Teljesen mindegy, hogy a bajai kórház melyik szakrendeléséről van szó, de ilyenkor felmerül bennem a kérdés: biztos, hogy üldözési mániában szenvednek azok, akik módszeres népírtásnak tekintik azt, ami ma Magyarországon zajlik?
Ugyanis, hogy két-három hónapos várakozási idők teljenek el a bejelentkezés és a vizsgálat között, az úgy vélem kellő nyomatékkal igazolja "képzelődésünket".
Kinél előbb, kinél utóbb kerülnek felszínre a skizofrénia jelei egészségügyi berkekben. Hány olyan eset lehet vajon, amikor nem lőfegyverrel, hanem szakmai eszközökkel követnek el merényleteket másokkal szemben?
Vajon mi itt a végeken mikor részesülhetünk olyan csodálatos lehetőségekben, mint például amit a videópirula rejt magában?
A hír 2000-ben jelent meg nálunk, kérdés, hogy alkalmazása mindennapi gyakorlattá vált-e azóta.
________________________
"Angol kutatók apró kamerával felszerelt kapszulát készítettek, amely a lenyelést követően a bélcsatornán végighaladva folyamatos közvetítést ad a test belsejéből. A vele végzett vizsgálat több más előnye mellett a betegek számára is sokkal kíméletesebb, mint a hagyományos száloptikás endoszkópia.
Az új „endoszkóp-kapszula”, amelynek mérete 11 x 30 milliméter, apró videókamerát, fényforrást és leadót tartalmaz. Az utóbbi a képeket a beteg derekához erősített, hordozható képrögzítőhöz továbbítja. A teljesen zárt és egyszerűen kezelhető rendszer a járóbeteg-ellátásban is alkalmazható. „A legfőbb előnye azonban kétségkívül az, hogy nagyon pici, és a vele végzett vizsgálat teljesen fájdalommentes – mondta Paul Swain, a Royal London Hospital orvosprofesszora. – Ráadásul a lenyelt kapszulával a páciens akár haza is sétálhat, sőt, munkába mehet.” A beteg így elkerülheti a kórházat: oda csak a rögzített felvételeket küldik el, amelyeket aztán az orvos számítógéppel tüzetesen átvizsgálhat. A kutatók a továbbiakban szeretnék olyan irányba továbbfejleszteni a kapszulát, hogy valami módon befolyásolhassák a mozgását. Egyelőre ugyanis azt csak a bélizmok természetes összehúzódásai viszik előre egészen a kiürülésig. A testben töltött 24 órából 6 órán keresztül az apró videokamera kitűnő minőségű képeket közvetít a gyomorból, a vékonybélből és a vastagbélszájból. A videópirulát egyelőre tíz önkéntesen próbálták ki, de mielőtt kereskedelmi forgalomba kerülne, még további klinikai vizsgálatokra lesz szükség. Swain professzor reméli, hogy ez egy éven belül megtörténhet. További finomításokkal és kiegészítésekkel pedig a kapszula végül nem csupán az orvosi kórismézés alapeszközévé válhat, hanem olyan kis „robottá”, amely le-föl mozogva a bélcsatornában szövetmintákat vesz, sőt, a még távolabbi jövőben akár kisebb helyi műtéteket is elvégez."
Lám, most már nem csak háziszárnyasaink vonatkozásában intenek bennünket óvatosságra, hanem egyéb háziállatok, mint a kutya és a macska tekintetében is néhol.
Hanem felmerült bennem a nagy csinnadratta közepette egy kérdés.
Ugye állandóan azt hangoztatják, hogy a fertőzött madarak széklete az, ami a madárinfluenza kórokozó vírusát tartalmazza, és az ezzel történő érintkezés okozhat továbbterjedést.
Na de, ha ez így van, akkor vajon milyen oknál fogva nem hallunk szinte semmit sem, a fertőzött madarak által látogatott élővizek halállományával kapcsolatban?
Szó sincs arról, hogy feleslegesen szeretnék aggódásra késztetni bárkit is, de hát laikus elképzelésem szerint bizony az éhes halacskák jóízűen belapátolják az orruk elé pottyantott madárürüléket is, mi meg hát ugye a környékünkön, ősi ösztöneinknek engedve az országos átlagnak a többszörösét lapátoljuk magunkba ficánkoló kedvenceinkből.
Ki sütve, ki főzve, ki felfüstölve azt, na jó, a sushi nem annyira bevett módi még.
És hát kedves néhol körbebanyalt cicuskáink is szívesen nassolnak hol dierkt nekik szánt halat, hol csak a magunknak szánt tisztított hal belsőségét, és ez ugye általában nyers állapotban kerül számukra terítékre.
Ahogy a galambok vonatkozásában ki tudják az okosok mondani, hogy nem veszélyeztett állatfaj (bár a vírust továbbadni megbetegedés nélkül ez is képes), úgy igazán kiterjedhetne a figyelmük úgy a tenyésztett, mint a vadon élő halainkra is!
Valószínüleg célzott érdeklődést is fogok e felvetésem kapcsán tanúsítani.
Ma reggel az MTV-ben riport készült, az ÁNTSZ egyik osztályvezető asszonyával.
Mi más lenne a fő téma, mint a madárinfluenza.
Mivel a csapból is ez folyik, néha valóban jó dolog, ha arra illetékesektől hallunk mérvadón okos dolgokat, és nem félhülye pilitikusok bolondítják mindenféle rémhírkeltő marhaságokkal a népet.
No de nehogy egy pillanatig is hátradőlhessünk elégedettségünkben.
Csak a nagyon tudatlanok nem gyanítják, hogy a gyógyszeripar az egyik leghatalmasabb biznisz a világon.
Ezért - vagy ki tudja miért - rendkívül szemérmesen szoktak általában fogalmazni tévécsatorninkban, pédául egyes gyógyszerek nevesítésekor. Ám fogalmazzon csínján a kereskedelmi szféra, de ne a közszolgálatinak csúfolt.
