Dr. Rainer W. Kühne a német Wuppertal Egyetem történésze a Historical Elements in Plato’s Atlantis Tale c. írásában tíz fikciós elemet sorol fel Platón Atlantisz-történetében, melyek sem az egyiptomi, sem a görög feljegyzésekben nem szerepelnek, hanem Platón filozófikus látásmódjából származnak. Ezek egyike lenne, hogy Platón szerint az atlantisziaknak hadihajói (triremisz) voltak, de az első triremiszeket - Thuküdidész szerint - a korinthosziak használták az i.e. 8. században.
Hogy Platón triremisznek nevezte az atlantiszi hadihajókat az valami óriási tévedés lenne? Ha szőrszálhasogatöan akarok a beszámolójára nézni, akkor igen. És mégsem lesz igaza! Az ő idejében egyszerűen triemisznek nevezték sokan a hadihajókat. Hérodotosz pld. azt írja, hogy Nékó egyiptomi fáraó hatalmas hadiflottát épített, triremiszeket. Ezt sok Hérodotosz-magyarázó igyekszik korrigálni, hogy az egyiptomi hajók bizonyosan nem triremiszek voltak. Nyilván ő is csak hadihajót értett rajta.
Heyerdahl azt bebizonyította a papirusz hajójával, hogy ha az egyiptomiak kijutottak az Atlanti-óceánra vele, nem süllyedtek el a magas hullámokban. A partok mentén, vagy egymáshoz közeli szigetek esetében használható is volt (ha nem is gondolok az átkelésre Amerikába).
Persze, Heyerdahl is nyúlt mellé, pld. rosszul értékelt régi romokat. Ilyen esete volt az állítólagos kanári-szigeteki piramisok, melyeket nagyon ősiknek hitt, pedig egyik sem régebbi kétszáz évnél. De erről írtam már: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=94632683&t=9000303
Nem, a végső kataklizma után a Föld felszíne mintegy 5-10 év múlva már használható lesz, tehát a túlélők a felszínre feljőve felépíthetik majd azt a magasan fejlett technikai kultúrát, mely egyesíteni fogja Atlantisz technikai kultúráját a fehér (kaukázusi) ember szívkultúrájával, és fokozatosan ki fog alakulni egy új embertípus, aminek a tisztánlátása (clairvoyance) a mostani emberéhez képest a sokszorosa lesz...
Olvasta valaki ezt a könyvet? A sacred-texts.com-on elérhető ingyenesen is.
Ez tartalmazza az egyetlen hiteles reinkarnációs (vagy ha úgy vesszük akármilyen) visszaemlékezést Atlantiszra; Zailm mindent úgy idéz fel benne, azt a hihetetlenül fejlett technikai kultúrát, mely ugyan nem vaskori, hanem bronzkori viszonyok között, ám mégiscsak fejlett vegyipart és elektronikát hozott létre; melynek végső soron az UFO-kat, ezeket a légihajókat is köszönhetjük.
A végső kataklizmában (mely egyébként a 9. volt a sorban a nagy kataklizmák között a Föld bolygó történetében!) persze az egész sziget és a főváros, Caiphul is elsüllyedt, ám a technika részben átmentődött és a légihajó-flotta felszállt... ma is megvan, egy olyan embercsoport ellenőrzése alatt, aki az azóta eltelt 13 ezer évben sem élt vissza vele, csak időnként járőrözésre használták, fokozott módon a hidegháború alatt, aztán azóta már arra sem nagyon... tudják jól, hogy a 10. kataklizma be fog következni hamarosan, tehát nem akarnak nagy feltűnést kelteni, ők tudják ugyanis, hogy lesz hol túlélniük. Az atlantiszi technika sok mindent lehetővé tesz ugyanis, ha értelmes emberek használják fel...
Leírom kicsit részletesebben amit tudok/gondolok: az egyiptomiak ismerték a precesziót, de azt valszeg nem ők, hanem az egyik elődjük, egy olyan kultúra fedezhette fel, akikhez a Nabta Playa lelet is tartozott.
A Núbiai sivatag környékén élhettek i.e. 6500 és 3500 között, ami akkor nem sivatag volt, hanem valami legelős-tavas vidék, ahol valszeg sokat vándoroltak és állattartással is foglalkoztak.
Az égbolt alapján tájékozódhattak, évezredeken át megszállottjai voltak pl. az Orion csillagképnek, a két Göncölnek, a Szíriusznak. Az évezredek során rájöhettek, hogy az egész égbolt vándorol, meg is tudták mérni, mennyire, felfedezték a precessziót.
Az i.e. 4. évezredben elsivatagosodott az élőhelyük, a Nílus felé kellett költözniük, átadták a csillagászati ismereteiket az ott élőknek, meg mások szerint a Közel-Keletről is települtek a Nílushoz, talán ebből a 2-3 hatásból jöhetett össze az egyiptomi kultúra.
