Azt hiszem nehezen fogunk szót érteni, mert egész más kategóriákban gondolkodunk, pestiesen más rugóra jár az eszünk. Én a magam részéröl az SZDSZ-t az MSZP és a Munkáspárt közé teszem, föleg a jogállamiságot tipró korábbi ténykedései miatt. Az SZDSZ megnyilvánulásaival a legutóbbi 1,5 évben már nemigen foglalkoztam, mert úgy látom, hogy végre helyére, a süllyesztöbe kerül ez a kártékony csapat. De azért néhány comment. Itt volt a "zseniális" Fodor hülyesége a kábitószerügyben. Aztán Hungarovalentin igen kártékony megmozdulása a koszovói események idején. Vagy most Demszky lakosságellenes magánszáma az ingatlanadó drasztikus emelésével tipikus szélsöbalos tirádák kiséretében. Vagy lásd az ún. "fiatal demokraták" múzeumkertbeli hözöngését olyan rock nótákkal körítve, mint "Ha megbassznak ne sikíts" (szó szerinti idézet). Vagy a Parlament elötti tüntetést, amely bizony elég szélsöséges megmozdulás volt.
Megmondom öszintén, én az SZDSZ egész eddigi tevékenységében nem tudtam azonosítani azokat az elemeket, amelyek a szolidaritást, az összetartást, a nemzeti érzést, stb. támogatták volna. Arra inkább emlékszem, hogy egy bizonyos félnótás Kiss János micisapkának nevezte a koronát, vagy ahol az SZDSZ megjelent, ott azonnal megjelent a széthúzás és az elkülönülés. Az egész már a Nemzeti Kerekasztalnál kezdödött. Emlékszem a tárgyalásokról bemutatott filmben hogy derült fel Fejti arca, amikor a másik oldalon a szintén hibbant agyú Tölgyessy nyílt színen kezdett vitatkozni az ellenzék többi tagjával. Ilyet még egy amatör sem tesz. Azóta aztán az SZDSZ igen sokszor tanúságát adta, hogy minden érdekli, csak nem az összefogás. A sajtószabadság az SZDSZ-töl olyan távol van, mint Makó Jeruzsálemtöl. Szabadság persze, ha az ö emberei publikálnak, de ha más nézetek is megjelennek, akkor máris veszélyben a sajtószabadság, üvölti a kórus.
Az MSZP szerintem 1994-98-ban nem a munkavállalókat, hanem a rablókat képviselte.
Sorry, azonban számomra az SZDSZ, mint olyan elvesztette a hitelét. Mivel ez egy Demszky topic, talán foglalkozzunk vele. Van SZDSZ-es topic, hozd egyiket fel újra, talán beszállok. Bár amióta sikerült 3% alá menni, egyre kevesebb idöt fordítok rájuk. Hja, a prioritások.
Ne haragudj, de nem sokat tudok segíteni. Viszont az anyám lelki üdvösségére esküszöm, hogy volt egy ilyen cikk. Nem szoktam eltenni az FT-t, meg nem is naplózom a cikkeket. Ez csak azért maradt meg bennem, mert igen találó. Azt tudom, hogy 1998 öszén volt, s Demszky neve is szerepelt a cikkben (ezt talán használhatnád keresési kritériumként). Arra emlékszem még, hogy az általános politikai hangulatot ragozta, s a többi párt is meg lett említve (némelyik csak az angol fordításban, igy lehet hogy SZDSZ helyett "Free Democratic Party" vagy hasonló volt írva). Amire még emlékszem, hogy talán a második oldalon volt a cikk (de biztosan a balra nyiló lapon), fenn, a jobb sarokban egy hosszúkás kolumna formájában. Engem is érdekelne, hogyha megtalálnád. Esetleg bemásolhatnád ide.
A jobboldal definíciójával egyet is értek veled, amennyire haladunk a parlamentben a képzeletbeli jobb irányba, úgy egyre inkább nemzeti köntösbe látom bújtatva a mondanivalót a MIÉP-pel bezárólag, aki a kialakult Közép -Európai egyensúlyt is kockáztatná a nemzetfogalom minél teljesebb -általa elképzelt beteljesedéséért.
A kisgazdák is a nemzeti külsőségeket használják, lényeges modanivalójuk a nemzetről nemigen van.
A Fidesz elnöke szvakban erős nemzeti hangütést hallatt és néhány pozitív intézkedés tényleg nemzeti indokokkal van indítva, mint a családok segítése illetve a létszámfogyás visszafordítása, mégsem látom azt, hogy ugyanezeket az intézkedéseket miért ne lehetne egy általánosabb , nemzetbarát helyett emberbarát fogalomkörben ugyanígy indokolni.
Továbblépve, máris ott vagyunk a baloldalon, ahol senki sem akarja a magyarságot szétzülleszteni, csak a nemzetfogalom helyett az általános emberi szolidaritást helyezik előtérbe. Az SZDSZ az emberi jogokat, mint a sajtószabadságot kéri számon a kormánytól, és a korai 1990-es években is ezt képviselte.
