Mint mindig, Petyának most is sok igazsága vagyon. Hadd tegyem hozzá, hogy az IRA és az ETA között éppen a "szakadárság" fokában mutatkozik jelentős különbség.
Az ETA története nem a politikai szakítópróbák sorozata. Amikor a Herri Batasuna - ma már másképp hívják! - elfogadta a parlamenti politizálás játékszabályait, az ETA kisebb része különvált, és azóta a baszkok többségének véleményével ellentétben, folytatja a fegyveres ellenállást. Tömegtámogatás és politikai távlat nélkül.
Másképp áll a helyzet Észak-Írországban. Az IRA története a különválások története: a történelmi IRA 1969-es szakadása után két szervezet jött létre: az Official(Hivatalos)IRA és a Provisional(Ideiglenes)IRA. A Hivatalos IRA fegyverszünetet hirdetett, de a 70-es években kiválik a marxizmussal kacérkodó INLA(Irish National Liberation Army). Az 1981-es Bobby Sands-féle éhségsztrájkban INLA-tagok is életüket vesztették.
A 90-es évek békefolyamata újabb meghasonulás az ír köztársasági mozgalom számára: az 1994-es tűzszünet után kiválik a Real IRA(Valódi IRA), majd az 1998-as nagypénteki megegyezés után a Continuity IRA(Folytonos, Folytatólagos IRA). Ezek a szervezetek 50-60 aktivisták jelentenek, akik rendkívül jól képzett szakemberek, régi rókák a mozgalomban. A Continuity IRA ráadásul létrhozta a saját Hadseregtanácsát - az Ideiglenes IRA mintájára - amely önálló politikai cselekvési teret, önálló döntéshozatalt jelent. Ez azért fontos, mert a Sinn Féin emiatt nem tudja ellenőrizni és befolyásolni a szakadárokat.
A baszk és az északír helyzet között kétségtelenül a tömegtámogatás mértéke a legfőbb különbség: a Franco-elnyomás után a baszkok élvezik a saját autonómia minden áldását - önkormányzatiság, iskolarendszer stb. - nagyon elégedettek ezzel, köszönik, jól vannak. Ráadásul a Baszkföld Spanyolország hagyományosan legiparosodottabb területe.
Ezzel szemben az ír köztársasági gondolat még mindig eleven, mert a történelmi kiegyezést nem követték valódi, gyakorlati események. Maguk az ír katolikusok is megosztottak a hovatartozás kérdésében, de az 1920-ban elhibázott határmegvonás miatt a teljes elszakadásnak mindig is tömegesen lesznek hívei Észak-Írországban. Ráadásul ott a fegyver, ami szintén nem elhanyagolható szempont.
Még egy különbség: a spanyol-baszk ügy kétoldalú, szemben Észak-Írországgal, ahol nemcsak az ír katolikusok és London, de a helyi protestáns(unionista) közösség is tényező, annál is inkább, mert jelenleg még ők vannak többségben. Ráadásul ott van Dublin, az anyaország, az Ír Köztársaság. Diplomáciai értelemben négyoldalú az ügy, s többek között ezért is olyan ördögien összetett probléma.
Bocs' nem akarok kekeckedni, bár én 1959-et ismerem, mint az ETA megalakulásának évét. Ha jól láttam még nem volt szó magáról az ETA elnevezés eredetéről. Most pótolnám: Euzkadi Ta Askatasuna (Baszk Haza és Szabadság).
A köztársasági kormány az 1930-as években nagyfokú autonómiát biztosított Baszkföld számára, amit Franco azonnal visszvont és a lehető legkeményebb terrort vezette be a baszkok ellen. Franco pontosan tudta ugyanis, hogy a legádázabb antifasiszták Baszkföldön élnek. Nem véletlenül bombáztatta porig Guernica városát. (Ennek a rémségnek Picasso állított emléket egy monumentális festménnyel.)
Az ETA eleinte egyáltalán nem volt erőszakos szervezet. A híres emberrablásai is végeredményben "sikerrel" zárultak. Pl. gazdag gyáriparosokat raboltak el, és csak akkor engedték őket szabadon, ha a gyáraikban béremelést adtak a dolgozóknak, több jogot a szakszervezeteknek és ha ígéretet tettek hosszútávú kollektív szerződések megkötésére stb.
Aztán jöttek a gyilkosságok. Ezek már nem voltak annyira pozitív kicsengésűek egyet kivéve, amiről máig nem tudják eldönteni, hogy végeredményben hasznos volt-e a spanyol demokrácia számára vagy sem: 1973 decemberében felrobbantották Luis Carrero Blanco admirálist, Franco miniszterelnökét, egy ízig-vérig fasiszta katonatisztet. Franco eredetileg őt nevezte meg utódjául, csak Blanco halála után esett választása János Károlyra. Minden esetre ez a tett az akkori Spanyolországban nagymértékben fokozta az ETA népszerűségét.
