Igen, arra emlékszem, mi Clarke magyarázata az ördög-kinézetre - de a könyvben sem magyaárzza meg, miként lehet az, hogy ember és földi állatok testrészeiből áll össze - ez egy, a földtől teljesen függetlenül fejlődő civilizáció esetében azért minimum fura - legalábbis szerintem. Hogy lehetne egy idegen lénynek lólába, bikaszarva, emberi teste/arca, denevérszárnya stb...? Erre Clarke nem ad magyarázatot a könyvben. (ezért is írtam, hogy a fiatalkori művei "naívak" - érettebb koráan tuti kiagyalt volna valami magyarázatot)
Persze, tudom,... úgy értettem ezek a kései könyvei mostanában kezdenek a magyar polcokon megjelenni, mostanában adják ki. :)
A Gyermekkorban a Felügyelők (Karellenék) azért néznek ki ördögnek, mert - ahogy Clarke leírja - a faji emlékezetünk független az időtől: nem egy régi, hanem egy eljövendő fajt láttunk, és kapcsoltuk a faj halálához - így született meg az ördög alakja minden földi civilizációban. Ez pl. a könyvben így benne van, a filmen már nemigen jön át, pedig fontos momentum.
Jaja, a Cityben még vannak ilyen blődliségek - Clarke sem láthatott mindent előre :)
Viszont ami utána a történelmükről kiderül,
Vigyázat: SPOILER!
---"Több fajjal együtt megalkottak két istent, akik egymásnak estek, az egyiket elzárták ha jól emlékszem egy fekete lyukba, de majd az idők végén még össze kell csapjanak."---
Én titokban azért remélem, hogy egyszer mégis megcsinálják legalább az első Rama-regényt (a teljes Rama-történet filmre vitele már végképp naív várakozás lenne...)... Sőt, akár a Cradle is mehetne vászonra - hisz az pl. eleve forgatókönyvnek indult, filmes felkérésre, és csak azután dolgozta át regénnyé, hogy a filmterv végül elhalt.
"amiket mostanában kiad, nem vagyok teljesen megbarátkozva"
Öööö... azt tudod, hogy 8 éve halott, ugye? :)
Amúgy, ízléseken persze hülyeség és értelmetlen vitatkozni - de nekem a korai művei, bár, persze abszolút szórakoztatóak, még nagyon naívak. A Childhood's End-ben nekem pl. nagon hiányzik egy - amolyan igazi, érett Clarke-os - magyarázat, hogy egy idegen civilizáció teremtménye miért pont úgy néz ki, mintha földi állatokból/emberekből lenne összerakva: lópatája van, bivalyszarva, ember arca, denevérszárnya stb... a valóságban, persze tudjuk: mert anno, az ókor embere így rakta össze a saját képzeletében a sátánt - de ez nem magyarázza, miként alakulhatott ez ki egy tökéletesen idegen civilizációban... egy érett Clarke egy ilyen vastag szálat tuti nem hagyott volna elvarratlanul - itt sajna ez a levegőben lóg... és ott is marad.
A City and the Stars-ban ma már (nem) kicsit megmosolyogtató, hogy egymillió évvel a jövőben a város egész alagsorát elfoglaló számítógép van - de hát, a boldog-naív 50-es évek :)
Nekem egyébként nagyon bejöttek az utolsó időkben, immár duóban írt munkái: A Light of other days (A Rama-sorozat nálam űberelhetetlen kedvenc, de azok mellett szerintem a legjobb munkája), illetve a Time Odyssey trilógia. Ezekeben tényleg benne van Clarke teljes tudása és bölcsessége . No, persze Baxterrel megfűszerezve - tökéletes kombó.
Nos sikerült túljutnom a harmadik részen. Gyalázatos volt, ha szabad így fogalmazni. Mondjuk számomra pont az utolsó 15 perc volt az, ami valamelyest megmentette a filmet. Helyesebben, inkább halvány igazolást adott arra, hogy nem volt teljesen elpocsékolt idő részemről ez a háromszor 80 perc.
Mi visz rá magukat filmesnek mondó embereket arra, hogy egy ilyen remek könyvet ennyire hozzá nem értő módon dolgozzanak fel? Aki ilyet tesz, minden aljasságra képes lehet.
Én még régebben, pár hónapja láttam a Gyermekkort.
Borzasztó lett. Ezért nem is osztottam meg itt, nem akartam senki kedvét elvenni az eredeti könyv elolvasásától, ami viszont szerintem Clarke legjobbjai között van.
