Te is tudod, hogy pontosan arról van szó, amit mondtam. Hogy is volt például azokkal az ugyancsak répás giga-büntetésekkel?
Különben is mindegy, hogy mi van a törvényben, hiszen úgyis tetszés és szükség szerint értelmezik majd a barátaid, a hatóságok meg ugranak nyalni. Tudod, ahogy a hetente az háromhetente, úgy az egy személyből is lesz majd 100, vagy ahogy Simicskát eltussolták, míg pl. a kisgarázdákat szorgosan üldözik, ugyanúgy szépen végigrugdalnak majd minden nem eléggé kormánypárti lapot.
Szóval, most sem kaptál igazmondás-pontot.
Ha a csoport más szabályok alapján elégtételt kaphat, akkor hogy is van az, hogy ugyanazon szabályok alaján a személy nem találta volna meg a megfelelő jogorvoslatot? Miért is kellett akkor ez a gagyi-törvény? Ha egy személy ellenvéleményét kötelező leközölni, akkor egy csoportét (kőfaragók, balett-táncosok, komcsik, hazaárulók, stb) miért nem? Nem stimmel ám ez sem pro, sem kontra, akárhogy is mosdatod a szerecsent.
Egyébként meg, no mi is történne, ha beindulna a répa? Hát majd nem nevezik meg a megnevezendőket, hanem körülírják. Ismét a sorok között olvasunk majd, mint a Kádár-rendszerben. "Más, fontos beosztás" = sikkasztott a polgár, "diplomáciai szolgálat" - száműzetés, mert elcsábította a nagyember feleségét vagy lányát, akár mindkettőt, vagy a nagyembert, "hosszú szenvedés után" - rákos volt, esetleg elvitte az alkohol, "rövid szenvedés után", elvitte a szívroham, vagy a Állami Defend Hatóság, "tragikus hirtelenséggel" - öngyilkos lett, "balesetben" - ÁDH vagy más kevésbé jelentős szerv elintézte, vagy a részeg vadászcimborák a kép helyett őt találták el.
Ha egy csoportot leférgeznek, az nem a lexrépa alá esik, hanem a vallási etnikai egyéb csoport elleni gyülöletkeltést tiltó, egyébként hatályos törvény alá. A jövendö lexrépa a megnevezett magánszemélyek számára nyújt válaszadási lehetöséget korlátozott terjedelemben. Esetleg csak akkor, ha a magánszemély emberi méltóságába gázoltak (a francia törvényben nincs ilyen kikötés).
De a csoport tagjainak ugye még vannak emberi jogai? Vagy már nincsenek? Szóval, ha egy csoportot mondjuk leférgeznek, akkor a csoport tagjai már nem tiltakozhatnak. Fideszisztánban.
Ne röhögtess már, a kormány bármivel vissza tud élni, leginkább a hatalmával. A Répa meg remek módszer lesz egy kis izmozásra. Csak az a kérdés, hogy mikor.
Csodálatra méltó, hogy ezzel az átlátszó érvelés-utánzattal egyfolytában égeted magad.
De azért emlékezz, legutóbb a komcsik csinálták azt, amit most te, ti. Bármire rámondták az ellenkezőjét. Ha sütött a Nap, borús időt mondtak, ha X elvtárs lebukott, kiálltak érte, és felbuktatták. Pont úgy, mint ti. Tulajdonképpen nem is csoda, hogy felelevenítettétek ezt a píár technikát, hiszen kb. ugyanannyi komcsi van köztetek, mint a többi pártban is, és a legagresszívebb banda nálatok landolt. Mosóporpárt.
(Nem szoktam komcsizni, ez a ti szokásotok, de az ismerős módszert talán jobban érted.)
Szóval emlékezz: az végére az emberek csak pofákat vágtak az MSZMP-s pártnokok hülye dumáira, és köptek rá, rájuk. Nektek van még pár évetek, de ugyanilyen undorral fogtok majd ti is szembesülni mindazért, amit elkövettetetek, amit vezetőitek elkövetnek.
Jóéjt!
