Keresés

Részletes keresés

Sati 601 Creative Commons License 2004.04.16 0 0 130
Sziasztok!
Egy kérdésem lenne.Nem függ össze az mp3-al,de jobb topicot nem találtam.
Szóval,azt hallottam,hogy aki másolt xp-vel akar netre bejelentkezni,azt a mikroszoftnál egyből érzékelik és tudják,hogy én illegálisan használom a szoftvert.
Magyarul lehetetlen másolt xp-vel netezni lebukás nélkül.
Mi ebből az igazság?
Ablakos indián Creative Commons License 2003.04.12 0 0 129
Röviden: a barátod ott faragott rá, hogy nem kapcsolt ki egy pipát a MediaPlayer-ben. Valahol a Tools/Options alatt van (nem tudom fejből reprodukálni, mert az én gépemen már 9-es van, és az másképp néz ki), ki kell kapcsolni, és akkor nem látja el licenc-információval a grabbelt tartalmat. Amikor kikapcsolod, akkor sír, hogy bizonyos tartalmak másolásakor emiatt problémád lehet, de én olyan tartalmat még nem láttam :)

Szóval valahol ez is RTFM.

Előzmény: -Z- (125)
-Z- Creative Commons License 2003.04.12 0 0 128
:))) A WinAmp-pal próbálta először lejátszani a WMA-it, de az is kardjába dőlt. Azt a SoundForge-ot nem próbálta, de mostmár nem is kell neki, ugyanis az egész cuccost konvertálta MP3-ba, telepített egy MMJB-t, és vidáman elvan MediaPlayer nélkül. Billy-bá, meg az ő nagyszerű cége pedig elvesztett egy vevőt. (Merthogy az ismerősöm nem vesz több windózt, abban biztos lehet)

... -=Z=- ...

Előzmény: tere (127)
tere Creative Commons License 2003.04.12 0 0 127
Tanulság: más zeneszerkesztővel, vagy lejátszóval nyomj .wma-t...
Én SoundForge-dzsal, vagy winamppal szoktam. ezek mindenhol működnek.
kezol Creative Commons License 2003.04.12 0 0 126
Hasonló WMA-s sztorit hallottam már az XP létezése elôtt is... Szerintem ez inkább magával a WMA formárummal függ össze mintsem az XP-vel... Engem inkább az érdekelne, hogy tapasztalt-e bárki, bármiféle különlegeset XP-n MP3-akkal kapcsolatban???
Előzmény: mr_ricsi (124)
-Z- Creative Commons License 2003.04.11 0 0 125
Hááát végignyálaztam ezt a topic-ot. Mi is a címe? „WindowsXP avagy reszkess kalóz MP3”.

Sok érdekes dolgot olvastam itt. Volt mocskos windóz, meg kedves linux (meg vice-versa). Volt hős SUN, meg 64 bites processzor. Megtudhattam, hogyha programot másolok, akkor pénztárcát is lopok. (Aki hazudik, az csal, aki csal, az lop, aki lop, az gyilkol…) Van viszont egy téma, ami kicsit alul van prezentálva a topic-ban, ez pedig a ZENE.

A WinXP valóban megizzasztja a zenehallgatókat, de ennek semmi köze az MP3-hoz, viszont az tény, hogy a dolog rendszer szinten (kernel szinten – a linuxosok kedvéért) van beleágyazva.

