Keresés

Részletes keresés

könyvtároslány Creative Commons License 2008.12.24 0 0 725
látom, képben vagy a könyvtári szakterületen.
Előzmény: fanyűvő (724)
fanyűvő Creative Commons License 2008.12.21 0 0 724
Selejtezni akartak? Mégis, mit?

Előzmény: könyvtároslány (723)
könyvtároslány Creative Commons License 2008.12.21 0 0 723
a BME már megkapta az integrációért a minisztériumtól a pénzt, mára nem igazán áll érdekében két különálló könyvtárat fenntartani.
Előzmény: Kagakusha (722)
Kagakusha Creative Commons License 2008.12.17 0 0 722

" a BME-hez csatolt OMIKK a túlélésért küzd "

 

Milyen értelemben?

Előzmény: könyvtároslány (716)
fanyűvő Creative Commons License 2008.12.17 0 0 721
Belenéztem a hozzászólásaidba.
Az előbbi kérésem tárgytalan.
Előzmény: könyvtároslány (719)
fanyűvő Creative Commons License 2008.12.17 0 0 720
Erről valami bővebbet, ha lehetne!
Előzmény: könyvtároslány (719)
könyvtároslány Creative Commons License 2008.12.17 0 0 719
de bizony... és a terveknek csak az elvesztett választás vetett véget
Előzmény: Pávek úr (718)
Pávek úr Creative Commons License 2008.12.17 0 0 718
>az utolsó szinten levő módszertani könyvtárat Orbánék szerették volna kilakoltatni, hogy ott kormányzati báltermet tudjanak létrehozni

Ez nem igaz, ennyire barmok nem lehetnek?!
Előzmény: könyvtároslány (717)
könyvtároslány Creative Commons License 2008.12.17 0 0 717
azt az ominózus tárolót azért kapták volna, mert az utolsó szinten levő módszertani könyvtárat Orbánék szerették volna kilakoltatni, hogy ott kormányzati báltermet tudjanak létrehozni.
Előzmény: kisérőlevél (715)
könyvtároslány Creative Commons License 2008.12.17 0 0 716

a BME-hez csatolt OMIKK a túlélésért küzd, ugyanis a befogadásért egykor kapott pénzt az egyetem már elköltötte, és az OMIKK ennek hiányában nemkívánatos idegen testté vált. Pedig sok szolgáltatása (pl a külföldi könyvtárközi kölcsönzés) sokkal olcsóbb, gyorsabb és frappánsabb, mint az OSZK-é.

 

Előzmény: BeR (714)
kisérőlevél Creative Commons License 2006.11.23 0 0 715

Ennyit:

 

"Az épületben működő közintézmények viszont örülnének, ha csak ennyi baj lenne. A hetvenes évek közepe óta az épületben nem nagyon volt felújítás. Elrohadtak a vízvezetékek, egyes részeket, például a déli romkertet omlásveszély miatt le kellett zárni.

 

A legnagyobb gondban valószínűleg az Országos Széchényi Könyvtár van. A nemzet könyvtára alulról ázik, felülről omlik, közötte pedig már nem fér el. 96 milliárd forintba kerülne a költözés – esélytelen. Budapesten és környékén több helyen van már kihelyezett raktár, a vár mellé tervezett föld alatti tároló építése viszont pár kapavágásig jutott csak."

 