De a Szfinx mindennél sokkal-sokkal régebbinek tűnik, azt már úgy találták ott, nekik is ugyanúgy rejtély lehetett mint nekünk. Az egyiptomiak szerint valami istenség alussza örök álmát a szoborban, azt hiszem az egyiptomiak szertartásokat is végeztek a Szfinx alatti kamrában.
Az se biztos, hogy régen oroszlán volt, egyesek Anubisz-ra tippelnek de a Szfinx az Anubisz-hitnél is sokkal régebbinek tűnik.
Az egyiptomiak kiszámolhatták a Szfinx sejtett korát, vagy esetleg máshogy jutottak az i.e. 10000-re, de úgy tűnik eléggé központi elemmé vált a hitükben ez a dátum, az "első idő", a teremtés amikor az istenek a földön jártak.
Ez a dátum lehet, hogy belekeveredett később az Atlantisz-mítoszba, lehet hogy a 9000 év egyszerű fordítási hiba (év helyett holdciklus akart lenni) de nem látom, hogy más köze lehetne hozzá.
Különben is hogyan olvashattak volna el egy sok ezer éves írást, amikor akkoriban még nem fedezték fel az írást?
Úgy tűnik kb. 13 ezer éve tényleg lehetett egy hatalmas kataklizma, és nagyon vonzó a régi globális civilizáció elmélet, de igazából nem látom nyomát..
Ha annyira tisztában voltak vele, h ezért a Szfinx építését 9 ezer évvel korábbra datálták, igen valószínű, h volt fordításuk, saját nyelven készült forrásuk Atlantiszról is, és a kettő közti azonos idő a magyarázat.
Hogy lesz ez ettől valószínű? Ebből egy szót se értek..
ha azt nézem h nekik volt 6-7 ezer évre visszatekintő történelmük-
Nem volt, a Szfinxet már úgy találták a homokban az egyiptomiak.
de a tiwanakui H betűk összerakása az teljesen egyedi
Igen ez egyedi helyben kialakult stílusnak tűnik, de a technológiát nézd amivel elkészítették.
Ezzel magyarázod a többi kérdésed :) Ha annyira tisztában voltak vele, h ezért a Szfinx építését 9 ezer évvel korábbra datálták, igen valószínű, h volt fordításuk, saját nyelven készült forrásuk Atlantiszról is, és a kettő közti azonos idő a magyarázat.
Ez a kaukázusi DNS nekem új, (de attól még lehet), de Anatóliából érkeztek i.e. 3000 előtt nagyobb csoportok(akik előtte mondjuk települhettek oda Keletebbről, hegyekből) .... viszont NEM Ők vitték oda azt a kultúrát, stílust, és valószínű a máig ismeretlen nyelvet sem, ami a minoszi "aranykorból" megmaradt.
Nem is az akkor már fejlett egyiptomi civilizáció hatásait vették át, tehát más (vélhetően nyugati) irányból szerezték ilyen ismereteiket. Nemcsak kelet->nyugat irányú vándorlások voltak a 12 és 3 ezer évvel ezelőtti időszakban a térségben, hanem volt fordítva is, sőt a tengerszint változása és néhány komolyabb klíma változás is okozott ide-oda települést, a háborúkról nem beszélve. Úgyhogy azt a háborítatlan fejlődést több ezer évig kétlem, viszont valakik hatására 1200-1500 éven keresztül igen fejlett, a szomszédos birodalmakat megelőző gazdaságuk és technológiájuk volt. (Lett!?)Tény és való, h rengeteg bronzot szállítottak ezekbe az országokba, amik jöhettek akár az amerikai kontinensről is, viszont ezekre az utakra egy másik nép vezette őket is(az viszont lehetett talán az egyiptomi is, ha azt nézem h nekik volt 6-7 ezer évre visszatekintő történelmük-Szfinx- akkor megfordíthatom az elméleted, és a krétaiak vágtak észak-amerikai túrákba, az egyiptomiak dél-amerikai expedíciói hatására ... csak Gibraltárnál ők észak felé fordultak. Valamit arrafelé megtudhattak, megszerezhettek(a bronzon kívül, amit az egyiptomiak nem tudtak, v nem akartak?) amitől megelőzték fejlettségben a déli szomszédot ...
Az egyiptomi építészetben sehol nem raktak össze ilyen egyforma, egymásba illeszkedő elemekből falakat, épületeket. (A kb panelház kivitelezésre gondolok)A perui, ecuadori, stb nem egyforma, de egymáshoz illeszkedő kövek, piramisok, a "lent szélesebb, felfelé keskenyedő" motívumok, a maja és azték piramisok mind emlékeztet(het)nek egyiptomi hatásra(bár szvsz egy az egyiptomiakat korban és fejlettségben megelőző nép terjesztette ezt el) de a tiwanakui H betűk összerakása az teljesen egyedi (új elméletek szerint találhatnak a közelben elemeket olyan talajrétegekben is, ami 12 ezer évesnél régebbi eredetüket feltételezi)
"Amikre én gondolni tudok, az a kő v a fém, a kőbe vésett írások, jelek élettartama akár ezerszerese is lehet a papírra v fára jegyzett, vésett hagyatékoknak."