Aztán jött a demokrácia, a széleskörű autonómia és az ETA szakadt. A jelenleg harcoló szárny : az ETAm már maga sem tudja pontosan, hogy mit akar. Mondhatni: az erőszak már csak az erőszakért él. Leginkább ellentmondásos tettüket 1989-ben követték el, amikor politikai fedőpártjuk, a Herri Batasuna (kb. olyan mint az IRA-nak a Sinn Fein) négy nemzetgyűlési képviselőjét vacsora közben megtámadták és egyiküket megölték. Holott ez a négy ember éppen azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy nem volt hajlandó esküt tenni a spanyol Alkotmányra.
Summa summarum: az állami terror minden esetben kiváltja az ellenreakciót és szinte mindig terror formájában. A bökkenő csak az, hogy a szellemet már nagyon nehéz visszparancsolni a palackba. A cél nélkül maradt terrorszervezetek előbb osztódni kezdenek, majd öncélú ámokfutókká válnak. Még akkor is, amikor már semmilyen társadalmi szimpátia nem veszi őket körül.
En koszonom a helyreigazitast, atugrottam par sort (online forditas rulez) :). PSOE elso kongresszusa (193x utan az elso, egyebkent a 27.) 1976-ban volt. Egyebkent Adolfo Suarez az UCD elnoke volt, amit ugye o talalt ki. UCD = kozeppartok tomorulese. Vannak benne keresztenydemokratak, szoclibek, szocdemek stb. Egyebkent 34% vs. 29,3%-ra nyertek a PSOE-vel szemben. Ebben az evben alakul meg a PP - magasrangu francoista politikusokkal, tisztekkel -, ami szinten helyet kap a kormanyban. Falange, amit emlitesz a szelsojobbat jelentette. Egy egesz jo osszefoglalo (nem az, amibol en meritettem, mert az csak spanyolul elerheto...) elerheto itt. Lassan csak osszehozzuk. Mar akit meg erdekel...
ETA 1958-ban alakult. Elso fellepese a 60-es evek kozepen volt. Vagyis felleptek Franco koraban is. 1967-ben egy polgarmestert gyilkolnak le. Egyebkent a lentebb mar emlitett linken errol is van forras, tobb nyelven is (magyarul speciel nem).
Engedd meg, hogy kisebb helyesbítéseket tegyek. Nem 100%-ig biztos, mert fejből, de én így emlékszem.
Abban igazad van, hogy Franco természetes halállal halt meg, bár korábban valóban kíséreltek meg merényletet ellene. A diktatúrát a vége felé valamennyire valóban "felpuhította", de ez csak azt jelentette, hogy belátta: halála után az továvbb valóban tarthatatlan lesz, ezért megtette az előkészületeket egy bizonyos "átmenetre", amit, szerintem, azért nem pontosan úgy képzelt el, ahogy az végül is végbement. Ne felejtsük el, hogy a Kommunista Pártot, de a Szocialista Pártot is betiltotta, a KP biztos, hogy haláláig úgy is maradt, a PSOE-ben nem vagyok biztos. Élete végéig gyűlölte a kommunistákat, Dolores Ibarruri is csak azután mehetett haza, hogy F. meghalt stb.
Juan Carlost valóban ő választotta utódjául azzal, hogy hosszú időn keresztül készítette fel a jövendő uralkodásra, de csak azutánra, hogy ő meghal. Az első választásokat viszont nem a PSOE nyerte, mint ahogy te magad is említetted: Adolfo Suarez lett az első miniszterelnök, aki nem volt szocialista. Ezzel szemben, ha jól emlékszem, a Falange, a francoista párt tagja volt, Franco idején magas kormánytisztséget viselt, hogy mit, arra nem emlékszem. A saját politikai mozgalmát később alakította meg, és fokozatosan távolodott a francoista alapoktól, ki is vívta ezzel a Falange ellenszenvét, ami egy puccskísérletben csúcsosodott ki, egy csendőr alezredes lövöldözött a parlamentben — a nevét elfelejtettem.
A PSOE Felipe Gonzalezzel az élen csak a második (még az is lehet, hogy a harmadik — mögen csak nem emlékszem pontosan) választást nyerte meg.