Az MSZP sokkal jobban összenőtt a munkaválalókkal, szakszervezetekkel, mint a jelenlegi kormány, a cslekedetei alapján inkább jobbközép gazdaságpolitikát folytatott ettől eltérő ideológiája ellenére, azonban a jelnlegi ideológiája szerint inkább a szegények érdekét kívánja képviselni a FIDESZ által képviselni kívánt jobbmódu polgárral szemben. Tehát ahogy balra haladunk SZDSZ, MSZP sorrendet látok, az első az általános emberi jogokra helyezi a hangsúlyt, a másik pedig a társadalmi szolidaritásra.
Ezektől mégbalra található a parlamenten kívüli Munkáspárt jelentéktelen támogatottsággal, akik a szolidarítást a javak egyenlősdi újraelosztásával képzelik el. Ez ethát a baloldali gondolat szélsőséges képviselete.
Lennél szíves a demagógián kívül 3 konkrét tényt felsorolni annak alátámasztására, hogy az SZDSZ az elmúlt egy-két évben bármilyen politikai alapkérdésben erőszakos-szélsőséges megoldást képviselt volna, függetlenül a fennálló politikai- gazdasági realitásoktól (hasonlóan mint a MIÉP Bácskát vagy Erdélyt illetően)?
Ha jól értettem a topic címét, akkor az arról szól, hogy "Ki érti Demszky Gábort"? Én is csak ezt a kérdést ragozom, hogy ki ért Demszky lakosságellenes fellépését, a Demszky adóra keresztelt drasztikus ingatlanadó emelést, stb. Úgyhogy én a tárgynál vagyok. Aztán jönnek a hozzád hasonló kereszteslovagok, mint pl. ez a FülöpZ, s már Zelk Zoltánnál, a zsidóknál, s még ki tudja hol tartunk. Csendben megjegyzem, hogy én pl. soha nem zsidóztam. A föváros ügyeiröl normálisan sajnos nem lehet beszélni, mert Demszky csak egyetlen módot ismer, a monológot. Csak saját kinyilatkoztatásaival hajlandó foglalkozni, párbeszédre nincs mód. Ez nem az én hibám. Egyébként nem igen láttam még érveket a másik oldalról, csak azt, hogyha valaki nem tetszik akkor egyböl kijelentik, hogy vele nem vitatkoznak, szétveri a topicot, antiszemita, horthista, fasiszta, stb. Ne haragudj, ha SZDSZ-esnek tartalak, mert ez az ö módszerük. Felhívnám még t. figyelmedet, hogy ez a net, s itt bizony véleményszabadság van. Talán rosszkor születtél, s lemaradtál a cenzúrázásos "boldog" idökröl. De hát ez van. Inkább dumálj le (ha tudsz). Gyözd meg érveiddel a többieket, gyözzétek meg öket, hogy amit mondok az hülyeség. Gyözzétek meg öket, hogy a föváros eladósítása, az ingatlanadó drasztikus emelése, stb. mind-mind az ö érdeküket szolgálja. Ha meg nem megy, akkor talánj menj az SZDSZ honlapjára, ahol ajnározhatod az SZDSZ-es fökreténeket kedved szerint. Nagyon fognak szeretni. Vagy nem szereted a szabad versenyt?
Azt írod: " Figyelmébe ajánlanám megint a Financial Times egy, a fövárosi ök választások elött publikált cikkát, amely a magyarországi politikai helyzettel foglalkozott, s sorra vette a pártokat. Az FT nem kifejezetten a keresztény jobboldal támogatásáról híres, s ök használták azt a kifejezést, hogy az "SZDSZ a liberális mezbe bújt bolsevikok pártja"."
Rákerestem az FT archívumában (SZDSZ):
http://www.globalarchive.ft.com/search-components/index.jsp
találat: 200
A legrégebbi hír 98/0/05, tehát az őszi ök választások előtti.:
"OPPOSITION DEMANDS CHANGING HUNGARIAN RADIO AND TV BOARD MEMBERS: EXCERPTS FROM REPORT BY HUNGARIAN RADIO ON 6TH JULY
BBC Monitoring Service - United Kingdom, 05-Jul-1998 476 words."
Voltak hírek az ök választásokról is, de azt nem találtam, amire te utalsz. Hol található az általad citált cikk?
Kedves FülöpZ,
Minek állsz le magyarázkodni? Rocky már jó pár topicot szétvert ezzel az agresszív verkli-módszerrel. Sajnos nem lehet olyan topicot nyitni, ahol a főváros helyi ügyeiről normálisan lehetne vitatkozni, mert azonnal elkezd fröcsögni, és a jobbérzésű emberek elmennek.
Kedves moderátor!
