne igazán jó,hanem ramjet indítóé.Ha a lineáris gyorsító fe ltudja vinni 6 M fölé a cucc sebességét,akkor már ramjettel mehet tovább a világűr felé.
pert... csak az a probléma... hogy a gyorsulás... szerintem puszta fémen kívül... nem lenne érdemes, de aztiscsak akkor, ha megolvadva és elégve is megfelel..
de az ötlet jó... párszáz kilóméteres hatótávú ágyúkat csinálnál annak a sok kapzsi beteg gazdagemberenek, akiknek a maguk életén és vagyonán kívül semmi sem drága...
Ez a 11000 méter az óceánok szintjétől, vagy a kb 2-3000 méterrel mélyebb alapszinttől van számolva?
Kár, hogy nincs egy picit magasabb hegyünk, egy 30-40 kilométer magas hegyre már érdemes lenne egy párszáz kilométeres mágneses gyorsítót építeni, és akkor olcsón lehetne űreszközöket fellőni már napi párszáz-párezer tonna mennyiség felett is.
azt hiszem a legnagyobb szakítószilárdságú anyag a gyémánt, a kovalens kötések
a wikipediából:
"A bór elektronhiányos anyag, a hiány a p-mezőben jelentkezik. A bórvegyületek gyakran Lewis-savak, azaz könnyen kötődnek bla-bla...
Minden ismert anyag közül a bórnak a legnagyobb a szakítószilárdsága.
A köbös bór-nitrid a gyémánt utáni legkeményebb anyag, edzett gyorsacélok és szerszámacélok megmunkálására is alkalmas. Elektromos szigetelő, de a fémekhez hasonlóan jól bla-bla-bla..."
Én úgy gondolom, az atomenergia felhasználása tűnik pillanatnyilag egyedül reálisnak. Ha a hasadó reaktor túl piszkos, meg kell várni a fúzióst. Ami sajnos 100 évnél több is lehet, hiszen egy földi, hatalmas méretű erőműre is vagy 30 évet kell még várni. Optimista számolással...
Amíg ez nincs, addig csak nyögvenyelősen, óriási erőforrás áldozattal lehet csak egyedi sikereket elérni, mint pl. az Holdra szállás volt annak idején. Lehet, hogy vegyi rakétával meg lehet csinálni a Marsra szállást, de ez inkább bravúr, mint egy tömegessé váló technika első lépése. nem véletlen, hogy azóta se ment senki a Holdra.
A nagy piramisról szivesen beszélgetnék, de maradjunk az űrliftnél. Azt hiszem a legnagyobb szakítószilárdságú anyag a gyémánt, a kovalens kötések miatt. A nanocsövek nagyon hasonló szerkezrtűek, ráadásul szálasak. Azt hiszem 1mm körül járnak. Lassan lehet spárgát csinálni belőlük.
Másfelől az űrqtatásban csak 1 kérdés van: Ki fizet?.
Már mi a fenéért számíŧott volna lehetetlennek háromezer évvel ezelőtt a Keopsz? Csak logisztikai és pénzkérdés volt.
Ellentétben az űrlifttel, amit a jelenlegi technológiai szinvonalon akármennyi pénz belefeccölésével sem lehet megcsinálni. Ez van.
Persze, költhetsz irdatlan mennyiségű pénzt arra, hogy kikísérletezz egy kellő szakítószilárdságú anyagot. Aztán ez vagy sikerül, vagy nem. Mert vagy lehetséges, vagy nem. A legtöbb, amit jelenleg mondhatunk, hogy elméletileg nem kizárható, hogy lehetséges.
Az oroszok konkrét terve az volt hogy a később Nemzetközi Űrállomássá lett űrállomáson szerelnek össze 1 nagyobb atomhajtású űrhajót,és avval indulnak a Marsra.