Van ilyen, pl Belgiumban, es azt hiszem nem vonja senki ketsegbe, hogy Belgium demokratikus jogallam. Aki igazolatlanul tavolmarad az penzbuntetest fizet. Nem ellenkezik ez semmifele demokratikus alapelvvel, szerintem minden tovabbi nelkul kotelezove lehet tenni. Rajtam nem mulik.
Egy picit módosítsunk rata :). Aki nem megy el nem fizet bűntetést, aki elmegy, kap egy mittoménmit:)
Amit az adózásról, mint a választójog alapjáról írtam, az OV 1992(?)-es parlamenti beszédének kivonata volt: ekkortájt kezdeményezték először az önmagukat nemzetinek minősítő politikusok a parlamentben a választójog olyatén kiterjesztését, hogy abba a külföldi magyarok is beleférjenek. Akkor ezt az álláspontot egy emberként fogadta el az akkor polgárinaxámító pártok (SZDSZ, FIDESZ) mellett az MSZ is — azóta ebből az alapvetésből táplálkozik nevezett pártok választói jogalkotói tevékenysége (bár így, tételesen nem iktatták tv.-be).
Az általam kifogásolt szövegrész értelmezéséért köszönet — én a nyílt szavazást automatikusan korlátozásként értelmeztem: félreértés volt.
Ön írja: "A Külföldön élő magyarok választási joga.
SZVSZ jogos az a kifogás, aki nem fizet az ne is beszéljen bele a dolgokba.
Először is vegye a fáradságot és kérjen állampolgárságot, másodszor valamilyen jogfenntartó
éves díj megfizetése ellenében ( nem a pénz összeg nagysága a lényeg, hanem az elv )
élhessen állampolgári jogaival. "
Hmm Hmm
Nem ezt hívták véletlenül cenzusnak a Horthy rendszerben? ;-)))
Ön írja:
"Ha pedig már boncolgatni kezdenénk akkor meg kell említeni, hogy az említettek nagy része,
jelenleg és de facto nem is magyar állampolgár, ezért az Ő vonatkozásukban a választói
joguk gyakorlását meg kell hogy előzze ennek a korrigálása. "
Ebben a legmesszebbmenőkig igaza van.
Némi problémám azért van:
Demokratikus érzékem azt súgja (;-))) hogy az állampolgárságától saját akarata ellenére senki nem fosztható meg. Igaz az elmúlt években ezt a kommunisták megtették, hogy milyen alapon, az enyhén szólva is kétséges, de most ezt ne firtassuk.
Az 1992-es törvény azonban ezt ki is mondja. (mellesleg ha jól emlékszem az alkotmány is)
Továbbá az 1992-es törvény ezen elöbbi kommunisták által hozott törvényeket és rendeleteket de facto hatálytalanítja, ugyanis az idézett utolsó paragrafus alapján kérésre visszaállítja az állampolgárságot. Igaz a hatálytalanítást expressiss verbis nem meri kimondani.
"21.§ (1)A külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való
megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar
állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957.
évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságtól megfosztott személy, továbbá az, aki
a Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. ME. számú rendelete, a 10.515/1947.
Korm. sz. rendelet, a 12.200/1947. Korm. sz. rendelet alapján veszítette el magyar
állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15.
és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg, a Magyar Köztársaság
Elnökéhez címzett személyes, írásbeli nyilatkozatával a nyilatkozattétel napjától a magyar
állampolgárságot megszerzi.
(2)A nyilatkozat alapján a belügyminiszter az érintett személy részére
állampolgársági bizonyítványt ad ki. "
A helyzet furcsa ugyanis ezen törvényeket kérésre semmisnek tekinti egyébként meg nem.
Ráadásul az érintettek negy valószínűsggel ezzel a lehetőségükkel egyáltalán nincsenek tisztába, lévén hogy ezt a paragrafust a legnagyobb hallgatás övezi mindenki részéről.
Ez az okos lány és Mátyás király esete.
Gyalog is meg nem is, meztelenül is meg nem is, ajándékot is meg nem is.
Ön írja:
"A másik fenntartásom az elmondottakkal kapcsolatban az, hogy ha akadnak is közügyek,
melyek érintik őket, ez az ért egyáltalán nem tipikus, sőt ! ritka kivétel számba mennek. "
Ezt egy kissé merész feltételezésnek tartom. Ilyen jellegü vizgálatról, statisztikáról nem nagyon tudok. Ámbár lehet hogy igaza van.
Én ezt írtam:
"Persze, ezt kínos bevallani, mert ez fényt derítene arra, hogy vagy a jelenlegi szabályozás
antidemokratikus, vagy a Horthy rendszer volt demokratikus azaz hogy a két rendszer
választó joga között semmi de semmi minőségi (elvi)különbség nincs a KORLÁTOZÁS
TEKINTETÉBEN."
Úgy látom, ezt Ön sem tagadta érdemben.