Mert mi történik most is?
A műsorvezető bedobja sugalmazásos módon a számításba jöhető gyógyszer(eke)t ("preventív" célra - ahogy egy latin műveltségű riporter manapság fogalmaz, hadd jöjjön még inkább zavarba a nép egyszerű fia), de az istenért sem mondaná ki konkrétan melyikre gondol, és az osztályvezető asszony afféle gondolatolvasásos módszerrel kitalálva azt, nyilatkozik róla!
Nyilatkozza azt, hogy mégcsak véletlenül se kezdje el szedni senki megelőzési céllal (na ez az a "preventív", okostojás módra), mert még jobban kibabrál magával az illető, ha valóban bevágna a krach.
Mit ismerhet vajon a számításba jöhetők közül a jámbor polgár?
Mondjuk a Tamiflu, vagy a Relezna nevűt?
Bármelyikre keresünk rá (mondjuk google.com révén), hétszent, hogy ellentmondásosnál ellentmondásosabb információhoz jutunk, talán az orvostársadalom jelesei képesek úgy-ahogy eligazodni, de hát ezek is olyanok, ki ezt tartja igaznak, ki azt. Köpjünk föl és álljunk alá!
Szóval még csak véletlenül sem mondja ki konkrétan a mérvadónak vélhető szakember, hogy jóemberek, a - példa okért - Tamiflu megelőzési célra a hazai szakma ismereteink szerint nem alkalmas, aki ekként kezdi használni, nagyobb kárt okoz önmaga számára, mintha megvárná azt a pillanatot, amikor valóban szüksége lenne rá.
Ugyanakkor itt ne feledjük el, hogy Magyarországon élünk!
Ami, mint sajátosságunk nem jelent mást, csupán azt, ha valóban szükség lenne hatékony gyógyszer szedésére, borítékolható módon nem tudna a lakosság jelentős hányada időben hozzájutni! Vagy egyáltalán nem.
Aggódó vajdasági megbízásnak, mintegy fél éve nem tudok beszerzés terén eleget tenni ...
Állítja egy világhírű svéd intézet friss tanulmánya
2005-12-23
Nemcsak a daganatos betegségekben, hanem a túlélési esélyeket illetően is szinte a legrosszabbul áll Magyarország egész Európában. Legalábbis ezt állítja egy világhírű svéd intézet friss tanulmánya. Az Országos Onkológiai Intézet orvosai szerint viszont légből kapottak az adatok.
Nemcsak a daganatos betegségekben, hanem a túlélési esélyeket illetően is szinte a legrosszabbul áll Magyarország egész Európában. Legalábbis ezt állítja egy világhírű svéd intézet friss tanulmánya. Az Országos Onkológiai Intézet orvosai szerint viszont légből kapottak az adatok. Azt viszont ők is elismerik, hogy messze vagyunk a legfejlettebb országoktól.
A stockholmi Karolinska Intézet szerint Magyarország az utolsó előtti a daganatos betegek 1 éves túlélési arányát illetően és holtversenyben az utolsó az 5 éves adatokat tekintve. A lengyeleken kívül minden európai ország, beleértve Ukrajnát, Romániát, de még Albániát is, jobban áll, mint Magyarország. Az Onkológiai Intézetben hitetlenkedtek az adatsorok láttán, az ottani orvosok szerint ilyen statisztikát egy ország sem készít.
A svéd jelentés szerint kevés az új gyógyszer Magyarországon. Az elmúlt négy évben mindössze 20-at törzskönyveztek, míg a szintén rosszul szereplő lengyeleknél 101-et.
A statisztikák lényeges javulását a tárca az onkológia központok fejlesztésétől várja. December elsejétől már csak ezekben a centrumokban kaphatnak kemoterápiás kezelést a betegek. Ez azonban egyelőre inkább zsúfoltságot okoz, például a miskolci kórház onkológiáján, ahol a betegek arra panaszkodnak, hogy általában 5-6 órát kell várakozniuk. Az orvosok szintén nehéz helyzetben vannak a tömeg miatt. Mint mondják, kevesen vannak ehhez a munkához. A szakember szerint azonban a rendszer jó, sőt a jelenleginél kevesebb központ is elég lenne, azokat viszont a legmodernebb technikával kellene bővíteni.
Az egyik legelterjedtebb fogtömő-anyag az amalgám, ami egyfajta fém-keverék. Legfőbb alkotóeleme a mérgező higany.
Az utóbbi években számos cikk jelent meg az amalgám-tömés káros hatásairól, ami általános elbizonytalanodáshoz vezetett. Egyre többen választják helyette a drágább, de vélhetően veszélytelenebb tömőanyagokat, és sokan cseréltetik ki a már meglévő töméseket is. Ugyanakkor a gyártó cégek pénzt és energiát nem kímélve igyekeznek bebizonyítani az amalgám ártalmatlanságát. Ez ügyben a mai napig nem született hivatalos állásfoglalás az illetékes egészségügyi szervek részéről.
A fogorvosok sincsenek egy véleményen. Egyeseket elbizonytalanított a több forrásból is érkező negatív jelzés, mások szerint viszont sokkal több dolog szól a használata mellett, mint ellene. Könnyen használható, tartós és megfizethető tömőanyag.
Az amalgám káros hatásait sokáig nem sikerült bizonyítani. A tünetek nem jelentkeznek azonnal a fogtömést követően, s a későbbi allergiás reakciókat is nehéz felismerni, könnyen összetéveszthető más betegségekkel. Az évek alatt összegyűlt tapasztalatok és vizsgálati eredmények azonban óvatosságra intenek.
