Keresés

hány napja nem tudjuk kicsoda is valójában Hatzigiannisz Hrisztosz?

1. Hrisztosz - csak a jéghegy csúcsa...
2. Tellér betiltott könyve is csak felszínt karcolgatta: Gyurcsány, Szilvássy, Tunyogi, Benedek, Medgyessy nem szerepel benne, de Szekeres (jelenleg MEH államtitkár), Baja (jelenleg MEH államtitkár), Dunai, Hujber, Máté, Karl (Economy 2000, MP exklúziv klubja, titkára), stb igen...

Hatalomgyakorlás az MSZP-SZDSZ koalíció idején (1.)Előzmények: az apparátusi politika születése
http://www.netlap.hu/vendeg/teller/

A '80-as évek végén összeomló magyar szocializmus kívülről a krónikus teljesítményhiány miatti csendes kimúlás képét mutatta. A színfalak mögött azonban az eladósodás problémájához kapcsolódva a felső pártapparátus és a pénzügyi apparátus visszafogott, ám drámai küzdelme zajlott. Ennek a küzdelemnek az eredményei jelentős mértékben meghatározzák napjaink politikáját is, ezért
nem felesleges az ismert tényeket röviden még egyszer felidézni.
Az adósságcsapda
A '60-as és a '70-es években a magyar gazdaság igen kedvező külpiaci körülmények között realizálta teljesítményét. A viszonylag olcsón beszerzett szovjet nyersanyagot és energiát a nyugati piacokon közvetlenül vagy félkész termékek formájában jó áron lehetett értékesíteni. A magas műszaki színvonalú, de viszonylag olcsó nyugati feldolgozóipari termékeket pedig magyar áruba építve viszonylag jó áron lehetett eladni a keleti, főképp a szovjet piacon. Ez volt a kádári aranykor. Az első és a második olajárrobbanás után (1973-74 és 1979-81) azonban a szovjet nyersanyag és energia a nyugati feldolgozóipar termékeivel együtt megdrágult, a magyar gazdaság pedig nem volt képes gyors teljesítménynöveléssel kompenzálni a cserearány romlást külkereskedelmi mérlegromlás gyorsuló folyamatát a felső pártvezetés kezdettől fogva észlelte, és elhárítására jó harminc éven át sok mindennel próbálkozott: a magasabb feldolgozottságú, termékek termelésének és exportjának növelésével, ehhez a nagyberuházások, rekonstrukciók és fejlesztések irányának alkalmas megválasztásával, a Szovjetunióból importált nyersanyag és energia mennyiségének növelésével, általános importvisszafogással és exportösztönzéssel, az élőmunkának a nagyobb eszközhatékonyságú nagyvállalatok javára való átcsoportosításával, vállalat-összevonásokkal, a KGST-n belüli munkamegosztás kiépítésével, a tervgazdasági rendszerbe mind több piacgazdasági elem beépítésével (új mechanizmus), a '80-as évek elejétől az életszínvonal lassú rontásával és ki tudja, még mivel. Minden hiába, a kísérletek kívül a szocialista világrendszer más szereplőinek érdekeibe, belül a gazdaságműködtetés kialakult előnyrendszerét védelmező konzervatív erőcsoportok - elsősorban a nagyvállalati vezetők - ellenállásába ütköztek. Közben a nemzeti teljesítmény és a felhasználás közötti rés folyamatosan és erőteljesen növekedett. A hiányt újra meg újra külföldi hitelekkel pótolták. Megkezdődött a külső eladósodás. Az első fázisban a külső tőke masszív bevonása - a pénzügyi apparátus prominens személyiségeinek javaslatára és támogatásával (Fekete János, Tardos Márton
stb.) - a technikai újrafelszerelkezés és az exportképesség növelésének reményében történt. Ez a remény azonban - megint csak a szocializmus érdekviszonyaiból eredő okokból kifolyólag - nem teljesült. A második olajárrobbanás után a rohamosan növekvő adósságnak időnként már a kamatait is csak újabb hitelek felvételével tudtuk kifizetni. Az úgynevezett adósságcsapda akkor vált véglegessé, amikor a hitelek is megdrágultak. Ekkor az eladósodott országok a fejlett országok némileg recesszióban lévő piacán az egyedül rendelkezésükre állóeszközzel: exportjuk volumennövelésével próbálták meg az adósságfizetéshez szükséges jövedelmeket megszerezni. De minél többet szállítottak, egymással is versengve, cserearányuk csak annál erősebben romlott tovább, s helyzetük - köztük a miénk - csak annál reménytelenebbé vált. A nyugati piacok viszonylag hamar meg is teltek. A
magyar gazdaság - másokkal együtt - igazi uzsorakörbe került: a "célszerűen" magas szinten megállapított nemzetközi kamatok a tőketörlesztésre szolgáló pénzt (teljesítményt) is elvitték, külső jogcímesek kezére adták. A folyamatos tőkekiáramlás pedig elvitte a tőkekiáramlást esetleg kiküszöbölő gazdasági fejlődéshez, technikai megújuláshoz szükséges jövedelmet. Az adósság és az
adósságszolgálat ezzel mintegy "örökkévalóvá" vált. Ebben a helyzetben sem a politikai vezetők, sem a pénzügyi apparátus terápiás javaslatai nem hoztak megoldást. A politikai vezetők javaslata: a növekedés erőltetése a gazdaság magas importigénye miatt tovább rontotta az egyensúlyt és vele az egész pénzügyi-gazdasági helyzetet. A pénzügyi apparátus javaslata: a növekedés visszafogása javította az egyensúlyt, de reménytelenné tette a gazdaság szerkezeti átalakítását, rontotta az életszínvonalat s vele a folytonos gazdasági növekedés kényszerében élő szocialista uralkodó osztály politikai helyzetét. A két fél, a két szempont birkózása során a két terápia egymás káros hatásait erősítve két-háromévenként váltogatta egymást. Az egész folyamat legfontosabb - bár egyelőre rejtett - politikai következményeképpen a pénzügyi apparátus restrikciós és reformfolytató javaslatai mindinkább önálló, a hagyományos szocialista gazdaságfejlesztési receptekkel szembenálló, azzal rivalizáló, alternatív eszmekör, ideológia jellegét öltötték magukra, miközben az apparátus irodái, szellemi műhelyei együttesen mindinkább egyfajta alternatív politikai centrumként kezdtek funkcionálni.