Ha lett is volna ilyen, amiről jelenleg nincs tudomásunk, ki tudta volna elolvasni? Ismeretlen nyelv lett volna nekik. És hogy számolták volna ki a 9000 évet?
Sztem az egyetlen dolog, amire az egyiptomiak ki tudhattak számolni 9000 évet, az a Szfinx lehetett. Ismerték a precessziót, ezért rájöttek, hogy a Szfinx olyan i.e. 10000 körül a saját csillagképére nézett. Göbekli Tepe alapján simán elképzelhetőnek tartom, hogy a Szfinx tényleg akkortájt épült.
"Biztos? :) Ami i.e. 3-4 ezer évvel v korábban történt az európai és a földközi-tengeri, ill. kisázsiai és észak-afrikai területeken, arról csak nagyon halvány sejtéseink lehetnek."
DNS vizsgálatokkal kimutatták, hogy kaukázusi nép, valamikor i.e. 7000 körül települtek Krétára. Akkoriban volt egy nagy kelet->nyugat irányú betelepedési hullám, oda és Európába is. Ezt követően úgy tűnik a krétaiak 5000 éven keresztül háborítatlanul fejlődtek a szigetükön.
"A tiwanakui kőlegók bár egyes pontokon emlékeztethetnek egyiptomi hatásra, az egy egészen más technológia, más stílus, annyira egyedülálló az egész világon"
Szerintem az a legvalószínűbb, hogy az egyiptomiak továbbadták a tudásukat a helyieknek és azok saját ízlésük alapján építették meg, esetleg helyben fejlődött tovább a technológia. Vagy miben látod egészen másnak a technológiát?
"Csakhogy tudtommal nincs olyan ismert mechanizmus,"
Pedig lehet :) Amikre én gondolni tudok, az a kő v a fém, a kőbe vésett írások, jelek élettartama akár ezerszerese is lehet a papírra v fára jegyzett, vésett hagyatékoknak. (Pedig utóbbiakból indulnak ki ugye az előző kb 3 ezer év kutatásai, feltételezései, éppen azért akadnak el ott, mert régebbről nem nagyon találnak ilyet?)
A fémlemezek külön sztori, az megérne egy átfogó kutatást, térképezést, hol mikori korszakbelit és milyeneket találtak, de valahogy ez látványosan hanyagolt téma. Persze ezt is mindkettőt lehet hamisítani, átírni, (megsemmisíteni) de az "írott" emlékekre ez még inkább érvényes, és tudjuk h meg is tették, teszik ma is, mégis ez képzi a "történetileg ismert" korszakunk alapját ... (?)
Szóval simán el tudom képzelni, h Szolón a szaiszi információkat nem szóbeszéd, szájhagyomány útján terjedő legenda v mítoszként kapta, hanem vmi nem papírra jegyzett, sok ezer éves leírásról beszéltek a papok, esetleg meg is mutatták ... az a tény, h éppen akkor (Szolón is említi, és ezt ténynek vehetjük minden más forrásból is) volt a piramisok renoválása, utolsó felújítása, engem arra enged következtetni, h az egyiptomiak addig aktívan vigyáztak hagyatékaikra, biz. időnként rendbe tették, és komolyan vették a több ezer éves örökségeik üzenetét, és sokkal jobban vigyáztak ezekre, mint utána. Mert pont az előző 2500 évben gyakorlatilag az enyészeté és rablás, pusztítás martalékává vált ott minden :(
"A minósziak amúgy sokezer évvel korábban a Közel-Kelet felől települtek oda, nem az Atlanti-óceán felől."
Biztos? :) Ami i.e. 3-4 ezer évvel v korábban történt az európai és a földközi-tengeri, ill. kisázsiai és észak-afrikai területeken, arról csak nagyon halvány sejtéseink lehetnek. A legújabb leletek szerint a térségben jóval több és jóval régebbi, fém megmunkáló, mezőgazdasággal is foglalkozó fejlett közösség élt, akikről semmit sem tudni, mikor kerültek oda, honnan szerezték tudásukat, fejlettségüket -- a minósziak vélhetően nem egy lakatlan, fejletlen területre jöttek, ha onnan jöttek, elfoglal(hat)ták, de nyilván az őslakosok életvitelét vitték tovább, talán fejlettebb, fejlődő technológiával ... de valakik éltek ott már előttük.
Azt hiszem ez az a diagram, amit úgy a 14 ezer éves intervallumig nem nagyon vitatnak, de az azt megelőző részét már igen. Viszont ezt (is) értetlenül nézik, mikor arról van szó, h hogyan került víz erózió a Szfinx mellső lábaira, már a megmunkálás után ... :) (?)
