Keresés

Részletes keresés

HoMano Creative Commons License 2002.03.18 0 0 26
A világegyetem kora lehet, hogy nem olyan általános konstans, mint a Pi. De azért nem én választottam meg önkényesen. :)) És ami azzal összemérhető, az hosszú. Persze a proton felezési idejéhez képest nem. :)

A származtatott dolgokkal mi a helyzet ? Ha pl. a Föld pályálya köré irunk egy dodekaédert, akkor az azt magába záró kör lesz a Mars pályálya, jó közelitéssel. Ez persze úgy érzem, a legkevésbé sem fontos. A gravitáció önmagában is elegendő magyarázat, hogy miért maradnak a bolygók a pályájukon. Hogy miért vannak pont olyan messze egymástól, azt meg bonyolultabb bolygókeletkezési modellekböl lehet csak levezetni. De valahogy semmiképpen sem akarnám egyszerü matematikai elvekből származtatni.

On: a dimenziók száma (3 ?).

Előzmény: vki (25)
vki Creative Commons License 2002.03.14 0 0 25
Ettol meg az un. egyetemes gazallandora igaz a keplet. Az Avogadro szamrol meg mar volt szo...

Ha kotozkodni akarok, a "hosszu felezesi ido" is onkenyes. Nekem 80 millio ev is hosszu...

Finomszerkezeti allando: alfa=2*pi*e2/h*c=1/137,036 ; pi=3,14...; e=elemi toltes (1,6*10-19 C), h=Planck allando h=6,62*10-34J*s). ('h' helyett irhat 'h vonas', es akkor nem kell a 2*pi a szamlaloba.)

Előzmény: HoMano (23)
Gabest1 Creative Commons License 2002.03.14 0 0 24
Ezt tegnapelőtt találtam. Félig-meddig idetartozik ez is :)

"The primary purpose of the DATA statement is to give names to constants; instead of referring to pi as 3.141592653589793 at every appearance, the variable pi can be given that value with a DATA statement and used instead of the longer form of the constant. This also simplifies modifying the program, should the value of pi change." -- FORTRAN manual for Xerox computers

HoMano Creative Commons License 2002.03.13 0 0 23
Az, hogy 2 g hidrogenben hany molekula van, valahogy kicsit onkenyes. Az peldaul kevesbe onkenyes, hogy hany hidrogenatom marad meg barna torpe, ha eleg kozel kerul egymashoz, es hany kell ahhoz, hogy kesobb neutroncsillag legyen.

A 92, mint a legnagyobb hosszu felezesi ideju elem protonszama pl. annak ellenere eleg jellemzo a vilagunkra, hogy az eros es az elektromagneses kolcsonhatas tulajdonsagai hatarozzak meg. Ki lehet terjeszteni fontos szarmaztathato konstansokra is a topikot ?

Előzmény: vki (17)
vki Creative Commons License 2002.03.11 0 0 22
Egyetemes gazallando=Avogadro szam * Boltmann- allando
Előzmény: dr_bubo (19)
noway Creative Commons License 2002.03.09 0 0 21
A matematikai állandók közül alapvetőbb még az aranymetszés ((sqrt(5)-1)/2 ~~ 0,6180339887), de van még vagy egy tucat kevésbé ismert. De szerintem ezek nem igazán a világegyetemre jellemzőek (persze lehet, hogy egy más világegyetemnek más matematikája lenne - ki tudja?). A világegyetemre jellemző dimenzitótlan számok a különféle dimenzióval bíró állandók arányai lehetnének. De a dimenzióval bírók ugyanúgy jellemzőek, legfeljebb a számszerű értékük nem az.
Előzmény: Proton WRC (20)
Proton WRC Creative Commons License 2002.03.09 0 0 20
Szerintem két kupacra kéne bontatni ezeket az állandokat:
1. Dimenzios számok. Mert ezek az SI mértékegységektöl függnek. Pl. ,ha az 1 méter nem akkora lenne amit mi meghatároztunk akkor a "g" gyorsulás értke sem akkor lenne, mint amekkora most.
2. Dimenzió nélküliek. Én sajnos csak 3 ilyet ismerek:
a, Pi : 3,14.....
amit egészen pontosan a Wallis formulával ki is lehet számítani: lim[2*{((2n)*(2n-2)*...*(2))/((2n-1)*(2n-3)*...*(1))}^2*(1/(2n+1))]=Pi
(A páros számok szorzata/ptln számok szorzata ez az egész a négyzeten,szorozva 1/(2n+1).
b, e = 2,71...
lim[(1+1/n)^n] határértéke.
de egyenlö a sum[1/k!] (k=0 -> végtelenig)
c, c = 0,57
ami a sum[1/k]-ln(k) (k=1 -> végtelenig)

dr_bubo Creative Commons License 2002.03.08 0 0 19

Az egyetemes gazallando? 8314 J/molK?
Bar nem igazan tudom ez mibol jon ki es mitol gazallando,,,