http://www.hirszerzo.hu/cikk.php?id=23447

Előzmény: BeR (714)
BeR Creative Commons License 2006.11.11 0 0 714
Tud valaki valami frisset erről?
misimacko Creative Commons License 2003.06.02 0 0 712
Támogatom az ötletet.
hkuti Creative Commons License 2003.06.02 0 0 711
De igazad van, kéne!
Előzmény: voks02 (620)
Proletkultellenes Creative Commons License 2002.11.28 0 0 710
Igen, megnyílik a HIK, ahova gyakorló műszakiak be sem tehetik a lábukat, csak hallgatók oktatók, és kutatók. Hogy ki számít kutatónak, az egyelőre rejtély. Félek, csak az, aki kutatói státuszon van. Rosszabb esetben csak az, aki közalkalkmazottii (pl. akadémiai) kutatói státuszon van.
Mindez azonban, csak a rosszabbik, a Reviczky utcai szárnyban lesz. Az igazi Károlyi palota, tehát a Múzeum utcai szárny hivataloknak ad majd helyet (hallgatói önkormányzat, a doktoranduszok szervezete stb.) ha egyszer majd kész lesz. Az ugyanis majd csak ezután épül meg, és nincs benne a másfél milliárdban, amiből az OMIKK minden igényét luxusszínvonalon lehetett volna kielégíteni sok évig. (Ja, és a műegyetemi átépítés költsége sincs benne.) Félek, a hivatalok csak úgy férnek el ott, ha szétbarmolják a reprezentatív termeket, a két olvasótermet, a klubot, a tájékoztatás termét stb.
A Népszabiban közölt fényképen figyelemre méltó a műemlék udvarba beleokádott acél-üveg szörnyűség, a lefedés, lezárás. Nyakamat rá, hogy az OMIKK-időkben eszébe se jutott volna a műemléki hatóságnak ezt a szörnyszülöttet oda engedélyezni. Ezt csak valami nagyon kegyetlen kormányzati nyomásra engedélyezhették, mert teljesen hazavágja a műemlék udvart, amelyet rendszeresen jöttek megnézni, fotózni a nívósabb túristák. Az engedélyezése a műemlékvédelem csődje.
liberálmensevik Creative Commons License 2002.11.28 0 0 709
Itt inkább arról volt szó, hogy már nyáron sem volt sok pénzük.
De legalább a hozzáállás jobb volt most : pl. egy asztalnál ült több érintett.

Gaál András Levente (előző államtitkár és főtisztviselő) és Béres István (volt felsőoktatás fejlesztési kormánybiztos) az új könyvtár átadásán (2001 09 20 asszem) annyira nem tudta megindokolni az 'integrációt', amikor a sajttájon kérdezősködtem, hogy a BME rektora is úgy kelt védelmükre, hogy azt mondta nekem akkor : "Fiatalember, önnek tulajdonképpen mindenben igaza van, s én csak annyit ígérhetek, hogy nálun jó helyen lesz az OMIKK!"

Csak most (pár hete) indult el egy átfogó vizsgálat az összevont BME-OMIKK köyvtár funkcióinak értékeléséről, s a hírek szerint az összevont könyvtár sem a törvényi, sem a szakmai követelményeknek nem felel meg úgy, mint a külön könyvtárak.

Kb. úgy, ahogy ezt már tavaly tavasz óta mondogatjuk, mi laikusok is..
lm

Előzmény: Turulmadár (707)
zuglo_14 Creative Commons License 2002.11.28 0 0 708
Kösz!
Előzmény: liberálmensevik (706)
Turulmadár Creative Commons License 2002.11.28 0 0 707
Aha, az komoly előrelépés. :)) Én is nagyon pozitívan állok hozzá sok mindenhez, csak pénzt nem adok rá. :]]]
Előzmény: liberálmensevik (706)
liberálmensevik Creative Commons License 2002.11.28 0 0 706
Kedves zuglo_14,

Információm szerint a HIK mellett bőven el tudna működni az OMIKK, csak most nem volt pénz a visszaköltöztetésre.
Mindenesetre az OM-ben egy egyeztetésen Hiller Istvánnál elég jó volt a tárca hozzáállása, csak a költségek fedezetét nem látták.
lm

Előzmény: zuglo_14 (703)
zuglo_14 Creative Commons License 2002.11.28 0 0 705
Ja, és a honlap cime, jelenleg:

HIK

Mintha már lett volna egy honlap, régebben?

zuglo_14 Creative Commons License 2002.11.28 0 0 703
Cikk a mai népszabadságban:

"Januárban nyit a hallgatói központ

NSZ ? 2002. november 28. ? Szerző: Varga Dóra

Január 3-án nyitja meg kapuit a Hallgatói Információs Központ, ahol az
oktatók, hallgatók és kutatók a regisztrációt követően ingyenesen használhatják a számítógépeket, az internetet, a hazai és a nemzetközi kutatói adatbázisokat, valamint a jegyzeteket. A Reviczky utcai épület felújítása másfél milliárd forintba került....."