Ami a baszkokat illeti: valaki említette, hogy érdekes, Franco idején még nem léptek fel. SZVSZ ebben semmi érdekes nincs: Franco kegyetlen terrorral nyomta el a baszkokat, ha jól tudom, még a nyelv is be volt tiltva, egyszerűen nem voltak képesek (illegálisan sem) megszerveződni.
Az írek: véleményem szerint az északír konfliktus csak vallási köntösbe öltöztetett konfliktus, sokkal mélyebb társadalmi és történelmi okai vannak. Az ellentétek vallási köntösbe bújtatása a konfliktus elkenését, valódi okainak leplezését szolgálja — s ez szerintem még akkor is így van, ha sok részvevője is vallási ellentétként éli meg.
Szazadeleje..
Baszk parlament letezett, ahogy ma is, es torvenyhozasa is van, fegyveres testulete is. Autonomia volt korabban Baszkfold, de nem volt onallo allam. Sosem. Egyebkent Guernica a tradicionalis szekhelye a Baszkfoldnek, ott van ma is a parlament, mig a kozigazgatasi kozpontja Vitoriaban van.
IX-XII. szazad
Baszk kiralysag. Nos, ezt az europai tortenetiras (ahogy a magyar is, ha jol tudom) Pamplonai orgrofsagnak ill. Baszk Hercegsegnek nevezi. I. Nagy Sancho "francia" "kiraly", valojaban a Baszkfold hercege cimet viselte, kb. ugy, ahogy Almos herceg viselte a dalmat hercegi cimet. A dinasztia huberese maradt mindvegig a francia kiralynak, a Kasztiliai hoditasokig. Ne tevesszenek meg olyan jelzok, mint baszk-francia, baszk stb. egy baszk oldalon. Ez ott nem szamit sovinizmusnak, elfogadott dolog. (Mutattak nekem olyan kiadvany, amiben pl. Marylin Monroe - szerintuk - szinten baszk volt.)
Osszessegeben lehet, hogy sarkosan fogalmaztam, szerintem a fentiek tukreben sem feltetlenul tarthatatlan az allitasom. Mindenesetre kiegeszitem meg azzal, hogy Baszkfold (Nagy-Baszkfold): Vizcaya, Guipuzcoa, Alava, Navarra (spanyol irasmoddal) megyeket jelenti foleg. Navarra felig francia foldon van...
Letezett onallo baszk allamisag, amig a spanyolok le nem igaztak oket. Olvasni, olvasni, olvasni!
A Franco-rezsim vege fele mar nem volt akkora az elnyomas merteke mint az elejen. Ugyanakkor peldaul a baszk nyelvet - csakugy mint a katalant es a gallegot - nem propagaltak. Enyhen fejeztem ki magam. Tiltottak a hasznalatat.
Nos, utananeztem a dolognak. Franco 39 eves hatalomra jutasanak evfordulajat 10 nappal elte tul. Oktober 1-en meg a tomegek elott szonokolt, 11-en halt meg. Vegelgyengult, rosszul latott, Parkinson-korban szenvedett. Amint mondtam (mondtam!?), utana koroztak kirallya Janos Karolyt, aki 50 nappal kesobb kozze tette a nyitas politikajat. 1976. december 15-re kiirtak egy nepszavazast arrol, hogy a reformok utjara lepjen az orszag avagy konzervalni a helyzetet. 94%-os igennel a reformra szavaztak. 1977. junius 15-re irtak ki a valasztast.
A valasztasok eredmenye: PSOE gyozott es megalakul az Adolfo Suarez-kormany. (PSOE teljes magyar forditasa: Spanyol Szocialista Munkaspart). Ami miatt egyebkent ennyit beszelek a dologrol, az az, hogy a megnyert valasztasok utan megszuletik(nek) a Moncloai egyezmeny(ek), ami kozos jobb es baloldali _JOGI_, _GAZDASAGI_ , _PENZUGYI_ celkituzeseket fogalmaz meg kozeptavon. Mint mondtam, ezt alairtak gyakorlatilag az akkor fontosabbnak tartott partok, bar nem mindenki ertett vele egyet. Szoval ez az, amit en nagyon hianyolok a magyar tortenelembol...
Enyém az elsőbbség! Én hamarabb voltam bizonytalan :)
Azért kérdeztem, mert úgy emlékszem valami olvasmányomra, hogy az ETA népszerűsége ezután nőtt meg - anno. De lehet más merénylet is, meg lehet az ETA dezinformációs szolgálatának félrevezetése is.
