Igen, így van. De nem mindegy, hogy milyen méretű országról van szó, mert egy kisebb ország esetén ez azt is jelenti, hogy primitív gazdálkodást folytat, amiben a lokális cserének van csak igazán szerepe, a nemzetközi csere pedig néhány kitüntetett termékre, főleg luxusjavakra korlátozódik, mint ami a világot jellemezte a középkor végéig. Egyébként ha nagyobb egy ország, akkor összkereskedelméből nagyobb súlyt fog képviselni a belkereskedelem (országon belüli kereskedelem), és kisebbet a külkereskedelem, és a valutaingadozásokra is kevésbé lesz érzékeny ezáltal. Ha az ország annyira kicsi, hogy saját valutája adásvételére a legnagyobb spekulánsok érzékelhető befolyást tudnának gyakorolni, akkor az illető ország lemond a pénzügyi nacionalizmusról, és jellemzően a szomszédos ország pénzét használja, de ez történhet valutaunió keretében is, mint pl San Marino és Olaszország esetében.
Montenegro egyoldalúan hivatalos fizetőeszközévé tette a márkát. Ezzel az euróövezet tagjává vált, anélkül, hogy képviseltetné magát az Európai Központi Bank tanácsában. Elképesztő szűklátókörűség, hogy mindezt rosszalja az EU, ahelyett, hogy örülne neki.
Na végre elérkezett a történelmi pillanat, hogy egyetértek veled.
Ahogy azt már a múltkor írtam, szerintem is egy tökös állam kéne, amelyik jól megzabolázza a multikat, és nem hagyja magát fenyegetni.
A legfőbb baj az, hogy a mi nagy fene demokráciánkban nem ismerjük fel, hogy a tulajdonnak társadalmi funkciója van. A tulajdon nagyon fontos ahhoz, hogy az ember kiteljesítse életét, betöltse társadalmi funkcióit (pl. legyen hol aludnia, az iparosnak legyen hol ipart űznie stb.) A tulajdon azonban messze nem csak jog, hanem kötelezettség is (Weimari alkotmány: "A tulajdon kötelez") hiszen a tulajdon társadalmi funkciójához hozzátartozik az, hogy azt csak és kizárólag a társadalomnak hasznos, de legalábbis közömbös célokra fordíthatod (pl. nem gyújthatod fel a saját házad, hiszen azzal tűzvészt okozol, és a többi házat is veszélyezteted)
Sajnos jelenleg a tulajdont jogként és nem jogként és kötelezettségként értelmezi a közgondolkodás, és a multik esetében a jogi értelemben vett tulajdonos (a részvényes) nem igazi felelős tulajdonosként, hanem profitra éhes befektetőként viselkedik - a tulajdonával kapcsolatban társadalmilag teljesen felelőtlen magatartást tanúsít, hiszen csak és kizárólag az érdekli, hogy mennyi a profitja, és ebbe az irányba nyomja a managementet. Emiatt a szememben egy részvényes semmivel sem jobb, mint egy valutázó vagy egy cigarettacsempész - mindössze az a különbség, hogy egy részvényes nem kerül börtönbe, sőt...
Ha a gazdaság alapvetően kistulajdonra épülne, teljesen más lenne a kép, hisz a kistulajdonos százszor is meggondolja, hogy szennyezi-e azt a patakot, amiból ő is iszik, hogy elbocsátja-e a szomszédját, akivel a gyereke egy iskolába jár stb. stb. Arról nem is beszélve, hogy - ahogy abban egyetértünk - az állam adóbevétele jelentősen megnőne...
md!
A multik tényleg könnyebben bújank ki az adók alól, és mostani adórendszer egyértelműen hátráltatja a kis és középvállalkozásokat, és a multiknak kedvez.