Álljon is itt kedvenc WinXP-s sztorim, egy barátommal esett meg…
…WinXP-je van, (legális) és az abban lévő MediaPlayerrel készített WMA fájlokat. Saját (legális) Audio CD-jeit grabbelgette be. Aztán mikor már elég sok WMA-ja volt, gondolta korongba vési a zenéit. Minden működött is szépen. Tudott zenéket hallgatni a WMA-s korongról is, nem is volt gond vele…egészen a legközelebbi full installig.
Mikor újratelepítette az XP-t, (ugyanazt, amit eddig is használt) gondolta megint hallgat egy kis zenét. Meglepve tapasztalta, hogy a WMA-s korongját nem hajlandó a MediaPlayer lejátszani. Valami licencekkel kapcsolatos dolgot emlegetett a hibaüzenetben. „Semmi baj” gondolta, vannak még lejátszó programok, telepített is jó párat, de mindegyik TRAP-re futott a WMA-kkal.
Jelenleg úgy áll a dolog, hogyha a saját legális (tudtommal saját lemezről saját magadnak készíthetsz másolatot, ugye) zenéit szeretné hallgatni, akkor engedélyt kell kérnie a microsoft.com oldalról (ez valami kis Plug-In szerű beépülő dolog). A dolog pikantériája, hogy nincsen neki NET. Ha lenne, nem is derült volna ki a dolog, ugyanis az egészet „sutyiban” intézi az oprendszer. De mivel neki nincs, ezért kicsit macerás ez a letöltés dolog.
Ez a „Plug-In” egyébként nem a MediaPlayer-hez tartozik (mert ugye ez lenne az egyértelmű - szerintem), hanem az operációs rendszerhez. Ugyanis telepítése után az összes lejátszón meg lehet hallgatni a WMA-kat. Tehát szerintem, úgy néz ki a dolog, hogy a WinXP oprendszer szinten kezeli a licenceket (küldözgeti a jelentéseket, lehív ezt-azt – ha van NET-ed, akkor mindez automatikusan történik, végül is mi közöd hozzá, nem?)

... -=Z=- ...

mr_ricsi Creative Commons License 2002.07.15 0 0 124
Ablakos indián
"csak a SUN írásos engedélyével javíthat ki a kódban. Ez a megállapodás gyakorlatilag halálra ítélte a Java-fejlesztést a Microsoftnál, pedig előtte az MS Java VM-je volt az egyik leggyorsabb VM, és a J++ volt az egyik elismerten legjobb fejlesztői környezet."

Csak éppen nem volt szabványos! Ugyanis az MS elkezdett egyénieskedni, és megkezdte a Java olyanra alakítását, hogy csak MS oprendszeren legyen futtatható.
A SUN viszont a Java-t univerzális, oprendszertől független programnyelvnek alkotta meg.
Ha az MS-t hagyják dolgozni, akkor eljött volna az az idő, hogy pl. az OTP honlapján ki van írva: banki művelet csak MS oprendszerekkel végezhető! (a .NET-tel szintén ezt akarják elérni)

"Az Explorer is csak akkor kezdett el érezhetően terjedni, amikor az IE4 végre jóval okosabb lett, mint az IE3"
Én ezt inkább azzal magyaráznám, hogy a 4-est már a W98-cal együtt adták. (A hármas csak a W95osr2.x-ekhez volt csomagolva, de ez a windows verzió nem volt nagy számban használva.)
És a 4-es Netscape jobb volt, mint a 4-es IE.(Használtam mindkettőt.)

"Ingyenesnek mind a kettő ingyenes volt"
Ez tévedés! A Netscape csak a 4.valamennyitől vált ingyenessé, a korábbi verzióit pénzért kellett megvenni.
De az IE sem ingyenes: amikor az XP-ért az 50 rugót kicsengeted, azzal fizettél az IE-ért is. (Hiszen az IE nélküli win még csak 20k HUF körül volt annó...)

Előzmény: Ablakos indián (123)
Ablakos indián Creative Commons License 2002.07.12 0 0 123
Mellőzném a tágabb filozófiai fejtegetést (a világ irányítása és a monopóliumok -- ami inkább a világ iranyítása és a multinacionális cégek címet kéne, hogy viseljen), és maradnék a szoftvernél.

Micu, amit írsz :

A Myst-es példa játékokra igaz is, ezzel nincs is semmi baj. A gond inkább az OS-ek környékén adódik, egy zárt kódú OS a netre kötve ugyanis gyakorlatilag 100%-os kiszolgáltatottságot jelent.

szerintem patent marhaság. A zárt kódú Myst-et (vagy akármilyen hálózatos játékot) a netre kötve pontosan annyira vagyok (vagy nem vagyok) biztonságban, mint egy zárt kódú oprendszernél. Pontosan ugyanannyit látok és értek a hálózati kommunikációjukból.