Igen, eléggé vallási alapokra helyezték. Bár ez jobbára csak ürügy. Végülis egy faramuci nemzetiségi ellentétről van szó, ahol - lévén a szemben álló felek azonos nyelvet beszélnek - az egyetlen megkülönböztető dolog a vallás. Faramucinak azért faramuci, mert a katolikusok - nagyrészt - írnek és republikánusnak vallják magukat, míg a protestánsok - legnagyobb részt - britnek és lojalistának. (Vannak persze republikánus protestánsok is, de nagyon kevesen.) A bökkenő itt van. Ugyanis a Gyaloggaloppot idézve: "Kik azok a britek?" Ez az északír protestánsok ill. lojalisták legnagyobb tragédiája. Se nem írek, se nem angolok. Nem önálló nemzet. Nincs valóságos identitásuk, hacsak az Orániai Rendet és az Inaslegényeket nem vesszük annak. Ámbár ez vajmi kevés.
Na, most lehet, hogy kiderul milyen tudatlan vagyok, de emlekeim szerint termeszetes halallal tert a masvilagra. Mar csak azert is, mert nem volt mar tul fiatal. Merenylet-kiserlet volt ellene, meg Barcelonaban, 1972-ben. Aki teheti, cafoljon, ha nem mondok igazat - en most lenni bizonytalan.
Vallasi vetulete? Ez gondolom nem a spanyolokra vonatkozott. Vagy mire is gondoltal? (Bar altalanossagban ugy velem, hogy ha valaki haboruzni akar, megtalalja az okot es eszmet a gyilkolashoz, hogy ez esetleg vallasi eredetu, ez csak az emberi lelek sajatjabol adodik. Most persze az jo kerdes, hogy mekkora reszben oka ez a kuzdelemnek, de nem hiszem, hogy ez alapja barmilyen harcnak is...)
Egyszeruen: Franco meghalt ;). Egyebkent nagyjabol annyi tortent, hogy Franco meg eleteben utodjanak jelolte meg II. Janos Karoly (Juan Carlos) kiralyt. Erdekesseg, hogy Juan Carlos apja, akit tavaly vagy tavalyelott temettek el, emigracioban elt Franco idejen. Juan Carlost azonban elfogadta a rezsim, ami miatt fenntartasa volt mindvegig a kulhoni spanyol politikusoknak. Franco halalaval o kerult hatalomra, amirol azon nyomban le is mondott, kiirva az altalanos valasztasokat. Ekkor kerult hatalomra gyakorlatilag a PSOE, vagyis a Partido Socialista azaz a szocialista part. Felipe Gonzalez uralmanak (hiszen 94-ig - lehet, hogy +-2 ev.. - minden valasztast megnyertek) PP, azaz Partido Popular (Nemzeti Part) es Jose Maria Aznar, a PP vezetoje vetett veget. Most ok vannak hatalmon, es meglehetosen stabilan.
Egy kis pontosítás. Némiképp fordítva. Az a vezető, aki nem volt hajlandó kompromisszumot kötni: Eamon deValera-ként ismert. Később ő lett az Ír Köztársaság elnöke. A másik legendás vezető: Michael Collins, az IRA "atyja". Ő elfogadta - jobb híján - a britek által felkínált kompromisszumot ti. az Ír Sziget kettéosztásáról, mert az angolok Írország elleni totális háborúval fenyegetőztek. A tárgyalásokon deValera nem vett részt és az egyezséget követően Collinst árulónak és megalkuvónak nevezte, majd engedetlenségi mozgalmat indított ami polgárháborúhoz vezetett. A háború kezdetén Collinst meggyilkolták. Sokak szerint maga deValera. (Megj.: a csonka Írország első kormányfője nem Collins, hanem Griffith volt.) Végül 1922-ben mégis megalakult az Ír Szabadállam, a polgárháború végetért. Maga deValera is lehiggadt kissé bár azt még keresztülvitte, hogy az Ír Alkotmányba bekerüljön az Ír Sziget egyesítésének követelményéről szóló passzus. (Ezt pár hónapja az észkaír békefolymat érdekében törölte az Ír Parlament.)
Ja, a Collins-legendáról nemrégiben született egy - hollywoodi - film. Állítólag egész jó, bár én még nem láttam.
Hát ennyi. Bocs, hogy beleugattam ... Ha esetleg bővebben érdekel Benneteket az ír téma látogassatok el a "Kultúra" rovatba. A topic címe: "Nyugat magyarjai" - AZ ÍREK. Ez volt a reklám helye, mivel a topicot én nyitottam ... :-))) devalera (he-he!) nicknevű barátommal jóket szoktunk vitatkozni. Titeket is várunk!