Egyesíteni kellene a rocky junk-mailjeivel bedugított Demszky-gyalázó topicokat, hadd anyázzon kedvére. Végül is a "mit kaptál ma OVitól?" is hasonlóan működik...
(Most mindjárt jól le leszek leplezve, hogy az SZDSZ-székházból vagy Tel-Avivból kapom a fizetést, hogy tönkretegyek egy Demszky-ellenes kereszteslovagot.)
Még csak annyit, hogy ha most nem is vagy Hungarovalentin samesz lajcsija, az még nem jelenti azt, hogy nem voltál az. Ha meg annyira büszkélkedsz a saját neveddel, akkor miért más e-mail címét használod? Vagy egyik sem az igazi, mint SZDSZ-éknél?
További jó széles nyelvcsapásokat Demszkynél meg az SZDSZ-nél. Bár ami igaz az igaz, az energiáidat jobban is befektethetnéd. Hasznosabb lenne, ha nem egy kifutó modellre tennél.
Tökmindegy, hogy minek tartasz, nem a te tetszésed elnyeréséért írok. Lejáratni meg te járattad le magadat. Érvekre nem emlékszem a te részedröl. Nem kívánom megváltoztatni a nickemet, már le is védettem. Ha pedig nem akarsz velem vitatkozni, legfeljebb tehetsz egy szívességet, ha szépen pitizel, s megengedem neked. Pá-pá öcsisajt.
Elnézést, de lemaradt az eleje. Moderátor, kérem törölje az elözö hiányos hozzászólást.
Ugyan csak most értem haza, s még egy kicsit fáradt vagyok, de azt kell uraságodtól kérdeznem, hogy ön ma, 2000-ben ennyire naív vagy egyszerüen csak hülye? Azt hittem, hogy a foxi-maxi színvonaltól a rendszerváltáskor már elbúcsúztunk. De úgy látszik, ugyanaz tovább él még 10 év után is. Már ne haragudjon jóuram, de hol a rossebbe volt olyan definíciója a jobb- és baloldalnak a francia forradalom idején, mint amit ön leírt? Azon kívül ahogy itt a jobboldalt elnézem, pont a jobboldal az, amelyik a nemzeti összetartortozás és szolidaritás érzését igyekszik az emberekbe plántálni a baloldali ún. "proletár internacionalizmus" (értsd a megszállók kiszolgálása) 45 éve után.
Ki kell önt ábrándítanom, a Fidesz egy radikális baloldali párt, ugyanúgy, mint az SZDSZ. Nem véletlenül járnak át a tagok az egyikböl a másikba.
Az SZDSZ nem érdekelt az emberek egymás iránti szolidaritásában, hanem inkább az emberek megosztásában, mint pl. a baloldalinak nevezett kádári rendszer. Ajánlom önnek ez ügyben Hankiss Elemérnek a 80-as években a Valóságban publikált egy cikkét, ahol azt fejtegeti, hogyan bomlasztotta fel a baloldali rendszer a hagyományos közösségeket, s hogyan atomizálta a társadalmat. Végül újra csak azt tudom önnek mondani, hogy az tök mindegy, hogy az SZDSZ mit mond magáról, az a lényeg, hogy mit tesz. A tettei minösítík, s ennek alapján egy bolsevik típusú szélsöbaloldali párt. Figyelmébe ajánlanám megint a Financial Times egy, a fövárosi ök választások elött publikált cikkát, amely a magyarországi politikai helyzettel foglalkozott, s sorra vette a pártokat. Az FT nem kifejezetten a keresztény jobboldal támogatásáról híres, s ök használták azt a kifejezést, hogy az "SZDSZ a liberális mezbe bújt bolsevikok pártja". Szerintem igen találó a fogalmazás. Maestro, mára ennyit. A héten tovább folytathatjuk a bájcsevelyt.
Ki kelkl önt ábrándítanom, a Fidesz egy radikális baloldali párt, ugyanúgy, mint az SZDSZ. Nem véletlenüel járnak át a tagok az egyikböl a másikba.
Az SZDSZ nem érdekelt az emberek egymás iránti szolidaritásában, hanem inkább az emberek megosztásában, mint pl. a baloldalinak nevezett kádári rendszer. Ajánlom önnek ez ügyben Hankiss Elemérnek a 80-as években a Valóságban publikált egy cikkét, ahol azt fejtegeti, hogyan bomlasztotta fel a baloldali rendszer a hagyományos közösségeket, s hogyan atomizálta a társadalmat. Végül újra csak azt tudom önnek mondani, hogy az tök mindegy, hogy az SZDSZ mit mond magáról, az a lényeg, hogy mit tesz. A tettei minösítík, s ennek alapján egy bolsevik típusú szélsöbaloldali párt. Figyelmébe ajánlanám megint a Financial Times egy, a fövárosi ök választások elött publikált cikkát, amely a magyarországi politikai helyzettel foglalkozott, s sorra vette a pártokat. Az FT nem kifejezetten a keresztény jobboldal támogatásáról híres, s ök használták azt a kifejezést, hogy az "SZDSZ a liberális mezbe bújt bolsevikok pártja". Szerintem igen találó a fogalmazás. Maestro, mára ennyit. A héten tovább folytathatjuk a bájcsevelyt.