OS-dominancia: igen, megvan, amit az MS elég sokszor fel is használ, nemritkán hasznos technikai megoldások piacra préselésére is (egerek kvázi-szabványosítása, ACPI-támogatás, stb).

Pl. a java kiszorítása a .NET érdekében,

hmm... szerintem annak idején a SUN kezdte kiszorítani az MS-t a Javából. A .NET és a C# nyelv inkább csak válasz a SUN-féle Java perre, és arra az itt olvasható megállapodásra, amely szerint az MS egy bitet sem fejleszthet az akkori, JDK 1.1.4 szinten álló Java kódján, sőt, súlyos hibát, vagy biztonsági lyukat is csak a SUN írásos engedélyével javíthat ki a kódban. Ez a megállapodás gyakorlatilag halálra ítélte a Java-fejlesztést a Microsoftnál, pedig előtte az MS Java VM-je volt az egyik leggyorsabb VM, és a J++ volt az egyik elismerten legjobb fejlesztői környezet.

Miután a megállapodás kizárta az MS-t a Java-területről, kénytelen volt más technológiával megvalósítani az e téren összejött ötleteit.

Netscape vs Internet Explorer: látni kell, hogy az Internet Explorer egyszerűen jobb böngésző, mint a Navigator. Az Explorer is csak akkor kezdett el érezhetően terjedni, amikor az IE4 végre jóval okosabb lett, mint az IE3 (és a Netscapte Navigator 3). Ingyenesnek mind a kettő ingyenes volt, mindkettő mögött azonos cél mozgott: a cég böngészője húzza maga mögött az adott cég szerverét: MS-nél az IIS-t, Netscape-nél a Netscape mail- és webszerverét. A többi ismert.

Előzmény: micu (119)
Ablakos indián Creative Commons License 2002.07.12 0 0 122
Bujesz,

szerintem összekeversz néhány dolgot

1. Szabadpiaci mechanizmusok. Ez (lineáris közelítésben) tiszta, nincs mit vitázni róla

2. Monopolizált piacok. Ide tartozik pl. az általad említett MOL és gázár is, valamint a koncessziós piacok, hatósági áras termékek és szolgáltatások. Közös jellemzőjük, hogy valamilyen ok miatt NEM a szabadpiaci mechanizmusok határozzák meg az árukat. Ennek több oka lehet: állami monopólium, alapvető szolgáltatásnak ítélt, ezért törvényben, hatóságilag szabályozott ár, illetve az állam és valamilyen magáncég(ek) koncessziós megállapodásán alapuló árazás. Ilyenkor az állam pontosan azért szabályozza az árakat, mert ezek az árak NEM szabadpiaci mechanizmusok által alakulnak ki, azaz nem várható, hogy ezek a mechanizmusok (kereslet-kínálat, stb) majd kordában tartják őket.

Ennek maximum ahhoz van köze, hogy a jogalkotó szerint a szabadpiaci mechanizmusok nem minden esetben szolgálják a fogyasztó/lakosság/állampolgár javát. A cégek javáról szó sincs ebben az esetben.

Előzmény: bujesz (117)
bubus Creative Commons License 2002.07.12 0 0 121
Úgy gondolom itt nem a szerzői jogi kérdés a legfontosabb, hanem a privacyhoz való jog kérdése.

Azaz jogosult e valamely cég a gépedet bármilyen vélt valós indokkal megfigyelni, személyes adataidban kutakodni. Vagy akár egy vállalati információs rendszerből adatokat gyüjteni.

Azaz még magyarországon is léteznek adatvédelmi törvények, törvények tiltják a számitástechnikai rebdszerekbe történő illegális belépést.

Gondolom az a kérdés hogy az XP trójai szerü viselkedése mennyire törvényes.
Esetleg találkozott e már valaki olyan virusirtóval, amelyik irtja az XP-ben lévő illegális trójai funkciókat.

PinaBubus

micu Creative Commons License 2002.07.06 0 0 120
"Ezek a biztonsági célú frissítések esetleg akadályozni fogják Önt abban, hogy másoljon illetve lejátsszon biztonsági tartalmakat, és más programokat futtasson a gépén."

