Igazából kevertem két "vágyat". Építsünk sejtet periódusos elemekből és legyen nanobotunk. Mi sikerült 2002-ben? A sejtépítés az alapokról azt bizonyítaná (legalábbis számomra), hogy szükségtelen az isteni beavatkozás, vmi tudományosan reprodukálható módon létrejöttek az első sejtek.
Ez a technológia. Nem tudom, érdekel-e egyáltalán kutatót, hogy abszolút nulláról induljon. Az, hogy egy file-ban megadott szekvenciát pontosan le tudnak gyártani, szerintem minden praktikus célra ugyanaz, mintha egyenként raknák össze az atomokat.
Milyen messze vagyunk attól a vírustól, amit a biológusok raknak össze C-O-H molekulákból, úgymint alapanyagból? Szóval tényleg nem arra gondolok, hogy vesszük ezt a proteint, kivágunk belőle ezt-azt, belerakunk amazt, de komplett, már létező szerves láncokból.
Én például figyelem. Úgy tűnik, ez a lufi egyelőre kipukkadt. Pedig óriási lehetőségek vannak benne, csak valamiért nincs elég motiváció, (katonai érdeklődés?) a téma iránt. A nanogépek, speciális molekulák sokszorosítása túl nagy falat egyelőre. A szén nanocsövek, a grafén még ad munkát a kutatóknak, csak itt sem látok áttörést. A mikroprocesszorok gyártásánál már beszélhetnénk nanotechnológiáról, elérték a 11 nanométeres csíkszélességet, (ez kb 110 szilícium atom egymás mellett) csak még túl sok a selejt. (Legalább is a híradások szerint.)
Na no technológia nem játék mint egyesek sejtik be épülnek a sejtek közé vagy gátolják, másolás vagy át veszik kémiai funkcióját ez már gépi átérés a sejt szinten ami elő idézi a szervezet újabb lét jelenlétét ami folyamatosan lét elemé válik a szervezetben egy fajta védelmi mechanizmust hoz létre és lasan átveszi az egyéb működési fukszinok szerepét és így tovább
Elnezest, de nem ertem, miert kezelsz szinonimakent olyan kerdeseket. hogy: "szerzodeses kutatas" es "kutatointezet alapitas" "par elokiserlet valamifele otletre" es "mukodo prototipus, ami egy-ket simitas utan piackepes termek"
> Ezért gondolom, hogy Miskolcon sem a nulláról indulnak, de a pénzszerzéshez mindíg kell egy kis sírás-rívás, meghogy milyen heroikus erőfeszítés kell a nulláról indulónak, stb.
Ha bemesz egy tobb ezer m2 tokures epuletben, amiben negy fal van, es kesz, te meg elektronmikoroszkopokat, ATM-STMket, tisztaszobaka akarsz berendezni, ugy, hogy a deklaraltan kozepeuropa meghatarozo kutatokozpontja legyel, ahhoz kell penz, kemenyen. Egy labort nullarol felepiteni az nullarol indulast jelent a vilagon mindenhol. Hameg versenykepesek is akarnak lenni, akar tudomanyos akar piaci szempontbol, akkor meg megtobb penz kell.
Mar fennt van a honlapjuk, ezert ebbol kiderul, hogy - egy inkubatort es a hozzatartozo szolgaltatasokat, laborokat - egy kutatokozpontot - egy oktato kozpontot akarnak letesiteni. Csak az epulet atalakitasara ill muszerbeszerzesre elmegy majd a 18 milliard. Remeljuk nem markolnak tul sokat, es tobb sikerel jarnak, mint a BayZoltan
>A kérdés csak az, hogy milyen hosszú távban gondolkodnak a résztvevők. Bocsass meg, ilyen kutatoparkot rovidtavra epiteni hulyeseg.
