The star could be as old as 14.5 billion years (plus or minus 0.8 billion years), which at first glance would make it older than the universe's calculated age of about 13.8 billion years, an obvious dilemma.
ha az 0,8 billion year egy standard hiba, akkir van esély a 2-3-szoros eltérésre is, tehát akár fiatalabb is lehet párszáz millióval mint az univerzum.
Egyébként is az univerzum gyorsan öregszik, 30-40 éve még csak 10 milliárd éves volt, most 14, 10 év mulva meg tán 15 milliárd éves lesz.
::Az Ösrobbanás elmélet is tapasztalatokra épült talán? Valamelyik tudós ott volt mikor ez bekövetkezett??: )
(haha, valamint hahaha)
Igen, az Ősrobbanás elmélete is tapasztalatokra épül. És nem, tudtommal senki sem volt jelen a bekövetkezténél.
És mégis, e kettő nem mond ellent egymásnak...
(ahogy egy 'gyilkosság elmélete' is tapasztalatokra, adatokra épül, még ha nincs is szemtanú: megfelelő adatokat összevetve és értékelve kimondatik, hogy XY volt a tettes, meglehetősen nagy bizonyossággal - éppen elég bizonyossággal ahhoz, hogy a megfelelő büntetést kiszabhassák)
Ahhoz, hogy tárgyaljunk az univerzum végtelenségéről, először kétféle dolgot kell tennünk:
1. Meg kell értenünk a felfoghatatlant: a "végtelen" fogalmát.
Az ember könnyedén beszél a végtelenről. Kimondja ezt a szót, aztán hamarosan úgy véli, hogy érti is. De pl. a matematika különleges módon bánik a végtelennel. Először is a végtelen ott NEM szám! Olyan szám, hogy "végtelen" nem létezik. A végtelen a halmazok számosságára "találták ki". A természetes számok számossága pl. végtelen. Ráadásul a számosságnál már rögtön kétféle végtelen fordul elő: a valós számok számossága "nem megszámlálható végtelen", ellentétben az előzővel, amely - különös módon, de - megszámlálható.
A függvénytanban sem beszélünk arról, hogy egy függvény végtelen értéket vesz fel. Csupán - most röviden - arról, hogy tart a végtelenhez.
Ha a végtelent a hagyományos logikával kezeljük, és számként, értékként véljük értelmezni, gyakorta ellentmondásra jutunk. Olyan ez, mintha kijelentenénk, hogy nullával nem szabad osztani, aztán mégis megtesszük. Az emberi gondolkodás képes erre a baklövésre.
A műszaki életben folyton folyvást belebotlunk a végtelenbe. Ha pl. egy feltöltött kondenzátort rövidre zárunk, akkor - azt mondjuk - "végtelen nagy áram folyik". Persze ez nem igaz. Mert elméletileg ilyenkor 0-val kell osztani, és az áram végtelen nagyra adódik, de az ilyen esetekben az alkatrészek már nem az ideális modell szerint működnek (pl. rövidzár nincs is, de van egy kis induktivitás), amit a gyakorlat fény és hangjelenség kíséretében jelez is nekünk. A fizika is "úgy gondolkodik", hogy ha valahol a modellben végtelen érték állna elő, ott a modell helytelen, és vagy másik modell kell, vagy módosítani, kiegészíteni kell az eredetit. Efféle forradalmat nem egyet éltünk meg az elmúlt évszázadban.
2. Tudnunk kell, hogy mit értünk "univerzum" alatt.
A nyelvészetben azt a jelenséget, hogy többféle dolognak ugyanazt a nevet adjuk homonímának hívjuk. Pl. az adatbázis tervezésben a homonímák használata rendkívül súlyos hiba, és dilettáns programozók gyakra elkövetik, majd rengeteget szenvednek a maguknak okozott zűrzavartól. De pl. ha vitázunk a "feketéről", és az egyik azt, hajtogatja, hogy finom, és keserű, míg a másik meg azt, hogy sötét, meg félelmetes, akkor mindkettőnek igaza van, de nem értik egymást, mert nem ugyanarról beszélnek (kávé/szín).
Homonímáról van akkor is szó, ha a végtelen alatt valaki a határtalant érti (nincs meghatározható vége, mint pl. a gömb felszinének).
Van aki az univerzum alatt csak a mindenkor észlelhető világegyetemet érti, kizárva belőle azt a részt, amelyből a tágulás miatt már nem juthat el hozzánk a fény.
De akkor, ha az univerzum alatt azokat a létező dolgokat értjük, amelyek egy része valóságosan létezik ugyan, de semmilyen tapasztalatunk nem lehet róla, akkor az elmélkedésünk lételméleti problémává fajul.