Én is linuxot használok. De ezzel együtt is pofátlan dolognak tartom hogy egy szoftvercég ilyet megengedhet magának. Mi a fene köze van az a Nagy Testvérnek ahhoz hogy T. user milyen nem M$-os cuccokat futtat a saját gépén és pláne hogy milyen tartalmakat néz meg ?

Előzmény: homeboy (118)
micu Creative Commons License 2002.07.06 0 0 119
A Myst-es példa játékokra igaz is, ezzel nincs is semmi baj. A gond inkább az OS-ek környékén adódik, egy zárt kódú OS a netre kötve ugyanis gyakorlatilag 100%-os kiszolgáltatottságot jelent. Ráadásul az OS dominanciával az M$ sok disznóságot meg tud tenni, Pl. a java kiszorítása a .NET érdekében, vagy régebben a Netscape kiszorítása a beintegrált Explorerrel. Az olyen automatikus "biztonsági" updatek mint ami most a Media Playerrel kapcsolatban megjelent nem túl biztató irányba mutatnak...
Amúgy a CD árakat én is pofátlannak tartom, múltkor volt egy mûsor a Kossuthon ahol pont errõl votl szó, és a kiadók ugyan hímeztek, hámoztak, nem nagyon akarták megmondani a tényleges költségüket, de abból ami elhangzott úgy tûnt hogy egy átlag magyar CD elõállítási költsége darabra levetítve kb 2000 Ft és ebben benne van a szerzõi/elõadói jogdíj (vagy 800 Ft) a stúdiómunkák, a marketing, stb. A másik pofátlan dolog szvsz az ezzel kapcsolatos siránkozás: ha megnézzük a játékokat azokban általában legalább annyi ha nem több meló van mint egy zenei CD-ben (némelyik zenei anyaga is jóval több mint a amit a legtöbb mai tuc-tuc együttes produkál és akkor még ott vannak az átvezetõ animációk, a grafika, a programozás, a tesztelés), és igaz ugyan hogy induláskor kb 2 CD árában adják, de egy-két év múlva általában már az 1500-2000 Ft körüli árban mozognak. Míg a zenék tíz év múlva is 5000 Ft/CD árban vannak. Közben pedig a játékokat kezdettõl fogva másolják, ennek ellenére a legtöbb kiadó azért igencsak nyereséges.
A harmadik dolog pedig ami ezzel kapcsolatban nagyon gáz hogy bizonyos dolgok egyszerûen elûnnek. Nem tudod megvenni õket de lemásolni sem szabad. Ez a kulturális "fekete lyuk" ami ellen szoftveresen az abadonware védekezik.
Végül pedig ami szerintem a legkárosabb hogy így a világ irányítása a monopóliumok kezébe kerül. Itt nekem leginkább az nem tetszik hogy ezek a cégek a pénzükbõl további befolyást vesznek a médiákban és a manipulálással még több pénzt keresnek. "Megmondjuk a véleményedet...", ez a szlogen sajnos egyre inkább igaz. Szvsz a legtöbb mai zenei stílus közel sem lenne annyira népszerû ha a kiadók nem ebben lennének érdekeltek és nem mosták volna bele módszeresen az emberek agyába.
Előzmény: Ablakos indián (115)
homeboy Creative Commons License 2002.07.05 0 0 118
Sziasztok!

Ha vki még nem ismerne!
XP-AntiSpy

DE INKABB HASZNALJATOK LINUXOT!!!

Udv.

bujesz Creative Commons License 2002.03.26 0 0 117
Elég régen nem írt már senki ide, de valahonnan idejutottam, és a topicot végigolvasva rengeteg minden eszembejutott. Az utolsó pár tucat hozzászóláshoz:

Az "információ áru" ára hogyan határozható meg?
A piaci mechanizmusok által ez szépen leírható és mondanom sem kell: nem erkölcsi kérdés. Tehát szerintem a m$ annyit kér ezen elv szerint a termékeiért, amennyiért azokat el tudja adni és ebbe senkinek semmi beleszólása nincsen.

