Európa Unió, mi gyerekek? ilyet csak a Gyula szokott mondani...
Amúgy érdekes volt elolvasni a 4 évvel ezelőtti fejtegetéseket, hogy Lengyelország meg a csehek esélytelenek a tagságra. Lám mégis :))
Mindenesetre már látom milyen szövegkörnyezetben hangzott el az ominózus "EU-n kívül is van élet" mondat.
Hogy ezt máig emlegeti a bunkovács, így, kontextusából kiemelve, az azért eléggé szánalmas.
"Az uniós választáson való részvételi szándék erős összefüggést mutat az ország uniós tagságának támogatásával, ami abból is látszik, hogy a belépést leginkább helyeslő SZDSZ-szavazók minden más párt szavazóinál nagyobb arányban készülnek az EP-választásra."
A HVG dupla számában megjelent egy táblázat az EU tagjelöltek 3 éves támogatásáról. Azt szeretném hozzáértőktől kérdezni, mit jelentenek az ott közölt számok? Pl. miért mondják, hogy a csehek jó eredményeket értek el, mikor az egy főre eső támogatás a legkevesebb mind3 évben részükre? Jó az nekünk, ha mi pedig a második legkevesebb támogatást fogjuk kapni?
köszi
bs
Engem is megtévesztett egy darabig a támogatásokról folyó számháború. Aztán átváltottam magyar forintra ezeket a számokat. Hát nem helyettesíthetik a magyar gazdaságot, de nem is ez a céljuk.
Meggyőződésem, hogy a lehetőségeket kell magunk előtt látni, kulturális, gazdasági, politikai értelemben egyaránt.
Fel kell ismerni a lehetőségeket és élni kell tudni az esélyekkel, a felkínáltakkal is és a rejtőzködőkkel is.
Össze nem lehet mérni azt a többletet, amit az EU-val való együttműködés jelenthet számunkra, azzal amit támogatásként adhat nekünk.
Persze fontos a támogatás, az is igaz hogy ennek a vártnál alacsonyabb szintje, vagy az elosztásban lévő egyenlőtlenségek újabb feszültségeket is a felszínre hozhatnak.
Tudom hogy lehetetlen - pláne az utóbbi időben járványként terjedő segély után sóvárgó mentalitással -, de az én ideám egy olyan fejlett Magyarország, amelyik nem szorul ebben a klubban támogatásra, hanem nagylelkűen nettó befizetőként vesz részt az EU-ban. De mégegyszer mondom ez csak egy naiv álom.
Pedig ez nem az esélyek Eurpája, hanem a segélyek Európája. Mint látjuk mi segélyezzük majd a dúsgazdag nyugatot, hogy még gazdagabbak legyenek, és mi beledögöljünk, hogy tiszta legyen mielőbb a terep számukra.
Persze, ha hagyjuk.
Egyre jobban zavar ez a hatalmas vita az európai uniós támogatásokról. Elismerem ez is nagyon fontos kérdés, de mintha az egész EU másból sem állna, mint segélyekből.
Én a segélyek Európája helyett az esélyek Európájában bízom.
A címben feltett kérdésre már kész a válasz, hacsak úgy nem járunk, mint az egyszeri székely ember, aki addig-addig faragta a hatalmas fát, míg a kezdeti szobabútorról, konyhaszekrényről, majd komódról, sámliról, végül baltanyélről való ábrándozás után arra a kérdésre, hogy mi lesz ebből, megjegyezte - hát ha el nem szúrom, akkor fogpiszkáló.
Szvsz akkor is meg fogják találni a módját a csatlakoztatásnak, ugyan is az EU totális presztizsveszése lenne, ha a 10% elküldhetné a 90%-ot a sunyiba!
És más tekintetben is sz.r lenne nekik! Szükségük van a piacunkra, és az olcsóbb termékeinkre, munkaerőinkre! 10 ország azért nem piskóta, nem is kex!