A higany igen veszélyes méreg, a vérkeringésbe kerülve eljut a szervezet minden részébe. Nyálkahártya-gyulladást, nyelv-funkció zavarokat, gyomor- és bélpanaszokat, vérképzési problémákat, izületi fájdalmakat okozhat. Sokan általános rossz közérzetre, gyengeségre, fáradékonyságra panaszkodnak, ami a tömés eltávolításával megszűnik. Egyes mérések szerint, a számítógép-monitorok előtt dolgozók szájában, a monitorsugárzás hatására igen magas koncentrációjú higanygőz szabadul fel.
Egyetlen szakember sem állítja, hogy ezekért a tünetekért kizárólag a szervezetbe jutott higany a felelős, de hasonló panaszok esetén érdemes szakemberhez fordulni, aki a diagnózis után javasolhatja a fogtömés cseréjét, és a szervezet méregtelenítését, hiszen az amalgám eltávolításával még nincs a probléma teljesen megoldva. A szervezetben felhalmozódott méreganyagokat is el kell távolítani."
Figyelemre méltó műsor lesz holnap, azaz október 9-én, vasárnap 16:35 órakor a Hír Tv-ben.
A GyógyHír aktuális adásának tartalmából:
Kromoszóma szerint az egy hetes magzat is lehet atomtudós! Az emberi élet kezdete a fogantatás, nem pedig a születés! Őszinte beszélgetés Csókay András agysebésszel az abortuszról.
"Nincs olyan rákkeltõ organizmus, vírus, baktérium, gombásodás, élesztõ, féreg vagy bármi más, aminek esélye lenne a fennmaradásra egy egészségesen mûködõ szervezetben." Dr. James P. Cima
Tegnap egy bajai barátunk rendkívül súlyos balesetett szenvedett, helikopter szállította Pécsre, ahol azonnal megműtötték.
Ma társaságunkban szóba került egy nagyhírű agysebész orvos, de nevesíteni senki nem tudta közülünk, úgy kellett nyomoznunk utána. Dr. Csókay Andrásról van szó, ővele kapcsolatos az alább beidézett írás.
Illik elmondanom, hogy ennek az embernek a felkutatásához az Index fórumai egyes résztvevői nyújtottak segítséget (SOS-egészségügy témakör, valamint Fradi drukkerek), és ezt tisztelettel itt is megköszönöm nekik!
A baleseti idegsebésznek gyors döntéskészségre, jó koncentráló képességre, jó erőnlétre van szüksége. Dr. Csókay András pályaválasztásáról, a hálapénz és az orvosképzés kapcsolatáról, a baleseti sebészet kihívásairól és újításairól mesél.
Tizennyolc éves korában az ember még nem tudja eldönteni, hogy a pálya, amelyet éretlen fejjel választ, az ő útja-e. Huszonhét évvel ezelőtt úgy döntöttem, mérnök leszek. Felvételt nyertem a Műszaki Egyetem építőmérnöki karára. Lenyűgözött az Erzsébet híd szerkezete, szerettem volna hasonlókat tervezni. Az egyetemen sokat tanultam, jól éreztem magam, de nem váltam vérbeli mérnökké. A diploma megszerzése után három évet dolgoztam a Metró építésénél, de már ekkor nagy vágy élt bennem valamiféle karitatív tevékenység iránt arra, hogy segíthessek az embereken. Úgy éreztem, a mérnöki munka érdekes ugyan, de nekem más a feladatom az életben. Egyre tisztábban körvonalazódott előttem, hogy orvos szeretnék lenni. Emlékszem, azzal indokoltam az Egészségügyi Minisztériumba beadott jelentkezési kérelmemet, hogy olyan szakmát szeretnék választani, amelyben akár ingyen is dolgoznék. A felvételin megfelelő pontszámot értem el, bejutottam az egyetemre. Az egyetemi évek alatt már teljesen világossá vált számomra, hogy a neuro-trauma érdekel, agy- és gerincsérülteket akarok gyógyítani. A gyógyításban jól lehet használni azokat a statikai és mechanikai elveket, amelyeket még a műegyetemen tanultam. Másrészt azért is lettem baleseti idegsebész, mert kicsit türelmetlen típus vagyok, s a baleseti idegsebészetben nincs idő a töprengésre, a hezitálásra. Gyorsan kell dönteni és cselekedni. Más ok is emellett szólt. Olyan szakmát akartam választani, ahol a hálapénz kevésbé zavarja a gyógyítást. A baleseti sebészet szerencsére ilyen. Az orvosi pályán a hálapénz blokkolja a szakorvosképzést, különösen a manuális szakmákban. Egy idősebb orvosnak is fontos, hogy minél többet operáljon, hiszen alacsony fizetését csak a hálapénzzel egészítheti ki. Így sokszor a könynyebb műtéteket sem kapják meg a fiatal orvosok. Külföldön, ahol nem szorulnak rá az idős kollégák arra, hogy egyszerűbb műtéteket végezzenek, a fiatalok a fokozatosan nehezedő műtétekkel szerezhetik meg a gyakorlati tudást. A súlyos agy- és gerincsérültek annyira szerencsétlen helyzetben lévő emberek, hogy tőlük végképp nem illik elfogadni hálapénzt. Ebből következően a baleseti sebészet nem hálapénzes szakma, és a sebészek ilyen szempontból is jó társaságot alkotnak, jó köztük dolgozni. Vállalni kell, hogy az ember viszonylag szegény marad. Presztízsharcok persze itt is akadnak néha, de ennek ellenére ez operatív pálya. Az Országos Traumatológiai Intézetben kezdtem dolgozni gyakornokként, majd az Amerikai úti idegsebészetre kerültem. A tradicionális idegsebészetbe, agysebészetbe is bele kellett tanulnom. Fiatalabb orvosként próbáltam műtéteket