De: ha már egyszer kapitalizmus van -melynek szabad és önműködtető mechanizmusa ugye prímán irányítja a piaci folyamatokat-, akkor miért léteznek mindenhol (pl amerika) különböző törvények, melyek leszabályozzák ezt az igen remek rendszert? Vagy, hogy közelebbi példát hozzak: a MOL miért nem adhatja annyiért a gázt, amennyiért akarja (sokat is megadnánk a gázért)?

Azért vannak ezek a megszorítások, mert nem az ún. vadkapitalizmus szolgálja a társadalom javát -és hosszútávon a vállalatokét- , hanem egy olyan versenyszféra, melyben erkölcsi gátak híján külső (állami) szabályozók vannak beépítve.

Visszatérve a MOL-os példához: a gáz nem azért kerül annyiba, amennyibe, mert nem lehetne drágábban értékesíteni.

Kicsit jobban visszatekintve: a zenei CD-k ára. Mélyen egyetértek azzal, hogy a boltokban aránytalanul drágák a lemezek és egyetértek azzal is, hogy a terjesztési struktúra erre csak érthető és nem elfogadható magyarázat. Persze felvetődik itt egy-két újabb kérdés is: véleményem szerint a zene árujellege megváltozott. Értem ezalatt, hogy egy mai sikerbanda lemezét megvéve nem feltétlenül csak a zenei élvezetet(?) vásárolja meg a vevő, hanem a hozzátartozó csomagolást is, és főleg azt (image, életérzés, trend). Ezen érdemes elgondolkodni szerintem, ha az ár összetevőit vizsgáljuk.

netizen Creative Commons License 2001.09.27 0 0 116
Ehhez képest én láttam amikor a fent említett CD-ről valaki éppen szedte le a tracket wma-ba WinXP-alatt mediaplayer8-cal ;>
Előzmény: Stocker (108)
Ablakos indián Creative Commons License 2001.09.26 0 0 115
". A világ az utóbbi (néhány?) száz évben eljutott oda, hogy elismeri a szellemi tulajdon fogalmát, és jogi eszközökkel is védi (szabadalom, illetve szerzői jog (copyright))."

Az a baj, hogy nem a szerzőt, hanem a szerzői jog kezelőjét védi.

Nem a mai magyar szerzői jogvédelem gyakorlatát (ARTISJUS) kívántam boncolgatni -- az egy másik topic --, csupán a szellemi tulajdonjogok elismertségét akartam érzékeltetni. A végrehajtási gyakorlat tökéletlensége nem teszi semmissé ezeket. Ráadásul vannak a szerzőnek elidegeníthetelen jogai, amelyeket önmaga bármikor gyakorolhat.

Az üzleti felhasználás fizetőssé tétele ellen semmi kifogásom. PONT nem erről beszéltem.
Vagy ferdítesz, vagy félreértesz.

Sem egyik, sem másik. Amit írtam, egy példa; a példa szereplője ezt a licencelési/pénzbeszedési megoldást választotta. Választhatta volna a shareware megoldást, hardverkulcsos védelmet, GPL-t, bármit -- ugyanis szerintem a szellemi alkotás (jelen esetben szoftver) szerzőjének szabadságában áll meghatároznia, hogy termékét hogyan adja tovább a végfelhasználók számára. Az, hogy egy adott megoldás gazdaságilag életképes-e az adott környezetben az a szerzői jogi problémától független kérdés; ha rossz konstrukciót választ, akkor éhen hal / nem kap elismerést / stb. Egyéni szociális probléma.

Érzek viszont egy ellentmondást egy régebbi érvelésedben:

Ami viszont feloldanó ellentét:
Minnél több ember ismeri, annál értékesebb egy szoftver.
Minnél több példány van belőle annál kevesebbet ér egy darab belőle.

Szerintem kevered a szoftver értékét az összes előállítási költségnek egy eladott/publikált példányra vetített költségével.

Példa: Tegyük fel (a példa kedvéért), hogy az emberek szeretnek Myst-et játszani. Azok az emberek, akik szeretik játszani, hajlandóak tíz bakfittyet fizetni érte, másokat meg egyáltalán nem érdekel. Ilyenkor az egyes ember számára a Myst értéke tíz bakfitty, mert ő hajlandó ennyit adni érte. A gyártó számára a Myst értéke száz bakfitty, ha a Myst piaca tíz ember; de ha ez a piac tízezer ember, akkor a Myst értéke számára százezer bakfitty.