Brüsszel, 2002. október 9. - Az Európai Unió Bizottsága szerdán elfogadta azt a történelmi fontosságú jelentést, amely hivatalosan javasolja az Unió tíz országgal való kibővítését 2004-ben - közölte az EU-szóvivője Brüsszelben.
A találkozónak vége, a jelentést elfogadták - erősítette meg a Reuters tudósítójának Gregor Kreuzhuber szóvivő. Az EU illetékese ugyanakkor elzárkózott attól, hogy bármit mondjon a jelentés tartalmáról. Csupán annyit közölt, hogy a szövegen bizonyos változtatásokat eszközöltek, amelyeket most vezetnek át a végleges dokumentumba. A jelentés szerdán kora délután - 14.45-kor - válik hozzáférhetővé, amikor Romano Prodi európai bizottsági elnök és Günter Verheugen bővítési biztos hivatalosan az Európai Parlament elé terjeszti a dokumentumot. A kiszivárgott értesülések szerint a jelentés javasolja, hogy tíz ország - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia fejezze be a csatlakozási tárgyalásokat decemberben és 2004-től váljék az Unió tagjává. A tervezet értelmében két - kissé lemaradt - balkáni állam, Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozhat az Európai Unióhoz abban az esetben, ha fenntartja reformjai jelenlegi ütemét. A tervezet ugyanakkor a 13. tagjelölt országnak, Törökországnak - az emberi jogok régóta aggályos helyzete miatt - nem ajánlott időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére."
"Osztrák diplomata az EU-bővítésről:
2006-ig nettó 8,8 milliárd euró áramlik az új tagállamokba
Bécs, 2002. október 6.
Az Európai Unió bővítése után 2006-ig várhatóan nettó 8,8 milliárd euró áramlik majd az új tagállamokba - ezt a becslést Gregor Woschnagg. Ausztria EU-nagykövete közölte az ORF közszolgálati rádióban a hétvégén, hangsúlyozva, hogy az unió bővítése most elsősorban politikai beruházás, amelynek hosszabb távon lesznek gazdasági eredményei.
Az EU által a csatlakozó államoknak nyújtandó támogatás Woschnagg szerint egynyolcadát teszi ki annak, amit Németország az új tartományoknak fizetett. - A paradicsom megteremtéséért mindig nagyon keményen meg kell dolgozni - mondta a nagykövet, de hozzátette: az unió történetében legnagyobb, mostani bővítési körrel az EU gazdasági teljesítőképessége a jelenlegi GDP-érték 6 százalékával nő.
A jövő héten kiadandó országjelentésekről szólva Woschnagg elmondta: ezzel párhuzamosan egy "stratégiai papírt" is közzétesznek, amely felmutatja majd, milyen hiányosságok akadnak még a tagjelölteknél az uniós jogrend átültetésében.
Kifejtette azt is: a jelentések várhatóan 10 országot minősítenek a csatlakozásra felkészültnek.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy a legtöbb tárgyalási fejezet lezárult, és a mezőgazdasági fejezet technikai részletein is túl vannak a küldöttségek, csupán a támogatások kérdése van hátra. Ezzel kapcsolatban Woschnagg védelmébe vette az Unió által javasolt, tíz éves átmeneti időtartamra tervezett megoldást. - Ha az új tagállamokban ugyanolyan támogatást adnánk, mint a régiekben, ez azt jelentené, hogy a varsói egyetemi professzorok azonnal elmennének parasztnak, mert ott sokkal többet keresnének - mondta, s utalt arra is, hogy a bővítéssel 3,8 millió mezőgazdasági kistermelő kerül az unióba, vagyis számuk 56 százalékkal nő.
Végül a nagykövet rámutatott: a bővítés 70 százalékban esélyeket és csak legfeljebb 30 százalékban kockázatokat jelent. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az illetékesek még elmulasztották, hogy kellőképpen megértessék a bővítés kérdéseit a lakossággal, például azt, hogy az uniónak "időre lesz szüksége a bővítés megemésztéséhez"."