A hibás ebben viszont az állam és a politikusok akik a közjó helyett saját önérdekeiket követik, saját "hasznosságfüggvényüket" maximalizálják (ld. A. Downs). Míg az adott játékszabályok közti haszonmaximalizálás a multiktól (és az államon kívül bármely gazdasági szereplőtől) elvárható egyetlen racionális magatartásforma, az állam (a politikusok) feladata lenne ezt magatartást a közjó(ami persze egy nehezen körülhatárolható fogalom, végülis a multi is a "köz" része) érdekében bizonyos mértékig korlátozni, szabályozni.
Érdemes megnézni ezt a cikket Afrika és a demokrácia viszonyával kapcsolatban.
És még egy dolog eszembe jutott:
A kis zöldséges majdhogynem rá van kényszerítve az adócsalásra, ha versenyben akar maradni a multikkal, akik nagyüzemi módszerekkel csalják az adót.
Hidd el, hogy adót csalni a kisembernek nem olyan nagy poén, sokat ér az, ha az ember nyugodtan alszik. Ilyen aggodalmaik a multiknak nincsenek, mert elhitetik nem csak magukkal, de a politikusokkal és lassan már az adóhatósággal is, hogy teljesen rendben van az, ha a nagy lé a Kajmán szigeteken csapódik ki... Több olyan "szakértővel" beszéltem, akik megpróbáltak arról meggyózni, hogy az adóparadicsomok teljesen okék, nincs velük semmi baj. Egy pár fogukat majdnem kivertem...
Köszi a könyvajánlást.
Néhány megállapításodra megfelelő információ hiányában, továbbá azért, mert túl általánosan fogalmaztál, nem tudok reagálni.
"A multik nem bújnak ki jobban a közterhek fizetése alól, mint a sarki zöldségesek vagy a videótékások vagy az egyéb kisvállalkozók. Az eszközei mások egy nagyvállalatnak. A közterhek nagyobb része nem közvetlenül folyik be a vállalatoktól, hanem vagy közvetetten - a munkaerő adóján, járadékán keresztül - vagy a termék fogyasztóitól közvetlenül, áfa, vám, fogyasztási adó révén."
Egyrészt ne feltételnül Magyarországból indulj ki - a multik az egész világon általánosan nem fizetnek adót, vagy legalábbis nagyon keveset, a bevételeiket adóparadicsomokba utalják át, míg a zöldségesek többé kevésbé csak nálunk nem adóznak (persze ez utóbbi nem tudományos alapú megállapítás volt, inkább hétköznapi tapasztalat). Azonkívül, egy zöldésgest sokkal könnyebb az adócsalással "megcsípni", mint egy multit, amely "tanácsadók" tömkelegére támaszkodhat.
A fenti általad írt bekezdés második része pedig éppúgy igaz a kisvállalkozásokra is, mint a multikra.
Élvezetes stílusban írt általános tankönyv Paul Heyne: A gazdasági gondolkodás alapjai.
Számomra következő íróknak a művei: Korten, Hellyer, úgy viszonyulnak a közgazdaságtanhoz (és a tudományhoz), mint az asztrológia a csillagászathoz.
Rengeteg vitatható megállapítás forog közkézen, közszájon, és annyiszor ismételgetik, hogy sokan igaznak tartják őket vizsgálódás nélkül. A bőség zavarával küszködnék, ha fel akarnám sorolni ezen állításokat. Pl: a multik könnyedén telepítik egyik helyről másikra a termelő egységeiket. A valóság egészen más, egy-egy új beruházás előkészítése évekig folyik, a potenciális telephelyek százait vizsgálják, aztán a döntés minimális időtávja a technológiától függően akár 40 év is lehet.
A multik nem bújnak ki jobban a közterhek fizetése alól, mint a sarki zöldségesek vagy a videótékások vagy az egyéb kisvállalkozók. Az eszközei mások egy nagyvállalatnak. A közterhek nagyobb része nem közvetlenül folyik be a vállalatoktól, hanem vagy közvetetten - a munkaerő adóján, járadékán keresztül - vagy a termék fogyasztóitól közvetlenül, áfa, vám, fogyasztási adó révén.