A Myst írójának valószínűleg nem az a célja, hogy pontosan száz bakfittyet vegyen be érte a piacról, akárhányan is veszik meg a játékot.

Viszont megírni összesen ezer bakfittybe került -- és ez független attól, hányan veszik meg, így persze a fajlagos előállítási költsége csökken a növekvő példányszámmal. Ilyen a szoftver, ill. minden olyan termék, amelynél az előállítás egyszeri költsége sokkal magasabb a példányonkénti járulékos költségnél. Példaként hozhatnám a repülőgép-fejlesztést is, bár ott nem ilyen tiszta a szétválás.

Éppen ezért kellene információs termékként és nem anyagiként kezelni. Mert információszerűen viselkedik

Szerintem akként kezeljük. A háromezredik Playboy-példány is ötszáz forint, nem csak az első, pedig nem papírt és némi nyomdafestéket veszel. Információs termék, ami nem költség-alapon kerül ötszáz pénzbe, hanem azért, mert az érdeklődők zöme ennyit még hajlandó adni érte.

Előzmény: névtelen (110)
RogerWilco Creative Commons License 2001.09.26 0 0 114
Kedves Alice,

tiszteletre méltó hozzáállás. De nem egyszerübb, ha elküldöd a CD árát a szerzönek? A szerzö (énekes, együttes, stb) kb 10-15x kapja, mintha a CD-t megvetted volna.
:-)

Előzmény: Törölt nick (113)
Törölt nick Creative Commons License 2001.09.26 0 0 113
Hello.
Nem akarom lenullázni ezt a nagyon más iránya terelődött, régen keletkezett fórumot, de: Windows XP-m van, faszán megy, nem fagy, szép, és minden más programot enged feltenni, és használni. Bármilyen - pl. saját - mp3-t lejátszik a media playere és persze a winamp is rajta. Erről ennyit.

A zenéről: sokan nem tudják megvenni a drága cd-let, pedig hude szeretik.. Ez OK. De gondolj bele, a drága autót vagy a drága könyvet sem. Mégsem lopod el! Miért nem? Pedig ennyire az is jogos lenne.. Itt a lopásról van szó, nem pedig arról, hogy kinek és miért megy a lóvé. A pénz persze főleg a nagy kiadók zsebébe megy. Nem tudom, tudjátok-e, de nyugaton is kb 1, max 2 dollár/cd jut egy előadónak, aki ha zenekar, osszd 5-tel. Itthon meg? Eladnak 10 ezer példányt, hurrá, abból max 1-2 hónapig élnek meg, (a többség). Persze, egy fecske nem csinál nyarat, de még ilyen pénzeknél se mindegy, egy alkotó a felét vagy a dupláját kapja. És persze ne irigyeld a sztárokat. Sokuk csak magatehetetlen báb, és élete további 40 évére kell gyűjtenie, amikor majd elküldik a francba.

Én a magam részéről az mp3-akat kóstolónak tartom, néhány hétig is eltart, hogy egy új zenéről eldöntsem, mennyire tetszik. De ha nagyon, akkor becsülöm (szeretem) azt, aki létrehozta, és kivánom, hogy továbbra is tudja ezt csinálni, és ezért megveszem a lemezét. Még akkor is, ha már az egész életműve megvan mp3-ban.. Ez egyfajta tisztelet, ami intelligens emberektől elvárható. Mégha áldozatokkal jár is.

micu Creative Commons License 2001.09.25 0 0 112
Ez így is műxik. Nézd meg mennyibe kerülnek a kis példányszámban eladott szoftverek.
Előzmény: névtelen (111)
névtelen Creative Commons License 2001.09.25 0 0 111
a szellemi termék költségét a hagyományos termék esetén is megfizeted. Ez a trükk. Ott is van fejlesztési költség.