Csak úgy csendben jegyzem meg, hogy a "Viktorkázást" Viktorka váltja ki, gondolom te is elképedve hallgatod újabb és újabb ötletrohamait.
Lászlóka nyilván Lászlókázást vált ki, azaz mindenkit a saját teljesítménye alapján.
Az "elvtársozásra" pedig csak annyit: Amikor elkezdtem dolgozni - néhány évtizeddel ezelőtt - megdöbbentem azon, hogy elvtársnak, illetve elvtársnőnek kell szólítani a kollégáimat. Én ugyanis világéletemben idealista voltam és nem tudtam elképzelni miért kellene valakit az elvtársamnak tartani, akivel még nem vitattam meg a nézeteimet, nem tudom miben hisz, milyen értékeket vállal, milyen ideológiát tart követendőnek, vagy rendezi aszerint életét.
Aztán bele kellett törödni, hogy ez is a mindennapok közhelyei közé tartozik. Időnként viccelődtünk ezzel a megszólítással, mert egy-egy csinos elvtársnőnek így bizalmasabb utalásokat lehetett tenni, figyelmen kívül hagyva Karinthy figyelmeztetését, mely szerint férfi és nő két örök ellentét, hogy is érthetnék meg egymást, hisz mind a kettő mást akar, a férfi a nőt, a nő a férfit. Aztán szép csendben elkopott az egész elvtársozás.
Manapság cimkézés formájában kezd újra divatja lenni, más a véleményed mint az enyém, csúnyán nézel az én iciri-piciri kis pártocskámra, azért teszel ilyen elvetemült dolgokat mert elvtárs vagy bion, bion.
Tévedsz, saját humor volt. Engem is zavar, hogy egy ilyen jó és fontos hírre, egy ilyen grimasz ötlik fel bennem. És egyáltalán nem biztos, hogy kizárólag én tehetek róla.
Emlékszel Gogolra: Ne a tükröd szidd, ha a képed ferde.
Most, hogy jobban megnézem a hírt, látom ám baj van.
Egy sor nincs arról engedi-e ezt az Orbán Viktor.
Az meg nem járja, hogy az EU fogja magát és csak úgy hipp-hopp felveszi Magyarországot, aztán a Viktorkánk még nem mondta ki a végső szót, akarja-e vagy nem akarja.
Az EU-nak számolnia kell a feltételeinkkel, bion, bion.
"EU-ajánlás 10 tagjelölt felvételére
A jelöltországok üdvözölték a hírt
Brüsszel, 2002. október 4. (MTI) - Az Európai Bizottság a jövő héten tíz jelöltország 2004-es felvételét javasolja az Európai Unióba, Törökországnak azonban nem jelöl meg időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére - mondta pénteken egy nevének elhallgatását kérő EU-illetékes újságíróknak.