>Ha szélhámosok, azon nem segít semmi, de tegyük fel nem így van. >Egy ilyen csapatot azért nem nyeretlen kétévesekből szokás összehozni, még kis hazánkban sem. ??? Nehezen tudom ertelmezni ezt a megallapitast. A csapatban kikre gondolsz? A kutatokra? A menedzserekre? A ttech / szabadalmi szakemberekre? Ezekbol az van, aki van. Aki elvallalja a szerzodest, az jon. Nem hiszem, hogy szettapostak egymast a nemzetkozi hiru szakemberek ezert a munkaert. Most ne gecizzunk, es ne kerdezzunk ra arra, hogy hany nehezsulyu ttech szakember van magyarorszagon, ill hany nehezsulyu nanotech/nanotudomany szakember. En nem is kernem a resztvevokon szamon, hogynem tapasztaltak valamiben, ami nem letezik kis hazankban. Nem ismerem az embereket, de egy ilyen projektben a human alomany az, ami legkonyebben lecserelheto, ill utoljara kerul kepbe. Nem vagyok abban sem biztos, hogy megvan mar, hogy kik kutatnak, ill ttechet kik csinaljak. Egyebkent is, ilyen embereket fel ev alatt ki lehet rugni, es ujakat behozni a projektbe.
Nem tudom, te hany olyan kutatointezet ismersz, aki ugy kezdte, hogy mar megvolt egy mukodo prototipus, es mar csak egy kicsit reszelni kellett rajta. En speciel egyet sem.
Az egyetemi évek alatt és később kutató intézetben töltött néhány évem alatt is többnyire olyan megbízásokra kötődtek a szerződések, amelyekre az előkísérletek már léteztek. Egy kutató sem vállalta volna a teljes kudarc lehetőségét. Ezért gondolom, hogy Miskolcon sem a nulláról indulnak, de a pénzszerzéshez mindíg kell egy kis sírás-rívás, meghogy milyen heroikus erőfeszítés kell a nulláról indulónak, stb.
A kérdés csak az, hogy milyen hosszú távban gondolkodnak a résztvevők. Egy gyors kudarc biztosan visszavetné a kutatásokra fordított összegeket, tehát ha baj van még mindíg számíthatnak valami mentőövre. Ha szélhámosok, azon nem segít semmi, de tegyük fel nem így van. (már csak azért sem, mert a rendelkezésre álló pénzből, ha műszereket, berendezéseket vásárolnak nem sok eltapsolnivaló marad, ráadásul azonnal kilóg a lóláb.)
Egy ilyen csapatot azért nem nyeretlen kétévesekből szokás összehozni, még kis hazánkban sem. Ezért akár optimistán is szemlélhetjük az eseményeket.
> de végül is talán, ha egy eltökélt lelkes csapat foglalkozik a témával reményem szerint megtalálják a kutatáshoz a szponzorokat is, hiszen előbb utóbb ebből kell megélniük.
Bocsass meg, de szponzorhoz nem csak eltokeltseg, meg uttorodalok lelkes eneklese kell. Nem lehet elvarni egy seedtol, hogy komolyabb beruhazas nelkul kinojon a semmibol. Ez nem olyan,mint a programozas vagy az olimpiai elsportok tobbsege, hogy Jozsika ejjel a kis monitor elott, vagy a park korul fanatikusan kocogva. Ott meg el lehet sunnyogni az allam felleloseget, technologiai R&Dben nem lehet "hajra Szabo neni!"-t jatszani.
> Az állami támogatás csak a beinduláshoz elegendő. Igen, ezt tudom. A kerdesem az volt, hogy elegendo-e.
> Gyanítom, hogy azért ők is úgy működnek, mint a legtöbb kutatóhelyen teszik, hogy azért van a tarsolyukban valami eladható is, amit nem egészen "most" kell kitalálniuk, legfeljebb az ipari hasznosíthatóságon kell egy kicsit "reszelni".
?????? Nem tudom, te hany olyan kutatointezet ismersz, aki ugy kezdte, hogy mar megvolt egy mukodo prototipus, es mar csak egy kicsit reszelni kellett rajta. En speciel egyet sem. Arrol beszelve, hogy nehany peldatol eltekintve egy kutatointezetet nem egy darab termek/problema kore szoktak telepiteni. Ha meg igen, akkor legtobbszor 5-10 ev mulva ugye elvezti az ertelmet.
Csak kivancsi vagyok: tudsz a projektekrol / tervekrol valami kozelebbit?
Sajnos semmi konkrétum, de én örök optimista vagyok. :o))
A nanotechnológia eléggé szerteágazó, sokmindent paszíroznak be ezalá a gyüjtő fogalom alá, de végül is talán, ha egy eltökélt lelkes csapat foglalkozik a témával reményem szerint megtalálják a kutatáshoz a szponzorokat is, hiszen előbb utóbb ebből kell megélniük. Az állami támogatás csak a beinduláshoz elegendő.
