Véleményem szerint nem lenne szerencsés. Most eltekintek attól, hogy még tudományosan sem egészen megoldott a dolog. Akkor sem örülnék neki, ha a klónozott utódok teljesen egészségesek, sőt az átlagnál egészségesebbek lennének. Minden ember egyedüli példány, még az ikrek sem tökéletesen egyformák. Féltem a klónozástól a sokszínűséget. Tartok tőle, hogy kinyitunk egy kaput, amit azután nehezen tudunk már becsukni.
Sziasztok!
Filozófiából egy házidolgozatot írok a klónozás témájában, ennek az alapja most készült el. Nagyon nagy segítség lenne, ha mailben további hozzáfűzni valókat tudnátok írni, ami illeszkedik a dolgozat felépítéséhez. A doksi letölthető: http://www.ronaldo.hu/hem/filozofia/
Jó lenne, ha még ma vagy holnap de. tudnátok írni, mert kedden be szeretném adni. A mail címem: filola@freemail.hu
Köszi szépen: Szilvi
A semmiből nem lesz valami, legalábbis a biofizika és kémia mai álláspontja szerint. Értelemszerűen Isten sem teremthetett a semmiből, mert az ember szerves vegyületekből áll.
Trónfosztási jóslatom emiatt nem elhamarkodott, lehet, hogy 2000 év múlva Dr. XY-nak fog az emberiség hódólni, nem pedig jézuskának és hasonszörű mesebeli társainak. Kérdés persze, hogy kinek mi számít sok időnek, amennyiben az elhamarkodott szót megfelelőnek találod.
Persze, csak bolcsesseget az ember koppanasok altal szokott szerezni. Idealis az lenne ha csak ugy belatna dolgokat, de a tapasztalat az hogy katasztrofa nelkul nincs tanulas.
Szerintem idövel rájöhetünk, hogyan kell embert klónozni. A kérdés csak az, hogy kell-e. Már rengetegszer nyúltunk bele a természet munkájába. Talán elöbb némi bölcsességre kéne szert tennünk, mielött ilyennel próbálkoznánk.
Azért egyvalamit jó tisztázni. Teremteni: annyit jelent, mint semmiből valamit létrehozni. A klónozás pedig valamit hoz létre valamiből. Ugyhogy a trónfosztási jóslatod kissé elhamarkodott nem gondolod?
Azt te csak szeretnéd, ha lehetetlen lenne. A tudomány mai állása szerint még lehet, hogy nem minden tökéletes, de nincs már messze az idő, amikor senki sem fog hinni abban, hogy csakis Isten teremthet.
Hat év? Ugyan már, mi az a hat év? Elenyésző időtartam ahhoz képest, hogy a középkorban állították: a szívhez soha nem lehet majd hozzányúlni, mert az emberi testnek az a motorja.
Hat esztendőnyi próbálkozás és több mint hétszáz, majmokból származó petesejt felhasználása után amerikai kutatók véleménye szerint nem kizárt, hogy a főemlősök - így az ember - klónozásának alapvető biológiai akadályai vannak.
Antinori nem klónoz, hanem "átprogramoz"
2002-05-02 22:17
Az emberi klónozás hollywoodi elnevezés, nem erre vállalkozom, mert őrültség lenne két teljesen azonos génállományú embert mesterségesen létrehozni, nem is lehet - nyilatkozta Severino Antinori a Scientific American kivételes kegyben részesült riporterének, Sergio Pistoinak, akit ezúttal nem zavart el meddő párok megsegítését szolgáló klinikájáról, hanem beavatta elképzeléseibe.