Nyilatkozata szerint a tíz ország: Lengyelország,
Magyarország,
Csehország, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Észország, Szlovénia, Ciprus és Málta. Az EU végrehajtó szerve ugyanakkor 2007-es céldátumot ad meg Románia és Bulgária számára a csatlakozásra. Az erős amerikai nyomás ellenére a Bizottság nem javasolja, hogy Törökországnak, a 13. jelöltnek, időpontot adjanak meg a belépési tárgyalások megkezdésére, bár ezzel nem akar elébe vágni az EU vezetők decemberi koppenhágai "bővítési csúcsa" végső döntésének. A jelöltországok pénteken üdvözölték a hírt. A lett elnök tanácsadója országa nevében úgy ítélte meg az EU- és NATO-tagságot, mint visszatérést Európába. Az EU-forrás szerint a Bizottság jövő szerdán esedékes jelentése a jelöltekről arra szólít fel, hogy szigorúan ellenőrizzék a belépőknél az EU-jogharmonizációt a belépési tárgyalások decemberi lezárása és a következő áprilisi egyezmény-aláírás után. Több EU diplomata tart attól, hogy a jelöltek még a csatlakozást követően sem lesznek képesek megfelelni az unió szigorú normáinak számos kérdésben, kezdve az élelmiszerhigiéniától az állami segélyekig. A Bizottság keresi a lehetőséget, hogy védőintézkedéseket vezethessen be a mostani tagországok piacainak védelmére az új tagság első 2-3 évében, ha a belépés néhány termék esetében torzítja az EU belső piacát. Az EU-nak a legutóbbi - Ausztriát, Svédországot és Finnországot felölelő - bővítésnél is voltak hasonló védőintézkedései, amelyek azonban csak egy évre szóltek, habár soha nem alkalmazták őket. A lengyel Gazeta Wyborcza szerint a Bizottság következő heti jelentésében erőteljesen bírálja majd Varsót a korrupció, a lassú bírósági eljárások, a túlzsúfolt börtönök és a mezőgazdasága szánalmas helyzete miatt. Az EU forrás szerint a Bizottság rendszeres ellenőrző jelentést nyújt be az EU- minisztereknek a felvételig, rámutatva a jelöltországokban a végrehajtás sajátos problémáira. A Bizottság egyúttal végső értékelő jelentést ad ki a tíz jelölt tagságra való felkészültségéről mintegy négy hónappal a 2004-es csatlakozás előtt. A 12 belépésről tárgyaló ország közül Románia és Bulgárai 2007-es belépési céldátumot kap, de a Bizottság pontosan nem nyilvánítja ki, mikor fejezhetik be a csatlakozási tárgyalásokat, hiszen az saját erőfeszítéseiktől függ. - Rendkívül örülünk, hogy az Európai Bizottság hivatalosan készül kitűzni ezt a céldátumot Bulgária és Románia számára - jelentette ki a bolgár pénzügyminiszter. Törökország a forrás szerint dicséretet kap a közelmúltban végrehajtott számos reformért, amelyek sorában egyebek között olyanok szerepelnek, mint a halálbüntetés eltörlése békeidőben, vagy a kulturális jogok szélesebb körű biztosítása a kurd kisebbségnek. Ezekkel Törökország arra próbálja rávenni az EU vezetőket, hogy decemberi koppenhágai bővítési csúcsértekezletükön tűzzenek ki időpontot a török csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A nyilatkozó EU-illetékes szerint Törökország nagyobb haladást ért el az elmúlt néhány hónapban, mint az elmúlt néhány évtizedben. Az Egyesült Államok már régóta szeretné, ha az EU felvenné Törökországot, amely a NATO-ban kulcsfontosságú szövetséges, annál is inkább, mert geostratégiai jelentősége az iraki válság miatt ismét előtérbe került. Ugyanakkor az EU-ban sokan úgy vélik, hogy Törökország túl nagy és más ízű falat lenne, semhogy könnyen beillesszék az unióba. A török kormányfő-helyettes pénteken Ankarában úgy nyilatkozott, hogy országa továbbra is szorgalmazza a pontos időpont kitűzésést a tárgyalások megkezdésére. Törökország, ahol november 3-án tartanak általános választásokat, az ENSZ-közvetítésű ciprusi béketárgyalásokon is az egyik kulcsszereplő. Törökország az egyetlen ország, amely elismeri a szakadár ciprusi török köztársaságot a sziget északi részsén. AZ EU azt mondja, hogy egyesített szigetként szeretné felvenni Ciprust, de megegyezés hiányában kész a nemzetközileg elismert ciprusi görög köztársaságot egyedül is felvenni."
Orbán Viktor helyzetértékelése az EU-ról, Nizzáról, Ausztriáról a Berliner
Zeitungban
MEGJEGYZES: ORBAN aki az EU csatlakozasi folyamatot jol ismeri, nagy
zavarodottsag jeleit mutatja. A 2002-es valasztasok megnyeresere akarta
hasznalni a gyors EU csatlakozast, most viszont nem tudja mi a teendo, pedig
eleg egyszeru: tart karokkal varni a beozonlo kulfoldi toket 2006-ig, s a
gyarakat nem 5 cm-re az osztrak hatartol telepiteni, hanem
Kelet-Magyarorszagra.
