Lesz bizony felhőkarcoló, de nem a XIII. hanem a IV kerületben.
Úgy látszik Derce Tamás akart valami maradandót is maga után hagyni, ezért hagyta hogy beinduljon az építészek gigantomán fantáziája, érdmes a Magyar Építész kamara honlapján az egyes terveket megnézni.
Mondjuk amikor hírét vettem, hogy a MÉK elnöke, Eltér István lesz a bíráló bizottság elnöke, sok jóra nem számítottam.
Az építési terület északi oldalán már felépültek a Károlyi István utcai házak 5-8 emeletesek. Amikor eladták őket szó sem volt arról, hogy ekkora monstrum házak épülnek majd déli oldalukra, így akik zavartalan benapozottságban reménykedtek, közösségi térre vágytak nézni, most szívnak majd egy nagyot.
De szívnak a környék lakói is, akiknek az eddigi nyugalmas kis életét reggelente és este a munkába induló és hazatérő kocsiáradat zaja fogja meghatározni.
Érdekes, hogy az alsóbb szintek egy tömböt alkotnak és nem látták el üvegburkolattal az egészet. Ez így szerintem sokkal jobb, mint a hagyományos üvegház.
Csak azt nem tudjuk, hogy a város melyik részére, hova fogják őket építeni.
A környezet is számít, ezen múlik az elfogadHATósága.
A mi rendőrpalotánkhoz oda lehet nyomni egy toronyházat, de akkor a Fintának meg kellett volna sok évvel ezelőtt mondani, hogy úgy és olyan módon tervezze meg a házát, hogy az nem nagyon fog tudni érvényesülni.
Ma pl. ez a ház az Árpád híd felől közelítve igen impozáns.
Júniusban Varsóban jártam. Ott könnyű volt magasházakat építeni, mert közöttük a terek nagyon szellősek, nem nyomták agyon a mellettük lévő házakat. Az már ízlés kérdése hogy végül végül milyen az összkép. (nekem spec. nem tetszik.)
Tőlem épüljön magasház, de olyan helyen, ahol a városszerkezet, a térstruktúra eleve ehhez lett kialakítva, s nem egy tenyérnyi helyre bárhol a városban, csak azért hogy ne hogy már legyen egy kis zöldfelület se...
Amíg Budapesten Demszkij a polgármester, addig itt biztosan nem lesz felhőkarcoló. Legfeljebb olyan ici-pici mint a duna tower az Árpád híd pesti oldalánál.
Budapesti Felhőkarcoló -- Wesselényi-Garay Andor és Irimiás Balázs vitaestje
Időpont: 2003. október 17. péntek, 18.00 óra Helyszín: Erzsébet téri Gödör
Résztvevők:
* Schneller István, Budapest főépítésze
* Rajk László, építész
* Z. Halmágyi Judit, építész
* Ekler Dezső, építész
* Karácsony Tamás, építész
* Ferkai András, építész
A cím egyszerre provokatív, unalmas, és kiválóan alkalmas egy lefutott, Csipkerózsika álmát alvó konzervtéma manipulatív felpiszkálására. Ideális boksz-zsák egyfelől, kellőképpen metaforikus másfelől. A BUDAPESTI FELHŐKARCOLÓ nem pusztán városszerkezeti elem, hanem a magyar építészet és általában a hazai kultúra és művészeti élet kettős beszorítottságának, kétirányú legitimációs küzdelmének metaforája. A magyar építészet egyrészt folyamatos küzdelmet folytat azért, hogy a belföldi építési és vizuális kultúra fejlesztésével ne csak egy szűk szakmai közegben, hanem szélesebb társadalmi erőtérben is sikereket érhessen el. Gyökerében eltér ettől az a nyomás, mellyel a hazai építészetkritika egy része a külföldi stíluskapcsolatok folyamatos számonkérésével nehezedik a hazai alkotókra. Tradíció, vagy nemzetköziség, önértéken, vagy normakövetésen alapuló stiláris rendszerek? E vita bizonyára nem fog ezekre a kérdésekre választ adni, abban viszont segíthet, hogy az eddigieknél árnyaltabban fogalmazzuk meg az álláspontjainkat. (epiteszforum.hu)
Felhőkarcolók Budapesten?
2003. szeptember 4. 6:00
Magyar Nemzet
Új adó bevezetését tartaná célszerűnek az építésügyi hivatal vezetője. A budapesti felhőkarcolók megépítésével kapcsolatban Fegyverneky Sándor elmondta, a fejlesztéseket nemcsak vízszintes, hanem függőleges irányban is elfogadhatónak tartja.
