Egyes elméletek szerint tíz a sokadikon év múlva ez lesz. Abszolút nulla fokos sugárzás nincs és a világegyetem sem lesz abszolút nulla fokos, de tetszőlegesen megközelítheti majd.
Dávid Gyulának (tanár az elte fizikusoknál) van egy szép hosszú előadása a világegyetem jelenlegi elméletek szerint várható hosszútávú (talán 10^60 év körüli) jövőjéről. Ez az előadás a neten is kint van, mert Benkő Klára Mónika (diákja?) leírta. Az előbb fél órán át kerestem, és nem találtam meg. Ha jól rémlik, talán az astro.elte.hu környékén láttam valahol. Valaki nem tudja véletlenül?
Én továbbgondoltam a folyamatot ...
Mi van akkor ha ez a 3K is megszűnik ?
lehet abszolut nulla háttársugárzás ?
És ez azt jelentené hogy az űr is abszolut 0 fokos ?
(remélem nem túl hülye kérdés)
Most esett le. Az egyik csapat a a Penzias-Wilson páros, a másik a princetoni, akik már előbb, tudatosan keresték a háttérsugárzást. A műsorban egyébbként mindkét csapat megszólat, személyesen mesélték el a sztorit.
Nocsak. Kik lettek volna az a másik csapat?
Én csak a Penzias-Wilson párosról tudok (Nobel-díj 1978), akik a Bell Laboratories-nak Holmdellben építettek rádióantennát az Echo és a Telstar távközlési holdakhoz 1964-ben (Kellett, akkor volt a tokiói olimpia :-) Végül R. Dicke-nek esett le a tantusz Princetonban, hogy Penziasék mit találtak.
Ja, és Gamowék alfa-béta-gamma cikke 1948-ban jelent meg, nem a harmincas években, de mindegy, akkor se vette senki komolyan.
Fordítva történt, mármint a felfedezés. Volt egy csapat, amelyik meg akarta találni a hátérsugárzást, mint az ősrobbanás bizonyítékát. (Az ősrobbanáskor keletkezett igen nagy hő maradékának jelen kell lenni most is legyengülve és egyenletes eloszlásban) Egy másik csapat pedig egy minen addiginál érzékenyebb rádióteleszkópot csinált és egy bizonyos zajérték alá nem tudtak menni. Elkezdtek mindent leárnyékolni, még a galambszart is letakarították, de a zaj nem szűnt meg. Ekkor elkezdtek telefonálni tanácsért más csillagász teamekhez. Többek között az első csapatot is felhívták, akik azonnal odamentek, és szomorúan látták, hogy amit ők kerestek más találta meg (bár véletlenül és nem is tudták, hogy mit).
Bizony, lényegében onnan. Úgy is fedezték fel, hogy a rádióantennák zaját sehogy se tudták egy adott értéknél lejjebb vinni (pedig még a befészkelt galambokat is kitakarították), úgy těnt, hogy mindenhonnan jön egy állandó, és klasszikus hômérsékleti sugárzás-spektrumú zaj. Aztán valakinek meg eszébe jutott, hogy a harmincas években ezt már George Gamow leírta, hogy kell lenni ilyennek, úgyhogy meglett a magyarázat is.
Honnan tudjuk, hogy a 3K-es sugarzas az a háttérsugárzás, a tobbi mezei homersekleti sugarzas pedig nem? Mert ez egyenletesen jon mindenfelol, a tobbi pedig valtozik?
"Tehat a sugarzas "mindenhonnan" jon, minden anyag sugaroz, ezekbol adodik ki a hattersugarzas? "
Nem. Amit "mikrohullámú kozmikus háttérsugárzásnak" neveznek, az _csak_ a kb. 3 kelvines Világegyetem hmérsékleti sugárzása. Az összes "többi", ennél melegebb test is sugároz, de az nem számít a "háttér"-be.
Sziasztok!
Tenyleg, ha a hattersugarzas a tavolsaggal gyengul,
akkor a kb. 4 kelvin konstans bizonyitek is az Univerzum
szimmetrikus voltara, nem?
Es nem magasabb ez galaxis belsejeben/csillag kozeleben/
galaxistol messze?
Mert ha igen, akkor a 4 kelvin csakis a mi kornyezetunkre
jellemzo ertek, nem?
Akkor hogy a joistenben vontak le belole anno ilyen szeles
lepteku kovetkeztetest?
Varom a gondolatokat,
bye
Kosz a valaszt. Tehat a sugarzas "mindenhonnan" jon, minden anyag sugaroz, ezekbol adodik ki a hattersugarzas? Akkor ez nem adodik ossze, hiszen akkor igen melegunk lenne:) Szoval elenyeszik mint a zaj a levegoben?
Egyszerű hômérsékleti sugárzás. Minden anyag sugároz egy jellegzetes intenzitáseloszlású függvény szerint elektromágneses sugárzást. A függvény menetét a hômérséklet szabja meg. A standard kozmológiai modell szerint a Világegyetem hômérséklete tágulása során szépen csökkent, most valamivel 3 kelvin alatt van. Az ennek megfelelô rádiósugárzást lehet észlelni. A 30-as években G. Gamow vezette le a modellbôl, hogy kell lenni ilyen sugárzásnak, 1964-ben találták meg (Fizikai Nobel-díj 1975)
Tud valaki valaszolni a fenti kerdesre?
Valahol hallottam egy magyarazatot, amit elfelejtettem, de arra meg emlekszem, hogy nem tunt esszrunek. Sz'al ha csak az az egy magy. van, akkor szeretnem megerteni, ha meg van tobb (tudomanyos) akkor miben egyeznek ezek? Ha jol emlekszem, radiocsillagaszok fedeztek fel, de mar korabban megjosoltak a letezeset - mibol is?
Csak eszembejutott. Gondolom van itt szakember is...