Előszőr jön ki egy ügyből rosszul kommunikációs szempontból Demszky: Demszky adó. Az üggyel foglakozott az M1, a Rádió, a TV2 és az RTL is. Tehát többi Demszky tabu. Talán. Ez a félelmetes image építés végét is jelenteheti.
"elállt a nemzetellenes, szovjetbarát demonstrációtól egy bizonyos Majtényi László nevű II. éves hallgató is, attól azonban már nem hagyta magát eltéríteni, hogy piros szegfűjét elhelyezze a Tanácsköztársaság emlékműjének talapzatánál. Ezt a tényt büszkén vallotta később, a fegyelmi tárgyaláson is. "
Ez az adatvedelmi biztos Majtenyi Laszlo, vagy csak nevazonossag ???
Egy kis adalék Demszky Gábor "demokratikus" és "hazafias" jellemének alaposabb megismeréséhez:
"Demszky Gábor vörös kokárdája
1972 tavaszán pillanatnyi lélegzethez jutott a megtiport ország. Rövid időre megenyhült a diktatúra fojtogató szorítása, elcsitult a vérengzés. Tizenöt évvel a forradalom letiprása után, olyan helyzet keletkezett, hogy a vérrel, megtorlással hatalomra került, idegen érdekű önkényuralom urainak, nem kizárólag csak a brutális megtorlással, állandó megfélemlítéssel, de a rosszabbodó gazdasági helyzettel is foglalkozni kellett. A világpiacon bekövetkezett olajár-robbanás következtében hirtelen meglódult az infláció. A Kádár-kormány kapkodni kezdett.
Ebben az időben már egyáltalán nem tartottak a nemzeti ellenállástól, a nyílt belső elégedetlenségtől. Jól tudták: a több évig tartó pufajkás bosszúhadjáratot követően kivérzett a nemzet, eszméletlenre taposták a bolsevik csizmák. A megtorlás során kivégeztek több mint 500 forradalmárt, internáltak 18-20 ezer, bebörtönöztek ugyancsak 20 ezer ártatlan hazafit. Állásából 150 ezer főt bocsátottak el, félemlítettek meg, 200 ezren pedig elmenekültek az ország határain túlra, vállalva inkább a földönfutó sorsot, mint a börtönt vagy a bitófát.
A romló gazdasági helyzet a politikai kulisszák átfestésére késztette a munkásvérrel megszerzett hatalom bitorlóit, az orosz birodalom helytartóit. Ekkortájt kezdték el az óvatos puhatolózásokat is, azoknak a nyugati hiteleknek az ügyében, amelyeknek terhétől máig sem tudunk megszabadulni, holott már a többszörösét visszafizettük. Az elnyomásból semmit nem engedett a diktatúra, de tovább növelte a megfigyeltek és besúgók, provokátorok számát. Eközben vérvörös helyett rózsaszínre mázolták át a kulisszákat. Nyugat felé olyan "kokettáló" arcot mutattak, mintha csökkenteni kívánnák az országra nehezedő terrort.
Ilyen árnyalatnyi változással szerette volna elérni Kádár János, hogy kedvező kép alakuljon ki róla; a "magyar szocializmus" megvalósítójának szerepében tetszelgett. Ekkortájt indult útjára - természetesen a titkosrendőrség által tudatosan megszervezve - a suttogó propaganda is: Magyarország a "legvidámabb barak" a "szocialista táboron" belül. Az arculatváltás gondosan kitervelt agymosáson alapult. A brutális terrort ugyanis tömeges bebörtönzésekkel, akasztásokkal sokáig nem lehetett fenntartani. Váltogatni kellett a korbácsot és a mézesmadzagot.
A módszerváltozás lényegét még a párton belül sem értette meg mindenki. A kegyetlen diktatúra konok hívei, a sztálinisták, az ávéhások és a primitív népbutításból élő pártfunkcionáriusok soraiban riadalom támadt. Féltették megszerzett pozícióikat. Zsigereikben érezték: diktatúrában a legcsekélyebb engedmény is kiszámíthatatlan földcsuszamlást idézhet elő. Kiváltságaik megőrzése érdekében a kemény diktatúra további fenntartását követelték. Az internacionalizmus jegyében. Különösen reszkettek mindentől, ami nemzeti szellemre utalt. Ennek az áramlatnak a párton belül Biszku Béla és Komócsin Zoltán voltak a vezetői. Még Kádárral is szembeszálltak: bepanaszolták Moszkvában. Több vért kívántak tőle. Azt hangsúlyozták: a nemzeti érzést el kell pusztítani, csak a vörös zászló lengedezhet. Állították, hogy nincs jelentősége, milyen nemzetiségűek laknak az országban, a nemzetfogalom kártékony, csak internacionalista lakosságra van szükség. Igyekeztek gondolataikat az egyetemeken is elhinteni, az utánpótlás körében. Akadtak is követőik az idegenszívűek körében, ha nem is nagy számban.