A végével nem is tudom, mit akartak... na ott aztán el lehetett volna engedni a CGI-osok kezét, hogy most aztán mindent bele fiúk, ehhez képest kaptunk egy 80-as évek színvonalán tengődő valamit, aminél akármelyik jelenleg futó SF/F sorozat-epizódban több látvány van.
Én különben Clarke-nak pont a korai könyveit imádom, (nekem a City a kedvencem) amiket mostanában kiad, nem vagyok teljesen megbarátkozva (pl Időodüsszeia 1. könyv még csakcsak, de aztán erősen süllyedőben volt a színvonal.)
Én nem akartam ilyen sarkosan fogalmazni - de nagyjából tökéletesen egyetértek.
Clarke nekik nem a történet miatt kellett, hanem, mert "jól mutat a plakáton".
Mondjuk, már a választást eleve nem rétem teljesen: ez, ugyebár, az egyik legelső műve volt (konkrétan a harmadik, amit kiadtak) - a későbbi, kiforrott, "igaz" Clarke-hoz képest még nagyon nyers, tapasztalatlan, naív és "zöldfülű" az anyag. Természetesen, ettől még nem rossz - de pl. nagyon átüt szerintem rajta, ahogy az ifjonti lelkesedés (harmic-valahény évesen írta) elragadja, ami egy szerzőnél nem igazán jó (és ugyanezt éreztem pl. a The City and the Stars-nál is) :) - de ezt választani kb. olyan volt, mintha az ember József Attila nagyon kori (lássuk be, az igazi József Attilához képest általában igen gyenge) verseiből akarna előadást... Leht, persze - de minek, amikor sokkal jobb anyag is van a szerzőtől? Clarke-tól kapásból egy csomó törtélnetet tudnék mondani, amiből sokkal jobbat lehetett volna csinálni... A Cradle, A Light of Other Days, A Rama-"sorozat" (személyes kedvencem)...
Amúgy, beleolvasgattam az imdb-n az értékelésekbe... hát, nem csak mi látjuk úgy, hogy ezt nagyon nem kellett volna megcsinálni - legalábbis nagyon nem így...
Az elsô részt tegnap sikerült megnéznem. Nem rossz, igaz a könyvet csak nyomokban lehet felfedezni benne.
A kormányzók felbukkanása amolyan ID4/Visitors mintára sikeredett, úgy látszik még mindig ez a trend. Kötelezô pc (halmozottan hátrányos helyzetü kisfiúból asztrofizikus, hahahaha), playboy külsejü középnyugati farmer, mint fôtárgyaló (nem néztem a stáblistát, de a nôje nem Julia Roberts volt?). Karellen külseje sem sikeredett túl jól, inkább vicces azokkal az ide-oda pislogó sárga szemekkel, mint félelmetes.
Ettôl még a film nem rossz, sôt. Csak a könyvet felejthetetlenné tevô apróságok hiányoznak belôle, de nagyon.
A Ráma kertjét megvettem, nem kellett volna. A fordítás enyhén szólva is tragikus. Az egyik kedvenc részemnél (eredetiben: They will never know the smell of fresly...) a Holdat sikerült Napnak fordítani, a leírásból egy mondatrész kimaradt. Aki teheti, inkább eredtiben olvassa.
A Ráma kertje - Ráma 3.Arthur C. Clarke - Gentry LeeA huszonharmadik században a Földet már kétszer meglátogatta egy gigászi, titokzatos robotűrhajó, amely a naprendszer határain túlról érkezett - és egy sajátunkat messze felülmúló idegen civilizáció technikai fölényének cáfolhatatlan bizonyítéka. Három földi űrhajós a Rámának elkeresztelt űrjármű labirintusszerű belsejében ragadt, ahol minden testi és lelki erejüket össze kell szedniük a túléléshez. A rettenthetetlen utazók csupán tizenkét esztendőnyi repülés után ismerik meg úti céljukat és szembesülnek a legnagyobb kihívással: hogy randevúzniuk kell a Ráma bázisállomással - és galaktikus otthonuk láthatatlan megtervezőivel. A kozmonauták már hátrahagyták a családjukat, a barátaikat és földi javaikat, hogy új életet kezdjenek. Ám azok a válaszok, amelyek a Rámai csomópontnál várják őket, még nagyobb áldozatokat követelnek tőlük - feltéve, hogy az emberiség kész megismerni a megdöbbentő igazságot.