A tiwanakui kőlegók bár egyes pontokon emlékeztethetnek egyiptomi hatásra, az egy egészen más technológia, más stílus, annyira egyedülálló az egész világon, h saccolni sem tudjuk, mikor, kik és miért (kivéve Danikent, de hát ugye az ... :) ) Ahogyan Atlantiszról(szinte) csak a legenda, feltételezés, hiszem v nem maradt, ezek a kövek pont az ellenkezője, ott vannak, nagyon precízek, de nem tudjuk mi és mihez épült belőlük, és a megsemmisülése, szétesése, omlása is egy nagy rejtély. Pedig lehet összefüggés is akár a kettő közt :)
Csakhogy tudtommal nincs olyan ismert mechanizmus, amivel akkoriban egy viszonylag részletes legenda 9 ezer évig fennmaradhatott volna, ennyi ideig kb. egyetlen szó sem tudott volna.
A minósziak amúgy sokezer évvel korábban a Közel-Kelet felől települtek oda, nem az Atlanti-óceán felől.
A világ óceánjainak szintemelkedése az sok ezer éven át tartott, néha ugrásokkal pl. az Agassiz-tó miatt, hosszabb távon minden elmerült ami a parton volt, de tény hogy olyan 12 ezer éve rövid idő alatt nagyon durva változásokon ment át a bolygó.
--------
Pumapunku-t amúgy tartalmazza az összetákolt elméletem, valszeg egyiptomi hatás hiszen pont Peruba meg a Titicaca-tóhoz jártak át durván 4000 éve.
De a Szfinx az egy hatalmas rejtély, sztem nem hogy az egyiptomiaknál de már az egyiptomiak elődjeinél is jóval régebbinek tűnik.
Ez sem 1 rossz teória, és logikai vonalon is jól követhető. Akik manapság foglalkoznak a témával bármennyit is, ezen a vonalon indulnak, mert valahogy a minósziakat - mint földrajzilag a görögök és az egyiptomiak között - nem lehet kihagyni. Itt rögtön 2 csoportra válnak a "kutatók" - az egyik szerint nem is kell messzebb menni, Szantorini volt Atlantisz. A másik nem feltételez elírást Platóntól, rossz fordítást, és inkább atlantiszi örökösöknek, menekülteknek veszi a Krétai-civilizációt ... amely hasonlóan járt, mint nagy elődje.(?)
Az hogy nem lehet teljességgel kizárni egy az Atlanti-óceánban létezett nagy civilizációt, komoly fejlettséggel, magas kultúrával az a 9 ezer éves teóriát erősíti.
"A Platón által leírt Atlantisz elmerülésének ideje egybeesik a modern tudomány az utolsó jégkorszak végéről és a világ óceánjainak ezáltal kísért szintemelkedéséről alkotott felfedezéseivel" (wiki)
A sziget méretei és hogy onnan át lehetett kelni több másik kisebb szigetre, és a túloldalán lévő nagy kontinensre, szintén Gibraltártól nyugatra, az óceán területére utal. Viszont ott geológiailag kizárható, h ekkora sziget volt tengerszint felett, az 1 napos eltűnése még inkább. Illetve abban az esetben nem, ha az a sziget nagyobb részt egy mesterséges sziget volt, néhány természetes pillérrel, nem magasan a víz szintje felett. (?)
Ez természetesen nem zárja ki a minószi-egyiptomi kapcsolatot az amerikai kontinenssel, mert ahogy leírtad az létezhetett, de már Atlantisz eltűnése után.
De az a helyzet hogy ekkora távolságokat mind időben és földrajzi mértékben is, mára képtelenség normálisan behatárolni, betájolni. Az origon volt néhány verzió két éve, de ilyen széteső gyűjtemények kb értelmetlenek, mert pont annyira veheted hihetőnek az elsőt és a negyediket, miközben igen erősen ütik egymást.
Ebben a témában is kb mindenki a saját igazságát fogja megtalálni, tényszerű, cáfolhatatlan, mindent bizonyító leletek, adatok sosem lesznek. Ahogyan más, a rejtélyes múltból itt maradt, de megmagyarázatlan és korban is határozatlan egyéb "csodákkal" (Szfinx, Pumapunku, stb)
Csak azért kérdeztem rá, mert nam tudom, melyik tizenezer évvel ezelőtti civilizációra gondolsz? Az "Atlantisz" legenda első említése Platóntól való, azóta él /úgy-ahogy/ e kifejezés. Ebből pedig az következik, nagyon is lehetséges, hogy a Földközi tenger belső medencéjét súlytó, sok lakott területet közvetlenül érintő természeti katasztrófa -idejében még nagyon is élő- emléke volt az alapja. Anno ezredév eberi történései még nem pörögtek olyan gyorsan, mint manapság, 1-1 legenda sokkal tovább élt, alpvetően figyelembe kell venni, hogy az akkori "civilizált világ" gyakorlatilag épp a Földközi tenger környezete volt. Természetesen máshol is voltak már kutúrvidékek, emlékhagyó civilizációk, és másutt is voltak hatalmas-pusztító árvizek (özönvizek), de talán a minószi volt a környezetében legismertebb, leirigyeltebb, legutáltabb ország. Pusztulását az utódok okulására Platón örökítette meg. /Kevés sikerrel! ... már ami az okulást illeti./
Bocsánat, tehát akkor te mégsem azt gondolod, hogy a mínoszi társadalom egyenlő volna Atlantisszal..?! Akkor nyilván én voltam a butuska már megint, félreértettem valamit, elnézést...