Ez a Répássy-topic valóban kissé olyan mint Karinthy-nál Kifenevót Gábor, az első magyar fénymázkészító gyomor bántalmainak taglalása, miközben -- a többi topic-ban -- kitört a világháború!
amelyek jogi indoklásának szépségei esetenként nem maradnak el az elfogadott határozat érvelésének szépségétől
igen, de mivel kisebbségben maradtak, ezért többnyire nem fáradnak annyit az indoklással. A most kisebbségbe szorult bírák azzal maradtak le, hogy szerintük az is alkotmányellenes, hogy a törvényben nem szerepel a sajtóra kiszabható bírság felsö határa. Szerintem ebben tévednek az egyébként tisztelt bírák, az AB többsége épp azért nem vállalhatta ezt, mert korábban maga az AB mondta ki hogy a nem vagyoni kár esetén fizetheto kártérítés összegének korlátozása alkotmányellenes, és meg is semmisítette ezt a korlátot. Inkoherens lett volna önmagával, ha egy másik esetben elöírja hogy törvény szabályozza az összeg felsö határát.
határozottan az a véleményem, hogy az alkotmányos alapjogok korlátozását bármilyen okból csak az alkotmányozással megegyező garanciákat nyújtó módon szabad végezni
Ezzel áttolod a kérdést a másik szobába. Ne legyenek törvények, szabályozzunk mindent részletesen az alkotmányban? Az alkotmány (amely egyébként gyakorlatilag Tölgyessy Péter müve) idötálló alapelveket szabályoz, epp ezért igyekszik tömören és világosan fogalmazni. Néhány ponton fércelni kell (pl. a népszavazásról szóló paragrafus egyre hosszabb :-) de azért elég stabil.
A részleteket törvények és rendelektek szabályozzák. Például a tulajdonhoz való jog alkotmányos alapjog, de az állam mégis elveheti tulajdonom egy részét adók és illetékek formájában. Ezt (mármint hogy elveheti) még az alkotmány rögzíti, de hogy pontosan mennyit és hogyan azt már törvények szabályozzák. Stb. Ez, a jogalkotási szintek szétválasztása egy jogi elv, biztos van szakneve is, nem vagyok jogász, nem ismerem.
Nem vitatom, hogy az alkotmánybírák okos emberek és hogy csodálatos elemzésekre képesek.
De te sem vitathatod, hogy igen gyakori a szoros szavazás, a különvélemény, amelyek jogi indoklásának szépségei esetenként nem maradnak el az elfogadott határozat érvelésének szépségétől.
Lehet,hogy ez elfogultság, vagy jogi hozzánemértés részemről, de határozottan az a véleményem, hogy az alkotmányos alapjogok korlátozását bármilyen okból csak az alkotmányozással megegyező garanciákat nyújtó módon szabad végezni. (Lehet, hogy az AB ezt azért nem nyilvánítja ki, mert ezzel saját maga korlátozását hangsúlyozná.)
Ellenkező esetben a mindenkori pártérdekek mentén fogják az alkotmányt átírogatni, ahogy arra most is kisérlet történt és az AB nem hiába lépett közbe. Azt mondhatja RR, hogy ő boldog, mert az AB irányt mutatott neki, hogy kell helyreigazítani az elkövetett hibát és innen már gyerekjáték lesz neki azt kijavítani.
De az új törvény már nem lehet egészen olyan, amilyet ő szeretett volna! Azt a kis hibát -- feltételezem -- nem véletlenül követte el.
Úgyhogy akár szomorú is lehetne, de politikusnak jobb, ha V-betűt mutat.
A válasz a második kérdésedre mégsem egyértelmű, és inkább: nem
Biztosan sejtetted, hogy ez egy csapdakérdés.
Ha két alkotmányos alapjog ütközik, akkor az alkotmánybíróság kötelezheti az országgyülést arra, hogy a jogbiztonság érdekében szabályozza, mi történjék, mennyire korlátozható az egyik jog annak érdekében, hogy a másik jogon minél kisebb csorba essék. Ezt tette a német alkotmánybírósag, amikor pont a válaszadás jogáról szóló törvény megalkotására kötelezte a parlamentet.