Forrás: Januárban nyit a hallgatói központ

Felejtsük el az OMIKK-ot?
:-(((

liberálmensevik Creative Commons License 2002.08.19 0 0 702
Úgy általában a könyvtárakról :

A könyvtár – éljen vagy haljon?
NSZ • 2002. augusztus 19.

Lengyel László 1996-ban azt vélelmezte, hogy a könyvtárak a rendszerváltás szerencsés túlélői. Vajon tényleg azok, vagy inkább egyre marginális helyzetbe sodródó intézmények?

"Alig 1,5-2 millió (beiratkozott) könyvtárhasználó állampolgárral számolhatunk. Elfogadható ez? Angliában, a skandináv országokban a lakosság 50-60 százaléka regisztrált könyvtári olvasó. Nálunk harminc éve változatlanul 15-20 százalék. Miért? Talán azért, mert a könyvtár nem elég attraktív, alig szolgáltat többet egyfajta minimumnál. A diákok és nyugdíjasok még használják, az aktív korosztá-lyok alig. Az államilag dotált könyv- és lapkiadás leépülésekor – tíz, tizenöt éve – arra lehetett számítani, hogy az állam felismeri a könyvtárakban lévő lehetőséget, azt, hogy a közösségi információfogyasztás a leggazdaságosabb. Vagy az állami felismerés hiányában a polgárok „kényszerítik” rá képviseleti szerveiket, a könyvtárak fenntartóit erre a felismerésre. Azt gondolhattuk, hogy e felismerési folyamat és az iskolai végzettség fokozatosan emelkedő szintje legalább 30 százalékra emeli majd a könyvtárhasználók arányát. Nem emelte. Ideje megkeresnünk e sikertelenség okait. Ideje megtalálni a kitörés útját.

Az EU ajánlásai szerint a közkönyvtárakban minden öt lakosra évente egy újonnan beszerzett könyvnek kell jutnia. Ettől évente egymillió könyvvel maradunk el az alacsony beszerzési keret és az intézményközi együttműködés alacsony szintje miatt. Országos szakkönyvtáraink többsége nem hozta létre – a Széchényi könyvtár sem – azokat a létfontosságú szolgáltatásokat, melyek nélkül az aktív nemzedékek érdeklődésére nem lehet számítani. A nemzeti könyvtár egyetlen internetes hozzáférésű gépet sem biztosít olvasóinak. A műszaki-természettudományos értelmiség „birkatürelemmel” tűrte az OMIKK, a legkorszerűbb szolgáltatásokat nyújtó hazai nagykönyvtár lefokozását és beolvasztását. Egyetemi könyvtáraink zömében fontosabbak a mindenkori vezetés érdekei, mint a szakmai szempontok. Nincsenek elfogadott és számonkérést is megalapozó szakmai normatívák. Nincs átfogó, rendszerszemléletű könyvtárfejlesztési stratégia, nem vállalkozik országos szolgáltatásokra még a nemzeti könyvtár sem. A magyar országos központi katalógus (a Mokka) öt éve nem képes elkezdeni működését, pedig ez jelentősen javítaná a könyvtárak technikai hatékonyságát s ezen keresztül szolgáltatásait is.

A könyvtáraknak sokrétű szociális funkciói lehetnének, de a mi könyvtáraink ezeket nem vállalják. Pedig foglalkozhatnának a társadalom elesettjeivel, a betegek házi ellátásával, a börtönbe kerültekkel, a hajléktalanokkal. Évtizedek óta reménytelenül megoldatlan a kis falvak könyvtári ellátása? Lehet azt mondani, hogy szűk erőforrásainkból erre nem telik, de nem szűk látókörű ez a válasz?

Rengeteg a könyvtár – közel 9 ezer a 10 milliós országban, és majdnem ugyanannyi könyvtárfenntartó. Ez az elaprózottság csak az elmaradottságot konzerválja. A politikusok több mint tíz éve nem tesznek semmit a korszerű közigazgatási struktúra létrehozása érdekében. (Angliában és a skandináv országokban 30-50 ezres népesség alkot egy-egy közigazgatási egységet, minthogy ekkora nagyságrend biztosíthat elégséges színvonalú szolgáltatásokat, például megfelelő színvonalú közkönyvtárat.)