kapni, minél többet tanulni, de ezen a téren még nagyon sok javítanivaló volna most is. Az Egyesült Államokban például az utolsó éves rezidensnek háromszáz körüli idegsebészeti beavatkozást kell elvégeznie, ehhez képest egy magyar ötödéves szakorvos lényegesen kevesebb műtétet végezhet. Úgy gondolom, nálunk is szükség volna megújuló orvosi iskolákra, ahol a tudás az első, és csak ez után következik a tekintély, amely fontos, de csak addig, amíg a gyógyítást szolgálja. Amikor nem, küzdeni kell ellene. Az egyes iskolák vezető professzorai ismerik a mellettük dolgozó orvosokat, tudják, kire milyen műtétet bízhatnak. A vezető orvos felelősséget vállal a képzésért, és érdeke is fűződik hozzá, hogy tanítványai sikeresek legyenek. Például az ápolónők sokkal jobban vesznek vért, mint az orvosok, pedig a vérvétel is manuális beavatkozás. Az ápolónő megszokta, begyakorolta a technikát. Lehet, hogy aki négy éve orvos az egyszerűbb műtétet ugyanolyan jól elvégzi, mégis mindenki a főorvoshoz akar menni - ennek nincs értelme. Normális rendszerben szóba sem jöhet, hogy az idős, tapasztalt kolléga végzi az egyszerű műtéteket, neki más feladata kell, hogy legyen, főként az oktatás. Nem a korról van szó, hiszen vannak fantasztikus nagy öregjei a szakmának, akik briliánsak még mindig, de egy fiatal orvos is lehet jó kezű sebész, és előfordulhat, hogy egy középkorú éppenséggel kétbalkezes. Ön azon különleges sebészek közé tartozik, akik nemcsak a sebészi munkában remekelnek, hanem új sebészeti eljárások feltalálásával is segítik a betegek gyógyulását. - A gerinc- vagy agysérülések között vannak szerencsésebb esetek, amikor ugyan eltörött az egyik csigolya, de nem sérültek meg az idegek és a gerincvelő, illetve van egy pici vérzés az agyban, de a beteg szinte tünetmentes. Én a legsúlyosabb gerinc- és agysérültekre specializálódtam. Olyan betegekre, akik majdnem vagy teljesen lebénultak, esetleg kómába estek. Egyszóval akut életveszélyben vannak. Az ő segítésükre tettem fel az életem. Az agysérült betegekkel kapcsolatban tudni kell, hogy a fejüket ért sérülés, ütés miatt agyuk megdagad, tágulni kezd. A koponya zárt, csontos tere miatt a tágulás csak az egyedüli nagyobb nyílás, az öreglik felé lehetséges. Súlyosabb esetekben a benyomódó alsó agytörzs, sajnos itt, az öreglikban megbénítja, elszorítja a légzési és keringési központokat, amely halálhoz vezet. Az idegsebészetben már régóta gyakorolt eljárás, hogy az agy tágulását a mindkét oldali koponyacsont elvételével próbálják segíteni. A módszerrel csökkenthető a koponyaűri nyomás. Ez azonban általában nem jelent kielégítő megoldást, a betegek többsége meghal. Sok gondolkodás után rájöttem egy nagyon egyszerű dologra. A kitüremkedő, duzzadó agyellátó artériáit és elvezető vénáit a csontszél és a kemény agyburokszél pillanatok alatt leszorítja, a vénás pangás miatt tovább fokozódik a duzzadás, majd elhal az agykéreg. Az új módszer abból áll, hogy az erek két oldalára kis pillérszerű párnákat helyezek az agyszövet és a csontszél közé, így egy alagút nyílik meg a szabad véráramlásnak. A kitüremkedő agyrész nem hal el, ugyanakkor létrejön a kívánt koponyaűri nyomáscsökkenés, így a halált okozó beékelődés nem következik be. Az éralagút módszer ugyan nem garancia arra, hogy a beteg biztosan életben marad, de a módszer esélyt ad az életben maradáshoz. Ma már azokon a gyerek és felnőtt neurotraumatológiai osztályokon, ahol ügyeletet vállalunk, ha a koponyaűri nyomás mértéke indokolttá teszi, minden esetben alkalmazzuk az eljárást. Régen az ilyen legsúlyosabb agysérültek tíz-húsz százaléka maradt életben, ma a módszernek köszönhetően már a esetek negyven százalékában jelentős a javulás. Vagyis a nyolcvan százalékos halálozási arány a felére csökkent. Szeretnénk elérni, hogy a koponyaűri nyomásmérés minden kórházban rutinszerű dolog legyen, csakúgy, mint az ezen értékekhez igazodó gyógyító eljárás, kezelés. Kollégáimmal többek közt azon is fáradozunk, hogy kidolgozzuk az emelkedett koponyaűri nyomáshoz igazítható leghatékonyabb műtéti vagy más gyógyító eljárást. A másik találmány a gerincsérülésekkel kapcsolatos. A gerincvelő egy ütéstől, csak úgy, mint az agy, megduzzad. A gerinczsák, amely kemény, rostos szöveteivel körbeveszi, védi a velőt, egy bizonyos ponton túl nem engedi tovább duzzadni, s megfojtja "védencét". Rájöttem, hogy ha a sérülés helyén a gerincvelőt "meghámozom" a gerinczsáktól, szabad tágulást biztosítok a sérült gerincvelőnek. Ezt is próbálták korábban, csak nem merték kellő mértékben eltávolítani a gerinczsákot, így nem hozott eredményt. A másik újítás, hogy a háti ficamos gerinctöréseket minél gyorsabban, egyszerre kell elölről és hátulról operálni, így időt spórolunk meg, és nem kell a beteget megfordítani. Az súlyos gerinc- és agysérülteknél az egyik legfontosabb