Csak a jegyzokonyv kedveert, ToJo hazikoja megkapta a veglegesnek tuno bugyirozsaszin-barackviragsarga kozott feluton elhelyezkedo szinet. A kerites szine szinten ez.
Torgyán doktor eljutott építkezésének a csúcsára, kizárták a kisgazdapártból.
Hurrá - kiállt fel a korpulens ügyvéd - győztem, most már kitűzhetem a zászlót.
Én nem így értékelem. Elismerem, hogy az elmúlt 14 év hozadéka egy marsbéli tájhoz tette hasonlatossá a kisgazdapártot, és nagyon nehéz elhinni egy normális ép politikai érzékű közösség megszerveződését.
Azt tapasztaltam - még a választások után is -, hogy sokan érdeklődnek irántuk, ezek közül hányan esélylesésből, hányan revánsra várva nyilván nem lehet tudni. Az is igaz, hogy Torgyán doktor válogatás nélkül zavart el normális embereket, valamint politikai torzszülötteket és politikai kalandorokat. Ezek most nyilván egyként szeretnék a helyüket keresni.
Talán a nagy diktátor, a millió megaláztatás, a teljes jobboldalt felfalni akaró kisgömböc nagyobb önmérsékletre készteti az újjászerveződő kisgazda csapatot.
Én egy lehetőségnek látom a kisgazdapártot most a kétpártrendszerrel szemben, persze a - reményeim szerint - főnixmadárként újjáéledő MDF mellett.
A kisgazdapártnak vége, Torgyán után nem maradt semmi.
Lehet, hogy az MSZP-SZDSZ megpróbálja újraéleszteni őket, kézből etetett díszellenzéknek, de az már csak egy Patyomkin-párt lesz, mint a Centrumpárt. Amolyan Hazafias Népfront.
Az és egyáltalán nem mentség és nem vigasz, hogy amióta 1990-ben először meghallottam éles fejhangon való visítozását és hólabdaszerűen építkező ködgomolyagos beszédeit azóta zsigerből irtózom tőle és szerettem volna a hazai közéletet megszabadítani személyétől.
Egy kicsit megéri emlékezni hányan mosolyogtak nyilvánvaló kártékonyságán, hányan mondták psszt. ne bántsátok Józsit Ő hozza a szavazatokat, hányan nem mertek ellentmondani neki amikor éppen hatalomra tört és amikor hatalomra került, hány embert dorongoltak le ha szólni mert ellenében, hogy az ellenfélhez (de inkább így mondták akkor is: az ellenséghez) tartozik, hány embert aláztak meg azzal, hogy zavaros szó- és mondatgörgetegeit végig kellett hallgatni (persze csak annak, aki kiváncsi volt mik foly/hat/nak itt mostanában), hány ember hitét vette el a demokrácia iránt és hány emberrel hitette el, hogy amit csinál az a demokrácia, hányan hittek politikai jelentőségében és mi lett belőle.
Ezért érdemes egy kicsit megállni és elgondolkozni.
Elgondolkozni kellenek-e új és önjelölt népvezérek és mi lesz belőlük.
A magunk szempontjából pedig csak annyi: kell ez nekünk, megéri ez nekünk?!
Vannak viszont kritizálhatatlan figurái a politikai életnek (Torgyán, Orbán, Csurka....), akiknek sem a cselekedeteit, sem mondandóját, sem a módszereit nem lehet szóval illetni, csak ájult odaadással és ámulattal hallgatni.
Még az "érted kiáltok, nem ellened" sem elfogadott.
A tegnap - június 15-én - történtek miatt vettem újra elő ezt a vitafórumot.
Valaki aki több mint egy évtizeden keresztül próbálta helybenjárásra kényszeríteni a kialakulóban lévő demokráciát -nem rajta múlott, ha sikerült egy kicsit előrébb araszolni -, valaki akinek nem volt legitim a megválasztása - ahogy bírósági határozat is tanúsítja -, valaki aki kisvárosi kázmérként és kávéházi konrádként fárasztotta a közéletet demagóg beszédeivel most újra legitimnek tekinti magát.