Százmillió férfinak nincs spermája, rajtuk és párjukon akarok segíteni, közli Antinori, akinek voltaképpen nem az emberi génállományba történő beavatkozással kapcsolatos kockázatos kísérletei hozták meg a világhírt. A Scientific American című tekintélyes tudomány-népszerűsítő folyóirat riportere - minden eddigi Magyarországon ismert hírlapi információtól eltérően - megszállott nőgyógyászként mutatja be a professzort, akinek páciense már a menopauza (a menstruáció megszűnése) utáni mesterséges megtermékenyítéssel szült gyermeket. Az anya hosszas hormonkezelésben részesült, majd egészséges, szülőképes nő sejtmagját transzpantálták a méhébe.
Öt évvel később egy Rosanna Della Corte nevű 63 éves asszony normális szülését segítette elő Antinori. Corte asszony esete Guinness-rekord lehet, mert ilyen korú nő még soha nem szült egészséges gyereket.
A Vatikán már akkor istenkísértésként értékelte mindkét rendkívüli megtermékenyítést. A papok az én tálib törvényhozóim - minősítette az esetet Antinori. Szülész-nőgyógyász kollégáinak egy része orvosi bravúrnak tekintette annak idején a szülőkoron túl lévő asszonyok mesterséges megtermékenyítését. Egy püspök elítélte, mondván, hogy Antinori illetéktelenül avatkozik be Isten munkájába. A válasz: ő csak azokon segítene, akikről levette a kezét a Teremtő.
Korábbi műtéti módszereit azóta sok-sok meddőségi klinika alkalmazza. Tavaly azonban arra vállalkozott, hogy reproduktív célú genetikai beavatkozással termékenyít meg meddő asszonyokat. A lapok emberi klónozást emlegettek, a professzor azonban "hibás szóhasználatnak" minősíti az emberi klónozást. Nyilatkozata szerint nem óhajtja másolt emberek sorozatát megteremteni, mert ez őrület volna. Lehetetlen ugyanis több vagy akár két ember tökéletes reprodukciója, véli az olasz professzor, származzék az úgynevezett klónbébik génállománya akár átültetett klónozott sejtmagokból. - Én csak genetikai átprogramozást vállalok - korrigálja a korábbi definíciókat Antinori. A közismert érveléssel veti el a klónozás lehetőségét. Ha ugyanis X. sejtjének magját egy sejtmagjától megfosztott petesejtbe helyezik, majd átültetik az arra vállalkozó nő méhébe, az új egyed nem lesz klónja X.-nek, akitől az átültetett sejtmag származik, mert a mitokondriális (a lélegzésben és táplálkozásban fő szerepet játszó) sejtek is tartalmaznak örökítő anyagot.
Pistoi interjújának legszenzációsabb része a Roslin intézet vezető kutatójának, a Dollyt előállító Ian Wilmuthnak szánt válasz. Wilmuth ugyanis több alkalommal tűrhetetlen kockázatvállalással vádolta meg az "emberklónozókat" (akik az edinburghi Roslin intézet eljárását alkalmazzák emberi klónozásra). Az intézet munkatársai állatorvosok, és maguk is csak állatorvosi módszereket alkalmaznak - állítja Antinori -, és nem végzik el az embriók méhbeli átvilágítását és kiszűrését, amit pedig Antinori csapata lelkiismeretesen elvégez (300 ezer dollárért). Az így beültetett őssejtből nem jöhet létre sérült idegrendszerű vagy légzési zavarokkal küszködő csecsemő, míg Roslinban az ottani eljárás tökéletlensége miatt ilyen állatokat csakugyan létrehoztak - állítja Antinori
Valószínű, hogy Antinoriék embereken végzett genetikai "reprogramozásos" kísérleteinek technikai szintje sem elég fejlett. Panaios Zavos, a másik humánklónozási "világsztár", aki a közelmúltig együttműködött Antinorival, cáfolta, hogy Antinori valamelyik titokzatos páciense máris méhében hordozná klónozott magzatát egy ugyancsak titokzatos helyszínen. Ezt a terhességet Antinori jelentette be korábban.