tényező az idő. Ezek a struktúrák nem bírják a nyomást, végleg tönkremennek, ennek pedig bénulás vagy halál a vége. Minden perc vagy óra számíthat. A gerincvíz elvezetését párhuzamosan kell megoldani, s nagy figyelmet kell fordítani az esetleges fertőzések, szövődmények elkerülésére. Az eljárást nemrég fejlesztettem ki. Az első sikeres műtétet egy orvos kolléganőn végeztük el. Háztartási balesetből kifolyólag nyaki gerincvelő-zúzódást szenvedett. Amikor behozták, nyaktól már teljesen béna volt. Ma már járókerettel ugyan, de képes járni. Az új eljárás kifejezetten nagy és nehéz műtétnek számít, de érdemes nekivágni. Nem mindegy, hogy valaki hátralévő életét nyaktól lefelé bénán éli le, vagy járókerettel járhat. Olykor még jobb eredményt érünk el egy-egy súlyos baleset után. Sajnos azoknál a sérüléseknél, ahol elszakad a gerincvelő, már nem lehet mit tenni. Azért küzdünk, hogy minél hamarabb elérjük a sérülteket, illetve hogy ők, szeretteik, barátaik minél előbb ránk találhassanak, értesítsenek minket. Az agysérülteket sokszor fél órán, egy órán belül kell műteni, a gerincvelő sérülteknél fontos, hogy három-hat órán belül műtőasztalra kerüljenek. Ha volna olyan ismerősöm, aki autóbaleset miatt fej- vagy gerincsérülést szenvedett, hogyan juthat el Önökhöz? - Ügyeleteinken elég jó alkotóközösséget teremtettünk meg. Kollégáim műtétjeik során alkalmazzák az általam kidolgozott eljárásokat. Itt nem azon van a hangsúly, hogy ki fejlesztette ki ezeket az eljárásokat, hanem azon, hogy az új módszerekkel sikerül megmenteni, vagy mozgásképessé tenni eddig menthetetlennek hitt sérülteket. Célunk minél több beteget életben tartani az új módszerrel, illetve visszaadni nekik a mozgás képességét. Rendszeresen keresnek meg a budapesti gyermekkórházaktól, valamint az Árpád és a Péterffy kórházak baleseti sebészeteiről, ahol a sérültek és a kollégák megelégedésére tudjuk alkalmazni az új eljárásokat. Szerződés is köt ezekhez a kórházakhoz, Dr. Együd László kollégámmal állandó telefonos ügyeletet látunk el. Ha hívás érkezik, mint az őrültek, rohanunk. Az egyik hozzátartozó bármikor kérhet konzulens orvost, aki bármelyik kórházban, az ottani orvosok beleegyezésével segédkezhet a műtéteknél. Optimista vagyok. Az égiek és a jóakaratú kollégák segítségével a legnagyobb nehézségek is könnyen legyőzhetők.
Ugyan változatlanul fel-felbukkannak olyan szűktagyú pitiáner kishitűek, kiket irritál klublétünk (savanyú a szőlő), én mégis úgy vagyok ezzel, hadd legyen már szuverén jogom fórumunkban olyan dolgokat népszerűsíteni, melyek jellegükben közhasznúak!
Ilyen például a következő nagyszerű egészségügyi adatbázis is: www.orvostkeresek.hu!
Ha emberek egészségéről van szó, meggyőződésem szerint közéleti fórumokban minden reklámnak helye kell, hogy legyen, különösen olyan témakörben (mint ez is), mely éppen ilyen apropóból teremtődött.
Mivel sosem lehet tudni, ki és mikor szorul tanácsra, segítségre, közszemlére teszem hazai talán legrangosabb, kényes egészségügyi kérdésekkel - pl. orvosi műhibák - foglalkozó ügyvédünk, Dr. Ábrahám László elérhetőségét.
Jómagam mintegy két és fél évvel ezelőtt fordultam, egy vele kapcsolatos tévéműsor után az ügyvéd úrhoz, ki számomra meglepően kedves és készséges volt, annak ellenére, hogy egy számára ismeretlen valakivel folytatott telefonbeszélgetést.
Azóta médiáink számtalan alkalommal mutatták be, számtalan ember számára reményt keltő, vígaszt nyújtó munkásságát.
Védelem a rák ellen? Kihelyezve: 2005. február 28. [12:09]
A Flavin7 Kft . kutatásai eredményeire alapozva nemrég bejelentette: védőitaluk fogyasztásával génszinten gátolható meg a rák kialakulása, illetve fejlődése is.
Nem kell megvárni, hogy diagnosztizálják a daganatot - állítják magyar kutatók. Terméküket rák elleni "védőanyag"-ként határozzák meg. A szer - egy speciális gyümölcsextraktum, amely gén-szinten gátolja a rák kialakulását - két éve már nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi szaksajtóban is, és azóta a Flavin7 elnevezésű gyümölcskoncentrátumot látványos eredményekkel használták és használják a különböző daganatos megbetegedések megfékezésére. Az elmúlt időszakban pedig állatkísérleteket is végeztek a megfigyelések tudományos alapjainak igazolására.
Prof. Dr. Ember István, a Pécsi Egyetem Általános Orvoskarának Orvosi Népegészségtani Intézet igazgatója - daganatkutató - a kísérletek első fázisában DMBA-val, az egyik legerősebb rákkeltő hatású anyaggal oltott be kísérleti állatokat (patkány, egér), majd az állatoknak az új magyar fejlesztésű koncentrátumból is adott egy-egy adagot. A vizsgálat eredménye szerint az állatoktól nyert mintákban, illetve a vizsgált szervekben több, a rák kialakulásában szerepet játszó gén aktivitása nem növekedett meg, még a rákkeltő anyag befecskendezése ellenére sem!
