Utobbi idoszak legerdekesebb hire! Miutan az utobbi fel evben az osszes kormanykozeli lobbystat eltanacsoltak a Vertesi Eromu privatizacioja iranti erdeklodestol - felsobb erdekekre hivatkozva, a torveny egyideju modositasa mellett (ami nyeresegesse teszi az eromu tevekenyseget) pillanatok alatt sikerult megallapodni a teljesen valoszinutlen hatteru Nyul ur (?) fele szamitastechnikai Kft-vel az utolso allami kezben levo, nem nuklearis eromu privatizaciojarol. Ha ujsagiro lennek erdemes lenne kicsit melyebbre asni a tortenetben....
Pénzügyi befektetőké lesz a Vértesi Erőmű
Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. október 28.
A japán Itochu, valamint az amerikai Darby Converging European Fund és a Practical Holdings Ltd. áll a Vértesi Erőmű vevőjelöltje, a Pronix Kft. mögött - értesült lapunk. A hárommilliós jegyzett tőkéjű, számítástechnikai profilú kft. tulajdonosa, Nyúl Gyula a sajtóban eddig annyit árult el, hogy amerikai-japán "megbízói" 120 millió eurós biomassza-fejlesztést terveznek. A reménybeli megmentők rendre pénzügyi befektetők, igaz, az Itochu néhány éve például egy romániai szénerőművet újított fel. Az eladó Magyar Villamos Művek (MVM) tegnap annyit tett közzé, hogy tulajdonosa, az ÁPV Zrt. hozzájárult az eladáshoz. Lényegében tehát szabad az út. A sokáig menthetetlennek tartott állami vállalatnak az áramárba épített szén- és bioenergia-termelési támogatás, valamint a "szén-dioxid-kvóta" jelentenek kiutat. Előbbi azt biztosítja, hogy a cég még működő barnaszénbányáját, a márkushegyit veszteség nélkül kitermeljék: ez az áramfogyasztóknak 2010-ig összesen 65 milliárd forintba kerül. Utóbbi lehetőség miatt pedig már meg is indult a fatüzelésre való átállás. A cég leendő vételára nem tudható, de a szakértők ennél fontosabbnak tartják, hogy a - számos egyéb támogatással is életben tartott - erőmű környezetvédelmi-átalakítási költségeit a vevőnek kell állnia. Az MVM az idén nem közölt áron megvásárolta az ÁPV Zrt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság részesedését. (M. I.)
"A Vért Rt.-hez tartozik az oroszlányi, a bánhidai és a tatabányai erőmű, valamint a márkushegyi és a mányi bányaüzem. Az üzemegységekben összesen 4700 ember dolgozik, akiknek további sorsa szempontjából nem mindegy, hogy milyen jövőben bízhatnak. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy folytatódjon és megvalósuljon az oroszlányi erőműben építendő füstgáz-kéntelenítő projekt, amely további tizenkét évig biztosíthatja az erőmű és a bánya dolgozóinak megélhetését. "
Pál Lászlóhoz új erőműves kell
2002. július 13. (11. oldal)
Munkatársunktól
Leváltották Takács Károlyt, a Vértesi Erőmű (Vért) Rt. vezérigazgatóját, helyére Vass Lászlót, az rt. eddigi létesítményi igazgatóját nevezték ki. A közgyűlésen visszahívták a cég eddigi igazgatósági tagjait is, azonban az elnök Holló Vilmos maradt. A Vért Rt. közgyűlését eredetileg június 14-én hívták össze, de az ÁPV Rt. képviselőjének kérésére azt felfüggesztették és a tegnapi napra halasztották.
Takács Károly – aki csaknem négy évig állt az erőmű élén – vezetésével nyereségessé vált az rt., sőt sikerült elfogadtatnia a tulajdonos Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. vezetőivel, hogy támogassák az oroszlányi erőműben építendő füstgáz-kéntelenítő beruházását. Ennek nyomán idén májusban megtörtént a kéntelenítő alapkőletétele, és így 2004 végére befejeződhet az erőmű korszerűsítési programja. Az összesen 20 milliárd forintos fejlesztés részeként modernizálják az erőmű áramtermelő egységeit is, így az üzem megfelel majd az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak is. Ezzel a fejlesztéssel sikerül elérni, hogy 2014. végéig megmarad közel háromezer ember munkahelye, beleértve a márkushegyi bányaüzemet is.
A Vértesi Erőmű Rt. a Paksi Atomerőmű Rt. után az MVM Rt. tulajdonában lévő második legjelentősebb társaság, az ország villamosenergia-igényének hat százalékát biztosítja. A Vért Rt.-hez tartozik az oroszlányi, a bánhidai és a tatabányai erőmű, valamint a márkushegyi és a mányi bányaüzem. Az üzemegységekben összesen 4700 ember dolgozik, akiknek további sorsa szempontjából nem mindegy, hogy milyen jövőben bízhatnak. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy folytatódjon és megvalósuljon az oroszlányi erőműben építendő füstgáz-kéntelenítő projekt, amely további tizenkét évig biztosíthatja az erőmű és a bánya dolgozóinak megélhetését.
***
Pál László: olaj kontra szén. Ronthatja a Vért kilátásait az a tény, hogy a tulajdonos MVM Rt. vezérigazgatójának két hete kinevezett Pál László, a Horn-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, ezt követően a Mol Rt. elnöke volt, és a keleti piacok mellett az olajszakmában is gyümölcsöző kapcsolatokra tett szert. Kérdéses, hogy az olajipari látásmóddal mennyire lehet boldogulni a villamosenergia-iparban, főleg, ha a szenes erőművek jövője a tét.