Ja, a "szuvér" az szuverén akart lenni, a harcok, ha jól emlékszem 1916-ban kezdodtek. A Sinn Fein vezetojét, aki messze a legnépszerubb ember volt, és nem hajlott a kompromisszumra (nevére sajnos nem emlékszem), volt barátja, az új csonka-Írország kormányfoje politikai féltékenységbol (és legyünk jóindulatúak, talán a további reménytelen harctól való félelmében) eltetette láb alól...
A baszkokról meg én nem tudok semmit. Az írekrol: Anglia az elso világháború alatt ("alkalmából") támadta meg Írországot, amely hamarosan elesett. Az írek egy illegális kormányt alakítottak, amelynek titkosszolgálati minisztere dolgozta ki a földalatti hadviselést, és képezte ki az önkénteseket. A cél a közigazgatás megbénítása volt, plusz a kollaborálás büntetése, (mai szóval) terrorakciókkal (merényletek, robbantások). A "betyárok" nagyon eredményesen muködtek, szinte nemzeti hosökké váltak az ír nép szemében, a sikerek pedig meghátrálásra késztették az angol kormányt, amely kénytelen volt leülni tárgyalni az illegális ír "kormánnyal". A tárgyalások végeredménye lett egy szuvér ír állam. és egy brit fennhatóság alatt maradt északi rész. Akkor ennyit tudtak elérni. A "terrorszervezet" neve, amelynek Írország részleges önállóságát köszönheti: Sinn Fein.
Sajnos, az irekrol keveset, nagyon keveset tudok. Egyet azert erdemes megemliteni. Sosem letezett onallo baszk allam, hacsak egy torzsi szervezodesu rendszert nem nevezunk annak a romaiak idejen. Az is fura, s talan kicsit azert ellentmond egyebkent szamomra elfogadhato es logikus ervelesednek, hogy az ETA csak a Franco diktatura vegen alakult meg. Elso akciojuk is a 70-es evekbol valo. Mindenesetre MZ/Y-nal ellentetben szamomra egyaltalan nem ertheto, kovetheto es helyeselheto a ket mozgalom, de az ETA-e garantaltan nem.
Ez a terrorizmus - már ha analógiákat keresünk - inkább a "partizán" akciókkal volt rokon, bár gond az, hogy eredeti célját már elvétette. Mivel katonailag nem elég erosek ezek a csoportok, nyíltan nem tudnak fellépni. Szokást ezt a nacinalizmus negatívumai közé sorolni. Pl. Nagy-Britanniában az írek írek, a skótok skótok, az angolok pedig, láss csodát, "britek". A jó öreg britek pedig elítélik a nacionalista türelmetlenséget, sot jövobe látó képességükkel már régen látták hogy ez a népség ilyen türelmetlen, ezért kellett megszállni oket. "Majd mi megtanítjuk nektek a toleranciát" - gondolták, "ha másképp nem, hát fegyverrel..."
Csak azert, hogy ne offoljuk masok temait. Tehat velemeny az alabbiakra: szabadsagharcok kora - szerintem, es az altalam ismert baszkok szerint is - lejart. A hadsereg (legalabb is az ETA) kizarolag politikusokat es onkormanyzati kepviseloket tesz el lab alol. Nos, ez sem eppen a szabadsagharc egyik formaja. Masreszrol pedig meg mindig lehetne targyalasokkal elobbre jutni. Kevesen tudjak, de pl. Baszkfold oktatasi, onkormanyzati, teruleti (ertsd pl. sajat rendorsege es sajat egyenruhaja is van) onallosagot kapott, sajat parlamenttel rendelkezik. Voltakeppen a kulugy, a monetaris politika, es spanyol nemzeti iranyelvek vannak "csak" kozpontilag szabalyozva. De a lenyeg: amikor a hatarok lebontasarol es monetaris uniorol beszelnek az emberek szerte Europaban, miert olyan egeto egy teljesen fuggetlen es onallo Baszk Allam letrehozatala? (Foleg azert kerdeses ez, mert teruleti reviziokat kezdemenyeznek - Navarra megyere gondolva, valamint azert, mert a baszkok tobbsege elutasitsa az allaspontot, ha gyulolik is a "spanyolokat". Spanyol = kasztiliai.)
MZ/Y irta:
Vadhajtásoktól eltekintve az ETA illetve az IRA az általuk megszállónak tekintett spanyol illetve brit hadsereg és rendőrség ellen visel hadat. Engem ez baromira emlékeztet mondjuk a Rákóczi féle szabadságharcra, vagy 1848-ra, vagy 1956-ra. És ezeket senki nem tekinti terrorizmusnak. Az oldaluknak majd valahogy utánanézek. Nem mintha számítana, csak mostmár érdekel.