Önnek nem hiányzik a válasz?
(A 168órának nem. Az Indexnek sem.)

Önnek nem hiányzik a válasz?
(A 168órának nem. Az Indexnek sem.)

a balsajtó vádaskodik a kihelyezett vörsi kormányülés miatt (1200 szenmély 80 Ft/fő étkezési számla + sátor, szinpad, ect. miatt

és egész véletlen tudjuk meg h 300 személy 2.4 Mftos luxusétterermől hozatott diszebédet kap,
10 Újságiró szállitása, étkeztetése további 1 MFt
és nem tudjuk h a 800 rendőrből álló biztosítás további ? MFtba került...

Beütöttem a gugliba, hogy "kaya ibrahim". Kaptam 487 találatot.
Beütöttem a gugliba, hogy "Hatzigiannisz Hrisztosz". Kaptam 8 találatot, közte ezt a gyöngyszemet a hócipőből :

ÖT TÖRÖK - ÖT GÖRÖG

Állítólag egy görög lejárt útlevelével adtak el valakinek 5 forintért egy 10 milliós köztartozást felhalmozó volt MSZP közeli céget. A rendőrség még visszasírja Josip Totot és Kaya Ibrahimot.
- Hogy hívják?
- Hatzigiannisz Hrisztosz.
- Ilyen névvel jöjjön reggel!
http://www.hocipo.hu/archiv/archiv/010221/04-05.html

Elgondolkodtató ez a megkülönböztetés a törökök javára.

Önnek nem hiányzik a válasz?
(A 168 VIPórának egyébként nem. A drága-jó indexnek sem.)

+ érdekelne, hogy mikor kapják el Váczi Péter főfantomizőrt...

Fantomcégek az MSZP körül
Magánosított szocialista pártvállalkozásokHuth–VillányiMunkatársainktólFelküldve: 2001. január 29.