A könyvtárosszakma presztízse alacsony, az utolsók között van az értelmiségi foglalkozások között. Hiányoznak a nagy magyar könyvtáros személyiségek, akiknek szavára nemcsak a szakma, de a szélesebb nyilvánosság is odafigyel. A pártok bizalmi embereiket teszik meg még könyvtárigazgatónak is? Van országos közoktatási tanács, az egyetemi ügyekkel több jelentős országos testület foglalkozik, de nincs komoly hatáskörű országos könyvtári tanács. Hiába vannak jó helyi példák, ha nincs átfogó magyar könyvtárpolitika.

Okos, felvilágosult (technokrata) emberek is gyakran kérdezik: kell-e egyáltalán „a” könyvtár az új évezred információs társadalmában, ahol az információszolgáltatás hatalmas, sokrétű iparággá vált, melynek szektorain (tévé, rádió, telefónia, információforgalmazás stb.) belül is, szektorai között is éles verseny folyik? Netán elég lenne megfelelő mennyiségű számítógépet rendelkezésre bocsátani. Kár lenne további forrásokat fecsérelni erre a „muzeális”, „elavult” intézményre? Mi a könyvtárosok válasza erre?

Remélhető-e, hogy az ország vezetése felismeri: a demokratikus jogállam, a hatékony gazdaság, a jövőt megalapozó oktatási rendszer, a humánus társadalompolitika, az eleven, alkotó kulturális-művészeti légkör nem lehet meg működőképes könyvtárak nélkül? Talán egyezséget kellene ennek érdekében felajánlanunk: el kellene mondanunk, mit és hogyan vállalunk, mi a haszna ebből a társadalomnak és a társadalomirányításnak.

A nemzetközi PISA-vizsgálatok rossz eredményei talán mélyreható vitát indítanak el. A könyvtárak majdnem annyit tehetnek az olvasásért, mint az iskolák. A gyermek a könyvtár legfontosabb használója. A hatékony, jövőépítő oktatáspolitika szövetségeseként az iskolai és gyermekkönyvtárak egymillió gyermekről gondoskodhatnak, megtanítva őket a modern információgyűjtés technikájára.

A könyvtár képes eszközöket és forrásokat adni millióknak a tanuláshoz, az önképzéshez, az információgyűjtéshez, a kutatáshoz, a szórakozáshoz. A kormányok aligha találhatnak ennél alkalmasabb terepet az esélyegyenlőség előmozdítására, a felkapaszkodni törekvők támogatására.

A könyvtár – változó formákban évezrede már – rögzített információkat halmoz fel és szolgáltat tetszőleges számú érdeklődőnek. A könyvtár minden korábbinál nagyobb kihívás elé néz az információk hatalmas megáradásának és az információhordozók változatosságának korában. Soha annyi „hagyományos”, nyomtatott kiadvány nem látott napvilágot, mint napjainkban. Évente közel egymillió címmel bővül a könyvek választéka. Közel négyszer annyival, mint a száz évvel ezelőtt, amikor a nyomtatott forrásoknak még alig voltak vetélytársai. Évente legalább 150 ezer szakfolyóirat ont 15 millió szakcikket (hazai könyvtárainkba e folyóiratok legfeljebb 10 százaléka kerül be!). Egy jól funkcionáló könyvtári rendszer a felhasználó asztalára – számítógépére – képes varázsolni a bárhol, bármikor megjelent műveket, kiadványokat. De ehhez alkalmassá kell válnia a globális szintű együttműködésre. Az amerikai–holland OCLC–PICA transzkontinentális együttműködés révén ma a Gutenberg-galaxis mintegy 100 millió dokumentumának nagyobbik fele a lelőhelykönyvtárral együtt azonosítható, megtalálható és rendelhető. Az OCLC Amerikában már 50 százalék fölötti arányban digitálisan szolgáltat. A könyvtár által a gazdasági-társadalmi modernizáció, a kutatás és fejlesztés más módon aligha előteremthető erőforrásokhoz jut.