Amit még általánosan mondok: Igen, a világban vannak megoldhatatlan problémák, amikkel együtt kell élni, de ezek nem azok, amiket a jelenleg divatos társadalombírálók cikiznek.
"De egyetlen multitól sem várhatjuk el, hogy két kézzel szórja a profitját a szegények között. Erre való az állam újraelosztó szerepe."
Az állam sajna nem tudja ujraelosztani a multik bevételét, mert azok vagy egyáltalán nem fizetnek adót, vagy arányaiban lényegesen kevesebbett, mint a lakosság vagy a kisvállalkozások. (Adótervezésnek nevezett adócsalás, adóparadicsomok, stb stb stb.)
"Nyilvánvaló, hogy nagy pénzeket fizet az AGIP Nigériában (+ehhez vegyük hozzá a folytonos kockázatot, ami egy katonai diktatúra esetében fennáll), a probléma ott van, hogy ezeket a pénzeket a hatalmon lévők mindenféle kontroll nélkül költhetik arra, amire csak akarják(ebbe természetesen nincsenek benne a szegények)."
Lehet, hogy nagy pénzeket fizet az AGIP az ezredeseknek, de ezek a pénzek valószínűleg sehol sincsenek sem a profitjától, sem a kizsákmányolt természeti értékek valódi értékétől.
"Az AGIPnak lenne a legjobb, ha Nigéria egy parlamnetáris demokrácia lenne, mivel így csökkenne az óriási kockázat."
Szerintem meg az AGIPnak akkor a legjobb, ha jó sok pénzt keres, tök mindegy, hogy milyen módon. Ha úgy ítéli meg, hogy egy parlamentáris demokráciában nagyobb lenne a profitja, akkor azt támogatja, ha meg a diktatúra jobb neki üzletileg, akkor az ezredeseket fogja nyomni.
Egy, a nép valódi érdekeit képviselő demokratikus kormány valószínűleg sokkal nagyobb üzleti kockázatot jelentene az AGIP-nak, mint pár vasaltruhás, mert érvényesítené a kizsákmányolt természeti értékek valódi piaci árát az AGIP-pal szemben.
"Az AGIP abból is hasznot húzna, ha az ország szegényei kapnák meg az általa befizetett adókat, mivel akkor nem kerülne sor ilyen incidensekre."
Ez kérdéses, lehet, hogy Nigéria népei rájönnének, hogy micsoda profitot zsebel be az AGIP, és maguknak követelnék ezt a profitot. Nem szabad megfeledkezni arról a hatalmas kárról, amely ezeket a törzseket a földjeik elvétele által érte, nem is beszélve a környezeti ártalomról.
De egyetlen multitól sem várhatjuk el, hogy két kézzel szórja a profitját a szegények között.
Erre való az állam újraelosztó szerepe.
Nyilvánvaló, hogy nagy pénzeket fizet az AGIP Nigériában (+ehhez vegyük hozzá a folytonos kockázatot, ami egy katonai diktatúra esetében fennáll), a probléma ott van, hogy ezeket a pénzeket a hatalmon lévők mindenféle kontroll nélkül költhetik arra, amire csak akarják(ebbe természetesen nincsenek benne a szegények).
Az AGIPnak lenne a legjobb, ha Nigéria egy parlamnetáris demokrácia lenne, mivel így csökkenne az óriási kockázat. Az AGIP abból is hasznot húzna, ha az ország szegényei kapnák meg az általa befizetett adókat, mivel akkor nem kerülne sor ilyen incidensekre.
Olajkútról van szó, kitermelőkútról, melyet az Agip és más társaságok a törzsi földeken üzemeltetnek, anélkül, hogy a törzsek bármilyen mértékben részesednének a haszonból. Erről már korábban is hallottam. (Pl. annak idején a Biafrai háború is emiatt robbant ki...)