A tanuló ifjúság többsége, akikre a népbutítás módszere nem hatott, hamar észrevette a diktatúrán belüli repedést. Középiskolás és egyetemi fiatalok egy csoportja 1972. március 15-én hitet tett az igazi szabadság eszméje mellett, nemzeti színű kokárdát tűzött a mellére és a Petőfi-szobor elé vonult, néhány szál virágot helyezni a magyar szabadság példaképének lábához. (Délután a hűvösvölgyi nagyréten már többen jöttek össze, ahogy híre szaladt a délelőtti tüntetésnek. A nagyréti találkozót farmotoros Ikarusz buszokkal sebtében kiszállított ifjúgárdista csoportok züllesztették szét, akik a diákok közé keveredve szétbeszélték a spontán rendezvényt. A rét peremén közben lovasrendőrök cirkáltak. Valaki elkiáltotta a jelszót: találkozunk este a Múzeum előtt! Estére a Nemzeti Múzeum lépcsője megtelt fiatal tüntetőkkel. A rendőrség lezárta a Múzeumkertet, majd módszeresen kiszorította onnan a diákokat.)
Az egyszerű és természetes hazafias cselekedettől, amely hirtelen sorozatos tüntetéseket váltott ki még aznap - ez a véreskezű és nemzetidegen önkényuralom alatt rendkívül bátor tettnek minősült - a diktatúra teljesen megzavarodott. Azonnal mozgósította a minden aljasságra képes szélsőségeseit. Az úgynevezett internacionalistákat. A haza mindenkor készen álló ellenségeit. A virágcsokraikat elhelyező, nemzeti színű kokárdát viselő diákokat pedig rendőrök és civil ruhás nyomozók fogták közre. Igazoltatták őket, majd elvették a személyi okmányaikat, további megtorlást helyezve kilátásba. Többeket már a helyszínen őrizetbe vettek és később - hosszas rendőrségi és bírósági eljárás után - elzárásra ítéltek. A néma tüntetés résztvevői közül sokakat kicsaptak az egyetemről, eltanácsoltak a középiskolából. A nemzeti színű kokárda viselése megengedhetetlen bűnnek számított.
Az internacionalista tábor sem maradt tétlen. Azok, akik még a kommunistáknál is kommunistábbak, nemzetellenesebbek akartak lenni. Akik a Kádár-rendszert balról támadták. Az ELTE Jogi Karának szélsőbaloldali, nemzetellenes diákjai közül néhányan, mintegy 15 fő, ellentüntetés szervezésébe kezdett. A haza ellen, a nemzet ellen, Petőfi ellen, a nemzeti szabadság eszméje ellen. Az idegen megszállók mellett. Elfogadhatatlannak tartották, hogy tizenöt évvel a forradalom és szabadságharc vérbefojtása és a megtorlás után, még mindig léteznek hazafias érzelmű diákok.
A gödöllői Agrártudományi Egyetem Marxizmus-Leninizmus szekciójában 1972. március 16. és 18. között rendezték meg a Tudományos Diákkörök Országos konferenciáját, a "foxi-maxi csemeték" találkozóját. Ezen több szélsőbalos egyetemista vett részt az ELTE Jogi Karáról. Válogatott káder-gyerekek, a diktatúra reménységei, a jövő (tehát napjaink!) igazságszolgáltatói, bírái, ügyészei. Valamennyien elégedetlenek voltak - feltehetően családi okokból - a feltételezett "puhulással", a terror
mérséklődésével. Rendkívül felingerelte őket - miként az egykorú jegyzőkönyvek tartalmazzák -, hogy még mindig vannak, akik nemzeti színű kokárdát mernek feltűzni a mellükre, a magyar szabadság ünnepén.
Kik voltak és mit akartak ezek a szélsőbaloldali, túlzott moszkvabarát egyetemisták? Könnyű számba venni őket, mert akciójukat, nemzetellenes megmozdulásukat jegyzőkönyvek őrizték meg. A bigott bolsevik nemzetellenes demonstrációnak - a megmaradt dokumentumok tanúsága szerint - két vezető-szervezője volt. Bizonyos Demszky Gábor II. éves és Tóth László IV. éves joghallgató. Ismerkedjünk meg, miként vélekedett Demszky Gábor joghallgató, a Petőfi-szobornál virágot elhelyező, majd később a Múzeumnál is tüntető, nemzeti színű kokárdát viselő diákokról.
