Vettek 4 db 100 kW-os mobil generátort, mellyekkel üzemzavari helyzetben a legfontosabb villmos berendezések üzemeltethetőek. A mobil generátorok fölrendgésbiztos könnyüszerkezetes épületben vannak üzemen kívül elhelyezve.
3 Ha mégis, amit atért "kissé" kétlek akkor is egy elég komoly acéltartálynak aztán egy mégkomolyabb betonteknőnek kéne megsérülnie hogy egyáltalán félnünk kelljen.
Hát éppen az derült ki, hogy akkor is baj lehet, ha ezek nem sérülnek meg ( elsődlegesen). Hanem csak a takarítónő kihúzza a konnektort.
Ugye cunami tényleg nincs, azonban én mégis nyugodtabb lennék ha tudnám hogy a lokalizációs torony egy komolyabb incidens esetén is képes megelőzni a bajt.
A dízelek és a hűtés mellett azért sok más probléma is közrejátszott, amit a földrengés okozott.
Passzív zóna hűtőrendszerek nyilván ott is voltak, sőt bizonyos tekintetben még több és jobb is, mint a legtöbb atomerőműben (akár Pakson is). Viszont nem tudni, hogy korszerűbb védőrendszereket beépítettek e utólag, mint pl. Pakson: voltak e hidrogén rekombinátorok (valószínűleg ezek hiánya okozta a robbanásokat, amelyek miatt már nem lehetett odamenni és beavatkozni), a reaktortartály és a pihentető medence kiegészítő, külső hűthetése megoldott volt e (ez vezetett a zónaolvadáshoz és a radioaktív kibocsátásokhoz).
Ezek terén Paks szerencsés, egyrészt mert az üzemidejének meghosszabbítása megkövetelte a biztonsági rendszerek legkorszerűbb szintre fejlesztését, másrészt épp a 2003-as üzemzavar mutatott rá arra, hogy nem csak a reaktorban lévő fűtőelemek okozhatnak problémákat, hanem a már kirakott nagy mennyiségű üzemanyag hűtésének biztosítása is elengedhetetlen.
Ezért Paks biztonsági szempontból igen jó állapotban van, a Japán erőműben pedig talán már nem akartak nagy beruházásokat eszközölni a bezárás előtti években.
Persze így se volt rossz, mert azt azért azt látni kell, hogy 9-es földrengésre nem lehet méretezni semmit. Az rosszabb, mint egy összehangolt légicsapás. Az erőmű mégis úgy-ahogy kibírta.
1 Itt nem szoktak földrengések lenni. Bár a tervezéskor számoltak vele.
2 Sem cunami. Nincs már nekünk tengerünk ahhoz.
3 Ha mégis, amit atért "kissé" kétlek akkor is egy elég komoly acéltartálynak aztán egy mégkomolyabb betonteknőnek kéne megsérülnie hogy egyáltalán félnünk kelljen.
A japán baleset kapcsán felmerült bennem hogy vajon a Paksi lokalizációs torony vajon mennyivel tud többet mint a GE Mark 1 nyomáscsökkentő medencéje. Valaki nyugtasson már meg.
Dízelgenerátorok: generátoronként 2,7 m3 napi tartály és 100 m3 dízelolaj tároló 120 óra működést garantál.
A tüzivíz rendszernek van 2 db további dízel generátora. És tudtommal egy további dízel generátor telep telepítése napirenden van.
ZÜHR:
Primer köri csőtörés esetén az aktív zóna hűtését a zóna üzemzavari hűtőrendszer (ZÜHR) látja el. A ZÜHR egy nagynyomású és egy kisnyomású részből áll. A kisnyomású szivattyú szükség esetén 7.2 bar nyomással 12 g/l bórsav koncentrációjú vizet nyom a reaktorba. A nagynyomású ZÜHR a normál üzemi hűtés helyreállítását segíti 132 bar nyomású, 40 g/l koncentrációjú bóros víz bejuttatásával. Ezen kívül még egy villamos energiát nem igénylő, passzív ZÜHR is rendelkezésre áll. --> gravitációs
Pontos vízmennyiségeket most nem tudok, több 100 m3, ami amennyiben nincs jelentős vízveszteség összegyűjthető és ismét befecskendezhető amíg van villamos betáp. Leürülés esetén mi történik: hétfőre utána nézek.
Azt hiszem, lenne mit megbeszélni japán baleset kapcsán. Az első kérdésem: a dízelgenerátoros szivattyuknak olyan kevés üzemanyaguk van, hogy ha nem jön vissza a külső áram, akkor leállnak? A másik: ezeknek a reaktoroknak nincs gravitációs tartályuk? Vagy abban kevés a víz, pontosabban a bórsav-oldat, csak vészleállításra elég?