A cégbírósági adatok szerint az MSZP 1994 környékén dömpingszerűen értékesítette vállalkozásait. A pártcégek az ügyletek során szinte kivétel nélkül korábbi vezetőik tulajdonába kerültek, tehát nagyon is MSZP közeliek maradtak. E cégek egyike a később görög kézen fantomizált Kime-Net Kft., amiről az MSZP írásaink nyomán azt állította: nincs köze az utóéletéhez, mert a kft. a kétes tranzakció pillanatában már ???magánszemélyek” birtokában volt.

Az 1994-es országgyűlési választások környékén az MSZP szinte egy csapásra megszabadult vállalkozásainak többségétől. Azokat a cégeket, amelyeket nem számoltak fel, többnyire a korábbi ügyvezetőknek vagy családtagjaiknak értékesítették, miközben a vállalkozások megtartották korábbi tevékenységüket. Nem egy esetben jelentős pártvagyon maradt az eladott cégekben, amelyet a régi-új vezetők a későbbi tőkecsökkentések során kivontak, és a közvélemény előtt egyelőre ismeretlen célokra fordítottak. A cégekhez minden esetben meglehetősen kedvező áron juthattak hozzá a párt közeli vásárlók. Az értékesítések után a vállalkozások értelemszerűen kikerültek a közszférából, pénzügyi tevékenységük a tranzakciókat követően már nem tartozhatott a nyilvánosság felügyelete alá.

A fővárosi, Kárpát utcai pártgarázst például a KMV Fenntartó és Szolgáltató Kft.-be vitte be az MSZP, amellyel egy időben 435 millió forintra értékelték a társaság törzstőkéjét. Az összegből apportként 361 milliót tett ki a garázs- és szolgáltató központ. Az ingatlant először bérbe adták a Mercedes–Benz Autó Magyarország Kft.-nek, majd értékesítették, jelentős kampánypénzeket szabadítva fel a pártnak. 1994 szeptemberéig Baja Ferenc, az MSZP akkori alelnöke és Csintalan Sándor, a párt ügyvivője a KMV Kft. felügyelőbizottsági tagja volt. Ekkor a prominens MSZP-s vezetők elhagyták a vállalkozást, amelyet ezután a korábbi ügyvezető, Réz Gáborné helyett férje, Réz Gábor vitt tovább. 1996-ban újabb tízmillió forintot vontak ki a cégből.

A párt tulajdonában lévő Vállalkozásszervező Kft. 1993 augusztusában a korábbi ügyvezető, a Caola nem túl sikeres privatizációja során elhíresült Nagy Imre

és felesége tulajdonába került. Ugyancsak korábbi ügyvezetője juthatott hozzá az egykori külügyi szállót üzemeltető és más pártingatlanokat kezelő Centrál Hotel Vendéglátóipari Kft.-hez is. A nyereséges céget 1993 márciusában Farkas Mihály egy társával mindössze 1,6 millió forintért vehette meg, de a csekély összeg kifizetésére kétéves türelmi időt kaptak.

Ebbe a folyamatba illeszkedik a névleg görög tulajdonosokhoz került, de valójában fantomizálódott Kime-Net Kft. Mint ismeretes, a Kime-Net számítástechnikai szolgáltatásokat végzett az MSZP-nek, és a párt tulajdonában állt, annak Köztársaság téri székházában működött. 1993-ban korábbi ügyvezetője, a számos MSZP közeli vállalkozásban felbukkanó Váczi Péter a törzstőke feléért vásárolhatta meg két társával. A rendkívül alacsony, ötszázezer forintos vételár kifizetésére kétéves részletfizetési lehetőséget is kaptak, de még a végső fizetési határidő lejárta előtt egy forintért továbbadták a nem létező athéni címen nyilvántartott Hatzigiannisz Hrisztosznak. A tranzakcióval egyidejűleg a cég székhelyét egy fővárosi általános iskolába jegyezték be, ahol azonban sohasem működött. A kft. korábbi pénzmozgásait igazoló teljes dokumentációt persze ???magával vitte” az új görög tulajdonos, aki a vásárlást követően nem teljesítette kötelezettségeit, adóbevallást nem adott be.