2,
2001 elveszett világaiArthur C. ClarkeA 2001. Űrodisszeia történetét ma már mindenki ismeri, még azok is, akik különben nem SF-rajongók. Az ősember által feldobott csont, mely a levegőben pörögve egy űrhajónak adja át helyét, a Johann Strauss zenéjére keringőző űrállomás képe és az egykor LSD-tripként is reklámozott utazás a Csillagkapu világain át mind-mind ikonikus jelenetek a filmből, a regény pedig a lehengerlő vizuális élmény mellett is nyitva maradt számos kérdésre adott választ, ugyanakkor megőrizve művészi integritását, elrugaszkodva úgy a forgatókönyvtől, mint a kész mozitól. A történet azonban sem a papíron, sem a vásznon nem lehetett teljes. Menet közben búcsút kellett venni bizonyos részletektől, amelyek felborították volna a gondosan kitervelt dramaturgiát. Rendkívül izgalmas részletektől. Mi lett volna, ha távoli őseink szemtől szembe találkoznak az Elsőszülöttekkel? Hogyan alakult HAL táncoló robotemberből mindentudó szuperszámítógéppé? Honnan jöttek a lefagyasztott kutatók, hogyan kerültek be az expedícióba? És végül mi történt még David Bowmannel a Csillagkapun túl, mielőtt Csillaggyermekként visszatért volna a mi világunkba? Ebből a kötetből minden kiderül, és ráadásként elolvashatjuk a szerző forgatási naplóját a filmkészítés számára is különleges élményéről, a Stanley Kubrickkal folytatott közös munka kudarcairól és sikereiről.
Ha a 2001 fölébresztette érzelmeit, a tudatalattiját, a mítoszok iránti vágyát, akkor sikerrel jártunk. Stanley Kubrick
A 2001-nek templomot kéne emelni, és abban vetíteni megállás nélkül, napi 24 órában.
John Lennon
3,
Tűzszünet 2 - Béklyó
Arthur C. Clarke - Michael P. Kube-McdowellAmikor a Terabyte Laboratórium fizikusai, a Nobel-díjas Karl Brohier és a fiatal, lelkes Jeffrey Horton kidolgozták a Ravasz névre keresztelt, fegyverellenes fegyvert, még nem sejtették, mit vesznek ezzel a nyakukba. Hiába küszöbölték ki azóta a szerkezet mellékhatásait, s tették biztonságosabbá a második prototípust. A Béklyó ugyan már nem idéz elő nem kívánt robbanásokat, csupán ártalmatlanít minden lőfegyvert és bombát, az embert azonban nem lehet ártalmatlanítani. Hiába a kutatók minden jóindulata, ha valami felhasználható gyilkolásra, azt előbb-utóbb be is vetik.
4,
Tűzszünet 1. - Ravasz
Arthur C. Clarke - Michael P. Kube-McdowellA gravitonemissziókkal kísérletező tudósok laboratóriumának környékét robbanások sorozata rázza meg. Először terrortámadásra gyanakodnak, de újabb kísérletek sora bebizonyítja, hogy valójában saját találmányuk az, ami egy mellékhatása révén a hatáskörzetében valamennyi hagyományos, lőport alkalmazó robbanószerkezetet aktivál. Ez akár a fegyverkezés végét, a világbéke eljövetelét is jelenthetné, de hamar kiderül: mint minden új technika, ez is felhasználható sötétebb célokra. Vajon mit tehetnének a tudósok? Hazafias megfontolásokból először a hadsereggel lépjenek kapcsolatba, vagy a demokrácia erejét próbára téve tárják a nagy nyilvánosság elé a felfedezést?
A két szerző politikai thrillerbe oltott vitaregényét láthatóan alapos kutatómunkára alapozta, és nem fél bátran ütköztetni az egymásnak ellentmondó álláspontokat. Vajon kikerülhet-e győztesen az emberiség a halálos kötélhúzásból? Mi lesz a végeredmény: világháború vagy világbéke?
Bacchus, nekem is pont ez jutott eszembe tegnap, esküszöm! Egy olyan terembe léptem, ahová órákig besütött a nap, és zárva volt ajtó-ablak. Pokoli meleg volt - és eszembe jutott, hogy milyen lehetne a napkitörési jelenetben leírt élmény...
Elmúlt hetek időjárása miatt folyton eszembe jut a Napvihar, ahogy Clarke leírta a kitörés napját. Előbb-utóbb tényleg szükségünk lesz az ott alklamazott megoldásra.