A történteknek - attól függetlenül, hogy Nigériában katonai diktatúra van - nagyon is van köze a kapitalizmushoz és a globalizációhoz, hiszen az AGIP egy globalis kapitalista multi...
Ha az AGIP anyagi haszna miatt Nigériában meghal 18 ember, az igenis a kapitalizmus és közelebbről az AGIP felelőssége.
Amúgy kérlek ne általánosíts, Afrikában sok jól működő demokrácia van, ahol a nép többé-kevésbé jól él, sokszor boldogabbak, mint mi, a híres fehér kulturankkal...
Azért vigyázzunk ezzel a magántulajdon-élethez való jog párosítással.
Fekete-Afrikában, ahol minden nap van valami törzsi(etnikai) alapú mészárlás, az élet ér a legkevesebbet, utána következik a "magántulajdon" (vagy az amit jobb híján annak nevezünk). Valószínűleg a benzinkútnál (ami egyébként franchise rendszerben működik) történt mészárlás is valami törzsi háborúra vezethető vissza (nem hinném, hogy a kutasok a globalizáció és a multik védelmében rahgadtak volna fegyvert, valószínűleg a támadók se a szegény éhező nép védelmében harcoltak).
A profitból meg azért nem részesedik lakosság, mert a kőolajkitermelést 100%-át az állam ellenőrzi, és nem igazán viseli szívén a nép sorsát (kapitalizmusnak/globalizációnak ehhez semmi köze, ez pont az ellenkezője).
Egyébként megfigyeltétek, hogy miközben szinte egész Afrika éhezik, a katonáknak milyen szép új élrevasalt ruháik és milyen modern fegyvereik vannak? Nekem van egy sejtésem, hogy hova mehet az a pénz...
A kapitalizmust illetően ne afrikai országokat hozzunk fel példaként, ahol a magántulajdonhoz való jog éppúgy nem létezik ahogy az élethez való sem.(kivéve persze a politikai elitet, amely megegyezik a gazadasági elittel is, ahogy az a "kevésbé demokratikus" országoknál lenni szokott).
Vegyük a kapitalizmus fellegvárának tekinthető USA-t. Ha ott egy benzinkútnál hasonló lövöldözés lenne, akkor a kutasokat nagy valószínűséggel halálra ítélnék (vagy életfogytiglanra, államtól függően).
Ebből - ha jól értem - az következik, hogy minél inkább önellátóbb egy ország, a valutája annál kevésbé van kitéve árfolyamingadozásoknak. Jól gondolom?
"De miért nő meg vagy csökken egy adott deviza iránt a kereslet?"
A pénz keresletében két elemet tudunk elkülöníteni egymástól: az egyes termékek eladóinak pénz iránti kereslete (ami a csere - áru, szolgáltatások, munkaerő - lebonyolításához szükséges) és a pénztartási kereslet azok részéről, akiknek birtokában van a pénz. Ha növekszik egy gazdaságban az árukínálat, akkor az árut eladók részéről növekszik a pénzkereslet, a pénz változatlan kínálata esetén csökkenek az árak. Pénzt "vásárolni" úgy lehet, hogy valami mást eladunk (árut, munkaerőt stb) - ez talán furcsán hangzik, de így van. A pénzmegtartási kereslet a jövőbeli vásárlások érdekében félretett készpénzállomány, a gazdaság bővülésével ez is növekszik (ha más tényezők változatlanok). A világ nemzetközi tartalékvalutái a nagy országok pénzeiből kerülnek ki, első helyen természetesen a dollár áll.
Ami a devizákat illeti, a pénzkereslet területi eltérései az érdekesek. Területileg eltérő módon változik a pénzkereslet, a gazdasági tevékenység eltérő változása, különféle növekedési/csökkenési üteme miatt, valamint a jövőre vonatkozó eltérő várakozások miatt is. Az első kategóriába tartozik pl a népességmozgások (idegenforgalom, lakóhelyváltoztatás) miatti eltérő keresletváltozás.