Bonyolítja a kft. történetét, hogy a cégiratok szerint Hatzgiannisz Hrisztosz a vállalkozás 51 százalékát megpróbálta továbbadni a ciprusi Carmo (Overseas) Limited nevű off-shore cégnek. A gazdasági társaság 49 százalékát pedig 1996-ban meglehetősen homályos körülmények között egy Budapesten vendéglátósként tevékenykedő, magyarországi születésű férfi, Kamaridisz Kosztasz vette volna meg, de a cégbíróság az adásvételi ügyleteket nem engedélyezte. Kamaridisz Kosztasz úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy egy ???halott céggel próbálták balekká tenni”. Tavaly a mulasztások és a vállalkozás több tízmillió forintos köztartozása miatt elrendelték a cég felszámolását. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága pedig decemberi tényfeltáró írásunk megjelenése után nyomozást indított az ügyben.

Váczi Péter volt az ügyvezetője az egykor szintén számítástechnikai tevékenységet végző Cooporg Kft.-nek is, amelynek egy ideig ugyancsak az MSZP Köztársaság téri székházában volt a székhelye. A cég 1995-ben a Kime-Nethez hasonlóan részben görög érdekeltségbe jutott. Ezt a vállalkozást Váczi Péter a pillanatnyilag elérhetetlen, a cégiratok szerint thesszaloniki illetőségű Toutjiarisz Panagiotisznak és a székesfehérvári Molnár Zsoltnak adta el névértéken. A cégadatok alapján Molnár később továbbadta tulajdonrészét Horváth Andrásnak.

Molnár Zsolt első megkeresésünkkor határozottan cáfolta a cégvásárlást és -eladást, kiemelve, hogy visszaéltek nevével. Később Horváth felkereste, majd felhívta lapunkat, és átadta Molnárnak a telefont. Ekkor Molnár Zsolt már azt mondta: ???lehet, hogy vett céget”. Horváth – bár ő az új ügyvezető – az ???eltűnt görög üzlettársát” okolta a köztartozásért és háromévi adóbevallás beadásának elmulasztásáért. Hangoztatta, hogy Vácziék átverték Molnárt a cégeladáskor, egyben ígéretett tett az öt éve nem működő cég végelszámolására és tartozásainak rendezésére. Horváth András szerint Toutjiarisz Panagiotisz a kft. teljes cégdokumentációját magával vitte. Így nem derülhet ki az sem, hogy a Cooporg Váczi Péter irányítása alatt pénzügyi kapcsolatban állt-e az MSZP-vel, vagy a párthoz közel álló vállalkozásokkal. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága a Cooporg esetében is nyomozást indított, egyelőre ismeretlen tettes ellen járnak el.

A cégbírósági adatokból kiderül, hogy a Kime-Net Kft., illetve a Cooporg Kft. adásvételi ügyleteinek lebonyolításában is részt vállalt Havasi Zsolt ügyvéd, aki megkeresésünkre közölte: minden esetben olyan dokumentumokat jegyzett ellen, amelyek aláírói megjelentek előtte. Megjegyezte: ne lepődjünk meg, ha kiderül, hogy jogi képviselőként korábban az MSZP mint párt ügyében is eljárt. Átjátszották a zálogként felajánlott szállodát. Luxushotel lesz belőle

http://www.interhir.hu/AHIR/BELFOLD/PARTUGY/MSZP/RAZOSUGY.HTM

Tehát MSZP fantomcégek (link: 369-es hozzászólás)

idkfa for Doom by SpydercoPolice[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]

idkfa for Doom by SpydercoPolice[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]

Tessék olvasgatni egy kicsit Hrisztosz, Panagiotisz, és Daruda Vasylról is... Meg a sok fantomizálódott MSZP-s cégről is.

A Magyar Nemzet Online-on található egy szép gyűjtemény, "Fantomcégek az MSZP körül" címmel.

idkfa for Doom by SpydercoPolice[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]

Amíg hallgattok, mint a csuka, küldök nektek egy Brosrohasztó jeeeeet!

.

Mert ha igen, csak szólj, majd elkezdek röhögni.

.

És ne felejts el senki, hogy ez csak váltópénz lehetett az MSZP pénztárában: a nagyok szakitások a spontán privatizáció (Németh Miklós), a Tocsik ügy, az olajimport, az orosz államadósság becsatornázása, a Posta Bankos VIP hitelek, a TB önkormányzat, és a többi -- amikről tudunk...

.