ORBAN keptelen megerteni, hogy nem Magyarorszag az EU fo problemaja hanem
Lengyelorszag! Magyarorszag akar most is csatlakozhatna, kb 2-3 milliard
dollarba kerulne az EU-nak evente az elkovetkezo 10 evben. Lengyelorszag
viszont $15 milliard korul evente! Ettol fel a Nyugat!
Gorogorszag es Portugalia fel Lo, Cso es Mo csatlakozasatol. Elvonna toluk a
tamogatasi segely penzt es az uj gyarakat mivel ezen orszagok sokkal
kozelebb vannak Nemetorszaghoz. Franciaorszag meg mindig Romaniat imadja.
Ketlem, hogy a franciak nagyon szeretnek a Habsburg-ok szovetsegeset mely
raadasul libamajjal omleszti el a francia piacot a belso termelok haragara.
Magyarorszagnak nem letezik elet az Union kivul jelenleg, mivel Kelet-Europa
teljes gazdasagi valsag ovezet. Egy masik lehetoseg talan Amerikaval szoros
kapcsolatok kiepitese lenne.
Miskolciak nem hajlandok gyori munkasszallokban elni $400 bruttoert havonta.
Viszont $2,000 bruttoert lehet, hogy Munchen-be mennek dolgozni az EU
csatlakozas utan hacsak nem akkora gyarak nem erkeznek a depreszios
EK-Mo-ra.
----------------------------------------------------------------------------
----
Berlin, 2000. szeptember 17. (MTI) - Magyarország nemzeti önbecsülését
érinto kérdésnek tekintené, ha az Európai Unió tagállamaiban népszavazást
írnának ki a magyar EU-tagságról - jelentette ki a Berliner Zeitungnak adott
interjúban Orbán Viktor. A német fovárosi újság hétfoi számában megjeleno
beszélgetés során a magyar kormányfo kifejtette: a magyarok nagy
rokonszenvet élveznek az EU minden országában, ezért Budapestnek aligha
kellene tartania egy népszavazás kimenetelétol.
Mindazonáltal "példátlan dolog volna az unió történetében, ha referendum
döntene a bovítésrol. Ha ezt az eszközt alkalmaznák velünk szemben, úgy föl
kellene tennem magamnak a kérdést, miért lennénk mi veszélyesebb nép, mint a
portugál, a görög vagy a spanyol. Az o csatlakozásukról sem népszavazás
útján döntött az EU. Egy ilyen lépés kétségkívül érintené nemzeti
önbecsülésünket" - hangsúlyozta Orbán, megerosítve egyúttal, hogy a magyar
lakosság népszavazáson nyilváníthatja ki véleményét az EU-csatlakozásról.
Az EU nizzai csúcsértekezletével kapcsolatban úgy fogalmazott:
lassanként csökkennek a bovítéshez fuzött remények. "Két, három hónapja még
reálisnak tunt, hogy Nizzában megszabják a bovítés menetrendjét. Az utóbbi
idoben elhangzott nyilatkozatokban azonban már nem tükrözodik ez az
eltökéltség." A kormányfo ennek dacára két fontos lépést remél a
csúcstalálkozótól: azt, hogy lezárul az EU belso reformjairól folyó vita,
illetve hogy Brüsszel megnevezi a csatlakozás dátumát.
Arra a kérdésre, mi lesz, ha ezek a jelzések elmaradnak, Orbán
elmondta: "Természetesen létezik számunkra élet az Európai Unión kívül is.
Látjuk, hogy mindeddig nincs egységes akarat az EU-n belül a bovítésre.
Ennek ellenére mi folytatjuk az EU-adaptáció programját, mivel a politika és
az élet nem csupán a következo napokból vagy a következo egy-két évbol áll."