Gyanítom, hogy azért ők is úgy működnek, mint a legtöbb kutatóhelyen teszik, hogy azért van a tarsolyukban valami eladható is, amit nem egészen "most" kell kitalálniuk, legfeljebb az ipari hasznosíthatóságon kell egy kicsit "reszelni".
Csak kivancsi vagyok: tudsz a projektekrol / tervekrol valami kozelebbit? Van eselyuk, hogy valami nagyobbpenzt megkapjanak, amibol esetleg hosszabb tavra is tudnanak egy kicsit gondolkozni? Nagyon nem olcso egy ilyen helyet beinditani, kar lenne, ha az elejetol halara lennenek itelve a penzszuke miatt.
Ne haragudj, de nem is értem mit kérdezel. Talán azt, hogy minek a magyar bunkóknak egy ilyen flancos labor? Esetleg nem tudod elképzelni, hogy az ilyen kutatómunka valaha is megtérül? (Közvetlenül biztosan nem, de ezen az alapon bezárhatnánk az összes kutató helyet, meg az iskolákat is. Gondold el, Kovács Pistikét 12-17 évig tanítgatják, hogy utánna munkanélküli segélyből éldegéljen, meg alkalmi munkákból, stb. Megéri? Ki tudja.) Az csak utólag derül ki, hogy valamely eredmény "piacképes" vagy nem. Vagy Magyarországon semmi helye nincs a tudományos kutatásnak, azt majd elvégzik az amerikai kollégák oszt' annyi? Azért volt már rá példa, hogy magyar tudósok, kutatók is elértek némi eredményt, legyél egy kicsit optimistább, hátha sikerül most is. A kutatás eredményeit, már csak a kifejlesztett technológiák miatt is, hasznosítani lehet, de a kapcsolódó ágazatokban is elindíthat fejlődést, nem beszélve arról, hogy egy jólképzett tehetséges csapat néha csodákra képes. (Nyílván nem a gyors meggazdagodás reményében kezdenek a munkához, de a tudományterület iránti elkötelezettség is lehet hajtóerő.) Akiknek például sikerül reprodukálhatóan, önszerveződő alkatrészeket "gyártani" az az ország valószínűleg meggazdagszik belőle. Ehhez pedig sok okos és lelkes kutatónak kell esetleg sok évig együttműködni, a siker reményében. De az is lehet, hogy egy egészen váratlan irányra találnak, amit előre szintén nem lehet megjósolni. A hőskor szépségei közé tartozik, hogy kicsit szabadjára engedhetik a fantáziájukat a kutatók és néha egészen meglepő ötletekkel álnak elő, amiből mindenki profitálhat. Miért kell fanyalogva fogadni, ha nem csak ölbetett kézzel ücsörögnek valahol csodára várva, hanem csinálni is szeretnének valamit?
Bocs, nem ismerem a konkret szemelyeket, ezert (is) joslatokba nem bocsajtkozok, hogy mi lehet ott, meg mi nem. Bay Zoltan Alapitvanyt es hasonszorueket latva ertelmes ember Mo-on R&D be nem kezd, dehat vannak meg csodak.
Viszont a kerdesfelvetest rossznak tartom: Nem hiszem, hogy realisan ki kene tuzni azt a tervet, hogy ott majd fel ev mulva piackepes termekek szuletnek, es majd dol a love szarasig. Ezt meg egy komoly haterrel rendelkezo egyetem, aki vilagszinvonalu kutatokat tud bandirozni, es nem 1.8 milliardbol, hanem tobb penzbol tud bohockodni, sem hiszem, hogy kituzhetne celul. Olyan, hogy kimegyunk a kukoricamezore az Antarktisz kozepen, felepitunk egy stadiont es majd Maradona meg Puskas Ocsi fog ott jatszani 24/7-ben, ilyen csak rossz amerikai filmekben van.
Amit ki kene tuzni celul, hogy legyen legalabb egy normalis minosegu magyar labor (nem elek mo^n, de tudtommal nincs nagyon), ahova a kornyek diakjai ill nanotechel kacsingato kutatoi neha eljuthatnak, ill az alapveto infrastruktura megletet biztositana az orszagban. Nanotudomanyok nagyon szerteagazo vegyeskosar, sok dolog van, amit viszonylag kis kotlsegvetessel lehet muvelni, viszont karakterizalashoz kellenek nagy bohom cuccok.