Jól működő könyvtár, hatékony országos könyvtári rendszer csak igényes, kreatív könyvtáros személyiségek közreműködésével fejlődhet, akikre lehet számítani az új problémák felismerésében és az új megoldások meglelésében. A könyvtáros elitnek szüksége van az ország szellemi elitjének támogatására. Az egymásra találást a kormányzat azzal segítheti, hogy széles hatókörű, az országos fejlesztésekben döntési joggal rendelkező testületeket hoz létre, melyekbe – a könyvtárosok képviselőin kívül – a tudomány, a gazdaság, a kultúra tekintélyes személyiségeit is behívja. Az új kormányzati struktúrában legalább négy (a kulturális, az oktatási, az informatikai és a belügyi-önkormányzati) minisztérium területén jelentkeznek érdemi könyvtári problémák és kihívások. Ezért létszükséglet egy ilyen átfogó koordináló és döntéshozó testület (esetleg referatúrával a miniszterelnökségen belül).

Nem tartható tovább az a helyzet, hogy a magyar könyvtárak összesen nem kapnak annyi pénzt állományuk gyarapítására, mint amennyi az Operaház, vagy egy jól szituált amerikai egyetemi könyvtár költségvetési kerete.

A könyvtárosszakmának nyílt, komoly vitákban kell a társadalom elé tárnia helyzete fonákságait, és garanciát kell nyújtania arra, hogy a kapott támogatások nem lyukas vödörbe zúdulnak. Akkor remélhetjük, hogy mellénk áll a társadalom. Véleményem szerint három-négy éves szanálási-fejlesztési tervet szükséges kidolgozni. Talán száz könyvtárat kellene kiemelni: ötven országost-felsőoktatásit és ötven városit-megyeit, utóbbiak köréből leginkább azokat, amelyek készek a kistelepülések ellátására is szakosodni. Az országos könyvtárpolitika feladatköre tehát nem kilencezer könyvtárra terjedne ki.

A könyvtáros érezze át hatalmas etikai felelősségét. A hihetetlenül gyorsan növekvő információ- és dokumentumkincs felhasználásához senki más nem nyújthatja azt a segítséget, amit ő. Semmiféle törvény nem lehet képes részletező előírásokkal szabályozni, hogyan tegye ezt. Ebben a könyvtáros belső etikai késztetése, igényessége az egyetlen hatékonyan működő „rendszer”. A legújabb nyugati szakmai megközelítés szerint a könyvtár sajátos kompetencia-központ: a könyvtárosnak az információvagyonban való eligazodó különleges tudása, kompetenciája ad tekintélyt.

Igen komoly emberek is osztják azt a nézetet, hogy a nyomtatott művek könyvtára halott (the hard copy library is dead). Mások, a valóban tájékozottak ezt vitatják, vagy legalábbis hozzáteszik, hogy (de): Long live the library! (Éljen a könyvtár!). Érdemes lenne hosszabban is idézni J. Jüttner sydneyi professzor erről szóló hozzászólását a Frankfurter Allgemeine Zeitung május 17-i számából, de most elégedjünk meg egyetlen érvével: ha egyetemi könyvtára nem venné meg csomagban az elektronikus formában előfizethető folyóiratokat, akkor az ő kutatásai vagy leállnának, vagy saját fizetéséből jócskán áldozva is csak keservesen jutna hozzá a szükséges információk töredékéhez. Ez a példa is mutatja, hogy a kor színvonalán működő könyvtár valóban nélkülözhetetlen a legigényesebb olvasó számára is. Idehaza is biztosítani kell, hogy legalább 5-6 ezer külföldi elektronikus folyóirat, valamint a friss hazai könyv- és folyóirattermés java – megfelelő jogi, pénzügyi és technikai feltételek mellett – mielőbb hozzáférhetővé váljék a fontosabb könyvtárakban.

Ha könyvtáraink a jövőben sem tudnak igényes olvasókat vonzani, ha anyagilag-szakmailag erre nem kapnak lehetőséget, ha a társadalomirányítás az eddigiekhez hasonlóan mellékes tényezőkként kezeli őket, akkor igen hátrányos helyzetű szellemi élettel érkezünk majd Európa kapujához."