Szószerint, ahogy szavait a jegyzőkönyv az utókor számára megőrizte, és ahogy aláírásukkal is hitelesítették:
"Demszky Gábor előadja, hogy március 16-án értesültek arról, hogy Budapesten március 15-én nacionalista tüntetés volt, ezért elhatározták, hogy mint kommunisták a proletár internacionalizmus jegyében, március 21-én legális tüntetést szerveznek, amelynek folyamán a Hősök terére kívánnak vonulni és a Tanácsköztársaság emlékműnél virágot elhelyezni".
Az internacionalista szándékot azonban nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. Váratlan akadályok merültek fel. Erről így vall ugyancsak Demszky Gábor internacionalista:
"Március 19-én Tóth Lászlóval megállapodtunk abban, mégsem helyes a 21-i tüntetés, ahová vörös kokárdával és proletár internacionalizmust éltető táblákkal kívánunk felvonulni, mert esetleg nemkívánatos elemek is csatlakoznak hozzánk, s nem tudnánk a tüntetést a nacionalista jellegűvé válástól megóvni".
Az internacionalista ellentüntetés elé ugyanis erős akadályok gördültek. Onnan, ahonnan nem is várták volna. Nem csupán az volt a gond, hogy nemzeti érzelmű diákok is odakerülhetnek és összetűzésre kerül sor. A nagyobb problémát az okozta: Demszky és ultrabalos társai bölcsebbnek képzelték magukat a mindenható pártnál. Bolsevik gőgjükben elmulasztották bejelenteni tüntetési szándékukat az egyetemi pártbizottságnak és a rendőrségnek. Később pedig már hiába hivatkozott Demszky arra, hogy "az inspirálta a tüntetés megszervezésére, hogy március 15-e, mint nemzeti ünnep, mindig felhasználható nacionalista reakciós, irredentista célok érdekében, s ezzel szembe akarták állítani saját proletár nemzetköziségen alapuló tüntetésüket".
A hatalom, bár rokonszenvezett az ultrabaloldallal, ezúttal a fegyelemsértést és a hatalmat negligáló gőgöt nem tudta megbocsátani. Megsértődött. A rendőrség hiába tudott - besúgói jelentés alapján - a készülődésről, az engedélyt nem adta meg.
Az ultrabalos csoporton belül bizonytalanság támadt. Nem tudták, mit csináljanak. Érthetetlen volt számukra: annak ellenére nem kapták meg az engedélyt, hogy kifejezetten szovjetbarát, internacionalista megmozdulást szerveztek a nemzeti érzésűek ellen. A magyarság ellen.
"Az volt az elképzelésünk - vallotta Tóth László később -, hogy ismerősök és barátok körében, akiknek ugyanilyen a politikai állásfoglalásuk, kb. 100-200 főt értesítünk, akikkel az egyetem elől a Tanácsköztársaság és Népköztársaság útja érintkezésénél a Tanácsköztársasági emlékműhöz vonulunk, ahol néhány órát eltöltve, ülve és forradalmi dalokat énekelve, választ adunk a soviniszta tüntetőknek".
A rendőrségi elutasítást követően Tóth László felhívta telefonon dr. Kozma Pál tanszékvezető docenst, akinek azonban az volt a véleménye: az általa is sovinisztának tartott tüntetésre nem ellentüntetéssel kell válaszolni. A hazafiak elintézését a rendőrségre kell bízni, erősítgette a docens. Tóth azonban ezzel nem értett egyet:
"Úgy vélem - mondotta jegyzőkönyvbe -, hogy minden rendszernek szüksége van egy bázisra, a tömegek támogatására. Az ilyen reakciós megmozdulásokkal szemben csak úgy lehet sikeresen felvenni a harcot, ha mozgósítjuk a rendszer mellett állókat is".
Az ultrabalosok egy része, ha későn is, de megérezte, hogy felajánlkozásukat ezúttal nem fogadja kitörő örömmel a párt, ezért abbahagyta az ellentüntetés szervezését. Másnap, 21-én reggel hozzákezdtek, hogy lebeszéljék a mintegy 15 fős "tömegüket", az ultrabalos demonstráció megtartásáról. A "tömeg", a jegyzőkönyvek tanúsága szerint "vörös kokárdát viselt körülbelül 10 centiméter hosszú, két oldalt lógó vörös szalaggal". Az egyetem épülete előtt gyülekező néhány vörös kokárdás hamar szétszéledt, a Városligetben pedig Demszky és Tóth jártak sikerrel. Rövid meggyőzés után elállt a nemzetellenes, szovjetbarát demonstrációtól egy bizonyos Majtényi László nevű II. éves hallgató is, attól azonban már nem hagyta magát eltéríteni, hogy piros szegfűjét elhelyezze a Tanácsköztársaság emlékműjének talapzatánál. Ezt a tényt büszkén vallotta később, a fegyelmi tárgyaláson is. Csak az Internacionálé és a Bunkócska te drága éneklése maradt el.