OKostojás!
A Vértesi Erőmű Bánhidai Erőművének bezárását már évek óta eldöntötte az ORBÁN kormány, és mindenki aki értintett ott, tudta, s tudja, hogy év végén game over!Ott horgászok a hűtőtavon, négy éve tudjuk, köze nincs az MSZP-nek hozzá.
Környezetvédelmi és gazdasági okok miatt az idén bezárja három telephelyét a Vértesi Erőmű Rt., aminek következtében várhatóan több mint 1.200 munkahely szűnik meg.
2003.02.03 18:06 MTI
Vas László vezérigazgató elmondta: a Tataszén Kft. a lakossági szénértékesítést szeptember végéig, az erőműi széneladást pedig ez év végéig végzi. A bánhidai erőmű a megnövekedett légszennyezési bírság miatt 2004-től nem tud versenyképes áron villamos energiát előállítani, ezért idén december 31-én leállítják; az erőművet kiszolgáló mányi aknaüzem - a szénvagyon kimerülése miatt - pedig októberben fejezi be a termelést.
Mindezek miatt várhatóan 1.200-1.300 dolgozó munkahelye szűnik meg 2004. végéig a cégnél. A munkavállalók egy részét - mind az erőműnél, mind a bányánál - átcsoportosítják, a külszíni és a kiszolgáló személyzet körében azonban korlátozottak az ilyen lehetőségek - mondta a vezérigazgató hangsúlyozva, hogy a létszámcsökkentést a törvények messzemenő figyelembevételével hajtják végre.
Vas László szólt arról is: az rt. azért zárja 2,1 milliárd forint veszteséggel a múlt esztendőt, mert az üzembezárásokhoz kapcsolódó kötelezettségek miatt 2,5 milliárd forint céltartalékot kellett képezniük. - Ellenkező esetben mintegy 260 millió forint pozitív eredménnyel zárt volna a társaság - tette hozzá. Megjegyezte: az rt. rövidlejáratú hitelállománya viszont tovább csökkent, jelenleg 680 millió forint.
A részvénytársaságot 1991-ben hozta létre zártkörű alapítással az Állami Vagyonügynökség. Az oroszlányi, a bánhidai és a tatabányai erőműhöz 1994-ben integrálták a mányi és a márkushegyi bányaüzemet. A társaság a 2001. évet 4.325 foglalkoztatottal 363,6 millió forint mérleg szerinti eredménnyel zárta, jelentősen meghaladva az üzletpolitikai tervben megfogalmazott elvárásokat.
A Vért Rt.-nél folyamatban lévő és 2004-ben befejeződő mintegy 20 milliárd forintos korszerűsítési munkálatok eredményeként további 10 évig, azaz 2014-ig működhet tovább az oroszlányi erőmű és a márkushegyi bányaüzem.
Te is tudhatnád, hogy a válságmenedzselés megér egy próbát. Hol vannak a szakszervezetek. Ugyanúgy kussolnak, mint ahogy Karsai sem fog búzát égetni ha gondok lesznek az EU csatlakozás után.
Azokat a bányászokat, erőművi dolgozókat, akik az MSZP-re szavaztak, egy csöppet sem tudom sajnálni.Komárom erős szocialista megye volt. A kormány éppen most hálálja meg nekik segítségüket. A 2002 szeptemberi bányásznapon ezt Medgyessy elfelejtette nekik megemlíteni.
Talán fel kelene tenni végre a kérdést, hogy miért nem hallottunk minden héten legalább egy komolyabb foglalkoztatási egység bezárásáról az Orbán kormány alatt? Ja persze, biztosan eltitkolták. :)
Forrás: Népszabadság
2003. január 23., csütörtök 17:35
Az elbocsátások ütemezésérõl és a létszámleépítéssel kapcsolatos intézkedésekrõl tárgyalnak ma a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ és a Vértesi Erõmû Rt. vezetõi. A ráfizetésessé váló bánhidai erõmû december 31-én végleg leáll, az erõmûvet kiszolgáló mányi bányaüzem pedig október végén befejezi a termelést. A társaságnál csaknem ezerháromszáz munkahely szûnik meg.
Sajtóértesülések szerint az érintett alkalmazottak egy részének más beosztást ajánlanak fel. A speciális szakismeretekkel rendelkezõ bányászokra például a Vértesi Erõmû tovább termelõ márkushegyi üzemében számítanak, ahol jelenleg csaknem háromszáz, szerzõdéssel foglalkoztatott erdélyi bányász is dolgozik, akiknek a határozott idõre szóló munkaszerzõdésük hamarosan lejár. Az elõzetes számítások szerint a mányi bányászok közül ötszáz, az erõmû alkalmazottai közül száz-százötven fõ távozik végkielégítéssel. Berki Ferenc, a részvénytársaság erõmû-igazgatója szerint az elsõ negyedév végére készül el a létszámleépítésben érintett dolgozók listája, akkorra tudni fogják, kinek ajánlanak más beosztást, ki mehet nyugdíjba, és kit bocsát el a cég. Az erõmû és a bánya leállítása azonban nemcsak a két üzem létszámát érinti: kevesebb alkalmazottra lesz szükség a szállítási részlegnél és a központi adminisztrációban is.