Képzeld el a következőt: a Balaton régiója önálló ország, önálló valutával. A rövid turistaszezonban, nyáron, megélénkül a valutája iránti kereslet, árfolyama növekedni fog, aztán a szezon elmúltával csökken. Akkor is így van ez, ha ezt mindenki tudja, és főszezonon kívüli pénzváltással ellensúlyozhatnák a pénzkeresleti ingadozásokat, de nem fogják, mert a pénztartásnak is van költsége, és bizonytalanok abban, hogy mennek-e a Balatonra nyaralni és mennyi pénzt költenek. A Balatonnak nincs önálló pénzneme, ezért a helyi termékek (főleg szolgáltatások) árszínvonala növekszik meg nyáron a turisták miatt.
Hát röviden ennyit a pénz keresletéről, a kínálata talán egyszerűbb.
"azert nekem eleg rossz tortenelmi tapasztalataim vannak Pragaban tunteto magyarokkal"
Miért, tüntettek már máskor is magyarok Prágában? És mi volt az a rossz tapasztalat?
"Annak azert orulok, hogy elengedtek oket, abba viszont nem bizom, hogy a cseh rendoroket barki is felelossegre vonna :("
Bízni én sem bízom benne, de azért az igazságérzetem úgy kívánja, hogy reméljem, hogy megbüntetik őket. Bár igaziból nem a közrendőröket látnám szívesen a vádlottak padján, hanem azokat, akik erre a brutális akcióra parancsot adtak, továbbá akik ezt sugalmazták - és persze a kapitalista rendszert, ami Prágában levetette humánus kípszmájling álarcát, és megmutatkozott a maga kegyetlen valóságában.
Ma reggel hallottam a rádióban:
"Nigériában fiatalok megtámadtak egy AGIP-olajkutat, ugyanis a Nigériában kitermelt olaj hasznából a nép nem részesül semmilyen módon. A kutat védő személyzet 18 támadót lemészárolt."
Lefordítva: A tulajdonhoz való jog fontosabb az élethez való jognál...
Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy emberi jogai csak a gazdagoknak vannak a kapitalizmusban...
1. A királyi tv úgy állította be őket, mint valami rendetlenkedő fiatalok csoportját. Menjenek a francba! Ezek hősök, igazi hősök.
2. A lány elleni nevetséges vádat ejtették, de 6 másik ember ellen még mindig folyik az eljárás.
Igen fontos lenne a vádak teljes elejtése, a brutális cseh rendőrök és felbujtóik felelősségre vonása és az áldozatok számára megfelelő kártérítés fizetése.
"Egyszerűen ugyanazon okok miatt ingadoznak az egyes valuták árfolyamai, amely okok miatt bármely termék más termékben kifejezett ára ingadozhat. Ingadozik a búza golyóstollban, a tej téglában kifejezett ára is, ahogy a jószágok relatív szűkössége változik."
Azt, hogy a tégla, golyóstoll, stb. keresletet a kereslet-kínálat alakulása befolyásolja, azt értem. Ha sokan keresnek téglát és kevés a téglakínálat, akkor felmegy az ára. Ez OK. De miért nő meg vagy csökken egy adott deviza iránt a kereslet? Ez már nem olyan egyértelmű a számomra.
Egyszerűen ugyanazon okok miatt ingadoznak az egyes valuták árfolyamai, amely okok miatt bármely termék más termékben kifejezett ára ingadozhat. Ingadozik a búza golyóstollban, a tej téglában kifejezett ára is, ahogy a jószágok relatív szűkössége változik.