Érdekes elmélet azonosítani az atlantiszi civilizációt a mínoszival... de ha picit számolgatunk és saccolgatunk, pusztán józan ésszel báltható, hogy a léptékek nem stimmelnek... a Mínosziak bár büszke, sikeres csodálatos és fejlett, de picurka helyecske voltak, a (a minden leírásban egybehangzóan) gigantikus Atlantiszhoz képest... a mínoszi egy méretes beépült és betelepült sziget "civilizációja"... Atlantisz ellenben nem viccből van kontinens-nek illetve civilizációnak megnevezve a fennmaradt iratokban...
Sok teória van persze, de szerintem az egyik legkevésbé valószínű, hogy csak ennyi lett volna Atlantisz, mint az apró mínoszi társadalom... Meggyőződésem hogy sokkal több, sokkal nagyobb, és sokkal ősibb volt ennél Atlantisz! (már ha létezett) Akár Amerika van tévedésből azonosítva mint Atlantisz, akár az Antarktisz, ahol ugyebár szintén egy kontinensről beszélünk és nem egy nagyobbacska szigetről (és komoly elmélet van, mely ezt az egyáltalán nem kizárható lehetőséget mutatja be...) Akár azoknak van igazuk, akik azt gondolják, hogy bizony ahol az Azori szigetvilág van, az Atlanti óceán közepén valaha volt egy kontinens illetve hozzá kapcsolódó szigetvilág, mely az egész Atlanti hátságon állt (erős szeizmikus törésvonal, sok földrengés, sok föld emelkedés és süllyedés a mai napig jellemzi... ugyebár az Azori szigetekiek szinte már ásítoznak ha kiemelkedik egy újabb kisebb sziget vagy szikla, annyira gyakori az ilyesmi, de nemrégiben ugyebár a Bermuda háromszög északi csücskén a Sargasso tenger illetve a Bermuda szigetvilág területén pár hete vagy legfeljebb hónapja, emelkedett fel egy jókora új sziget! Ez a terület is még vastagon eme Atlanti óceán közepén létező kontinens teóriába fér, hiszen vígan elérhetett az egyik széle odáig egy szuperkontinensnek ugyebár), mely kontinens talán Madeira környékétől az Azori szigetvilág területén át, még a Bermudák és a Karib szigetvilág területére is talán belógott (mindenfelé vélnek felfedezni erre nyomokat, ld pl Bimini vagy éppen a kubai víz alatti romok és lehetne még sorolni), akár még Izland közelébe is elérhetett északon.... E teória rendszer szerint az Atlanti óceán közepe tehát valójában egy gigantikus kontinensnek adhatott helyet... számos jel és nyom utal erre, komoly teóriák foglalkoznak vele, és sokkal inkább komolyak, mintsem Atlantisz csupán a mínoszi kis sziget kis társadalma lett volna és semmi több (meg hogy hajózgattak ide-oda jó messze is ügyesen és ettől lett volna az övék kontinentális civilizáció)... Nem érzem elég komolynak... mást mondok... (és nem csak én, nem a kisujjamból szopom) Szerintem (és sokak szerint még) az ős-mínoszi társadalom nem maga Atlantisz volt, hanem kapcsolatban volt az igazi nagy Atlantisszal, sőt akár talán része is volt! Mi van akkor ha amit mi ma egy elszigetelt, bár nagyon fejlett izgalmas kora ó- illetve késő-ős-kori szigeti civilizációnak hiszünk, az nem volt elszigetelt? Egy globális civilizáció! Nézzük ma meg az úgynevezett Euroatlanti civilizációt! Ugyebár USA, Kanada, EU, Ausztrália, Új-Zéland (korábban pedig a teljes gyarmati planetáris világ, mely majd az egész bolygót magában foglalta!)... A történelem általában ismételni szokta magát, és ugyebár "nincs új a nap alatt"... Ahogy ma mondjuk hogy a nyugati fejlett civilizáció központja és bölcsője Európa, úgy mi van, ha évtízezrekkel ezelőtt az Atlanti óceán közepén lévő azóta víz alá került kontinensen kifejlődött szupercivilizáció volt a központja... és mind az Egyiptomi civilizáció, mind a késő őskori városállamok (benne a mínosziak, de ugyanúgy a pl a toltékok és hasonlók, tehát dél- és közép-amerikai meghökkentően és megmagyarázatlanul a szuperfejlett indián települések piramisokkal vízvezetékkel fűtéssel, csatornával, fejlett gyógyászattal, növénynemesítéssel (egy szó mint száz sokkal fejlettebb technológiájú kultúrák, mint amit a mai tudásunk szerint lehetne ott), és mindez