Sajnálom a kisgazdapártot, más sorsot és más vezetőket érdemelt volna.
Az építkezés lehet ilyen is: ködvár, légvár, kártyavár, bolondvár. Józsi erre képes, de ezt lehetett rajta 12 évvel ezelőtt is látni.
Józsival bűn volt bárkinek is koalicióra lépni.
Újra emlékszem a következőre, soha nem gondoltam, hogy ennyire ráérzek arra ami következett:
"Torgyán dr. kinéz, a sorszámtömb kiürült.
Újat tesz ki.
Majd szól: Kérem a következőt.
Egy kis dévaj fény csillan a szemében, újra érzi a vérengzés örömét, kéjét és javít:
- Uraim, kérem a következőt, kérem a következőket, mindenkinek sorakozó!"
Igen, ez egy partner volt, egy igazi polgári partner.
Miért kellett ebből a szóból is - hogy polgári -csúfot űzni?!
Én soha nem éreztem egy különleges valakinek az OVI-t, nem értettem azt sem hogy ha neki szabad szitokszóvá tenni a "polgár" szót, akkor nekem miért nem szabad ezen bánkódni.
1 évvel ezelött ez volt a "sláger"!
Ma Terry Black...
Ez pontosan jelzi a közélet színvonalát.
Kedves Tappancs, megnyugodhatsz. A villa felépült.
Hogy miből? Kit érdekel?
big
Lassan kulcsrakész a Torgyán-villa
Index
2001. október 27., szombat 9:28
Már kilencvenszázalékos készenléti állapotban van Torgyán József és feleségének új otthona. A Tállya utcai ingatlanon folyamatosan dolgoznak a munkások, ezért néhány hét múlva már be is költözhet a kisgazda család. Úgy tűnik, Torgyán József anyagi helyzetén egyáltalán nem rontott az, hogy már nem miniszter.
Szépen gyarapodik a Torgyán család mártonhegyi villája. A szakértők szerint 120 millió forintos Tállya utcai ingatlanon ugyanis serényen dolgozik egyszerre körülbelül három-négy munkás. A több hónapos munkálatok lassan véget is érnek, s lassan beköltözhet az FKGP elnöke és felesége a "szerény" lakba. A 160 négyzetméteres ház gyakorlatilag már majdnem készen van, teljesen bevakolták, még az ablakokat is beüvegezték. Csupán a kőkerítés hiányzik, ami dukál az ilyen házakhoz. A kíváncsi tekintetek egyelőre még betekintést nyerhetnek, mivel egy egyszerű nádkerítés roskadozik körülötte.
A kisgazda vezér leendő otthona szinte minden kényelmet kielégít, mint ismeretes lift, szauna és úszómedence is épült benne. Mindez csak azért kell, mert Torgyán öreg korában senkire sem akar "támaszkodni". Az FKGP elnöke néhány hétig még biztosan a rózsadombi otthonában lakik, ahol azonban ezek az extrák még nem találhatók meg.
Azt azonban nem lehet tudni, hogy Torgyán Józsefnek valójában honnan van pénze fölépíteni az álomházat, mivel állítása szerint 50 millió forintot rokonoktól kaptak, s 15 millió forintos OTP-kölcsönt vettek föl.
- Akarsz munkát?
- Aha.
- Mi a szakmád?
- Mi kell?
- Lenne egy építkezés.
- Tudok, tudok.
- No, de nagy építkezés.
- Nagyon tudok.
- 120 milliós építkezés.
- Mi az, szálloda?
- Eh, szálloda?! Ház!
- Hány?
- Csak egy, de 400 négyzetméter.
- Lovarda?
- Nem. Márton-hegyen van.
- Vár?
- Dehogy vár.
- Akkor miért van hegyen?
- Mit tudom én, miért van a hegyen. Szép hely, jó a kilátás minden irányba.
- Laktanya?
- Nem! Ez egy családi ház.
- Egy családé?
- Igen.
- Mohamedánok?
- Nem! Normál magyar család.
- Normál?
- Most már sokat kérdezel!
- Bocsánat.