A lételméletet a metafizika tárgyalja. A tudomány kiveti magából, mert nem a tapasztalatokra épül. Így van ez itt a fórumon is. Kerülhetne a ValFil topikcsoportba is, ám ot a fórum 10 éve alatt megrögzült szokások szerint nem tárgyalnak vallásmentes témát. Tehát a metafizikának nincs helye az Index fórumán. Baj is lenne, ha lenne helye, mert a metafizikai következtetések hamar összeomlasztanák azt a szellemiséget, ami az Index-et, és fórumát létrehozta.
1. Szívem szerint én is a végtelen univerzumra voksolnék.
(Ez azt jelenti, hogy örülnék, ha erre lenne valamiféle tudományos bizonyíték)
2. Műszaki képzettségem és érzékem (illetve a logika) azt sugallja, hogy ez nem lehet igaz. Azaz végtelen az anyagi világban nem lenne lehetséges. Ez azonban csak akkor lenne cáfolható, ha kijelenthetnénk: "kivéve az univerzum" (vagy a gyevi bíró?). Erre, illetve az ellenkezőjére azonban még nem találtam semmiféle elfogadható bizonyítékot, annak ellenére, hogy egy másik topikban Privatti személyesen kért meg, hogy tisztázzam számára a kérdést (azaz adjak bizonyítékot a végességre, vagy fogadjam el - bizonyíték nélkül? - a végtelenségét).
3. Ezt a fajta okfejtést (amelyik hozzászólásra éppen válaszolok) azonban nem vagyok hajlandó elfogadni. Azzal apellál, hogy ki nem mondott módon feltételezi a végtelenség nemlétét, és nem veszi figyelembe azt a matematikai állítást, hogy végtelen mennyiségnek lehet bármilyen kis részhalmaza is végtelen.
Hát jó bebizonyitom,hogy az univerzum nem lehet végtelen.De ehhez kicsit másfelé kell kalandoznunk,h erre a kérdésre megválaszoljunk. A fénytan fizika törvénye azt mondja,hogy nincs árnyék,sötétség fény nélkül.
Tehát ha létre akarunk hozni sötétséget ahhoz elöször fény kell.Mikor este sötét van az azért van mert a Föld egyik oldala árnyékba került hiszen a Nap továbbra is világit.
Azt is tudjuk,hogy az árnyék mindig egy jól behatárolt területre esik,vagyis az árnyéknak vannak határai ahol véget ér és azon tul már világosság van.Igaz?
Ha nappal sötétséget akarunk létrehozni azt csak a fény kizárásával tehetjük meg.Mint pl lehuzzuk a redőnyöket,becsukjuk az ajtót.
E példákból jól láthatjuk,h a sötétség örökre alárandelt helyzetben van a fénnyel Deaz is kiderül,hogy a sötétség egy mesterségesen létrehozott dolog,hiszen törekvéseket kell tenni az érdekében,h sötéstég legyen és mint már tudjuk,h sötétség NEM LÉTEZHET fény nélkül ahogy árnyék sem.
A léttudat megnyilvánulása a mindenható téren és időn keresztül. Egy alternatív válasz arra a kérdésre, hogy hogyan keletkezett a világmindenség. Az emberi faj, mint az eleddig megismert legnagyobb intelligenciával, kreativitással és tudatossággal[...] Bővebben!Tovább »
Én azt nem értem, hogy lehet azon a távolságon túl bármi, ameddig a Big Bang nyomán a "mindenség" elinflálódott?
Kicsit egyszerűbben fogalmazva, ha 10 másodpercig fújok egy szuperlufit és fénysebességgel fújom, akkor hárommillió kilométeren túl csak a nagy semmi van, nem? :-O
Miért ne lehetne konstans pozitív gauss-görbület mellett végtelen az univerzum? Egy hosszirányban végtelen, keresztirányban véges rugó jár a fejemben a maga konstans negatív görbületével.
Az nyilvánvaló, hogy ahány ember, annyi érdeklődési terület. Mindenkit nem érdekelhet a kozmológia, vagy azon belül az idegen civilizációk kérdése. Téged nem érdekel, engem meg nagyon is... De ezt (az érdeklődést) ne kell indokolni, magyarázni se nagyon. Mindenesetre én nagyon megnéznék egy olyan Galaktika-térképet, amelyen az egyes civilizációk vannak feltüntetve. Ha vannak...
Sehogy sem látom be, hogy a "túl nagy tudásba" hogyan lehetne beleőrülni. Az ember (és a civilizáció) a nagy tudást nem egyszerre, hanem fokozatosan, lépésenként, mondhatni organikusan szedi fel magára.