a kora ókorban illetve késő őskorban! Ezek mind lehettek ugyanúgy egy globális civilizáció települései, területei, ahogy most az Euroatlanti civilizációé, pl az ausztráliai gigapoliszok stb... hosszan lehet sorolni erre igencsak gyanús helyeket, a mínoszin túl ugyebár, pl az ókori egyiptomi társadalmak, vagy pl Tartesszosz... ha figyelmesen szemléljük szinte összeáll a kép! Aki csak a mínosziakat képzeli Atlantisznak már bocs de elég kisszerűen és kishitűen gondolkodik erről... bár az összefüggés, összetartozás valószínűleg megvan, de a fától nem látja az illető az erdőt... Javaslom tehát terjeszd ki az Atlantisz elképzelésed, a planétára..! És még akkor nem beszéltünk a csendes-óceáni prehisztorikus civilizációkról, mint pl MU fejlett és rejtélyes, szintén eltűnt civilizációjáról, vagy éppen az indus völgyiekről... Hát az egész bolygón mindenfelé körbe-körbe rejtélyes prehisztorikus civilizáció(k) nyomai vannak vitathatatlanul, elfeledve, nem ritkán eltussolva, ignorálva... Ha jönne ránk egy nagy globális kataklizma, szupervulkán, földrengés, vagy éppen kozmikus becsapódás és vízözön most, kihalna az emberiség 99%-a és a föld színéről eltűnne az építményeink 99%-a... 20-50-100 ezer év múlva ha újra kialakulna egy fejlett és kutakodó civilizáció, akkor kb pont ugyanazt tapasztalná meg mint amit mi most... hogy Baalbek terasza. Puma Punku vagy éppen a Nagy Piramis, Ozireion, Tiahuanaco stb stb... mindenfelé rejtélyes ősibbnél ősibb megalitikus romok, amiket nyilvánvalóan csak nagyon fejlett (jóval fejlettebb, mint hisszük) civilizáció(k) építhettek.... Ne ragadj le tehát Mínosznál azt javaslom, hanem nézz körül az egész planétán inkább! Csizi Sanyi írásait nagyon ajánlom: http://titkostortenelem.org/tortenelem/15-eltuno-atlantisz-a-portolanok-fantom-szigetei
Jó kérdés, most is folynak róla a viták, sok minden egyszerre üthetett be. Akkoriban meglepően magas szinten állt a civilizáció, majd 50 év alatt a legtöbb nagy földközi-tengeri kultúra összeomlott.
Utolsó, összefoglaló hozzászólás, aztán nem írok ide több hülyeséget.
Tehát: Atlantisz legendája a minószi birodalmat és amerikai tevékenységüket írja le, egyiptomi szemszögből. Az egyiptomiak, jóval ritkábban, de maguk is átjártak Amerikába (kérdés, ki fedezte fel és tudta meg a másiktól, a Punt-ba induló expedíciók és a michigani rézbányászat közel egyszerre indultak meg, én jelenleg inkább a minósziakra tippelnék).
A minósziak az északi-atlanti útvonalon járhattak vissza (kisebb korrekció: minek is mentek volna fel Gröndlandig és Izlandig, a Golf-áramlat egyenesen visszahozza őket Nyugat-Európáig).
Az egyiptomiak inkább Közép- és Dél-Amerikában köthettek ki. Lehet, hogy akkoriban Panamában átsétáltak a másik oldalra, vagy körbehajózták Dél-Amerikát. Nem tudom, mennyire használhatták a minósziak útvonalát, vagy ismerték-e egyáltalán (vagy a minósziak elsüllyesztették volna a hajóikat, ha arra mennek).
Úgy tűnik az egyiptomiak, eleinte legalább is, Indonézia irányába mentek tovább és megkerülték a bolygót, ami nem semmi. Azt nem tudom, hogy Dél-Amerika déli végéből visszahajózhattak-e Afrika déli végébe, mert utána Afrika keleti partján már valszeg elég sokat kellett volna evezni. De mindkét verzióban visszafelé megállhattak a Punt-tal hivatalosan azonosított helyeken is, ez okozhatja a kavarodást.
Kb. i.e. 1100 után az egész fenti dolog kezdett feledésbe merülni, összemosódni, legendává válni. A következő 500 évben Egyiptom átélt egy átmeneti időszakot, majd i.e. 600 körül Szolón szerezte meg tőlük a történetet, majd később Platón írt róla. A görögöknek, úgy tűnik, már eszükbe sem jutott összefüggésbe hozni a történetet Minósszal.
"...akkoriban a tenger ott még járható volt"
Ez lehet, hogy csak annyit jelent, hogy akkoriban még hajóztak arrafelé, bár volt egy éghajlatváltozás Platón ideje és a Minósziak ideje között, lehet hogy akkoriban könnyebben is hajózható volt az óceán.