- Értesz a vizes munkához?
- Értek.
- Precízen dolgozol?
- Úgy.
- Hol dolgoztál korábban?
- Esmeralda vállalat.
- Tudsz csinálni úszómedencét?
- Tudok.
- Belső liftet?
- Tudok. Mi az?
- Szerkezet benn a házban. Felviszi a lakókat az alsó szintekről a felsőre.
- Miért? Rokkantak?
- Nem rokkantak, de jó az, ha van. Az ember már idős, nehezebben mozog, a kötél meg felhúzza.
- Hát miért akasztják fel őket?
- Nem akasztják. Nálatok nincs olyan, hogy ha valaki nehezen mozog, bemegy egy ládaszerűségbe, és a kötél meg felhúzza?
- Van! Van, de csak lefelé. Mi… mi… mi eztet temetésnek mondjuk.
- Értetlen egy ember! Miket építettél korábban?
- Mindent!
- Mégis?
- Istállót, laktanyát, iskolát…
- Szóval sokfélét.
- Á, ugyanaz a tervrajz.
- Dolgoztál tervrajzról?
- Nem, csak uzsonnáztam.
- Na jól van. Fizetségben meg fogunk egyezni.
Na figyelj testvér! Én megmondom neked az őszintét, csak hogy tudd, mire számíts. Mi nem szórjuk a pénzt. Igaz, hogy 120 millióba kerül a
ház, de csak 50 millióból építjük.
- Hát hogy lehet?
- Hát lehet, hogy van rá 120 millió, lehet, hogy nincs. Nem a mi
dolgunk. A lényeg, hogy mi 50 millióból építjük s kész. De te ezt
nem érted?
- Miért? Te érted?
- Hopp! Na meg jókat tudsz kérdezni!
- Bocsánat.
- Na, fizetés 1500.
- Ezer… Egy hétre?
- Jó. Legyen, ahogy te akarod. És legyen lejben, úgyis
hazaviszed. Úgy kényelmesebb, nem? Testvér.
- Aha. Étel lesz?
- Persze. A tüntető gazdák mindennap hoznak búzát meg bort.
- Cigarettaszünet van?
- Persze.
- Mikor?
- Minden bombariadókor. Na csapj a tenyerembe!
- Tessék.
- Na hát akkor megegyeztünk. Ja, még valami. Újságírókkal nem
állhatsz szóba!
- Aha, de a trógerek milyenek?
- Jók, lelkesek. Kivéve egy brigádot. Ők – amit estére
felépítettünk – reggelre lebontották.
- Hűűű!
- Ja. Valami MIÉP-es érzelmű társaság lehetett. Voltak náluk
rosszabbak is. Képzeld testvér, MSZP-s érzelműek amit
lebontottak, el is vitték.
- Húúú!
- Akkor holnap gyere mondjuk fél ötre.
- Hát de hova menjek?
- Tudod, hol van a Márton-hegy?
- Nem.
- Az Orbán-hegy mellett.
- A… Ahol bánya van?
- Nem bánya. Most már idegesítesz egy kicsit! Na, legjobb lesz,
ha érted jövök, illetve én nem, de küldöm a kocsit, egy 40
személyes Barkast. Meg fogod ismerni a kék lámpáról, meg
szirénázni is fog. Hivatkozz rám. Mondd, hogy én vettelek fel.
- Na de hogy hívnak?
- Nem lényeges ez.
- Na de… de mégis, hát ki vagy?
- Hát nem mondtam?
- Nem.
- Hát a sztár-építésvezető!
A rács is rajta van már? Ugyebár egyre több vizsgálatot kezdeményez a KEHI, most már szinte az összes FVM-hez tartozó cég fókuszba került. Egyre hangosabban emlegetik Torgyán felelősségét is, úgyhogy, ha a hírek igazak, rács kell az ablakára!
ToJo haza be van vakolva, a zold halo meg fent van. A nyilaszarok bent figyelnek a loresszeru ablakokon, sot be van uvegezve.
A drotok is a helyukon lehetnek odabent, mar nem fityegnek a mennyezetrol.