Ha viszont a genetikai reprogramozással előállított magzat már nem létezik, akkor két lehetőséget kell mérlegelni: nem is létezett soha, és akkor Antinori nem mondott igazat, vagy pedig az anya a korai és tökéletlen kísérlet miatt elvetélt.
További részletek a nyomtatott Magyar Hírlap május 3-ai számában olvashatók...
nekem ugy tunik, hogy nem vagy kepes atlatni a kockazatokat. en mar csak azert sem vallakoznek ilyenre, mert lattam a csaladban meghalni gyereket. marpedig ennek a lehetosege egy klonozott gyereknel nagyon nagy.
hidd el, vannak pontok, amit nem erdemes liberalisan kezelni, mert onceluva valik. az ember es az emberi meltosag ez esetben fontosabb.
Én személy szerint nem tiltakoznék az ember klónozása ellen, ha megtörténne a dolog. Az ember a fejlődése során egyre inkább a maga kezébe veszi a saját sorsát. Kezdetben különleges erőnek és misztikus dolgok bevatkozásaként hitte a természet megmozdulásait. Ha elérte azt a fejlettségi szintet, hogy a saját kezébe vegye a fejlődésének irányát, akkor miért ne tegye? Nem sodródhatunk tehetetlenül a természetes kiválasztódás ösvényein. Így is a technikai környezet töménytelen degenerációs elváltozást és torzulást hozott az emberi génállományban. Cukorbeteg, rövidlátó és fejlődési hibás stb. társadalom a miénk. Őssejtekből növesztett szervek, klónozott tökéletes hibáktól mentes emberek maga a civilizáció csúcsa, amikor nem a statisztika mondja meg, hogy mivé leszünk. Hogy ez rossz lenne vagy nem etikus? Nézőpont kédése, általában a közfelfogás mondja meg, hogy mi etikus. Aki meg nem tartozik bele a körbe az szociopata. Általában ami nem ismert attól félünk, amitől félünk pedig etikátlan. Eltűnnének a státuszok, és Cindy Crawfordok rohangásznának mindenütt Enstein-i aggyal? Na és akkor mi van, még mindig jobb mintha ülök a székben és a fájó térdem vakargatom, közben állandóan leesik a szemüvegem, amit a köszvényes ujjammal nem tudok sziszegés nélkül tisztára törölni. Nekem ezek rossz kilátások és nem hatnak meg az álszent emberi méltóságot hirdető, vagy egyházi kitételeknek nem megfelelő hangot adó félelemmel teli megszólalások a rideg apokaliptikus kirekesztő társadalmi rendet hirdetve. Aminek a sorsa elkerülhetetlen kár tiltakozni ellene, mert csak rosszabb lesz és negatívabb irányba terelheti a haladást, mintha rugalmasan állnánk hozzá.
Sajnos az orvostudományban is vannak hibaszázalékok, nem csak a műszaki életben. Eddig is voltak, tehát nem hiszem, hogy a fejlődést ki lehetne kerülni.
Meg kell tenni a lehető legtöbbet a biztonságért, de csak vallási bigottságok miatt ne hogy már megálljon a világ kereke.
A hazánkban fertőző májgyuladás elleni védőoltással megfertőzött emberek is eléggé fura áldozatok lettek. Védőoltás helyett megfertőzték Őket.
Születési hibával születtek ma is vannak és hát erre vannak megfelelő gyógyintézetek is.
es minek nevezheto az a dolog, amikor egyik sejtbol a masik sejtbe tesznek at sejtmagot? uis a nem reproduktiv celu klonozas eseteben egy ures petesejtbe raknak be egy sejtmagot. bantana-e a vatikan moralis erzeket, ha ugyanezt egy fibroblaszt sejtbe tennek be?
Az erdekesseg kedveert:
Ugye mindenki ismeri a tradicionalis irogepet a kis karokkal (minden betuhoz kulon). Aztan jott a nagy "felfedezes", az IBM gombfejes irogepe, ahol az osszes betu egy gombfeluleten volt es a mechanizmus aszerint forditotta a gombfejet, hogy a gepelo melyik betut nyomta meg.