Majtényi Lászlóhoz hasonló rendíthetetlen bátorságáról tett tanúságot Kőbányai János II. éves joghallgató is. Ôt még a rendőrök is igazoltatták, mellére biggyesztett hatalmas vörös kokárdája miatt. Elképzelésének valóra váltásában azonban nem akadályozták meg.
"Én nem azért mentem ki az emlékműhöz, hogy valakit is lebeszéljek, én egyszerűen részt akartam venni a hivatalos ünnepségen. Demszky ott szólt nekem, hogy menjek haza, ezt hülyeségnek tartottam. Miután a szegfűt elhelyeztem a Tanácsköztársaság emlékműnél, kerestem Demszky Gábort, mert arról volt szó, hogy kirándulni megyünk." Sajnos, a kirándulás elmaradt, mert Demszkyt a rendőrök rövid időre őrizetbe vették.
A nemzetellenes, szovjetbarát tüntetés tehát nem a terv szerint sikerült. A fegyelemsértő, sztálinista túlkapásnak minősíthető demonstráció zavarta a diktatúra arculatszépítési kísérletét. Az egyetem vezetése fegyelmi eljárást indított. A fővádlottak: Tóth László, Demszky Gábor, Báron György és Szász András joghallgatók, a három tagú fegyelmi bizottság pedig dr. Tóth János docens, dr. Kratochwill Ferenc adjunktus és Babiczky Gábor IV. éves joghallgató. A két hónapig is elhúzódó meghallgatások során a nevezetteken kívül még további 15 ellentüntetőt hallgattak ki. Demszky Gábor védekezésében előadta, hogy az általuk szervezett demonstrációról, az idő rövidsége miatt, nem alakult ki egységes koncepció a csoporton belül, de három elképzelés született: "Vörös kokárdával és internacionalizmust éltető táblákkal felvonulás a Dózsa György téren - Gyülekezés a Tanácsköztársaság Emlékműnél piros kokárdával, mozgalmi dalok éneklésével - Piros kokárdával járkálás a város utcáin".
Ezt akadályozta meg a rendőrség. Demszky Gábort pedig mindmáig bosszantja, hogy zseniális elképzelése nem valósulhatott meg. Persze, ami késik, nem múlik.
A fegyelmi eljárás 1972. június 15-én zárult. A bizottság elnöke a következő határozatot hozta:
"A fegyelmi vétség elkövetését abban látja megvalósítottnak, hogy az eljárás alá vont hallgatók utcai tüntetést kezdtek szervezni, noha felismerték, hogy annak rendjét és jellegét biztosítani nem tudják... A tüntetés megszervezéséhez a rendőrhatósági engedélyt túlságosan késve kísérelték meg beszerezni, oktatóikat a tüntetés szervezéséről már csak akkor tájékoztatták, amikor előrehaladott állapotban volt..." Egyébként a rendezvény jellege ellen kifogás nem merült fel.
Dr. Sárándi Imre rektor végül úgy döntött, Tóth Lászlót kizárják az egyetemről, Demszky Gábort és Szász Andrást két fél évre eltiltják az egyetem látogatásától, Báron Györgyöt és Gara Ivánt pedig megrovásban részesítik.
Demszky Gábor és Tóth László fellebbezéssel élt. Érthetetlen volt számukra a verdikt. Demszky dicséretet várt és elmarasztalást kapott. Fellebbezésében a következőket írta:
"A március 21-ére tervezett megmozdulásunknak a március 15-i nacionalista tüntetéssel szemben a Tanácsköztársaság ünnepén, ennek nemzetközi összefüggéseire, jelentőségére utalva, internacionalista, kommunista jellege lett volna. Elképzeléseink kommunista, internacionalista jellegét a felvett jegyzőkönyvek, tanúvallomások, valamint oktatóink - Kozma és Földesi elvtársak - állásfoglalása kommunista elkötelezettségünkkel kapcsolatban, úgy vélem, egyértelműen igazolják".
Demszky Gábor fellebbezési indoklásával tökéletesen egyetértek. Igazolják. Ebben a bizottság sem kételkedett. A dékán valószínű, hogy nehéz szívvel hozta meg döntését. De végül mégis Demszky Gábor győzött, elvégezte az egyetemet (szélsőbalos, ultrakommunista társaival együtt). Azóta befutott politikai pályája pedig - ugyancsak úgy vélem - "kommunista elkötelezettségét egyértelműen igazolja". Egy tényt azonban nem lehet megkerülni. Budapest "demokratikus" főpolgármestere a múltját elfelejtette a nyilvánosság elé tárni. Ellenkezőleg, valótlanokat állított. Ez pedig, demokratikus társadalmakban, tisztességtelennek minősül. A választópolgárok megtévesztésének. Politikai szélhámosságnak. Azt is ki kell jelentenem, ismervén Demszky Gábor politikai módszereit, a közéleti tisztségviselők múltjának nyilvánosság elé tárása egyáltalán nem tartozik a személyiségi jogok körébe. Még akkor sem, ha netalán az adatvédelmi biztos (bizonyos Majtényi László - a szerk.) - aki demokratikus államokban általában feddhetetlen életű és pártsemleges szakember - esetleg ennek ellenkezőjét kívánná elhitetni."
rocky, utoljára szólok hozzád, mert most már látom, hogy egy szellemtelen "vitapartner" vagy akivel nincs értelme eszmét cserélni, de tényleg.