"Ugyanis a szoros előtt, amelyet Héraklész Oszlopainak neveznek, egy sziget terült el, nagyobb, mint Ázsia és Líbia együttvéve"
Héraklész Oszlopai = Gibraltár, Líbia = Észak-Afrika, Ázsia = Kis-ázsia. Egy ilyen sziget van az akkori "Atlanti-óceánban", az Amerika.
"s erről a szigetről akkoriban még át lehetett kelni más szigetekre, ezekről pedig a túlnan fekvő egész világrészre..."
Az egyiptomiak utólag azt hitték, hogy a minószi kataklizma ideje előtt Észak- és Dél-Amerika két különálló kontinens volt, majd a kataklizma létrehozta a Panama környéki földsávot.
A túlsó oldalon lévő más szigetek: ez egyiptomi emlék Mikronéziáról és Indonéz szigetvilágról, mivel mint írtam, jártak arra, valószínűleg (eleinte legalább is) az volt a fő hazaútjuk Dél-Amerikából. Ez a nyugati irányú átkelés a dél-amerikai tudatban később is megőrződött. Egyébként Ausztráliában is fellelhetőek az egyiptomi leletek, útba esett nekik.
Túlnan fekvő egész világrész: Ázsia keleti partja. Ha laposnak értelmezzük félre a Földet, akkor körben van a végtelen szárazföld: Európa, Afrika, és a túloldalon Ázsia (amit nem Ázsiának, hanem egy újabb ismeretlen kontinensnek nézhettek a görögök). Középen a nagy szigetkontinens, Amerika, és a kettő között az egy nagy óceán.
"Ezen az Atlantisz nevű szigeten egy nagy és csodálatra méltó birodalom állt fenn, mely nemcsak az egész szigeten, hanem sok más kisebb szigeten, és ama szárazföld egyes részein is uralkodott; hatalma ezen kívül kiterjedt Líbiára, egészen Egyiptomig és Európára Türrhéniáig..."
Na itt már erősen keveredik Amerika és a Krétai minószi szigetvilág, illetve a földközi-tengeri kolóniáik.
"Később azonban hatalmas földrengések és vízáradások támadtak, egy szörnyű nap és egy szörnyű éjszaka leforgása alatt... Atlantisz szigete elmerült a tengerben."
Ez ugye a Théra (első) kitörése, Kréta északi partjának elöntése és Théra nagy részének víz alá kerülése. Bár Théra kör alakú sziget lehetett, de azt nem tudom, hogy a körgyűrűs felépítés az ottani felrobbant városra utal, vagy inkább a minószi labirintusra. Talán inkább az utóbbira, vagy ez a két emlék összekeveredett.
Aki amúgy szeretne magának egy darabot "Atlantiszból", lemehet Krétára, az egész északi part tele van az ókori városokból megmaradt törmelékkel, amit a cunami hagyott maga után.
Ír egy orichalcum nevű legendás fémről, a „tűz fényé”-nek nevezte, melyet már Platón idejében is csak hírből ismertek, pedig Atlantisz idejében az arany mellett a legértékesebb anyagnak számított.
Ez volt a michigani réz, vagy annak egy ötvözete. Akadémiai körökben ma arról beszélnek, hogy Európában egyszerűen nem volt elég réz-lelőhely a bronz mennyiségéhez képest. A michigani réz nyersen is 99% feletti tisztaságú, ilyen lelőhely nincs Európában. Krétán találtak 99% feletti nyers rezet, de erre az a hivatalos válasz, hogy nem lehet megállapítani, nyers volt-e vagy már megtisztított, csak nyomelem-analízissel lehetne megállapítani, hogy honnan származik. Ilyen analízist viszont valamiért senki nem akart eddig elvégezni.
"a feljegyzések szerint előtte 9000 évvel történt hanyatlásról"
Mint írtam, ez valszeg félrefordítás, 9000 holdciklus akart lenni, nem év. A thérai kitörés után még pár száz évig próbálkozott életben maradni Minósz, majd durván 9000 holdciklussal Szolón előtt végleg szétestek.
Egyesek szerint a minósziak Európában maradt leszármazottai a filiszteusok lehettek.
"A forrás szerint 6000 sztadion távolságban feküdt Egyiptomtól"
Ez kb. 950 kilométer, ami ugyebár az Egyiptom-Kréta távolság.
Igazad van, miután leírtam, nekem is leesett, hogy mennyire valószínűtlen hogy nyugat felől érkeztek volna, maximum arra távozhattak, vagy az se. Ugyanakkor úgy látom csak egyenlítői szelekben és tengeráramlatokban gondolkodsz, de azok más magasságokon megfordulnak.
Kereskedelmi tevékenységről nem írtam, mind a minósziak, mind az egyiptomiak elsődlegesen kitermelni mentek. Nyilván emellett kereskedhettek is az őslakosokkal, talán főleg aranyért.