Szóval:
- 21 napja nem tudjuk, kicsoda is valójában Hatzigiannisz Hrisztosz
- 2 napja nem tudjuk, kicsoda is valójában Toutjiarisz Panagiotisz

Önnek nem hiányzik a válasz?
(A 168 VIPórának egyébként nem. A drága-jó indexnek sem.)

+ érdekelne, hogy mikor kapják el Váczi Péter főfantomizőrt...

Nem hiányzik a válasz?

Szóval szép kis fantomgyár működhetett a Maszop székházban. Vajon a köztartozást, vagy a választási pénzekről szóló doksikat akarták így eltüntetni?

Nem tudja valaki, hogy az okirathamisítási balhé mikor évül el? Nyakon lehetne csípni az öregfiúkat! Persze a jó magyar ORFK lehet ezt is elsikálná, mint a jó Schlett barátunk ügyét.

Apropó, ez Horváth nevű csávó mennyit kaphatott, hogy hirtelen eszébe jusson: van egy évek óta alvó cége?

Várom a Népszabi és az ÉS válaszát! Bár a mintha az Hrisztosz-féle alapsztori az összes hetilapból kimaradt volna! Legalábbis amelyikeket olvastam. Igaz a Népszabi elég korrek volt-tőle telhetően.

Újabb MSZP közeli cég botránya

Huth–Villányi
Munkatársainktól
Felküldve: 2001. január 08.
3 . oldal

A fantomizálódott Kime-Net Kft.-hez hasonlóan az MSZP Köztársaság téri székházában működött, majd Toutjiarisz Panagiotisz és egy székesfehérvári férfi kezébe került a Cooporg Kft. A cég bejelentett székhelyén senki nem emlékszik a vállalkozásra, amely három éve nem adott be adóbevallást és köztartozást halmozott fel. Később gazdát cserélt a fehérvári férfi tulajdonrésze, s ennek új birtokosa most azt állítja: Panagiotisz eltűnt a cég irataival.

A Cooporg Kft. meglehetősen furcsa eladásáig Váczi Péter volt a cég ügyvezetője, aki – mint decemberi cikkünkből kiderült – ugyanezt a pozíciót töltötte be a szintén az MSZP székházában működő, s kezdetben a párt tulajdonában lévő Kime-Net Kft.-ben is. Emlékezetes: a Kime-Net Kft.-t a cégdokumentumok szerint Váczi és két üzlettársa 1995-ben eladta egy görög férfinak, Hatzigiannisz Hrisztosznak. Ezzel egy időben a kft. székhelyét egy fővárosi általános iskolába helyezték át. A vállalkozás ellen tavaly felszámolási eljárást indítottak, mert kötelezettségeit nem teljesítette, a hatóságok leveleire nem válaszolt és több tízmilliós köztartozását nem rendezte. A Cooporg Szervező és Tanácsadó Bt.-t tíz éve Váczi Péter alapította üzlettársaival, s mint a Kime-Net Kft. ügyvezetője egy dokumentumban a Cooporg részére székhelyet biztosított az akkor még MSZP-tulajdonú Kime-Net Kft. MSZP-székházbeli irodájában. A bt. nem sokkal később kft.-vé alakult, majd székhelyét is megváltoztatta. Tulajdonosi köre azonban nem módosult egészen 1995 októberéig, amikor Vácziék eladták a céget a tranzakciót igazoló jegyzőkönyv szerint thesszaloniki illetőségű Toutjiarisz Panagiotisznak és a Székesfehérváron élő Molnár Zsoltnak. A Köztársaság téren életre kelt Cooporg Kft. tevékenysége ezzel lezárult, ettől a naptól érdemben nem működött tovább.

Információink szerint a vevők névértéken, azaz fejenként ötszázezer forintért jutottak hozzá a kft.-hez. Papíron a cég ügyvezetője a görög férfi lett. A Cooporg cégbírósági aktájából kitűnik: Molnár Zsolt alig fél évvel azután, hogy tulajdonosa lett a vállalkozásnak, továbbadta részesedését az ugyancsak székesfehérvári Horváth Andrásnak. Molnár Zsolt azonban sem a cégvásárlásról, sem a továbbértékesítésről nem tud. Amikor először felkerestük, kizártnak tartotta, hogy megvett volna bármilyen céget. Mint mondta: Váczi Pétert nem ismeri, és soha nem tört vállalkozói babérokra. – Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy öt éve állandó munkahelyem van, építésvezető vagyok egy agárdi cégnél – nyomatékosította mindezt. Azt azonban nem zárta ki, hogy visszaéltek a nevével. Néhány éve ugyanis az összes iratát elvesztette – tudtuk meg tőle.