Hogy elvonatkoztathass az érzelmeidtöl: alkotmányos alapjog a cselekvési szabadság, és mégis, gyakorlatilag az egész PTK és BTK ezen jog korlátozásáról szól, mások alkotmányos jogainak védelme érdekében.
***
A SCOTUS egy politikailag eléggé kényes kérdésben valóban nyilvánvalóan politikailag motivált döntést hozott, de ezt megelözöen ugyanez a SCOTUS azt is kimondta, hogy a döntés meghozatala fontosabb, mint a döntés eredményének precizitása, mert maga a szavazási eljárás lényegesen nagyobb hibát hordoz, mint az a pár száz szavazat, amin folyt a huzakodás.
Az alkotmánybíróságok tagjai általában kivételesen okos és tapasztalt emberek. Óvatosan kell bánni ezzel a szóval, hogy ne kopjon el, de róluk el merem mondani: bölcsek. Olvastam jónéhány alkotmánybírósági határozatot, föként a szólásszabadsággal foglalkozókat. Lenyügözöen alapos, átgondolt, precíz az érvrendszerük, és nem csak az Alkotmánnyal, de saját korábbi döntéseikkel is koherensek.
Félek, hogy nem tudok egyértelmű választ adni a kérdéseidre, pláne hogy érzek bennük bizonyos csapdákat.
Természetesen előfordulhat olyan eset, hogy valamely alkotmányos alapjog gyakorlása sérti egy másikat. Esetünkben is, nem vitattam és nem is vitatom, a véleménynyilvánítás abszolutizálása előidézheti az emberi méltóság megsértését. Hasonlóképpen, az emberi méltóság, vagy bármilyen eszme, vagy ideológia védelmének túlhangsúlyozása gúzsba kötheti a vélemény -és sajtószabadságot. Jogosnak látszik tehát, hogy bizonyos esetekben szükség van a szabályozásra, az egyik vagy másik jog korlátozására.
A válasz a második kérdésedre mégsem egyértelmű, és inkább: nem!
Te ugyanis azt kérdezed, hogy szükséges-e törvénnyel szabályozni, tehát alkotmányos alapjogok határait az alkotmányon kivül kijelőlni ilyen esetekben.
Amennyiben az elhatárolásra szükség van, azt magában az alkotmányban kellene megtenni. Felmerül kérdés, ha az alkotmány erről nem rendelkezik, megteheti-e ezt egy törvény, vagy megteheti-e az AB? Ha elfogadjuk ugyanis, hogy valamely alkotmányos alapjogok ütköznek, tehát az egyik kiteljesítése csak a másik korlátozásával lehetséges -- akkor jogosult-e bármelyik alapjogot a törvény vagy az AB korlátozni egyszerűen saját, egyébként legjobbnak gondolt, belátása alapján?
Hajlok arra, hogy egy törvénynek, mint ahogy az AB sincs joga bármelyik alkotmányos alapjogot korlátoznia -- mivel ez kivonná az illető jog szabályozását és korlátozását az alkotmányossági biztosítékok rendszeréből.
Ilyenkor szokott ugyanis előfordulni, hogy valamely kormányon lévő párt emberei saját jogon kezdik kiigazítani az alkotmány vélt vagy valós hiányosságait, praktikus, többnyire saját pártjuk ideológia és politikai céljait követő indokok alapján.
a liberális sajtó érdekeit sérti és azoknak nyújt jogi többlet lehetőséget, akik a sajtó megregulázását magukénak vallják
A sajtószabadság és a vélemények szabadsága alkotmányos alapjog.
Az emberi méltósághoz füzödö jog szintén alkotmányos alapjog.
Mielött továbbmennénk, két kérdés:
1. elöfordulhat-e szerinted olyan helyzet, ahol ez a két alkotmányos alapjog ütközik, és az egyik sérül?
2. szerinted szükséges-e törvénnyel szabályozni azokat az eseteket (általában), ahol alkotmányos alapjogok ütköznek (nem felététlenül a fenti kettö)?
