Azt állították, hogy a benzines autók hatásfoka párás levegőben sokkal jobb volt. Aztán megjelent az ólmozott benzin, és azóta a vízpára nem javítja az égés hatásfokát.
Javítja a hatásfokot, de a gyártók nem szeretik, mert a víz beporlasztása macerás és annyival nem lesz jobb, mint amennyivel drágább. Ez akkor érné meg, ha kisebb de nagyobb teljesítményű motorokat szeretnének és a hűtést így lehetne támogatni. Ezirányú fejlesztésről nem tudok. (Továbbá nem megoldott a víz korrozív hatásának csökkentése sem.) (Kisebb 40 ÷ 60 Le teljesítményű autók esetében megfigyelhető, hogy ködös időben "megtáltosodik" a verda.)
1890-ben Bánki Donát Csonka Jánossal közösen fejlesztette ki a Bánki-Csonka féle motort. Ez volt az a termék, amely a Ganz-gyárat nemzetközileg is elismertté tette. Az újszerű működési elv lényege abban rejlett, hogy a robbanó keveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, növelve ezzel a motor hatásfokát. https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/tudomany/banki-donat-mernokzseni
Vagyis az üzemanyag elégésekor a hengerben lévő apró vízcseppek gőzzé alakultak, ami egyrészt növelte a hengerben szabadon mozgó részecskék számát, másrészt csökkentette a henger tartalmának hőmérsékletét. A két folyamat eltérő hatással van a munkaütem hatásfokára; ezért elképzelhető, hogy az újabb üzemanyagoknál már nem éri meg ezt a technológiát használni.
Valamelyik csatornán láttam sok évvel ezelőtt: Azt állították, hogy a benzines autók hatásfoka párás levegőben sokkal jobb volt. Aztán megjelent az ólmozott benzin, és azóta a vízpára nem javítja az égés hatásfokát. Tudtok erről valamit? Vagy mese az egész?
Részben bűvésztrükk a vízzel hajtott autó, mert csak a látható tartályában van víz, de a látható tartályában lévő vizet valamilyen rejtett módon (például akkumulátorról vagy napelemről termelt árammal) hidrogénné és oxigénné bontja, amit szintén rejtett módon tárol, majd az így tárolt hidrogénből szintén rejtett módon táplálja a motort. A motor üzemanyagellátó rendszere úgy van kialakítva, hogy látszólag vizet porlaszt a légáramlatba, de valójában a láthatatlan hidrogént is a légáramlatba keveri.
Lehet, hogy a felső állomás közelében természetes víz (tó, patak) van, így nem igazán érdekes a hatásfok. Levisz pár köbméter vizet a hegyről, meg föl utasokat. :-)
A gazutantoltes nem vesz tobb idot igensbe mint a benzinutantoltes, es pl az es mos sutok akkucsereje is elintezheto ket perc alatt. Avvizhajtas utantoltese tiz tizenot percet os igenyelhet, legalabbis a vilag egyezlen vozhajtasu jarmuvenel, ami egy svajci kabelvasut, ennyi idobe telik a hegyi allomason feltolteni a viztartalyokat, ami aztan fehizza a turistakat.
"Ha megoldódik a gyors feltölthetősége az akkumulátoroknak, az elektromos autók diadalmenete megállíthatatlan lesz vélhetően."
De nem oldódik meg. Kis hatótávokra lehet jövője, aki pár km re megy naponta aztán az autóját egész nap ott süti a nap egész nap a parkolóban. van ilyen sok, több 10 milliós terepjárókat is szoktam látni állni nap mint nap ugyan ott.
Az elektromos autó a lényeget nem tudja soha nyújtani, a szabadság életérzését, hogy ha van pénzem oda megyek ahová akarok. ...ami persze nem realitás, de egy fajta életérzés, a gépkocsi a személyes szabadság jelképe.
De van azért egy jelentős különbség is. A lemerült akkumuátort nem lehet se kiengedni az útra se kifújni a levegőbe, se fele energiát a levegőből nyerni, mert az oxigén ugyebár az. Nem sok hely maradna egy személyautóban se ha palackban kellene vigye magával a levegőt és betárolni valahová a kipufogó gázt is.