A dolog a következőképpen magyarázható. Szervezetünkben naponta sok millió sejt keletkezik, köztük többszázezer a daganatsejt. Ha a sejtmásolódás során, csak a legkisebb hiba, génkárosodás történik, kialakulhat a rosszindulatúan elfajult daganatsejt. Ezek kialakulása azonban nem szükségszerű, hiszen a szervezetben dolgozó ún. javítógének feladata, hogy a kezdeti molekuláris szintű elfajulásokat semlegesítsék. Ugyanakkor lehetséges, hogy a javítórendszer kapacitása idővel kimerül, ekkor kialakulnak a valódi daganatos sejtek, amelyek ellen már az immunrendszer is harcol. Abban az esetben, ha a javításban résztvevő gének és az immunrendszer sem képes már kiegyensúlyozni a kóros elváltozásokat, akkor jöhet csak létre a rosszindulatú daganat. Ennek előtte azonban a daganatos sejtek sokáig keringhetnek az érrendszerben és azok, amelyeket az immunrendszer nem képes elpusztítani, előbb utóbb valamelyik szervben letelepednek, osztódni kezdenek, így kialakul a betegség.
A másfél éve indított kísérleti program adataira alapozva jó okkal feltehető tehát, hogy a vizsgált anyag génszinten gátolhatja a rák kialakulását - olvasható a Flavin Kft. Sajtóközleményében.
A szer ezek szerint komoly előrelépést jelenthet a megelőzésben, ugyanis abban szerte a világon a kutatók is egyetértenek, hogy az előrehaladott rákos megbetegedések visszafordítására egyelőre nincsen tökéletes gyógymód.
FELHÍVÁS!
A Flavin7 Kft. a tudományos és kutató munkában, valamint a daganatos betegségek elleni küzdelemben és megelőzésben betöltött szerepe miatt fontosnak érzi a következő kötelezettséget vállalni. A március 1. vagy azután frissen regisztrált daganatos állapotukat orvosi papírokkal bizonyítani tudó betegek részére a kiegészítő kezelés megkezdéséhez szükséges két hónapra elegendő Flavin7 védőital-mennyiséget térítésmentesen a rendelkezésére bocsátja.
Jelentkezni a 06-20/464-7825 információs telefonszámon lehet minden nap 12.00 - 15.00 óra között."
"Hűs volán mögött nemcsak kényelmesebb, de biztonságosabb is
Népszabadság • Boda András • 2004. július 14.
Amerikában már fél évszázada alapfelszereltség az autók többségében a klíma, hazánkban viszont még csak mostanában lett státusszimbólumból tömegcikké, vagyis hétköznapi kényelmi és biztonsági tartozékká.
Egy évtizede még nagyon kevesek és főként csak a luxusautó-tulajdonosok kiváltsága volt itthon a méregdrága légkondicionáló, amely a forró nyári napokon is hűvössé varázsolta az utasteret. A klímás autók nemcsak irigyelt járműként, de igazi státusszimbólumként szerepeltek a köztudatban. Pedig világszerte már hódított. Az autóklíma szülőhazájában, az Egyesült Államokban akkoriban már éppen olyan természetes volt a légkondicionáló, mint az, hogy kormánya van a kocsinak. Nem csoda, hiszen először 1938-ban, az amerikai Nash autókba szereltek légkondicionálót. 1952-től pedig a Chrysler több modelljéhez is szériafelszereltségként kínálta a hűtőberendezést. Európába csak öt évvel később jutott el az autó-légkondicionáló, de a lemaradást behozta az öreg kontinens: míg 1990-ben még csak 1,6 millió autóba szereltek klímát, tavaly már 13 millió kocsi utasterét tették hűthetővé.
A már betiltott, környezetszennyező freon - hivatalos nevén R12-es gáz - helyett a kevéssé káros R134-esre cserélték a berendezés lelkét adó úgynevezett hűtőközeget. A mechanikus légkondicionálókat kezdi felváltani a digitális, s ennek két- és négyzónás változata. A leggyakoribb még mindig a mechanikus: a klíma bekapcsolása után a szokásos hőfokszabályzóval és a ventilátor sebességének állításával változtathatjuk a hőmérsékletet. Ezzel a megoldással azonban meglehetősen nehéz állandósítani a kívánt hőmérsékletet.
Drágább, de sokkal kifinomultabb a digitális változat: egy folyadékkristályos kijelzőn, félfokonkénti ugrásokkal állíthatjuk be a kívánt hőmérsékletet. A klímához több érzékelő tartozik, a külső és a belső levegő hőmérséklete, s a különbség alapján számítja ki az elektronika, hogy milyen intenzitással, mennyire hideg levegőt kell fújni az utastérbe. Ennél is korszerűbbek a két- és négyzónás klímák. A kétzónásoknál a sofőr és a jobb első ülésen utazó szabályozhatja külön-külön a hőmérsékletet, a főként csak luxusautókhoz kínált négyzónásoknál pedig már négy részre osztják az utasteret.
A kánikulában is hűs utastér örömétől egyre kevesebb újautó-vásárlót fosztanak meg a gyárak. Míg korábban szinte csak a luxusautókhoz kínálták alapáron a klímát - egyebek mellett a konkurenciaharcok miatt -, előbb a közép-, majd a kiskategória modelljeit is felár nélkül tették hűthetővé. A hazai kínálatban szereplő kocsik legalább ötven-hatvan százalékánál az alapfelszereltség része ma már a klíma. Az, aki "fapados" modellt választ, de klímát kér, jókora kiadásra számíthat. A kiskategóriában általában negyedmillió forintot kell fizetni a külön rendelt manuális, és 300 ezer forintot a digitális légkondicionálóért.