Anno még Pokol lex Béla, aki első kezdeményezője volt ennek a törvénynek nem is nagyon tagadta, hogy célja az általa liberálisnak itélt sajtó kordában tartása. Amikor aztán Répássy vette kézbe a váltóbotot, ő már inkább jogról és a méltóságról prédikált, dehát az elég nyilvánvaló, hogy a sajtó-és véleményszabadság bármilyen megnyirbálása, még az esetleges jogosnak itélhető is, a liberális sajtó érdekeit sérti és azoknak nyújt jogi többlet lehetőséget, akik a sajtó megregulázását magukénak vallják. Tudjuk, hogy ezek egyike éppen a kormány. A lex Répássy ehhez nyújthat eszközt, erről ír Gerenda, hiába értetlenkedsz itt nekünk!
-- Hogy ez mihez vezet, az még igen sokváltozós. Egyrészt még nincs is törvény, lehet hogy Répássy és a Fidesz megelégszenek azzal, hogy öröm-mámurukat kinyilvánították az AB elutasító döntése kapcsán.(lásd Horváth Balázs V-betűs klasszikus imbolygását a Parlament ablakában.)
Másrészt nem olyan könnyű azért valóban hatékony törvényt hozni a vélemény szabadság ellen, az mindenképpen csak korlátozott lehet,ha a demokratikus szabadságjogokat nem akarjuk túlságosan viszaszorítani. Annyit pedig talán nem ér meg egy ilyen lex Répássy!
Még egy apró megjegyzés az AB-ről és a demokratikus törvénykezésről.
Talán emlékszel, a Bush- Gore itéletekre, amikor az USA különböző bíróságainak véleménye elég jó korellációban volt azzal, hogy az adott bírói testület tagjait a demokraták, vagy a republikánusok nevezték ki. -- Ez a magyar AB-nál is valahogy így müködik, persze nem automatikusan és nem mutatható ki minden ügynél.
Ennek nem az az oka, hogy a bírók elfogultak, hanem az hogy a törvények értelmezése különböző lehet. És elég triviális, hogy egy liberálisok által megválasztott bíró -- liberális gondolkodású és úgy fogja megközelíteni az ügyet, egy konzervatív kinevezésű és gondolkodású pedig amúgy.
Hogy egy olyan ügyben, ahol a szabadság és az általa esetleg veszélyeztetett emberi méltóság közötti helyes határvonalat kell meghatározni a vélemények erősen eltérhetnek -- azon nem kell csodálkozni.
Persze bárki hiheti, hogy ő a tökéletes tudás birtokában van! És oktathatja akár Gerendát, akár szerénységemet!
Elhangzik egy csoportot érintő vélemény, és biztos, hogy az összes érintett elárasztja majd véleményével az újságot
Gerenda, egy csoportnak nincsenek emberi jogai. Valaszra csak megnevezett SZEMELY jogosult, mert a sajtoszabadsag korlatja az emberi meltosaghoz valo jog vedelme.
De az is biztos, hogy pl. az ÉS-nek és a 168 órának minden kötőszavába bele fognak kötni a pártlap bértollnokai, önkéntes és fizetett olvasóilevél-írói, és mindent személyes támadasnak ítélvén
Gerenda, egy kotoszo nem nevez meg egy konkret szemelyt. Valaszra csak MEGNEVEZETT megnevezett szemely jogosult.
Az AB-t hagyjuk
Azt mondod...?
Viszont meg mindig nem tudtal olyan peldat mondani, amelyben a kormany vagy barki visszaelhet majd ezzel a torvennyel. Az osszes eddigi probalkozasaid tajekozatlansagon vagy felreertesen alapultak.
Csodalatra melto, hogy ezzel az ertetlenkedessel milyen kitartoan egeted magad.
Az eredeti szándék teljesen egyértelmű volt. Annak idején hogy is mondta a Vezér? A sajtót ki fogjuk egyensúlyozni, vagy mit mondott. A Fidesz-féle "kiegyensúlyozást" meg jól mutatják az ORTT felmérései. Igen, ezek azok a felmérések, amiket az ORTT inkább a saját kezébe vett, mert a független felmérések eredményét már nem tűrhették. És még most, a deklaráltan mismásolt ORTT jelentések is általában botrányos kormány-túlsúlyt mutatnak.
Hát mi a fenéért bízzak abban, hogy egy obstrukcióra, tönkretételre alkalmatos lehetőséget majd nem fognak pontosan arra használni, amire egyébként eredetileg is kitalálták?