A továbbiakban emlékeztetett arra "a tényre, hogy az EU még nem közölte
állásfoglalását azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyek számára
fontosak. Például ma még hivatalosan nem tudom, mi az unió álláspontja az
agrárszférára vonatkozóan, a strukturális alapokból folyósított pénzekkel, a
munkaero szabad mozgásával és a schengeni egyezménnyel kapcsolatban. Nekünk
megvan az álláspontunk, ám nem ismerjük a másik félét" - hangoztatta a
miniszterelnök.
A bovítés kapcsán Németországban fölmerülo aggályokra célozva
leszögezte: "rossz üzletember az, aki csak a kiadási oldalt veszi
figyelembe. Az EU bovítése ugyanis az unió polgárainak, különösen a
németeknek, nagy gazdasági elonyöket is jelent. Ami pedig a munkahelyekért
érzett aggodalmat illeti: nekem itt, Magyarországon is meghaladja az eromet,
hogy a kevesebb munkalehetoséget és alacsonyabb béreket kínáló keleti
országrészben élo embereket rábírjam arra, költözzenek az ország nyugati
felébe. A magyarok nehezen mozdulnak a megszokott helyrol, tehát nem áll
fenn az a veszély, hogy tömegesen kelnek útra elvenni - például - a németek
munkahelyeit."
Arra a kérdésre, vajon az Ausztria elleni bünteto intézkedések
bírálatával Budapest nem játszotta-e el az EU-tagok rokonszenvét, a
kormányfo kifejtette: Magyarország egészen más helyzetben volt, mint a
14-ek. Jóllehet kétoldalú síkon utóbbiak befagyasztották az érintkezést
Béccsel, az európai intézmények keretében tudtak vele kommunikálni.
"Magyarországnak erre nem volt lehetosége. Ha mi is követtük volna az EU
eljárását, az teljes diplomáciai szakítást jelentett volna, a párbeszéd
lehetoségének kizárásával. Ezt még az unió sem tette meg, és ezért nem is
gyakorolt nyomást ránk. Az EU ugyanis belátta Magyarország (helyzetének)
másságát."
A Németországhoz fuzött magyar várakozásokat firtató kérdésre Orbán
Viktor így felelt: "Azt várjuk a német néptol, hogy támogassa azokat az
európai politikai döntéseket, amelyek távlatokat nyitnak, és segítik
Magyarországot. Nem ügyvédre van szükségünk, hanem olyan országra, amely
megért bennünket, és egy kicsit eszébe jut saját történelme is, amikor ránt
pillant." +++
Igazad van, ez még nem a teljes közszolgálati média. De mindenesetre demokratikus országokban elképzelhetetlen, hogy egy műsort adott párt birtokol, különösen ha az
náci eszméket vall.
Különben éppen most magyarázta a bizonyítványt bécsi nagykövetünk.
Ezen az úton nem Európába, hanem a Balkán boldogtalabb felére jutunk.
De nagy szavak, kár hogy tények nincsenek mögötte.
Gondolom a Vasárnapi Újságra gondolsz, érdekes a felvetésed, hogy ez az egy műsor maga a teljes közszolgálati média. A fasisztázást hagyjuk, rendben van számodra ez a műsor fasiszta, nem akarok veled vitatkozni (hívővel szemben érveket felsorakoztatni felesleges, azonkívül nem akarom védeni a műsort, én vasárnap reggel általában alszom, jó ha 2 hónapban egyszer hallok belőle valamit, max. a honlapjura nézek el nagyon ritkán). Különben ha egyértelműen SZDSZ-szimpatizáns műsorok lehetnek pl. 168 óra, vagy most 16 órának hívják ugye, akkor miért ne lehetne egy MIÉP-közeli is? Azzal ne gyere, hogy szélsőséges a miép, az SZDSZ, pontosabban a hozzá közeli értelmiség melynek gyanítom Te is egy díszpéldánya vagy semmiben nem marad el gyűlölködés terén a miép mögött.