En teljesen elkepedtem, amikor egy volt baratnom megmutatta a csaladi ereklyek kozott, a dednagymama irogepet. Mar nem emlekszem pontosan, vagy a 19. szazad vegen, vagy a 20. szazad legelejen volt keszitve. Egy irogep volt, amiben az osszes betu egy hengeren volt. A betut le kellett nyomni, ami a hengert a megfelelo betu es magassag szerint beallitotta, es egy kart kellett lehuzni, hogy a henger a papirhoz (szalaghoz) utodjon. Tehat a koncepcio mar regen fel volt talalva az IBM gombfejes irogephez.
A QWERTY kiosztást az 1860-as években találták ki (az 1874-es Sholes&Glidden írógépen már QWERTY volt). Az IBM-et 1911-ben alapították, de még az anyavállalatai sem léteztek 1890 előtt.
"A Schauberger-turbina létezik. Ha nem használják, akkor az nem az összeesküvés miatt van, hanem valószínűleg azért, mert van jobb, hatékonyabb, gazdaságosabb, stb... Kb. mint a bumeráng. Jó kis játék, aerodinamikai szempontból érdekes, de úgy nagyjából ennyi."
Látod Kyu, erre gondoltam elbagatelizálás alatt.
Valamikor az elektromos áramra is ezt mondták, és még mondták pár dologra, ami mára létszükséglet lett szinte mindenhol. Például a rádió... (a kísérleti időszakban mindenre ezt mondják)
Mindenesetre kíváncsi lennék, mi lehet ennél hatékonyabb megoldás.. működési elvre gondolok..
Mert ami biztosan bonyolultabb, az megtanulni a qwertyt, es egy masik kiosztast is egyszerre, es ezeket felvaltva hasznalni...)
Enszerintem ez az egesz QWERTY problemanak a lenyege. En peldaul teljesen autodidakta modon tanultam meg gepelni, es a computer-generacio tobbsege valoszinuleg ugyanugy. En most mar a QWERTY-n nagyon szepen vakon gepelek 10 ujjal. Gyorsan? Eleg gyorsan ahhoz hogy a munkamat vegezzem es ilyesmit csinaljak. Ha most valaki idetenne egy DVORAK keyboard-ot, az egeszet elolrol kellene kezdenem. Annak a remenyeben, hogy a vegen mondjuk ketszer olyan gyorsan fogok tudni gepelni, bizony nem fognek bele, es enszerintem a legtobb ember igy van. Enszerintem az egesz QWERTY-DVORAK-MAS keyboard kerdes azokbol az idokbol szarmazik, amikor gepironoknek 120-al kellett rohanniuk, hogy kozonseges szovegek tomeget produkaljak. Ez egyre csokken, az adatok zome mar a computer altal van eleve produkalva, masik resze szkennolva van, innen oda megy az adatok tobbsege, tehat egyre kevesebb "tomeg-gepeles" folyik, ezaltal az egesznek a jelentosege sokkal inkabb csokkenoben mint novekvoben van. En peldaul 91-ben irtam egy programot, amit meg ma is hasznalok a pacienseim adatainak, korlapjanak a nyilvantartasara. Alig kell gepelnem, mert azonosan ismetlodo dolgok csak automatikusan megjelennek, ami uj van azokat harombillentyus roviditesek alapjan hivom elo, tehat egesz oldalakat tudok masodpercek alatt produkalni, fuggetlenul attol hogy milyen keyboard van ott. Gondolom sok profi program mar hasonlo, vagy jobb modon mukodik.
Es adjal meg 10 evet, talan maga a keyboard is el fog tunni, vagy jelentosege drasztikusan redukalodni fog, ahogy a voice recognition elterjed.