Sonnevend Péter
főiskolai docens

liberálmensevik Creative Commons License 2002.08.18 0 0 701
Idézetek a 2002 08-17-iki Népszabadságból a magyar versenyképességgel kapcsolatos interjúból.

Felzárkózási esélyek 2015-ig

Nem a GDP az egyetlen mérőszám a gazdaság fejlődésének jellemzésére, s nem is csak ezt mérlegelte a Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács országjelentése, amikor reálisnak minősítette, hogy Magyarország 2015-ben elérheti az unió akkori gazdasági színvonalát – nyilatkozta lapunknak Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke, a jelentés egyik alkotója, aki kifejtette, milyen folyamatok vezethetnek idáig.

"Magyarország gazdasági szerkezete sokat változott az elmúlt tíz évben. A nemzetközi tőke és technológia jelenléte meghatározó lett. A szolgáltató ágazat gyorsan fejlődött, de a gyártóipar zömében egyoldalú. A feldolgozó- és összeszerelő ipar, azaz az alacsonyabb hozzáadott értéket termelő ágazat adja a GDP jelentős részét. Ma még a termelő kapacitások több mint fele nem versenyképes.

Ám a jelenlegi szerkezet értékes tartalékokkal rendelkezik. A magyar gazdaság szakembereinek jelentős része, mintegy a fele nem azzal foglalkozik, amit a legjobban tudna művelni. Sokan vannak, akik vagy nem versenyképes cégnél dolgoznak, vagy el is hagyták saját szakmájukat. Ha ezeknek az embereknek csak egy részét aktivizálják, már sokat lehet nyerni. A másik nagy tartalék a nagyobb hozzáadott értékű, úgynevezett tudásintenzív ágazatokban rejlik. Magyarország tudásvagyonát és tartalékait nem lehet meghatározni. De az biztos, hogy most is van jelentős fel nem használt, de leginkább nem megfelelő szinten alkalmazott tudás az országban. A tudástartalékok az elkövetkező évtized fejlődésének fontos mozgatói lehetnek."

"Csak egy példa az esélyekre: 2005-ben az amerikai termékek 45 százalékát az elektronikai ipar adja majd az előrejelzések szerint. Ehhez hatalmas mennyiségű szoftverre lesz szükség. Ma a szoftveripar központja India, de a tavaly szeptemberi terrortámadás után fokozott fontosságot kap az informatika biztonsága. Az új helyzetben, ebben az iparágban megnőhet Magyarország jelentősége, hiszen nálunk is kiváló szakemberek vannak, és NATO-tagországként nagyobb biztonságot is nyújthatunk. De azt látni kell – hangsúlyozza Fodor István –, hogy mindez magától még a legszerencsésebb körülmények között sem következhet be. Arra van szükség, hogy a következő kormányok olyan stratégiát dolgozzanak ki és hajtsanak végre következetesen, amely egyidejűleg három területre koncentrál: a kis- és közepes vállalatok fejlesztésére, a tudás intenzív gazdaságra épülő nemzetközi együttműködés támogatására és a gazdaság átfogó korszerűsítésére."

Ghanima Creative Commons License 2002.08.11 0 0 700
Tyuhaj! Így legyen!!
Előzmény: KK1 (699)
KK1 Creative Commons License 2002.08.09 0 0 699
Jo reggelt mindenkinek!

Ujabb friss hir a mai Nepszabiban.

Érvénytelen az OMIKK bezárása?

NSZ • 2002. augusztus 9. • Szerző: H. M.

Egyes jogi szakértői értelmezések szerint érvénytelennek és semmisnek kell tekinteni minden az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) elköltöztetésével és megszüntetésével kapcsolatos lépést a folyamat kezdetén történt – bíróság által megállapított – jogsértés miatt. Amennyiben ez az értelmezés helytállónak bizonyul, az megkönnyítheti a legnagyobb hazai szakkönyvtár önállóságának visszaszerzését.