A klímáról az idősebb, használt kocsik tulajdonosainak sem kell feltétlenül lemondaniuk. Az országban ugyanis több olyan cég működik, amely utólag épít be légkondicionálót az autókba. A készüléket bontóban is meg lehet vásárolni, ám ez meglehetősen kockázatos, hiszen legtöbbször nincs mód kipróbálni azt, így csak a fizetés és a beépítés után derül ki, jól járt-e a vevő. Érdemesebb ezért újat szereltetni a kocsiba, még ha ez jóval drágább is. Sok esetben előbb meg kell tervezni, s le kell gyártatni az adott típushoz illő klímát. Az utólag beépíthető új hűtőberendezések ára 250 ezer forintnál kezdődik, s még ehhez jön a 60-70 ezer forintos munkadíj. A nagy kiadást a készülékre érvényes két év garancia ellensúlyozhatja. A klíma utólag olyan autókba is beépíthető, amelyekhez még a gyár sem kínál légkondicionálót, így például már azon sem szabad meglepődni, ha negyven fokban, felhúzott ablakok mellett sem izzad egy Zsiguli sofőrje. Míg korábban évente 1500-2000 autós szereltetett kocsijába utólag légkondicionálót, a múlt évben már csak alig ezren választották ezt a megoldást. Egy utólag beépített klíma ára ugyanis elegendő egy gyári légkondicionálóval felszerelt új kisautó kezdő részletére. Éppen ezért az autóklímával foglalkozó cégek egyre inkább a javításból élnek - nem is rosszul.
A készülékeket használattól függően két-három évente fel kell tölteni. Szerelésre is sokan jelentkeznek, mert még nem köztudott: a berendezést legalább havonta egyszer télen is működtetni kell, különben kiszáradnak a tömítések, ami szivárgást okoz. A szervizekben gyakori panasz az is, hogy büdös levegőt fúj a készülék: ilyenkor tisztítani, csírátlanítani kell a rendszert. Nemcsak a feltöltés és a javítás, hanem az üzemeltetés miatt is pluszkiadásokkal jár a klímahasználat. A motornak hajtania kell a légkondicionáló kompresszorát, s a pluszenergia-igény nyomán 0,5-1 literrel növekedhet a kocsi fogyasztása. Ez azonban kifizetődő, mert a légkondicionáló nemcsak kényelmi, hanem biztonsági berendezés is.
Hűtetlen utasterű autóval, 35 fokos hőségben történő másfél órás utazás után egy átlagautós 100 kilométeres sebességről a szokásosnál 30 méterrel hoszszabb úton tudja csak megállítani a kocsit, mert a meleg miatt reflexei 65 százalékkal romlanak - reakcióideje éppen annyira rossz, mintha 0,5 ezrelékes lenne a véralkoholszintje.
Csak fokozatosan!A napon parkoló autó utasterének hőmérséklete elérheti az 50-60 Celsius-fokot, ami a klíma bekapcsolása után néhány perc alatt harminc-negyven fokkal csökkenhet. A hirtelen hűlés erős megfázást, homloküreg- vagy torokgyulladást, tartós ízületi betegségeket, fej-, nyak- és vállfájdalmakat okozhat. A betegséget megelőzendő a felforrósodott autó utasterét érdemes előbb kiszellőztetni, majd a klímával csak fokozatosan tovább hűteni."
"Önvizsgálat, kullancseltávolítás Az orvos válaszol – Kullancskáté 3. Petőfi Népe [2004-08-14]
Nincs hatékonyabb megelőzés, mint a lakosság tájékoztatása – írja Magyarország, és talán a világ legtekintélyesebb kullancs szakértője, dr. Lakos András.
Úgy látszik, a kullancs is szívesen választja a könnyebb megoldásokat, mert a puha testrészeken gyakoribb a csípés. Ezért különösen fontos a hajlatok átvizsgálása, Felnőtteken gyakran találunk csípést a lábszárak hajlító felszínén, a térdhajlatban, a lágyékhajlatban. Gyermekeknél pedig a fül mögött és a hajas fejbőrön. Érdemes átvizsgálni a ruházatot, különösen a „kullancs-csapdákat”, a gallérokat, hajtókákat, sapkát. Talán a ruházat azonnali kimosása a legjobb megoldás, de ne essünk kétségbe akkor sem, ha a lakásba bejut a kullancs – ruháról, állatról –, mert a száraz levegőn egy-két nap alatt biztosan elpusztul, ha addig nem talál gazdára.
Nagyon lényeges, hogy időben vizsgáljuk át magunkat és gyermekeinket. A kullancsok az első órákban, napokban, ha senki nem zavarja őket, inkább táplálkoznak, azaz vérszívással foglalkoznak. A kullancsnak három érési szakasza van. Az éretlen alakja, a parányi lárva, csak egy-két óráig szív, a nimfa 3-24 óra, a kifejlett alak 5-7 nap alatt szívja teli magát. Minél kifejlettebb, nagyobb a kullancs, annál valószínűbb, hogy fertőzött. Ezek a kifejlett kullancsok hosszú napokig kizárólag táplálkoznak, azaz vért szívnak, így mielőtt az embert megfertőznék, általában előtte eltávolítják. Emberre legveszélyesebbek a nimfák, amelyek már nagyszámban fertőzöttek, de még oly kicsik, hogy nehézséget okoz felfedezésük.
Ha megtaláltuk a kullancs bármelyik alakját, azonnal távolítsuk el. Ne keressünk orvost, hanem fogjuk meg a kullancs kiálló részét egyszerű csipesszel, és egyenletesen húzzuk kifelé. Ne rángassuk! A kullancsot minél közelebb a bőrhöz próbáljuk megfogni, akkor nagyobb az esély, hogy egyben ki tudjuk húzni. De ne essünk akkor se kétségbe, ha beszakad a feje, mert az már nem kullancs. A kullancs leszakadt, bent maradó feje nem tartalmaz fertőző anyagot, így néhány nap múlva szálka vagy porszem módjára kilökődik. A fertőző anyag a potrohban található, amely legtávolabb van a bőrtől, és puha. Ha az eltávolítás hosszú ideig tart, a potrohot erőteljesen nyomkodjuk, akkor belepumpálhatjuk a fertőző anyagot a bőrbe. Ugyanezt érhetjük el, ha különböző krémekkel próbáljuk megfullasztani a kullancsot. Ha nincs csipesz kéznél, körömmel is kihúzhatjuk a kullancsot, legfeljebb beszakad. Sokkal hasznosabb tehát azonnal kitépni a kullancsot, mint bizonytalan órákat várni „a szakemberre”. Hasznos, ha a csípés helyét a kullancs kivétele után fertőtlenítjük. Célszerű felírni, hogy mikor, hol történt a csípés. A csípés helyét érdemes több héten át figyelnie bőrelváltozást vagy bármilyen más tünetet észlelnek, forduljanak kezelőorvosukhoz.