Horváth András homlokegyenest másképp emlékezett vissza: azt állította, hogy Molnár Zsolt régi jó ismerőse, s névértéken valóban megvette tőle a Cooporg-tulajdonrészt. Szerinte az adásvételkor ott volt Toutjiarisz Panagiotisz is, akivel egy közép-európai szoftverkereskedelmi hálózat létrehozását tervezték. Az ügylet megkötésekor bemutatták neki a cég új, fővárosi, Frankel Leó utca 13. alatti székhelyét is, ahol fiatal szoftverfejlesztő szakemberek dolgoztak. – Csak később vált világossá, hogy Molnár Zsoltot és engem is alaposan átvertek, hiszen az ott dolgozók nem a Cooporg alkalmazottai voltak, a cég pedig „halott” volt. 1995 októberétől a mai napig semmiféle pénzmozgás nem történt a számláján. Horváth érthetetlennek nevezte Molnár „emlékezetkiesését”, s előadta, hogy tisztességes szándékkal vette meg a Cooporg felét, s éppen most tervezi a tetszhalott cég elmaradt bevallásainak pótlását, köztartozásának kifizetését és végelszámolásának megindítását.

Felvetésünkre, miszerint igen nehezen hihető, hogy a vásárláskor nem nézte át a cég pénzügyi helyzetét és dokumentumait, azt állította, hogy megbízott Toutjiarisz Panagiotiszban, aki magánál tartotta az iratokat. Elérhetőséget ugyanakkor nem tudott adni a görög férfihoz, mert időközben „felszámolta magyarországi érdekeltségeit”, és állítása szerint nyomtalanul eltűnt.

Horváth András felkeresése után nem sokkal meglepő fordulatot vett az ügy: alig egy órával beszélgetésünket követően már Molnár Zsolt lakásáról jelentkezett, s átadta a telefont a házigazdának. Az idegesnek hallatszó Molnár csak annyit mondott: valóban jó ismerőse Horváthnak, és bár a részletekre továbbra sem emlékszik, elképzelhető, hogy vett céget. Ám a vállalkozás ügyleteit biztos, hogy soha nem intézte. Nem tudta azt sem, hogy ha valóban a Cooporg Kft. számítástechnikai tevékenységét akarták folytatni, akkor az 1995-ös adásvétellel – ahogyan a Cégközlönyben szerepel – miért törölték a vállalkozás összes számítástechnikával kapcsolatos tevékenységi körét.

Arra sem tudott válaszolni, hogy ezzel egy időben miért került a cégpapírokba az üzemanyag- kis- és nagykereskedelem mint tevékenység, s más nagykereskedelmi kategóriák. Horváth András Molnár Zsolt beszámolója után nem járult hozzá további nyilatkozatainak közléséhez, így azt sem írhatjuk le, miképpen próbálta tisztázni az előadásában rejlő ellentmondásokat. Elárulta viszont, hogy a „számítástechnikai szakmából” ismeri az MSZP közeli vállalkozóként számon tartott Váczi Pétert. Alaptalannak nevezte felvetésünket, miszerint elképzelhető, hogy egy fantomizált céget akartak neki eladni, annak újraélesztéséhez.