Tehát veled utoljára:
nem vagyok senkinek sem a titkára, a nevem valóban Fülöp Zoltán, de a te szavaiddal élve már csak statisztikai alapon is van a 10 milliós magyar lakosságból néhány ilyen nevű ember.
Tényleg vicces egyébként, hogy érveidből kifogyván már csak hőbörögni tudsz, annyit azért elértem kettőnk vitájában, hogy talán majd (ál)nevet cserélsz, úgy lejárattad magad.
Szóval részemről ennyi...
P.S.: Látod én legalább vállalom a nevem.
rezsőnek:
nem akartam erre kitérni megint, de a Zelk Zoltánnal kapcsolatos történet - sajnos - igaz, egy ma is élő, híres magyar író mesélte el nekem személyesen, amikor együtt zötyögtünk a vonaton.
Kedves Rocky!
Én azért próbálom olvasni a politikai topicokat, hogy megismerjem olyan polgártársak véleményét is, akiket személyesen nem ismerek.
Úgy gondolom, hogy ilyen váleménycseréhez minimális követelmény, ha a fogalmakat az általánosan elfogadott értelemben használjuk.
A francia forradalom óta van egy általánosan elfogadott fogalomrendszer a politikai hovatartozás rendezésére, ilyen a jobb - és baloldal.
A jobboldal elsősorban a konzervativizmust, a régi értékek fenntartását, a gazdasági fejlődés tőkés útjának biztosítását, jelenleg a vállalkozások mőködésének elősegítését jelenti.
Baloldal pedig a fejlődésben elmaradó rétegek fokozott támogatását - akár a gazdasági fejlődés rovására -, a társadalom összetartását, a rétegek egymás iránti szolidaritását tartja fő célnak.
Elfogadott terminológia szerint a FIDESZ jobboldali az MSZP baloldali párt. Szélsőbaloldali az a párt, amelyik az adott irányzatot erőszakos módszerekkel akarja megvalósítani.
Meg tudnád mondani, hogy az SZDSZ milyen szélsőséges módszereket használt vagy használ annak érdekében, hogy a társadalomban az emberek egymás iránti szolidaritását elősegítse?
Világosítsd meg setét elmémet, kérlek!
A zsidózó topikokban nem igen szoktam írni. Itt sem én hoztam elő ezt a témát, és Te támadtad méltánytalan módon Zelket.
Ha "nyalt", az semmi összefüggésnem nem volt zsidóságával, és éppen eleget vezekelt érte. És semmi ok nincs őt kiemelni abból a sorból, ahol Veres Pétertől kezdve, Eörsin és Csoorin keresztül nagyon sokan voltak.
Sokan, mert másképpen szinte nem lehetett lenni.
Népbutítás ügyileg pedig szinte minden írástudót elő lehetne venni.
Én ugyan nem vagyok benne biztos, hogy a maga neve Fülöp Z., de valaki azt írta, hogy Hungarovalentin titkárát hívták Fülöp Zoltánnak. Mit tud erröl az ipséröl? Ha maga az, akkor igen nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy SZDSZ-es fökretén egy fullajtárja leereszkedett hozzám.
Ez nem egy zsidózós topic. Itt Demszky lakosságellenes müködéséröl van szó. Leszel szíves átfáradni egy másik topicba. Van elég hely a zsidózásra másutt.
Vissza Zelkre. Hadd mondjam azt hogy Zelk hitétöl függetlenül nagy nyaló volt az elözö rendszerben. Ezért igen csak megérdemelt volna egy nagy ruhát népbutításért.
Ebben igazad lehet, de azért nem kell általánosítani, nem minden zsidó olyan mint ők. Egyébként én csak arra emlékszem, hogy egy régebbi HH-ban éppen arra célozgattak, hogy ő (is) az... (a mostanit nem láttam)
Beszélsz Te is hülyeséget. Nem csak Zelk nem érdemli meg ezt a megjegyzésed, de Csurkának sem volt afférja Zelkkel.
Nem kell minden provokációra ugrani. Sabeszdeklit sem hordott az öreg...
Egyébként a Miskolcon zsinagóga udvarán, ahol Zelk felcseperedett, van egy első világháborús emlékmű az elhúnyt hősők emlékére. Felírata: Zsidó hűséggel a magyar hazáért.
Ha keresztény vagy, akkor vedd le a kalapod, és rössteld magad.