Az meg tuti, hogy válaszok lesznek. Elhangzik egy csoportot érintő vélemény, és biztos, hogy az összes érintett elárasztja majd véleményével az újságot. Mondjuk, ha a párt lapja menetrend szerint legyalázza amúgy általában a szektákat. Remélem, hogy például a Hit gyüliben lesz annyi kurázsi, hogy minden egyes ráérő tagja megbombázza majd a szrkesztőséget.
De az is biztos, hogy pl. az ÉS-nek és a 168 órának minden kötőszavába bele fognak kötni a pártlap bértollnokai, önkéntes és fizetett olvasóilevél-írói, és mindent személyes támadasnak ítélvén, tömegesen fogják követelni, hogy az ő véleményük bekerüljön. Aztán majd pereskednek. Ügyvédi irodák újabb raktárakat fognak bérelni a felgyülemlő periratok tonnáinak.
Az AB-t hagyjuk. Azt is kimondta, hogy fontosabb bármiféle kuratórium, mint hogy az kiegyensúlyozott legyen. Az AB szükség esetén majd azt is kimondja, hogy fontosabb, hogy valamiféle kormánya legyen az országnak, mint az, hogy demokratikus választásokon szerezze meg a parlamenti többséget. Az AB nem a demokráciát védi, hanem az Alkotmányt értelmezi, az AB-n belüli többség nézetei, politikai nézetei, véleménye, szándéka és érdekei szerint. Az AB nem azt mondta ki, hogy a kormány nem fog visszaélni ezzel a törvénnyel.
"...De ha akár egyszer is leírja, hogy Kovács Kázmér az autóklub ügyvédje egy fa..fej, akkor számítson arra, hogy a szerkesztöség pénzén fogják pl. renoválni a hajléktalanszállásokat..."
Te Jozan!
Végre megértettem!
Annak idején volt az első munkahelyemen egy olyan rendkívül tiszteletre méltó szokás, hogy ha valaki elkáromkodta magát befizetett egy ötöst a brigádkasszába. Egy kedves kollegám mindig tartott magánál ötforintosokat, tőle kértünk általában egy-egy b..meg elött vagy után. Év végére összegyült a beföttes üvegben néhány száz forint és abból vettünk néhány üveg szilveszteri pezsgőt.
Ezt most RR barátunk törvénybe foglalja és dicső parlamentünk megszavazza.
Ezért ha be is vezetnek valami ilyesmit, bízom abban, hogy a hatása nem fogja elérni azt a célt, hogy megfélemlítse a médiát.
Ezt forrón remélem.
Nem is gondolnám, hogy a megfélemlítés cél volt.
Akinek csöpp esze van, nem is reagál ilyen direkt módon egy személyét érő támadásra, hanem ahogy eddig is, megtalálja a válasz módját
Politikusok, közszereplök esetében ez eddig sem jelentett akadályt. A magánszemélyek számára még hasznos lehet a válasz közlésének kötelezettségét elöíró törvény. Politikusok és közszereplök esetén a publicisztikák stílusa fog talán enyhülni, ritkább lesz a "geci", a "faszfej", a "kurva anyukat" stb amit én pártállástól függetlenül csak üdvüzülni tudok. Ezeket nem feltétlenül a válasz közlésének kötelezettsége, hanem a nem vagyoni kárért megítélhetö kártérítés és az ezen túl kiszabható, közérdekü célra fordítható bírság fogja megnyirbálni. Ha a törvén megszületik még februárban, üdvös hatással lesz a választási kampány stílusára.
Ne értsd félre: egy újság teleírhatja egy egész oldalt is válogatott trágárságokkal (bár nem lepne meg, ha erre is lenne valami korlátozás akár a pucér lányokra). De ha akár egyszer is leírja, hogy Kovács Kázmér az autóklub ügyvédje egy fa..fej, akkor számítson arra, hogy a szerkesztöség pénzén fogják pl. renoválni a hajléktalanszállásokat.
Mert a véleménynyilvánítás szabadságának korlátja az emberi méltóság védelme.