"Vagy a Te okoskodásod szerint mondjuk minél népszerübb egy együttes (többen veszik a lemezét) annál olcsóbban kéne adnia a CD-t?

Hosszú távon igen. Most kevesekhez jut el drágán, így többekhez olcsón. A teljes nyereség így vagy ugyanannyi, vagy akár több lehet.
Pontosabban: (csak elmélet):
/légbőlkapott példa/
a megjelenés napján, dedikálva 50e Ft.
Másnap 20e
utána 2 hétig 10e
még egy hónapig 5
még kettőig 3
utána 2

a mai 7e helyett.
Úgy, hogy az összbevétel ugyanannyi legyen.
de ez csak hangos gondokodás.

Előzmény: delphijos (101)
névtelen Creative Commons License 2001.09.25 0 0 110
". A világ az utóbbi (néhány?) száz évben eljutott oda, hogy elismeri a szellemi tulajdon fogalmát, és jogi eszközökkel is védi (szabadalom, illetve szerzői jog (copyright))."

Az a baj, hogy nem a szerzőt, hanem a szerzői jog kezelőjét védi.

"-- és azt látod, hogy egyetlen példányt tudtál eladni belőle, mert mindenki más azt az egy példányt másolta, és a projekt végén összesen mintegy tizenötezer forint bevételed keletkezett. "

Az üzleti felhasználás fizetőssé tétele ellen semmi kifogásom. PONT nem erről beszéltem.
Vagy ferdítesz, vagy félreértesz.

Kiössz a 15e Ft-os szuper progiddal.

Megveszik valahányan, s szépen, lassan, mert a program jó, nőnek az eladások.

AVAGY: megveszik páran, s azok másolják kipróbálják, minden példányt 5 példányban lemásolnak. Az elején talán így kevesebb fogy, de egyre ismertebb a program, majd, ha tényleg jó és sokan megismerik, elkezdik venni, ha a munkájukhoz jó. Bátran veszi, hisz ismeri.

"Szoftver esetén az árazás persze bonyolult dolog, több okból is. "

Éppen ezért kellene információs termékként és nem anyagiként kezelni. Mert információszerűen viselkedik.

Előzmény: Ablakos indián (100)
RogerWilco Creative Commons License 2001.09.25 0 0 109
Ha ez igaz: "a CD-t nem ismeri fel a PC", akkor ismét érdekes jogi kérdések merülnek föl. Pl: a csomagoláson feltüntetik-e, hogy korlátozottan müködökepes (gyári hibás :-))a termék? Ha nem, akkor irány a Fogyasztóvédelem!!

Ui - magánvélemény: majd pont a Májkó CD-jét fogom másolni...

Előzmény: Stocker (108)
Stocker Creative Commons License 2001.09.25 0 0 108
A röhej!
Májkel Dzsekkszon új kislemeze másolásvédett!!
Nos, :)))). A hírek szerint a CD-t nem ismeri fel a PC, ergo "nem lehet lemásolni", ill. MP3-ba tömöríteni. A CD a Sony "másolásvdelmi" technológiájával készül.
Halkan megjegyzem, a manapság kapható asztali CD lejátszók 90%-ában van optikai (digitális) kimenet.

A Sony-éban is.
:(

grep Creative Commons License 2001.09.11 0 0 107
Akkor az en nevem 'senki nem'... :)))))
Előzmény: Crassus (106)
Crassus Creative Commons License 2001.09.10 0 0 106
azt azert belathatod, hogy jotekonysagbol senki nem fog neked orakat a gep elott gubbasztani, es 7 cdt lemasolni.
Előzmény: marenics (102)
Crassus Creative Commons License 2001.09.10 0 0 105
ha elmesz a hivatalos microsoft kepviselethez, ok keresre beszerzik. csak onnan tudom, hogy a kozelmultban 3.1re volt szuksegunk, es a ceg ragaszkodott egy hivatalos verziohoz (liszenszhez). sot tovabbmegyek, volt olyan pelda, hogy egy 10 evvel ezelotti jatek gyartoja be akarta perelni azt a tagot, aki feltette a jatekot egy abandonwarez oldalra. =(
a verzio elevul, de a szerzoi jog nem.
Előzmény: HalfDemon (104)
HalfDemon Creative Commons License 2001.09.10 0 0 104
Crassus: hol?
Előzmény: Crassus (99)
delphijos Creative Commons License 2001.09.09 0 0 103
Ez rendben is van. Ha free akkor lehet ingyen használni. Én az ellen érveltem hogy ha valami NEM free akkor azért mert valaki szerint "jogtalanul drága" az nem ok arra hogy ellopja. Pont az amit írtál bizonyitja hogy van elég free szoftver. Ha valaki szerint drágák a fizetösek akkor használja azokat.
Előzmény: marenics (102)
marenics Creative Commons License 2001.09.09 0 0 102
ezt kapjátok ki (forrás:MTI)