Rendkívül fontos a bérlakásépítés, mert a korábbi privatizáció miatt kedvezőtlen szerkezet alakult ki, s csupán nyolc százalék a bérlakások aránya – mondta az újonnan alakult Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke, Fegyverneky Sándor. A Magyar Nemzet kérdésére, hogy akkor miért csökkent a felére az erre fordítandó összeg, illetve az önkormányzatoknak miért kell nagyobb önrészt vállalni, nem az elnök, hanem Polgár Ildikó, a lakásügyi főosztály megbízott vezetője válaszolt. Aláhúzta: a lakáspolitikában nem a források csökkentéséről, hanem átcsoportosításról van szó, s több új támogatást biztosítanak.
A hivatal helyett azonban sokan szívesebben láttak volna önálló minisztériumot. Vélhetően a később belépő alkalmazottak is, hiszen – a jelenlegi állapot szerint – őket már alacsonyabb bérrel alkalmazhatják a minisztériumi státus hiánya miatt. A munkát jelenleg 52 fővel látják el. Az elnök céljaik között emelte ki az építésfelügyelet megújítását, ugyanis a kiadott engedélyek és a készülő ingatlanok ellenőrzését az országban csupán húsz ember látja el. A hivatalvezető elképzelhetőnek tartaná egy olyan adó bevezetését, amely például a külterület belterületté minősítésével szerzett jövedelmet adóztatná meg, valamint a csatornázottság kialakítása miatti értéknövekedést.
Arra a felvetésre, hogy épülhetnek-e a jövőben felhőkarcolók Budapesten, Fegyverneky Sándor az alábbiakat felelte lapunknak: az ilyen irányú minőségi fejlesztést elfogadhatónak tartja.
Ikertorony Szarajevóban
Már készül a Balkán legmagasabb épülete
NSZ • 2003. február 26. • Szerző: Frick Zsuzsa
Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban épül a Balkán legmagasabb, 117 méteres épülete. A kéttornyú felhőkarcoló boszniai–malajziai közös beruházás, a Kuala Lumpur-i Petronas ikertorony hasonmása lesz. A több mint 100 millió márkás építkezés anyagi fedezetét a Bank Islam Ltd. biztosítja. Impozánsak az épületegyüttes adatai: a föld alatt hat szinten garázsok lesznek, felfelé harminc emeletet építenek. Mindehhez 100 ezer köbméter földet ástak ki, az építkezés végéig 7500 tonna acélt, 1,5 millió téglát építenek be, és 10 ezer köbméter betont töltöttek csak az alapba, míg az egész építkezéshez 75 ezer köbmétert használnak fel. Az építkezés most a talajszint feletti harmadik emeletnél tart.
A két toronyban összesen 307 különböző méretű, 73 és 225 négyzetméter közötti lakás, az épület tetején kilencszintes luxusapartman lesz, amikhez tetőkert és a teraszon saját medence is tartozik majd. Negyvenkét iroda- és üzlethelyiséget, három éttermet, medencét, szaunát, fodrászszalont, fogorvosi és általános orvosi rendelőt, valamint gyógyszertárat is kialakítanak. Az uszoda és szauna szolgáltatásai a lakók számára ingyenesek.
A lakások ára négyzetméterenként 1250 euró, az iroda- és üzlethelyiségeké 2250 euró. Eddig a lakások 35 százaléka kelt el, míg a 42 üzlethelyiségből már csak kilenc eladó. Ez némiképp meglepő, különösen annak ismeretében, hogy a Világbank nemrégiben közzétett becslése szerint a lakosság 19 százaléka a létminimum alatt él, ami azt jelenti, hogy éves bevétele kevesebb mint 1200 dollár, míg 30 százalékuk épp a szegénységi küszöbön tengődik.
Malajziai cégek nagy érdeklődést mutatnak az úgynevezett Vc korridor, a Budapest–Eszék–Szarajevó–Mostar–Plocse autópálya építése, főként annak több mint 300 kilométer hosszú boszniai szakasza iránt is. A számítások szerint ennek kivitelezési költsége 2,5–2,7 milliárd euró. A szarajevói olasz nagykövet ugyancsak kijelentette: kormánya kész részt vállalni a korridor építésében.
Szöul, 2003. január 4. (MTI) - A dél-koreai fővárosban a világ legmagasabb épületének megépítését tervezik: a 110 emeletes, 540 méter magas felhőkarcoló a tervek szerint 2008-ra készülne el.
A Nemzetközi Üzleti Központ nevű toronyépület fővállalkozója a Külföldi Vállalatok Koreai Társasága, amely most próbál beruházói konzorciumot összetoborozni a becslések szerint 1,6 billió von (mintegy 1,3 milliárd dollár) költségű projektre. Li Mjung Bak szöuli polgármester december végén írta alá a beruházásról szóló memorandumot a társasággal, amely az országban működő külföldi vállalkozásokat képviseli.
A felhőkarcoló, amely a hatóságok közlése szerint a főváros egy újonnan létrehozandó üzleti negyedében ("a digitális média városában") épül majd, csaknem száz méterrel "verné" a világ jelenlegi legmagasabb építményét, a maláj fővárosban, Kuala Lumpurban álló 445 méteres Petronas-ikertornyot - utal rá az AP.