"..feltételezed a törvény mögötti rossz szándékot, bár ennek kivitelezésére még nem tudtál müködö példát mondani. .."
Mivel ismert a kormányoldal véleménye arról, hogy a sajtót az ellenzék uralja, nem nehéz arra következtetni, hogy a politikai szándék a törvénnyel az, hogy ezt a feltételezett túlsúlyt kordában tartsák. Hogy ez példa-e a rossz szándékra -- azt itéld meg magad. Lehet, hogy neked ez éppenséggel tetszik. Hogy t.i. az újság százsszor is gondolja meg, amíg közöl egy véleményt.
Mivel azonban az ellenvéleményt az AB szerint is megfelelő keretben kell tartani, könnyen lehet hogy ez az egész intézmény -- a szép célokkal megtüzdelve -- sem nyújt majd lényegében újat. Lásd például a HVG első oldalakon megjelenő HVG Posta rovatát, amely valami hasonló célt szolgál, de hatása gyakorlatilag nulla. Minél több ilyen ellen-vélemény jelenik meg, annál érdektelenebbé válik az egész. Különösen, ha igaz marad az az általad is feltételezett szempont, hogy a közszereplőknek fokozottan kritika-és véleménytűrőknek kell lenniük.
Ezért ha be is vezetnek valami ilyesmit, bízom abban, hogy a hatása nem fogja elérni azt a célt, hogy megfélemlítse a médiát. Egyébként is, nagyon kisstílűnek kell lenni ahhoz, hogy valaki egy számára kellemetlen véleményközlés miatt rögtön tollat ragadjon és védekezésével lejárassa magát. Akinek csöpp esze van, nem is reagál ilyen direkt módon egy személyét érő támadásra, hanem ahogy eddig is, megtalálja a válasz módját.
Gerenda a hozzászólásodban egyetlen érv, hogy feltételezed a törvény mögötti rossz szándékot, bár ennek kivitelezésére még nem tudtál müködö példát mondani.
Korlátozva lesz az ellenvélemények darabszáma is?
Nagyon eröltetett próbálkozás. Válaszról és nem válaszokról van szó.
állításod, miszerint nem fogják az ellenfelek fegyverként használni a válasznak nem a jogát, hanem a közlés kötelezettségét, aligha bizonyítható
Az alkotmánybíróság a terjedelmi korlátok beépítésével a törvényt elfogadhatónak, söt, hasznosnak tartotta. Ha te ennek ellenére úgy érzed, hogy a válasz közlésének kötelezettsége fegyver, akkor mondj egy példát amikor politikai fegyverként használható lenne. Az eddigi példáid elcsúsztak azon, hogy nem olvastad el sem az eredeti törvényt sem az AB határozatot.
A megszavazott és megbukott törvényben vajon miért nem volt korlátozva a válasz mérete? Te akkor is támogattad ezt a törvényt.
Korlátozva lesz az ellenvélemények darabszáma is? Mivel mennyiség = summa(1..darabszám) méret, valamint a válasz darabszám továbbra sem lesz korlátozva, állításod, miszerint nem fogják az ellenfelek fegyverként használni a válasznak nem a jogát, hanem a közlés kötelezettségét, aligha bizonyítható.
Ha valaki sérelem ért, eddig is volt lehetősége jogorvoslatra.
A törvény pokoli előzményei ismertek. Eleve azzal a szándékkal indult ez a történet, hogy az éppen hatalmon levő politikusoknak nem tetsző újságokat megrendszabályozzák. Hiába erőlködsz, az előzmények is letagadhatatlanok, ahogy a cél is egyértelmű.
Azért gondolj arra, hogy ez egy kétélű fegyver. Most az adóinkból elegendő pénzt tud kormányod a bértollnokainak juttatni ahhoz, hogy az ellenzék akármilyen erőlködéssel se tudja tönkreírni a pártlapokat, míg a "másik oldal" (mintha nem lenne akárhány oldal) viszont valószínűleg kicsinálható.
De mit csináltok majd, amikor majd elbukik ez a kormány? (mindegy, hogy mikor) Én szívesen mondanám azt, hogy ezt a tisztességtelen dolgot törvényestül meg kell szüntetni.