A különbségek a pénz speciális helyzetéből adódnak. Meg lehet szüntetni valamely valuta más valutához képesti árfolyamingadozását az árfolyamok rögzítésével, ahogyan az osztrák Shillinget rögzítette az ONB egyoldalúan a német márkához a 70-es években, amióta a valuták összevissza ingadoznak. Ezáltal a Shilling összes többi valutához képesti ingadozása megegyezett a márka összes többi valutához (dollárhoz jenhez stbstb) képesti ingadozásával. Az osztrákoknak csak bizonyos minimális kamatkülönbözetet kellett fizetni kockázati prémium gyanánt a márkához képest. Az osztrák külkereskedelem legnagyobb hányada márkában folyik, ezért ennek a kockázatának a csökkentése volt a leginkább kívánatos.
További különbségek is vannak a többi áruhoz képest, gazdaságpolitikai irányváltásokra érzékenyek a piaci szereplők.
"A spekulánsok okozók vagy haszonélvezők?"
A szabadon lebegő valutáknál természetes az árfolyamingadozás, ez a dolgok rendje.
Még egyszer, minek lehetnek haszonélvezői a spekulánsok, mert ha csak a véletlenre hagyatkoznak, akkor egyikük nyeresége a másikuk vesztesége lenne. Ha egy ország irreális szinten rögzíti a valutaárfolyamot, a gazdasági helyzetből a leértékelés elkerülhetetlen, csak az időpont a kérdéses, akkor a várhatóan leértékelődő valutától szabadulnak a spekulánsok, ezzel közelebb hozhatják a leértékelés időpontját. Vagyis a gazdaságpolitika hülyeségeit korrigálják tevékenységükkel.
A kapitalizmus kimutatta a foga fehérjét. A cseh állam meg asszisztál neki, ahelyett, hogy a saját népe érdekeit védené. Rendőrattak a kongresszus résztvevőinek járt volna, nem a tüntetőknek...
Amúgy egyvalami kicsit elgondolkoztat:
20000 tüntetőből 200 magyar, 20 letartóztatottból 7?
Hogy is van ez? Most nem akarok MIÉP propagandát kifejteni, utálom a Csurkáékat, mint a szart (sőt, annál jobban), de ez azért érdekes...
Éghajlat,
Hogy lehet adakozni az ügyvédi költségekre?
Úgy érzem, hogy a minimum, hogy ebben segítsek nekik, ha már másban nem tudok.
A Prague Legal Support Team (jailsolidarity@yahoo.com) tegnapi hirei alapjan
jelenleg meg 20 fo van racs mogott:
1-2 cseh. Legalabb egy fo racs mogott, elitelve. A név, a vád as
a borton helye ismeretlen.
7 magyar. Nevüket tudjuk, bar a Belugyminiszter nem adta ki az
adataikat. Van ügyvédjük, ezek közül két magánügyvéd. Hatósági személy
ellen elkövetett erőszakkal vádolják őket. A jelentések szerint
különösen rosszul bánnak velük.
1 német. Magán ügyvéde van. Családja Prágában van, de okt. 18-ig nem
engedélyezték, hogy láthassák őt, a rendőrség az állítja, hogy olyan
írás van a birtokukban, mely szerint nem akarja látni a családját.
Felajánlották neki, hogy ha bűnösnek vallja magát, elengedik - ő ezt
megtagadta, ártatlannak vallja magát. Rendőr ellen elkövetett
erőszakkal vádolják a prágai Pankrac börtönben van.
2 dán. Minkettőjük neve ismert. A vád az ő esetükbnen is hatóság
elleni erőszak, családjuk Prágában van.
2 lenygel. Ismerik őket, mert a családjuk megkereste a fenti
szervezetet. Egyikük a Pankrácban van, fejsérülést szenvedett,
különösen rosszul bánnak vele. A másik főnek csak a nevét ismerik.