Kedves Pásztörperc, amit az adójogról ír az érdekes és talán célszerű is. Egyetlen baj van vele hogy a hatályos magyar választási törvényben erről egy megveszekedett szó sincs.
A hatályos törvény szerint, aki külföldön él és külföldi állampolgár is, de mondjuk itt is van bejelentett lakcíme, annak ellenére hogy egy petákot sem fizet a magyar államnak, mégis szavazhat.
A magyar választási törvény tehát nem válogat adójog szempontjából.
(mellesleg, ez nem lenne nagyon is hasonló a cenzus intézményéhez?);-)))
Természetesen vannak más korlátozások is, ahogy Ön írja, ezeket azonban nem érzem problémásnak.
Kedves Derek!
Ön írja:
"Mar hogyne szavazhatnanak, ha hazajonnek a valasztasok idejeben."
Hmmm..
Sajnos tudtommal ez nem így van. Aki ugyanis nem rendelkezik magyar lakcímmel az egyszerűen nem szerepel a szavazó listán.
Nem szavazhat, hiába jön haza.
A többiben lehet hogy igaza van.
Ön írja:
"Ha én - bármilyen okból - úgy döntök, hogy más országban kívánok élni, dolgozni , esetleg
gyarapodni, valószínűleg később állampolgárságért folyamodok.Számomra ez azt jelenti,
hogy egyik oldalon vállalom az ezzel járó kötelezettségeket,így viszont a másik oldalon ,
NEM vállalok/vállalhatok/semmit.
Aki hazát váltott és nem érzi a bőrén a választások következményeit... "
Ön egy kissé leegyszerűsíti a helyzetet.
1. A magyar állampolgárság csak akkor szünik meg, ha erről az illető saját akaratából kerek-perec lemond. Vannak esetek, amikor még ezt sem teheti meg:
8.§ (1)A külföldön lakó magyar állampolgár – a köztársasági elnökhöz címzett
nyilatkozatában – lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha
a) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni
tudja és
b) magyar bíróság előtt nem folyik ellene büntetőeljárás, illetőleg magyar bíróság által
kiszabott büntetésének végrehajthatósága megszűnt és
c) Magyarországon adó- vagy egyéb köztartozása nincs.
(2)Ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállnak, a belügyminiszter
javaslatot
tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság
lemondással való megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar
állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg.
(3)A belügyminiszter határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának
feltételei
hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.
9.§ (1)A magyar állampolgárság visszavonható a külföldön élő magyar állampolgártól,
ha
magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan
adatok
közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve
szerezte meg.
Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz
év
elteltével.
(2)Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását a belügyminiszter
határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.
(3)A magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről – a
belügyminiszter
előterjesztése alapján – a köztársasági elnök dönt.
(4)A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben
közzé
kell tenni. A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szűnik meg.
Ez abszolút az én álláspontomat támasztja alá, azzal a különbséggel, hogy vannak
olyan kitételek, amik a lemondást is kizárják, illetve korlátozzák! Vannak esetek
tehát, amikor hiába akarná, akkor sem vesztené el állampolgárságát!!! (Szar ügy!! ;-)))
A jelenlegi törvény szerint az állampolgárságtól akarata ellenére senki semmilyen módon nem fosztható meg.
2. Ön magyarázza meg a kitelepített sváboknak és a komunisták elől elmenekülteknek, hogy saját akaratukból döntöttek úgy, hogy állampolgárságukról lemondanak.
Amit Te írsz, az csak a kivándoroltakra igaz. Vannak azonban még:
— külképviseletek munkatársai
— különféle vállalatok külföldi kirendeltségienek dolgozói
— ösztöndíjasok
— tudományos és egyéb csereprogramokban részt vevők
— ideiglenesen külföldön dolgozó egyéb állampolgárok
— nevezettek családtagjai
— stb.
Nevezettek jelenleg nem gyakorolhatják állampolgári jogaikat. Mielőtt bárli alkotmányellenesnek minősítené a helyzetet, gyorsan közlöm, hogy utánanéztem: nem az. Ahhoz, hogy az legyen, az kell, hogy sok állampolgár jogai, jelentősen sérüljenek. Itt a sérelem jelentős, de kevés ilyen állampolgár van.
Első olvasatra jónak tűnik az 533 Ft-os szisztémád.
De.
Természetesen senki nem akarná ezt kifizetni, ezért akadályoztatásra hivatkozna (betegség, halaszthatatlan üzleti út, szülő feleség, közlekedési nehézségek, stb.) Ezeknek az ellenőrzése meg úgyis elvinné a pénz jelentős részét. Egyébként aki nem megy el választani, az megérdemli hogy mások döntése alapján irányítsák....
A külföldön élő magyarok szavazti jogánál már ötletnek sem tartom jónak a szavazati jog megvásárlásának lehetőségét. Aki nem Magyaroszágon él, arra semmilyen hatással nincs a választás eredménye, ezért bármilyen pillanatnyilag neki tetsző hülyeségre szavazhat, ahogy a találó népi mondás tartja: "Könnyű más farkával verni a csalánt!". Bocs, de hát ez egy népi bölcsesség (nem is akármilyen) és nem trágárság.