De mégsem fogom ezt mondani, legfeljebb azután, hogy ezen törvény segítségével, az adóinkból finanszírozva, agyagba döngölték a közpénzen hizlalt sajtótokat. Megérdemlitek, magatoknak is csináljátok azokat a körülményeket, amelyek méltatlanok egy demokráciához.
nem tudtad megindokolni, hogy mi a fészkes fenéért is jó az, ha a megcélzott újságokat bértollnokok elárasztják a kötelezően közlendő véleményekkel
Ebben a topicban néhány tucat hozzászólást követtem el eddig, ezek négyötödébrn hivatkozásokkal alátámasztva elmagyaráztam, hogy miért jó ez a törvény: 1) ha valakit akár a vélemény rovatban méltóságában megsértenek, az válaszra jogosult 2) a tájékozódásra való alkotmányos jogot szolgálja, ha nem csupán a sajtómunkás, de a megszólított is elmondhatja véleményét a felvetett témáról.
Nem fogják elárasztani a sajtót a válaszok, pl. mert a válasz terjedelme korlátozott lesz.
kábelbúvár De valahogy nem bíírom ezt a hatalmi indíttatású tanárbácsis stílusodat.
Józan, józan. Eddig csak vartyogtál arról, hogy milyen jó lesz nekünk ez a törvény, de nem tudtad megindokolni, hogy mi a fészkes fenéért is jó az, ha a megcélzott újságokat bértollnokok elárasztják a kötelezően közlendő véleményekkel, és így egyszerű, mezei obstrukcióval felszámolják a sajtónak azt a részét, amelyik nem tetszik nekik.
Jössz itt valami Nyugat-Európával, és úgy teszel, mintha nem tudnád, hogy minden szempontból teljesen más a helyzet. Ott a demokráciának van hagyománya, itt a kicsinálásnak. Ami ott normális véleménycsere, az itt hazaárulózás, gyalázkodás, "sajtóklub". Ami ott vélemény, az itt ledorongolás. Ami ott védelem, az itt szögekkel kivert bunkósbot.
Miért is próbálta vajon Solymossy prof. (így írja a nevét?) táborát a Magyar Hírlapba telepíteni? Vajon mi nem tetszik neki törzshelyén?
Eddig Kábelbúvár és Gerenda is csak vartyogott arról, hogy milyen szar lesz nekünk ez a törvény. Két dolgot nem tudtak:
- elmagyarázni, pontosan hogyan és miért is lesz szar.
- elmagyarázni, nyugateurópában miért érzik jól magukat a válaszadás jogát garantáló törvénnyel.
Így maradjunk abban, hogy amit írtok, tartalmatlan vagdalkozás, egyetlen jó van benne, hogy növelitek az index látogatottsági mutatóit.
Hehe. Hát persze. Azér fröcsögnek politikai fűzfapoétáitok férgekről, hazaárulókról, komcsikról, kaviárbankárról, lámpavasról stb, ugye? Meg a Répássy-féle pokolbélí víg törvény sem arról szól, hogy kell mán egy eszköz, amivel polgárkormány tollnokai agyoncsaphatják a renitens újságokat.
"az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1974. július 2-i határozata [...] a jó hírnevet, becsületet, emberi méltóságot sérto tényközlésekkel és véleménynyilvánításokkal szemben szükséges védelmet mondja ki és igényli ehhez megfelelo jogi eszköz megteremtését."
[...]
"Az Európa Tanács Parlamenti Közgyulésének az 1993. július 1-jén elfogadott, az újságírói etikáról szóló 1003. számú határozatának 27. pontja felhívta a tagországokat, hogy az egységes szabályozás érdekében hajtsák végre a Miniszteri Bizottságnak a válaszadás jogáról szóló, az elozoekben említett határozatát."
Bocs. Be kell vallanom, hogy én valódi naiv vagyok. Minek a többsége? Ha a parlamenti képviselök többsége nem támogatja, akkor még törvény sem lesz.
***
Szeretném ismételten megemlíteni, hogy az Európa Parlament azon 1993-as határozatához, amely a válaszadás jogának törvénybe foglalására szólítja fel a tagállamokat. Mi pedig épp arra igyekszünk.