"Kizárni bármiféle alternatívát nem igazán lehet. A fő kérdés, hogy van e „egy viszonylag részletes emlék”? Nincs sem részletes, sem kevésbé részletes emlék, csak egyszerűen egy nagyon RÉGI EMLÉK van, amit egy folyton változó, formálód történetként örökítettek át a régiek."
Nem értem, mit akarsz mondani. Elképzelni bármit el lehet, de az írásbeliség előtti időkben 2000-3000 év távlatából a legnagyobb történésekből is maximum néhány homályos szó maradt fent, ha voltak valamennyire folytonos kultúrák, hogy azokat megőrizzék. Viszont 9000 évig tartó kultúra tudtommal soha, sehol nem volt, és ha lett is volna, és abból az első 6000 év még jóval homályosabb időkben telt volna le, szerintem mindent egybevetve a fennmaradó szavak száma valahol a 0-1 környékén található.
Ehhez képest Atlantisz legendája igen specifikus, részletes valami. Egyesek szerint ez inkább fordítási hiba lehetett, a 9000 év alatt az egyiptomiak inkább 9000 holdciklust, hónapot érthettek, Szolón előtt kb. 750 évvel, i.e. 1350 körül, ami nagyjából egybeesik Minósz végső pusztulásával.
„Van ötleted arra, hogy hogyan maradhat fenn 9000 évig egy viszonylag részletes emlék?”
Ez egy nagyon jó kérdés. Nem követünk el nagy hibát, amennyiben 9000 ezer évről szól a legenda, akkor úgy fogalmazunk, hogy nagyon-nagyon régi, az írásbeliség, és a számok ismerete előtti időkről van szó. Lehet akár 5000, de 15000 év is. Azt, hogy el tudjuk e képzelni, csak rajtunk múlik. Kizárni bármiféle alternatívát nem igazán lehet. A fő kérdés, hogy van e „egy viszonylag részletes emlék”? Nincs sem részletes, sem kevésbé részletes emlék, csak egyszerűen egy nagyon RÉGI EMLÉK van, amit egy folyton változó, formálód történetként örökítettek át a régiek. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy a Platóné a végső variáció, mert még napjainkban is formálódik a történet.
Atlantiszt akkor találhatjuk meg, ha kiderítjük mi volt a kiinduló pont, és akkor végleg lezárhatjuk a kérdést. Talán a Solón által említett 1000 éves felírat is egy ilyen lezárási kísérlet eredménye, ami szerint „ne keresd tovább, mert elsüllyedt”.
„…az egyiptomiak (legalább is eleinte) nyugat felől érkezhettek Indonézia irányából Peruba,…”
Ezt te sem gondolhatod komolyan. Egyiptomnak nem volt közvetlen kapcsolata az Indiai-óceánnal, azon kívül 27000 km, az uralkodó széliránnyal, valamint a tengeráramlatokkal szemben, hát nem semmi. Nem véletlenül indultak a nagy felfedezők a világ körüli útjukra, többnyire keleti irányba.
Thor Heyerdahl valóban megtette a 8000 km-es utat a tutajával a tengeráramlatok, és a szelek segítségével, sőt később a ’70-es évek elején sikeresen átkelt az Atlanti-óceánon is a Rá II papiruszhahóján, de a tudományos világ mégsem fogadja el a kontinentális kapcsolatokat, azért, mert ha valamit meg lehet tenni, az még nem bizonyíték arra, hogy meg is tették. Ellenben az expedícióinak köszönhetően Heyerdahlt tartják a kísérleti régészet atyjának.
A kereskedelmi tevékenység alapvető ismérve, hogy áruért megyünk a termelőhöz, vagy az árut elvisszük a megrendelőnek, de mind két esetben a jegyünket oda-vissza váltjuk meg. Nem elég valahova eljutni, ha a visszaút szinte lehetetlen.
Mármint persze, volt, hogy átkelhettek az Andokon, de ha már odahajózol a világ másik végéről, akkor ez is menni fog. Bár nem biztos, hogy konkrétan azt az egyiptomiak építették, lehet csak átadták a tudásukat.
Az Andokon nem kellett átkelni - elég nyugat felől érkezni, vagy körbehajózni Dél-Amerikát. Korrigálnám az előző hozzászólásomat, míg a minósziak rendszeresen járhattak át az Anglia - Izland - Grönland útvonalon Észak-Amerikába, addig az egyiptomiak (legalább is eleinte) nyugat felől érkezhettek Indonézia irányából Peruba, de az egyiptomiaknál ez természetesen csak néhány elszigetelt expedíciót jelentett, és gyakran veszthették el a hajóikat.
Hogy hogyan, azt pl. a Kon-Tiki expedíció elég jól bemutatja, holott ez a hajó jóval kisebb volt, mint az egyiptomiak 20 méter feletti hajói. https://hu.wikipedia.org/wiki/Kon-Tiki_(hajó)
Miért - arany, dohány, kokain, és hát eljutni az Istenek földjére, ahonnan az egyiptomiak származtatták magukat