Itt kell felhívnunk a figyelmet a Cooporg Kft. és a korábban pártcégként működő, szintén Váczi Péter érdekeltségébe tartozó Kime-Net Kft. sorsának részbeni hasonlatosságára. Emlékezetes ugyanis, hogy a cégbírósági adatok szerint a Görögországban nem létező címen nyilvántartott Hatzigiannisz Hrisztosz papíron tovább próbálta adni a Kime-Net Kft.-t Kamaridisz Kosztasznak, egy Magyarországon született vendéglátósnak. Kamaridisz Kosztasz lapunknak az esetről egyebek mellett úgy vélekedett: „egy már eltemetett céggel próbálták balekká tenni”. Az ügyletet ugyanaz a Havasi Zsolt ügyvéd bonyolította, aki a Cooporg Kft. Molnár Zsolt–Horváth András közti üzletrész adásvételét is intézte. Havasi újbóli megkeresésünkre továbbra is fenntartotta: minden esetben olyan dokumentumokat jegyzett ellen, amelyek aláírói megjelentek előtte. Azt korábban mondta el nekünk, hogy az ügyfelek személyazonosságáról csak az általuk bemutatott iratokból tud meggyőződni, hiszen ügyvédként csak erre van lehetősége. Megjegyezte: ne lepődjünk meg, ha kiderül, hogy jogi képviselőként korábban az MSZP mint párt ügyében is eljárt. Meglehetősen érdekes körülmény, hogy Reichel Tibor, aki Váczi Péter mellett a Cooporg Kft. egyik korábbi tulajdonosa volt, a Kime-Net Kft. könyvvizsgálójaként is feltűnt.

Ismét megkerestük a cikkünk nyomán az RTL Klubban és a Magyar Nemzetben, majd a Nap-keltében jelentkező Hatzigiannisz Hrisztoszt, aki állítja: nem vásárolta meg a Kime-Netet, és vélhetően visszaéltek nevével. Igaz, később bebizonyosodott, hogy adatai nem azonosak a Kime-Net Kft.-ben szereplő Hatzigiannisz Hrisztoszéval, mégis értékes információik lehetnek. Nyilatkozataiban ugyanis nyomatékosította, hogy jól ismeri a hazai görög kolónia tagjait, ezért megkérdeztük: hallott-e Toutjiarisz Panagiotiszról. Nemmel válaszolt. A thesszaloniki görög magyarországi elérhetősége nem szerepel a cégiratokban, a telefonos tudakozó szerint görögországi címén nem tartják nyilván. A Cooporg Kft. székhelyeként megadott budapesti, Frankel Leó utcai címen ma nem található meg a vállalkozás, s a ház lakói nem emlékeznek rá, hogy valaha is működött volna. A házban a Horváth András elmondása alapján megtalálható helyiségben a Inter Euro Net Kft. működött, ám a céget már megszüntették, s az iroda most üresen áll. E vállalkozásnak a cégadatok szerint nincs köze a Cooporghoz, legfeljebb annyi: ebben felügyelőbizottsági tag volt Váczi Péter.

Váczi Pétert tegnap nem tudtuk elérni, mivel hívásunkkor egy hölgy kijelentette: az üzletemberrel ezen a telefonszámon már nem lehet beszélni, és ha még egyszer jelentkezünk, zaklatás miatt bepereli lapunkat. A Magyar Nemzet kérdésére korábban Váczi indulatosan közölte, fogalma sincs arról, hogy jelenleg mi van a Cooporg Kft.-vel, hozzátéve: már nem is emlékszik a gazdasági társaság ügyeire. Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke elmondta: életében nem hallott a Cooporg Kft.-ről, mint ahogy a Kime-Net Kft. ügyeiről is csak lapunkból értesült, így érdemben nem tud nyilatkozni. Szerinte a cégeladásokat a Magyar Szocialista Pártnak nem kell vizsgálnia, hiszen azokhoz az MSZP-nek semmi köze. Hozzátette: messzemenően támogatja viszont, hogy az APEH vizsgáljon ki minden kétes cégügyletet, pártkötődéstől függetlenül.

Újabb fejlemények vannak: a Nemzet megint talált egy papírgörögöt. Ebben az ügyben az a rendkívül gyanús, hogy névértéken adták tovább a céget. :))

1995 környékén valóságos kis ipari park lehetett az MSZP Köztársaság téri székháza, hehe.

Itt Hrisztosz beszélni, kérni megint Boldvai elvtárs. Igen, valami megint nem stimmelni...

Hm. Ilyet írni egy MSzP-pártvállalkozásról. Amit emiatt kapsz a főnöködtől...

:-)

Most hallom, hogy az ÉS összes oknyomozó újságírója Hrisztoszra állt, és Eörsi Matyi is kicsomagoltatta az írásvetítőt...

:-)

Engem tényleg érdekel, hogy mi van ezzel a görög gyerekkel, pláne, hogy aszonta, hogy ő ugyan nem vett cégeket senkitől, de tényleg!
Ugyanúgy érdekel, mint Ibrahim. Most mi van?