1 fő Nagy Britanniából. SZemélyazonossága ismert. A 26-i tüntetés
utáni napon tartóztatták le a határállomásnál. Tulajdon elleni támadás
a vád, amit ő tagad. Óvadékra lehetősége van: eredetileg 120.000 cseh
koronáról volt szó, de aztán ezt megváltoztatták vagyis van egy
ajánlat, hogy ha kifizet 30.000 koronát a károkért, akkor kiengedik.
2 spanyol. Nevük ismert, családjuk Prágában van. Magánügyvédük van
aki azt javasolta nekik, hogy ismerjék el a bűnösségüket, és fizesség
ki a kárt, amivel vádolják őket, s akkor kiszabadulhatnak. Nem tudni,
ezt fogják-e tenni. Ők is a Pankrácban vannak.
2 fő Romániából. Sem a nevüket nem tudni, sem azt, hogy miért tartják
őket fogva. A jelentések szerint rendkívül durva elbánásban
részesülnek.
1 osztrák. Nevét ismerik, van ügyvéde, rendőrség elleni erőszakkal
vádolják. 16 éves. Az egyetlen bizonyíték ellene néhány rendőr
tanúvallomása.
Van egy ukrán nő is, aki a híresztelésekkel ellentétben a balkovai
határállomás rendprségi fogdájában van, de nem a tüntetéshez
kötődően. Utoljára 29án látták, durván bántalmazták. Még mindíg
letartóztatás alatt áll.
Becslések szerint további 3 fő tűnt el, valószínűleg őket is
letartóztatták.
2 kurd nemetiségű személyt (állampolgárságuk nem ismert) a tüntetések
során tartóztattak le. Amikor más lateartóztatottakat a balkovai
fogdából kiengedteg, ők nem szerepeltek a szabadon bocsájtottak
között. Azóta nem hallottak róluk, a nevük sem ismert.
1 fő az Egyesült Államokból. Az amerikai követség szerint okt. 1.
előtt minden amerikait kiengedtek, de a londoni csek nagykövetség
sajtóközleménye szerint még mindig börtönben van egy amerikai, akit el
is ítéltek. Nem tudjk, ki lehet ő.
A belügyminiszter azt állítja, hogy van néhány fogvatartottól származó
irat, amely szerint nem akarják, hogy velük bárki felvegye a
kapcsolatot. Vozonyíték van rá, hogy ezeket az iratokat súlyos fizikai
és lelki bántalmazás után írták alá, ráadásol olyan nyelvű iratokról
van szó, amelyet ők nem is értenek meg. Majdnem mindegyikuk, akit
fogva tartanak, az elmúl hetekben áldozatul esett valamilyen szintű
embertelen, sokszor nagyon komoly fizikai bántalmazásnak.
A börtönőrök által a Világbank és Valutaalap ellen tüntetőkkel szemben
elkövetek emberi jogsértéseket számos emberi jogi szervezet vizsgálja.
Eddig legalább két bűnügyi feljelentést nyújtottak be a rendőrök
ellen, s több ügy folyamatban van. Megerősített hírek szerint 20 fő
biztosan börtönben van még, töben eltűntek, feltehetőleg ők is
börtönben vannak. A vádlottakkal szemben a legtöbb esetben az egyetlen
bizonyíték a rendőrök tanúvallomása. A legutolsó jelentések szerint a
fogva tartottakat még mindig rendszeresen bántalmazzák, különösen a Közép-
és Kelet-európaiakkal bánnak nagyon rosszul.
MInden kedden 6-kor van tuntetes a cseh kovetseg elott, amig szabadon nem engedik a fogjokat. Van valami Börtönszolidaritas nevü kulfoldi szervezet, ok szereztek ugyvedet a het magyarnak. Folyik a gyűjtés is. Majd megszerzem a címet, számlaszámot...
Megy ma valaki a cseh követség elé?
Hánykor lesz a tüntetés?
Gyűjt valaki a Prágában fogvatartott magyarok részére?
Teljes szívemből kívánom, hogy minél hamarabb térjenek haza.
Miért vannak árfolyamingadozások?