Mint emlékezetes, egy évvel ezelőtt a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) munkaügyi pert indított az OMIKK-ot felügyelő oktatási tárca ellen, sérelmezve, hogy az érdekképviseletet a törvényes előírások ellenére nem vonták be az átszervezést megelőző érdekegyeztetésbe. A bíróság tavaly júliusi jogerős végzése szerint a tárca az átszervezés végrehajtásával megsértette a munka törvénykönyve előírásait, a szakszervezet kifogása nyomán ugyanis az érdekegyeztetés lefolytatásáig mindenképpen fel kellett volna függeszteni az intézkedés végrehajtását. Amint arra lapunk figyelmét egy könyvtári szakember felhívta, a bírósági döntésről a Complex Jogtárban a következő kommentár jelent meg: „Lényeges elem, hogy a kifogásolt intézkedésre a jogosult szervek döntéséig a kifogás halasztó hatállyal bír, a végrehajtását fel kell függeszteni. Az ennek ellenére foganatosított intézkedés az általános szabályok értelmében érvénytelennek tekintendő.”

Hasonló állásfoglalás olvasható A közalkalmazottak jogállasáról szóló törvény magyarázata című kiadványban is. E szerint „a törvény rendelkezései alapján a kifogásolt intézkedést az eljárás befejezéséig, illetve a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig nem szabad végrehajtani, a megkezdett végrehajtást pedig fel kell függeszteni. A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok durva megsértését jelenti, és a felelős személlyel szembeni elmarasztaló intézkedést vonhatja maga után a rendelkezés figyelmen kívül hagyása. Természetesen a felfüggesztő hatály ellenére végrehajtott intézkedés érvénytelen, és a munkáltatónak az ebből származó károkat meg kell térítenie.” A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a fentiek alapján nemcsak az OMIKK visszaköltöztetésének van jogalapja, de annak is, hogy az átszervezést keresztülerőltető, arra közel százmillió forintot elköltő korábbi minisztériumi vezetőket felelősségre vonják.


Proletkultellenes Creative Commons License 2002.08.04 0 0 698

Be akartam csatolni egy Katalist hozzászólást, de sajnos az IIF Listserv archívuma halott, így nem tehetek mást, mint ide bemásolom az egészet.

********** Forwarded Message Follows **************

Date sent: Sun, 4 Aug 2002 16:26:16 +0200
Send reply to: "Dr. Horvath Sandor Domonkos"
From: "Dr. Horvath Sandor Domonkos"
Subject: OMIKK - ervenytelen lenne a megszuntetes?
To: KATALIST@LISTSERV.IIF.HU

A tema erdekessege miatt elkuldom a Katalistre is a Konyvtarjog
lev.listara irt levelemet. (A dupla postazasert elnezest.)

Az OMIKK ugy jogi dokumentumait bongeszve arra bukkantam, hogy az I. foku
(masodfokon jogeros) vegzes a kovetkezo megallapitast tette: "Megallapitja
[marmint a birosag] , hogy az atszervezes vegrehajtasaval a kerelmezettek
megsertettek az Mt. 23. § (5) bekezdesenek eloirasait, mivel a
vegrehajtast nem fuggesztettek fel."

Az indokolasban a birosag erre a kovetkezot mondja meg: "A kerelmezok
[marmint a szakszervezet] hivatkoztak arra is, hogy az intezkedes
vegrehajtasat a jogutod szervezetek, ill. a II. rendu kerelmezett [az
OMIKK vezetoje] megkezdtek annak ellenere, hogy az intezkedes ellen az
erdekkepviseleti szervek kifogast nyujtottak be. A birosag megitelese
szerint e vonatkozasban a kerelem helytallo, ugyanis az, hogy a kollektiv
jogvitat a megfelelo kerelmezettel szemben kezdemenyezte-e a kerelmezo, a
birosag feladata megallapitani, EZERT MINDENKEPPEN FEL KELLETT VOLNA
FUGGESZTENI AZ INTEZKEDES VEGREHAJTASAT."