A leesés helyétől 1 méterre nőtt meg az aktivitás 50 milisievert/óra értéket az aktivitás - feltehetőleg senki nem állt ott, mert darruteher alatt nem illik. Egyébként egy az egyes kazettékban levő neutrondetektorlánc volt.
Nem tudom, nézegetitek-e még ezt a toicot, ideje lenne felhozni. Van mivel :-(
Nem értem pontosan, mi történt a héten. Mit ejtettek le? Mitől nőtt meg a sugárzás? Ez a mérőláncnak nevezett valami a reaktormedencén belül van, és a burkolat aktiválódott fel és annak földhözcsapása, illetve a puszta jelenléte növelte meg a reaktorcsarnok sugárzását?
Megnyugtatlak, a következő 3-4 hónap nem erről fog szólni, hanem hogy a gaz pufajkás bolsik Csernobilt akarnak építeni a Duna völgyében. A szakami vita pedig Ámon Ada és Illés Zoltán között fog folyni :-)
Illést a környezetvédelmi minisztérium bepereli rémhírterjesztés miatt. A csepeli galvániszap tárolónál ugyanis 60 centi mélységben mutattak ki nehézfémnyomokat, de ő azt terjeszti, hogy már a 6 méter mélyen levő talajvízben és a Dunában is megjelent. Amúgy meg a tiszai ciánszennyezésre hivatkozik, de azt elfelejti közölni, hogy ez nem ciános, hanem savas galvániszap.
Viszont engedélyből is sokféle van, a kezdeti üzembehelyezéskor rögtön rögzítenek egy naptári élettartamot, amíg érvényes az engedély, itt lehetne kapirgálni, ha megérné, kijátszva vele az üzemórára vonatkozó engedélyeket.
Pontosabban az üzemidő az engedélyek függvénye. Az OAH - és más hatóságok - különböző engedélyeket ad(nak) ki, ezeknek mindegyiknek van határideje. Azon belül addig működhet a kóceráj, amíg produkálni tudja a kritériumokat (nem feltétlenül a reaktor állapota a döntő). A határidő lejártáig mindenképp tudnia kell az összeset. Az új határidő vélhetően az eredeti üzemidő lejárata plusz 20 év lesz, blokkonként. Én legalábbis így értem.
A ketteske esetében lehet, hogy lehet majd trükközni uszkve 30 év múlva, hogy "dehát két évvel kevesebbet ment", nade akkorra már nem hinném, hogy ez a két év olyan sokat torzítana, másrészt lehetne kezdeni előről környvédelmi és egyéb engedélyek beszerzését, egyes berendezések cseréjét stb, arra az összesen mintegy két évre meg nem hinném, hogy megérné.
Úgytudom van a reaktor mellett a reaktor anyagából ilyen felfűzött anyagdarabka láncolat (mint a gyöngysor amit a gyerekek fűznek), amiből bármikor (ha kell) el tudnak venni egy darabot bevizsgálásra. Ha ez nem megfelelő eredményt mutat akkor az azt jelentni, hogy a reakrtor tartály anyaga is hasonló módon károsodott. Az üzemidő pedig úgytudom kizárólg a tartály függvénye.
A rozsdásodást csak úgy összefoglalóan mondtam, hogy ne kelljen részlezetni a szemcseközi, átkristályosódó, hőféradás meg egyéb általam nem is ismert metallográfiai huncutságokat :-)
pont a neutronsugárzás meg akármilyen sugárzás okozta anyagváltozás
Itt a különbség. A neutronsugárzás (meg a többi hasadási részecske) szünetel, de a használt fűtőelemekből származó akármilyen sugarzások nem, hacsak egy nagyobb javítás idejére teljesen ki nem szedik a fűtőelemeket.
hogy ennyivel automatice hosszabbodik az élettartam.
Igen, ha a különbség számottevő. Kevésért nincs értelme összeakaszkodni a méregzöldekkel.
Rozsdásodik? Szerintem rozsdamentes a bili. Én úgy tudom, hogy pont a neutronsugárzás meg akármilyen sugárzás okozta anyagváltozás öregíti a reaktortartályt. Ez meg ugye nincs amikor nem műx. Szóval nekem az lenne a logikus, hogy ennyivel automatice hosszabbodik az élettartam. Lehet, hogy ez akkor valamiféle biztonsági ráhagyás a OAH részéről, vagy senki nem meri kimondani, hogy akkor ennyivel tovább mehet a móka. Gyakorlatilag a bili élettartama határozza meg a blokk élettartamát, mert ezen kívül bármit ki lehet cserélni a blokkon, és megéri kicserélni.