Egy hidrogén tüzelőanyag cella viszont megteheti, hogy a magával hozott hidrogénhez a levegőből vesz fel oxigént és a keletkező vizet se kell cipelje magával a következő tankolásig.
Ha jól értem, az a fő különbség az elektromos és a hidrogénes meghajtású autók között, hogy az elektromosságot tárolása (akkumulátor) nehézkes, költséges, elégtelen; a hidrogén tárolása (gázpalack) viszont nehézkes, költséges, elégtelen.
Itt két különböző dologról van szó. Az egyik a hidrogén tüzelőanyagcellás jármű, ez egy speciális áramforrással rendelkező elektromos meghajtású eszköz, míg a hidrogén üzemű autó az belsőégésű mororral rendelkezik és a magas nyomáson tárolt hidrogén miatt nem igazán szeretik egyelőre. Ma valószínűsíthető, hogy az elektromos autóknak csak az alacsony benzin ár lehet az egyetlen ellensége. Ha megoldódik a gyors feltölthetősége az akkumulátoroknak, az elektromos autók diadalmenete megállíthatatlan lesz vélhetően.
"A német lapszerkesztők, és részben az amerikaiak is, az általuk csak „vízüzemű” autónak nevezett Toyota gépkocsit tartják 2014 legigazságtalanabbul elfelejtett hírének. A magyar fordításban leginkább hidrogénmeghajtású autónak nevezett és Kaliforniában a napokban piacra dobott gépkocsi forradalmasíthatja az emberiség közlekedését. Húszévnyi kísérletezés, fejlesztés és számtalan újítás áll a vízből kinyert hidrogénnel üzemelő autó koncepciója mögött. Az olajlobbira, az elektromos autógyártásra és még számtalan óriásbizniszre veszélyt jelentő, 15 millió forintért árult Toyotákat nemsokára követi több másik modell is. A kipufogócsőből csak vízpárát lehelő, lényegében vízzel hajtott, és egyszeri feltöltéssel 500 kilométert megtenni képes autók futurisztikus álmának megvalósulását évtizedekig várta a világ, aztán amikor megszületett, észre sem vettük. Vajon miért?"
"A Honda komoly mértékben hisz a hidrogén üzemanyag elterjedésében, ennek jele és alapja lehet, hogy az autó mellett jó eséllyel egy otthoni töltőegység látható, ami sanszosan áramot felhasználva a vízből hidrogént állíthat elő, hogy az üzemanyagcella aztán azt a levegő oxigénjével elegyítve áramot termelhessen, amivel az FCV aztán vihesse A-ból B-be utasait, s közben csak vízpára legyen az emisszió. A rendszer azért nem zéró energiabefektetésű, hiszen a hidrogén előállításához kívülről származó áram szükséges. A mai autózáshoz mérten így is sokkal tisztább lehet a jövő autózása, ami felé jelentős lépéseket hoztak most a japánok."
Ja, vízüzemű motor valóban létezik, illetve létezett, de másképp.....:)))))
Vízimalom..:))
Illetve más:
Vízcsapra lehetett szerelni, a kifolyó víz kis propellert hajtott benne, kis háztartási gépeket lehetett vele forgatni, amikor még nem voltak kisméretű villanymotorok. Neten láttam valahol róla anyagot. Talán nekem is van.
Sajnos ennek semmi értelme.......:(( A fékbetét-féktárcsa kapcsolatból hogyan nyered ki az energiát? Passzív elvezetéssel? Siralmas a hatásfok....Aktívval? Drága, de egyébként sem túl jó a hatásfok.
Vízbontáshoz áram kell....Elég nagy áramerősség. De kár is végigvenni, egy kocsi után húzott pótkocsival megoldható a berendezés.
A motorba nem vezetheted vissza a durranógázt, mert más kialakítású égőtér kell, illetve a motor csak "ránézetre" hasonlít a robbanómotorhoz.....
A metrónál (vasútnál) más a szitu, de ott sem a fékbetétből nyerik vissza az energiát, hanem a meghajtó motorok generátorként táplálnak vissza, illetve úgy, hogy "fapadosan" fogalmazva, mintha a motorok ellenkező irányba akarnának forogni.