"Megtévesztés olívaolajjal A silány mellékterméket is valódiként árulják Bajai Napló [2004-07-13]
Az olívaolajok közötti jelentős minőségi különbségekre hívják fel a figyelmet táplálkozástudományi szakemberek hangsúlyozva: az „olívaolaj” felirat gyakran megtéveszti a vásárlót.
A legjobb minőségű extra szűz olívaolajok mellett ott sorakozik a polcokon az úgynevezett sansa: ez olyan, az olívabogyó sajtolása során keletkező maradványokból készülő zsiradék, amelyet oldószerrel nyernek ki a megmaradt olívamasszából. A sansaolajok mindössze egy százalékban tartalmaznak extra szűz olívaolajat, így legfeljebb silány mellékterméknek nevezhetők, semmint olívaolajnak.
Óvatosan a sansa, orujo, po-mace feliratú termékekkel!
– hívják fel a figyelmet a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek. A hazánkban is mind nagyobb népszerűségnek örvendő olívaolajok között ugyanis hatalmas minőségi különbségek vannak: a tájékozatlan vásárló könnyen eshet abba a csapdába, hogy a legjobbat szeretné kosarába tenni, ám e helyett a silány melléktermékre ad ki pénzt. Mivel Magyarországon az olívaolaj-fogyasztás kultúrája még kialakulóban van, a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy az „olívaolaj” felirat több dolgot is jelenthet.
Az olívaolaj több évszázados jó hírét az extra szűz olívaolajoknak köszönheti. A gondosan válogatott szemeket a leszedésüket követő 24 órán belül sajtolják. Az olajbogyót jól szellőztetett helyiségben tárolják, majd megmossák, hogy eltávolítsák az olyan természetes szennyezőket, mint a talajmaradványok, a levelek és az ágak. Ezt köve-tően forgó kerekeket vagy kalapácsokat tartalmazó mechanikus rendszer segítségével kipréselik. A keletkező olajbogyó- pasztát kíméletesen gyúrják az olaj szeparálása céljából, majd az olajat ülepítéssel és centrifugálással választják el a masszától. A keletkező extra szűz olívaolajat megfelelő tartályokban történő tárolás után szűrik és palackozzák. A folyamat során sem oldószert, sem hőt nem alkalmaznak. Az olajhoz nem adnak hozzá sem tartósítót, sem adalékot. Az extra szűz olívaolaj megőrzi eredeti zamatát és vitamintartalmát, ezen kívül telítetlen zsírsavakban és antioxidánsokban gazdag.
Az olívaolajok értékelésének épp olyan kultúrája van, mint a borok minősítésének, vizsgálatának. A szakemberek tájékoztatása szerint az extra szűz olívaolajok a legjobb minőségűek, ezt támasztják alá a szigorú és alapos érzékszervi aromavizsgálatok, az analitikus elemzési módszerek és a vizuális értékelések. Létezik ugyanakkor az úgynevezett sansa (pomace és orujo néven is kapható) olaj: ez olyan, a sajtolás során keletkező maradványokból készülő zsiradék, melyet oldószerrel nyernek ki a megmaradt olívamasszából.
A sansaolajok egy százalékban tartalmaznak extra szűz olívaolajat, kizárólag ez az oka, hogy egyáltalán használható rájuk az olívaolaj kifejezés. A silány minőségű, de nagy menynyiségben is olcsó készítményt a mediterrán országokban ma már nem forgalmazzák – minőségét ez elég ékesszólóan bizonyítja.
A táplálkozástudomány képviselői azért tartják fontosnak, hogy felhívják a figyelmet a különbségekre, illetve az extra szűz olívaolaj előnyeire, mert míg más európai országokban száz olívaolaj-vásárlásból összesen kettő sansa, addig hazánkban százból hatvan alkalommal a sansa mellett döntenek a vásárlók.
Köztudott, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében a magyarok vezetik a nemzetközi statisztikákat, így az extra szűz olívaolaj fogyasztása melletti pozitív kampány Magyarországon különösen hasznos lehet. Az olívaolaj telítetlen zsírsavai megvédik az érrendszert a meszesedéstől, megakadályozzák a zsírok lerakódását az erekben, és erősítik az izomsejteket. Az érrendszeri megbetegedések, a trombózis és a magas vérnyomás megelőzésére is jótékony hatással van az olívaolaj, amely nagy mennyiségű antioxidáns hatású természetes tápanyagot is tartalmaz.
Vannak arra utaló kutatási eredmények, amelyek szerint az olívaolaj – különösen az extra szűz olívaolaj – használata képes csökkenteni a sejtek oxidációját és a káros koleszterin- szintjét, így segít megvédeni az emberi szervezetet a szabad gyököknek nevezett káros vegyületek hatásaitól. Táplálkozáskutató szakemberek egyértelműen megállapították, hogy az olívaolaj fogyasztása kifejezetten előnyös az emberi szervezetre, ha legalább napi négy kanállal fogyasztanak belőle. Azt például több tudományos vizsgálat eredménye is alátámasztja, hogy összefüggés mutatható ki a mediterrán országokban élők kiemelkedően magas, 1,3 literes havi egy főre jutó extra szűz olívaolaj-fogyasztása, és az ott élők szív- és érrendszeri megbetegedéseinek rendkívül alacsony száma között."
