Én nem akarok brutális halált, az szörnyü lehet ha kiloccsan az agyam. a fagyhalálrol különbözö álláspontok vannak, amit te mondtál az a titanicba volt, lewis hamilton mondta. Van aki szerint egyátalán nem fáj, csak rémesen hideg, hideg vizes to meg azért kell, mert különben elfagynak a végtagok és sokkal hosszabb
Nagyon fáj. Nagyon! Azt mondják, mintha millió éles tőr hatolna beléd... És nem tudjuk meddig tart... De ha csak pár másodperc is, azt mennyinek éled meg?
Mennyi idő, amíg felvágott ereidből elfolyik a vér...
én nem félek töle, lassan lejár az idö, a fagyhalál érdekel engem. Csak leiszom magam, megmártozok a jéghideg toban, aztán alszom... ugy tudom hogy miután megmártozol már nem fáj, de addig se nagyon
"Nem tudom, én akiket ismerek és nyertesnek gondolok az életben, azok bizony nem meditálnak, és nem is elmélkednek"
Kit vagy milyen embert tartasz sikeresnek? Egyáltalán mit tartasz sikernek?
Ha jól értem szerinted azok meditálnak, akiknek rosszat dobott a gép és ezzel folytatnak "önző öngyógyítást". Bár neked is rosszat dobott a gép, te viszont nem meditálsz. Miért? Úgy gondolod, hogy semmi értelme?
Akik csinálják valószínűleg ezért teszik, mert látják értelmét. Vannak az ők és vagy te. Mivel próbálnál lebeszélni valakit, aki még nem döntött, hogy meditáljon-e vagy sem, miért ne meditáljon? Mivel tudod számára alátámasztani (bizonyíték, személyes tapasztalat), hogy neked van igazad és nem a másik tábornak?
Ha anyagi+ családi értelemben veszed a "nyertességet", igazad van. Én még azt is megfigyeltem, h a szerencsés(ebb) éltehez szükséges némi butaság is. Olyasmire gondolok, h az életet úgy látják az ilyen emberek, h vagy-vagy, illetve fekete/fehér... És csak nyomulnak előre, mint a faltörőkos...
Érdekes dolog ez a sodródás... Engem elkapott az ár, és az a tapasztalatom, h szerencsésebb sodródni, mint ellenkezni... Miközben visz a víz, örülsz, ha a fejedet/orrodat kinn tudod tartani, és, ha még mások is vannak veled, rájuk is figyelni kell... Képtelenség közben csónakot/tutajt/pláne jachtot fabrikálni...
Ja, hát mert nem vagy te orákulum, hogy meg tudd ítélni mik a fontos dolgok az életben. Van akit kielégítenek a talmi dolgok, van akiben meg megfogalmazódik az igény a tapasztalatai alapján, hogy mélyebben a dolgok mögé nézzen, ne csak sodródjon egész éeltében.
Nem tudom, én akiket ismerek és nyertesnek gondolok az életben, azok bizony nem meditálnak, és nem is elmélkednek. Elmondom miért. Mert nincs rá szükségük. Nem gondolkodnak feleslegesen, normálisan működnek, azaz alapjáraton meg van minden alapképességük mindenben. Ez azt jelenti, hogy amiben építkezni szeretnének az életben, abban egyszerűen megteszik, bármi is legyen az. Akiknek szükségük van elmélkedésre, meditálásra, sok gondolkodásra, azok eleve alapjaikban gubancosan működnek, és kénytelenek ilyen ökörségekkel foglalkozni, melyeknek egyetlen célja az önző öngyógyítás, nem pedig valamiféle küldetéstudat, felsőbb hatalom, vagy előző életek idiótaságainak feloldása... Ez csak mese, már ne is haragudjatok. Vannak, akiknek azt dobja a gép, hogy selejtek és életük végéig dolgozhatnak ezen, és vannak, akiknek azt dobja a gép, hogy normálisak, és végig élvezhetik az életüket és 100%- ban foglalkozhatnak minden mással, mint a saját retardáltságukkal.
A témával kapcsolatosan pedig: Fiatal vagyok még, de egyáltalán nem félek a haláltól. Sőt, igazából az sem érdekelne, ha mondjuk az enyém holnap bekövetkezne. Mivel sajnos szart dobott a gép, tehát teljesen feleslegesnek gondolom ezt az egészet.
- A bölcs ember kilenc dologra gondol állandóan: ha valamit néz, a világosságra gondol, ha valamit hall, az ütemre gondol, viselkedésében az illemre gondol, magatartásában a méltóságra gondol, szavaiban az igazságra gondol, ügyes-bajos dolgaiban a lelkiismeretre gondol, kétségeiben a kérdésekre gondol, haragjában a következmények súlyára gondol, mikor valamit elhatároz, kötelességére gondol.
"Aki azt teszi, amit nem kellene, és elmulasztja, amit kellene, aki elfelejti az élet igazi célját, és múló örömöknek hódol, eljön az idő, mikor keservesen irigyelni fogja a nemes szemlélődésben élőt."(Buddha)
Az olvtárs a buddhista szintig érti a dharmát, viszont a hinduban meg a szubsztancia, az Abszolút miatt teljesen más értelmezése van. Ezért kevergeti a bozonnal... Buddha addig vitte el a tanítványait, hogy van az anyag és azt elemzi... hogy állandótlan... meg pakolódik minden pillanatban... Neki ezek az elemi részecskék...
(a wikis meghatározása a dharmának pontatlan, mert valószínűleg buddhista írhatta a magyarázatot, vagy hindu brahman megvalósításig)
Nem illik rá. Az egyik egy elvont fogalom, a másik egy részecskeosztály. Akármi is a dharma, biztos, hogy a spin nem alkalmazható rá és az is biztos, hogy egy van belőle (azaz nem lesz belőle statisztika). Márpedig e két dolog nélkül nem lesz bozon.
"de te is láthatod hogy minden jellemzője amit írnak az ősi szövegek illik a bozonra. Konkrétan a Higgs-bozonra."
Egy fenét.
Csak azért tűnik számodra hasonlónak vagy azonosnak, mert SEMMIT sem tudsz a kvantumfizika "bozon" nevű részecskéiről.
Kezdjük azzal, hogy nem a Higgs-bozon ad tömeget a többi részecskének, hanem a Higgs-mező, aminek a Higgs-bozon csak a gerjesztése. Másrészről pedig a Higgs-mező sem valamiféle "mindent fenntartó és működtető" dolog, ugyanis csak egyetlen egy dolgot csinál: tömeget ad az amúgy tömeg nélküli részecskéknek a Higgs-mezőhöz csatolás útján.
"A dharma a hinduizmusban az az egyetemes törvény, amely minden hatás mélyén rejlik, mindent átható létezésével fenntartja a mindenség örökkévalóságát, működését, és minden létező entitást meghatároz. jelenség, (tudat)tartam, a valóságot felépítő elem, főleg az Abhidharmában."
Nem összetett, változásnak nem alávetett, állandó,....stb.
Nem tudok ilyen tanulmányról, de te is láthatod hogy minden jellemzője amit írnak az ősi szövegek illik a bozonra. Konkrétan a Higgs-bozonra.
Ennek az a jelentősége Isten nem egy lény, ....hanem minden az örök. A halál csak az elme tévképzete amivel azonosul az egyén.