A Complex Jogtar Mt. kommentarja a kifogassal kapcsolatban a kovetkezot
irja:

"Lenyeges elem, hogy a kifogasolt intezkedesre, a jogosult szervek
donteseig a kifogas halaszto hatallyal bir, a vegrehajtasat fel kell
fuggeszteni. Az ennek ellenere foganatositott intezkedes az altalanos
szabalyok ertelmeben ERVENYTELENNEK tekintendo." (Villanyine dr. Barany
Aniko)

Dr. Csefan Jozsef: A kozalkalmazottak jogallasarol szolo torveny
magyarazata (Szeged: Szegedi Rendezvenyszervezo Kft., 2001.) az 50.
oldalon a kovetkezot irja:

"...a torveny rendelkezese alapjan a kifogasolt intezkedest az eljaras
befejezeseig, ill. a birosagi dontes jogerore emelkedeseig nem szabad
vegrehajtani, a megkezdett vegrehajtast pedig fel kell fuggeszteni. A
kozalkalmazotti jogviszonyra vonatkozo szabalyok durva megserteset
jelenti, es a felelos szemellyel szembeni elmarasztalo intezkedest
vonhatja maga utan a torveny e rendelkezesenek a figyelmen kivul hagyasa.
/.../ Termeszetesen a felfuggeszto hataly ellenere vegrehajtott intezkedes
ERVENYTELEN, es a munkaltatonak az ebbol szarmazo karokat meg kell
teritenie, abban az esetben is, ha utobb a kifogas nem bizonyult
alaposnak."

Tehat, amig az intezkedes jogellenessegenek kerdeset a Kulturalis tv.,
stb. alapjan bolygatjak, lehet, hogy ervenytelen intezkedes
"jogszerusegerol" folyik a vita? (A munkaltatoi intezkedest ugyanis a
jogeros dontesig vegrehajottak.)

Esetleg semmissegrol lehet szo, arra pedig barki hatarido nelkul
hivatkozhat, mi tobb: hivatalbol eszlelni kellene...?

A kerelmezettek [megszuntetok] velhetoen nem fellebbeztek a
felfuggesztessel kapcsolatos birosagi megallapitas ellen, igy az itelt
dolog. A tenyallas a birosagi vegzes alapjan tehat egyertelmuen
bizonyitott, csak a jogkovetkezmenyek kerdesesek...

Ha ezen a logikai vonalon megyunk vegig, akkol alaposan fel kellene kotni
a fehernemut a kovetkezmenyek vegiggondolasa erdekeben. De talan
erdemes...

(A nagybetus kiemelesek es zarojeles megjegyzesek - tolem.)

Horvath Sandor Domonkos

******************** Forwarded Message End ****************************

liberálmensevik Creative Commons License 2002.08.04 0 0 697
Kedves Ghanima,
ott egyelőre keresik a feladatokat.

Remélem sikerül ráébreszteni őket, hogy egy Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár elég szorosan az információ, a tudás (online és offline) tárgyköréhez tartozik.
lm
P.S.
ment egy email

Előzmény: Ghanima (696)
Ghanima Creative Commons License 2002.08.04 0 0 696
Elnézést, ha nem olvastam volna elég hosszasan visszafelé, és a kérdésem esetlen nem érvényes (bár választ akkor is elfogadok ;-))...)
Tehát: mit szól, ha szól egyáltalán, az egész dologhoz az Informatikai Minyisztérium?
üdv,
Ghanima
liberálmensevik Creative Commons License 2002.08.03 0 0 695
Köszi, megkaptam, írtam is.

Visszatérve a topic témájára: már nem is az a kérdés, vogy Múzeum utca, vagy nem Múzeunm utca.

Hanem inkább az, hogy jó dolog-e a műszaki fejlesztés hazai és külföldi tudáscsatornáit pusztán az egyetem(ek)en át vezetni, s nem kellene komolyabban venni a tudásalapú társadalom és gazdaság kicsit szélesebb körű igényeinek kiszolgálását.

Mert az jó dolog, ha az egyetemek képesek az 'élethosszig való tanulás' elvét segíteni,
de a műszaki tudás archívumainak kezelése nem biztos, hogy pusztán oktatási feladat.

Az egyetemi reformok még egy darabig eltartanak szerintem, mire sok-sok felkészült tanár képez majd sok-sok felkészült diákot- hatékonyan, életszerű feladatokra.
De 2004-ben EU tagok leszünk, s a bérszínvonal különbségre már sokáig nem lehet (úgy) alapozni a versenyképességet.

Előzmény: Probatbicol (694)
Probatbicol Creative Commons License 2002.08.03 0 0 694
Válasz ment.
Előzmény: liberálmensevik (693)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!