"A 29 éves Christopher Montgomery három éven át dolgozott a programon. Eközben tönkrement a házassága, elveszítette az állását, és felélte anyagi tartalékait. Most azonban kész a mű, amelynek révén azt reméli, hogy legalább olyan népszerű lesz, mint Linux néven ismertté vált - mindenki számára ingyen hozzáférhető és átalakítható (nyílt forráskodú) - számítógép-kezelő program, amelynek ötletgazdája, egy Linus Torvalds nevű szakember a Microsoft világszerte csaknem egyeduralkodóvá vált, szigorúan őrzött forráskódú Windows termékeinek egyeduralma ellen fejlesztett ki.

Az eddig tömegesen használt MP3-ról is sokan azt feltételezik, hogy az ingyenes technológia, és az ennek jegyében készült programok megszerzéséért általában nem kell fizetni. Ez merő tévedés. Kevesen tudják, hogy az ilyen programok előállítói jutalékot fizetnek az MP3-as szisztéma kidolgozóinak, a németországi Fraunhofer Intézetnek és a Thomson Multimedia cégnek. Így azok a zenészek, akik az interneten továbbítható, MP3-as formátumban terjesztik zeneműveiket, szigorúan jutalék fizetésére kötelezettek.

Az új zenei program "atyja", Montgomery ezzel szemben a számítógépes tartalmak szabad hozzáférésének lelkes híve, és teljesen ingyenesnek szánja Ogg Vorbis nevű programját. Azt állítja saját szoftveréről, hogy az nagyobb hanghűséget produkál, letöltése pedig 38 százalékkal kisebb számítógépes kapacitást igényel, mint az MP3-as technológia.

Az elmúlt hónapban legalább százezren töltötték le az Ogg Vorbis tesztváltozatát, s Montgomery reméli, hogy a nagy számítógépes cégek előbb-utóbb fel fogják ismerni, ideje túllépni az eddig használt - fizetésköteles - MP3-son. +++"

ő vajon miért nem kér pénzt érte?????
más topikokban hiredtik, magyar suse7.2 4cd:3000 7cd:5000 ft.
nem azért illegális mert másolja, hanem mert pénzt kér (az anyagáron túl) a másolásért!!!!!!!
nekem megvan, vagy 4000 csomagot tartalmaz, minden feladatra, cd-irástol cd-grabbelésen át serverekig és mind free

delphijos Creative Commons License 2001.09.08 0 0 101
"Épp az említett trükk miatt: megfizettetik a nemlétező gyártásköltséget"

Olvasom hogy több fórumon is írtad ezt de nincs igazad. Az Ablakos Indián álltal írt "szellemi terméket" kell megfizetni. Ha megveszel egy zenei CD-t vagy DVD-t, estleg elmész egy moziba, annak az ára is jóval több mint a puszta elöállítási költség. Azt fizeted meg, hogy valaki kitalálta megalkotta,és esetleg több évet! áldozott rá az életéböl. Vagy a Te okoskodásod szerint mondjuk minél népszerübb egy együttes (többen veszik a lemezét) annál olcsóbban kéne adnia a CD-t?

"a szoftver hálistennek olyan dolog, hogyha lemásolod, azzal nem keletkezik belőle fizikai kára senkinek"

Hát nem sérül meg senki az igaz... :) de anyagi kára igenis származik belöle.

Előzmény: névtelen (97)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!