Vagy a finomszerkezeti allando? azt megmagyarazna valaki?
Bubo

rosenkrantz Creative Commons License 2002.03.06 0 0 18
Nem lesz háború, megegyezünk....
Előzmény: indextc2 (16)
vki Creative Commons License 2002.03.06 0 0 17
Persze hogy kotodik az SI-hez, hiszen az Avogadro szam (vagy Avogadro allando, kinek hogy tetszik)nem dimenzio nelkuli: NA=6,02214*1023 mol-1 ?
Előzmény: HoMano (15)
indextc2 Creative Commons License 2002.03.06 0 0 16
Az első komoly űrháború után az lesz ! :))
Előzmény: HoMano (15)
HoMano Creative Commons License 2002.03.05 0 0 15
Az Avogadro is egy szam, de tulzotan kotodik az SI-hez, ami tudtommal a naprendszeren kivul meg nem elfogadott szabvany. :)
Előzmény: rosenkrantz (11)
HoMano Creative Commons License 2002.03.05 0 0 14
Epp most olvasom a 'Csak hat szám' cimu konyvet.

Egy erdekes szam, hogy a kezdeti vilagegyetem mennyire fodrozodott, azaz mekkora egyenetlensegek voltak benne. 1E-5.

A legnagyobb ma ismert szerkezetek nem nagyobbak, mint 200 millio fenyev. Ha csak kicsit is mas lett volna a kezdeti allapot, egesz mas lenne a vilag.

Ha volt egyaltalan nagy bumm. :))))

HoMano Creative Commons License 2002.03.05 0 0 13
Annyira azert ez nem volt jo konyv, mint amennyire nepszeru. :)
Előzmény: Abulafia (7)
magoslajos Creative Commons License 2002.03.02 0 0 12
Talán az egyetlen elfogadható "állandó" a már említett 137 fimomszerk áll, ti. nincs dimje. Kérdéses, hogy a proton-elektron tömegarány jó -e: ha a proton elemi-akkor jó, ha a proton összetett-akkor rossz.
Előzmény: marenics (9)
rosenkrantz Creative Commons License 2002.03.01 0 0 11
Avogadro?
6*10^23
De az Euler összefüggés minden körülmények között igaz marad: e^i*PI+1=0!!! az analízis 5 legfontosabb állandója.
Mallow Creative Commons License 2002.03.01 0 0 10
Proton-elektron nyugalmi tömegeinek aránya, kb. 1840.
marenics Creative Commons License 2002.03.01 0 0 9
A kérdésfelvetés rossz. amúgy az elektron és proton töltése 1.6*10^-19 C, gravitációs állando: 6.672*10^-11 Nm^2/kg^2, Kvantált Hall-ellenállás: 25812.8 Ohm, proton és neutron nyugalmi tömege: 1.67*10^-27 kg, az elektroné: 9.1*10^-31 kg, a fénysebesség meg 299792458 m/s
magoslajos Creative Commons License 2002.03.01 0 0 8
Nézzük csak!
A hőtan Boltzman állandója( k=1.38 E-23 J/K )
A kvantum Planck állandója( h=......) ((már volt))
Az elektron töltése( e=1.3 E-19 C )
...

Lehetne folytatni. Egyébként, aminek van dimenziója, az hogy lehet állandó? (függ az alapegységektől, ami viszont szubjektív) Vagy talán rossz a kérdésfelvetés?

Abulafia Creative Commons License 2002.03.01 0 0 7
42
ControlDenied Creative Commons License 2002.03.01 0 0 6
A 137 sajnos nem pont 137.

ControlDenied,

a 137 nevű zenekar gitárosa

Előzmény: ookami (5)
ookami Creative Commons License 2002.02.28 0 0 5
1-37
Eddington finomszerkezeti állandója

tíz a harmincnyolcadikon: a gravitációs erő gyöngülésének mértéke az elektromágneses erőhöz képest....

ookami Creative Commons License 2002.02.28 0 0 4
jöhetnek a dimenziótlan számok is ?
(ti. amelyek mértékegység nélküliek?)
marenics Creative Commons License 2002.02.28 0 0 3
a Planck féle hatáskvantum: 6,626*10^-34 Js
gyöngébbeknek: 0,0000000000000000000000000000000006626 Js
NevemTeve Creative Commons License 2002.02.28 0 0 2
Szerintem a nulla meglehetosen konstans ertek... allitolag nagy sebessegnel valamelyest csokken, de en ezt nem hiszem :-(
PETYUS Creative Commons License 2002.02.28 0 0 1
Legyen a következő az e. (számértékét nem nagyon tudom fejből, kb. 2,7183) Az első kettőnek a hányadosa tehát: pipere
Előzmény: uusikuu (-)
indextc2 Creative Commons License 2002.02.28 0 0 0
A világegyetem egyetlen konstansa abban a változóban van, aminek az a string a tartalma hogy minden változóban van. :)
Előzmény: uusikuu (-)
uusikuu Creative Commons License 2002.02.28 0 0 topiknyitó
Van egy ötletem... gyűjtsük össze a világegyetem konstansait és egyéb érdekes
számait! Az elején még valószínűleg ismert számok fognak előkerülni, de
javaslom, hogy a kevésbé ismert számokhoz írjunk egy rövid ismertetést is,
hogy mindenkinek egyértelmű legyen.
Ha megengeditek, mint a téma felvetője az első számnak a PI-t javaslom.

Tehát:

PI=3.14159265359...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!