1.8 milliard HUF = kb 10 millio dollar Ez mire van? Csak a laborok felepitesere, vagy az elso par ev koltopenze is benne van? Technikusok, posztdokok fizetese, esetleges epitkezesek? Tudja valaki mi a laborok profilja / kutatasi tervek? Ez engem arra emlekztet, mikor egy amerikai egyetem lerakott az asztalra 400ezer dollart, hogy marpedig ok akarnak egy X labort kifejleszteni, mire egy masik amerikai egyetem kepiseloje fuldoklott a rohogestol, hogy nekik mar van egy hasonlo kutatokozpontjuk, de az eppen esedekes upgrade fog kb ennek 100x-saba kerulni. Mindketto jonevu egyetem, meglevo infrastrukturaval, kutatoi / diak hatterrel stb.
és arra van valami esély, hogy ott olyan dolgok születnek melyek piacképesek, mert már egy ilyen profilú cég is megaléakult Miskiolcon mely eladna ,gyártana. vagy eltapsolják az 1.8 milliárdot aztán bezár a bazár. Annak mi a jelentősége, hogy az Mdt meg az Anström.t nevű orosz cégek is beszálltak a fentebb említett cégbe mely értékesítene.
Ez a kerdes mennyire specifikus a konkret kutatointezetre (verzusz teljes magyar tudomany vagy R&D)?
Tudom, negativan hangzik, de most komolyan, mit varsz? Regiofejlesztes urugyen (nem feltetlenul hulyeseg onmagaban) felepiteni egy pindur (4-6 labor?) kutatointezetet egy olyan regioban, ami hat felsooktatas szempontjabol nem feltetlenul elenjaro, es kutatointezet-egyetem kooperaciok nem hiszem hogyt tul sokat hozhatnak a konnyhara. A fizetes gondolom szar, allami tamogatas nagyobb projektekre gondolom nulla, EU tamogatasok gondolom szinten nehezen akarodznak jonni egy ujonan alapitott laborba, nulla szellemi tokevel. Nanotech nem feltetlenul kell nagyon draga legyen, de azert a labor felepitese eleg muszerigenyes sport: ha nincs muszer, sosem lesznek komoly eredmenyek a laborban.
Szerintem most az a legkevesebb, hogy kohomernok-e az igazgato. Szerinted egy nemzetkozi hiru kutato (amibol mar eleve keves van a honban) bevallalna?
Én először 2002-ben hallottam ezt-azt a nanotechnológiáról, de net hiányában csekély információt tudtam összeszedni. A karácsonyi szendergések alatt "belepislogtam" a jövőbe és megdöbbentő dolgokra jöttem rá, kísértetiesen hasonlóakra, mint amik ebben a topikban már 2002 januárjában leíródtak.
2004 elejére megérett egy cikkre a dolog, ez meg is jelent egy kis példányszámú (kb. 1000-1200) lapban.
Néhány hozzászólást töröltem. Kérem az úri közönséget, hogy aki offolt, az ne offoljon, aki személyeskedett, az ne személyeskedjen, és akinek gondja van, az ne a másikat szidja, hanem szóljon a moderációs topikban.
nah... a problémám csak annyi, hogy nem igazán tudom lefordítani a fizikai szakszavakat, mert annyira nem ástam bele magam....
sietnem kell, egy teljesen általános leírásra lenne szükségem, magyarul, arról, hogy mire használják, mekkorák a méretkorlátok, alagúteffektus, öszerveződés....
ird be a gugliba, hogy Stranski-Krastanov method. ez egy heteroepitaxialis növesztes, ahol hatarfeluleti stress alakul ki, ami ugy relaxalodik, hogy összeugrik a növesztett film apro kristalyokba. az kell hozza, hogy a ket anyag lattice parametere elterö legyen. pontos szamokra nem emlekszem, de mintha 1% alatti elteres is eleg lenne ... majd itt kijavitod, ha mar utanaolvastal :-)
esetleg erdemes lehetne a kemiai modszereket is megnezned. nem kimondottan önszervezödes, de elegge egyforma dot-okat tudnak szintetizalni. nagy mennyisegben igy keszul a CdSe, CdTe meg a többi.
elsö közelitesben nezd meg ezt az oldalt: http://www.evidenttech.com/ aztan meg keresgelj a neten a reszletekert.