A spekulánsok okozók vagy haszonélvezők? Ha mindkettő, milyen mértékben az egyik, és milyen mértékben a másik?
Hogy lehet megkülönböztetni a hasznos és a káros spekulációt?
valoszinuleg nem fogsz mely elvi ellenveteseket talalni a Tobin adoval szemben.
Viszont az implementacios nehezsegek szerintem nem elhanyagolhatok.
A legfontosabb, amit Te is felvetettel, hogy hogyan lehet megkulonboztetni a spekulansokat a nem-spekulansoktol (kicsit olyan ez, mint a heurisztikus viruskeresok, amik a viselkedesuk alapjan probaljak kiszurni a virusokat - az elv nem rossz, viszont hasznalhato implementacio nem keszult meg belole, pedig - szereny velemenyem szerint - konnyebb kiszurni a virusokat, mint a spekulansokat, raadasul egy programot megirni is konnyebb, mint az egesz vilag penzugyi szabalyozasat megvaltoztatni)
Ezenkivul, mint arra tobben is ramutattak, arra is vigyazni kell, nehogy "tul jol" mukodjon a T-ado, mivel a spekulansonkra is szukseg van, a temaban meglehetosen konzervativnak mondhato egykori makro-okonomia tanarom (Gidai Erzsebet, a MIEP penzugyi fookosa :) szerint is jo az, ha az ugyletek kb egyharmada ilyen jellegu (jelenlegi aranyuk allitolag olyan 70%, Mo-n inkabb 80%)
Nehéz elhatárolni a spekulánsokat és a nem spekulánsokat egymástól, mert a spekulációnak az a lényege, hogy a bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkeztére vagy elkerülésére fogad valaki. A devizapiac szereplőit Simon sez leírta, legfontosabbak a nemzetközi kereskedelemben részt vevő vállalkozások, aztán a bankok, biztosítók egyéb pénzügyi vállalkozások, nemzeti bankok, a turisták. Az árucserét folytató vállalkozások fő tevékenysége, amiben ők erősek, amihez legjobban értenek, az adott tevékenységüknek megfelelő termék előállítása, számukra az eltérő valuták árfolyamingadozása extra kockázati tényező. A jobb tervezhetőség, gazdasági kalkuláció érdekében ettől a kockázattól a fő tevékenységükhöz képest csekély díjért megszabadítják a spekulánsok, akiknek ez a fő tevékenysége. Mivel ez egy tényleges szolgáltatás, ezért díj jár, ugyanúgy, mint mondjuk a bank számlavezetéséért. A spekulánsok azok a magánemberek, akik a brókercégeken, bankokon keresztül spekulálnak, az árfolyamingadozásokat próbálják kihasználni, olcsóbban venni és drágábban eladni, jelen esetben valutát. (Ha nem lennének árfolyamingadozások, az ilyen jelegű spekulációnak nem lenne létjogosultsága.) Ha előrejelzéseikben tévednek, buknak, vagyis veszteségeket szenvednek el. A termelő vállalatok egymással szemben nem akarnak spekulálni, bár elvileg megtehetnék, de egyszerűbb és olcsóbb számukra a piacon lévő spekulánsokhoz (közvetett úton persze) fordulni, mint tárgyalgatni a fél év múlva esedékes valutaárfolyamról a másik vállalattal. A spekulánsok elhatárolása nem egzakt, hiszen a brókercégeknek is van saját tőkéje, bankoknak, termelő vállalatoknak is lehetnek szabad pénzeszközeik, de nekik nem ez a fő tevékenységük, és hosszabb távban gondolkodnak. A vállalat is olcsóbban akar venni, drágábban eladni, és mindenki ezt részesíti előnyben, ha van rá lehetősége. A spekulánsok biztosítják a pénzpiac nagy forgalmát, az árfolyamingadozásokat csökkentik, tervezhetőbbé teszik a jövőt.
Namost ennyi időm volt.