Ha én - bármilyen okból - úgy döntök, hogy más országban kívánok élni, dolgozni , esetleg gyarapodni, valószínűleg később állampolgárságért folyamodok. Számomra ez azt jelenti, hogy egyik oldalon vállalom az ezzel járó kötelezettségeket,így viszont a másik oldalon , NEM vállalok/vállalhatok/semmit.
Aki hazát váltott és nem érzi a bőrén a választások következményeit...
Ahogy észre vettem két vitapont körül éleződött a polémia:
1. A legyen-e kötelező szavazni?
a. Először talán arra kérdésre kéne választ adni, hogy erősítené-e a demokrácia intézményrendszerét, ha minél többen mennének el szavazni? - Véleményem szerint igen!
b. Második kérdés: Amennyiben a válasz valaki részéről az volna, hogy nem, akkor az - végső soron - a diktatúrát, részesíti előnyben, ugyanis ott nem kell választani a polgárnak. Bár végső soron az is elképzelhető, hogy egy érvényességi szint nélküli demokratikus választási rendszerben - csak elméleti szinten -, hogy mindenki távol marad és a jelölt önmagára leadott szavazatával győz. Abszurd az elképzelés, de benne volna a pakliban.
c. Ha mégis az volna a jó, hogy minél többen mennyjenek el szavazni, akkor mi lehet a megoldás?
1/1. Érvényességi szinteket határozok meg, és addig szavaztatok, amíg érvényes nem lesz. Ám ha így sem jó, akkor csökkentem a szinteket. - Lényegi kérdés: Meddig lehet csökkenteni az érvényességi küszöböt, hogy még demokratikusnak látszódjon a rendszer??? - Ez a megoldás a legdrágább, és a legmacerássabb. /Jelenleg ez van nálunk./
1/2. Kötelezővé teszem, és szankcionálom. - Ez a megoldás egyéni jogok tekintetében drasztikus megoldás, és nem is biztos, hogy eredményre vezet (- állampolgári engedetlenség, stb.) - Az eddig elhangzott ellenvéleményeket elfogadom.
1/3. Meghagyom az eddigi rendszert, és érdekeltté teszem a polgárokat a szavazáson való részvételben.
Szerintem az a megoldás, amit Mediaval javasol nem igazán kivitelezhető technikai okok végett, meg sokba is kerülne.
Ám van olyan megoldás is, amire már volt utalás ebben a topikban. Akik nem mennek el szavazni, azok a választások költségeinek a rájuk eső részét fizessék be az államkasszába. A legutóbbi választás kb 4 milliárdba került, egyrészt azért, mert a szükséges nyomtatványokat 100%os részvételre számítva nyomtatták, másrészt azért, mert mindenhol kétfordulós volt a választás. Ha most 7,5 millió választásra jogosult polgárral számolunk, akkor ez 533 Ft/fő választási költséget tesz ki.
SZVSZ a megoldás: Aki megfelelő igazolás, vagy megfelelő indok, vagy előzetes bejelentés ellenére sem megy el szavazni, az fizesse meg a ráeső költséget. Akinek megér 533,- Ft-ér nem szavazni, az ne szavazzon! Úgy hiszem, hogy ez a megoldás elég demokratikus, meg olcsó is, és még a piacgazdasági szemlélet is jelen van benne.
2. A Külföldön élő magyarok választási joga.
SZVSZ jogos az a kifogás, aki nem fizet az ne is beszéljen bele a dolgokba.
Először is vegye a fáradságot és kérjen állampolgárságot, másodszor valamilyen jogfenntartó éves díj megfizetése ellenében ( nem a pénz összeg nagysága a lényeg, hanem az elv ) élhessen állampolgári jogaival.
A külföldön élő magyar állampolgároknak igen is meg kell teremteni a lehetőséget, hogy szavazhasson.
Lehetséges megoldások:
- Előzetes bejelentkezés alapján, hitelesített levélben ( faxon, vagy interneten).
- Nagykövetségeken (Magyar felségterületnek számítanak).
- Vagy mindkét megoldás együtt.
Én kérek elnézést BBF, asszem velem szaladt el a ló egy kicsit, de írás közben korrigáltam.. :-)
engem alapvetően nem az zavar (persze az is), hogy ezen emberek nem szavazhatnak, hanem az hogy közben állandóan általános választójogról beszélünk.
Így már jobban értem, de közben Pásztörperc kartács már igen korrekten kifejtette az általános választójog,mint olyan tartalmát.
Ha pedig már boncolgatni kezdenénk akkor meg kell említeni, hogy az említettek nagy része, jelenleg és de facto nem is magyar állampolgár, ezért az Ő vonatkozásukban a választói joguk gyakorlását meg kell hogy előzze ennek a korrigálása.
A másik fenntartásom az elmondottakkal kapcsolatban az, hogy ha akadnak is közügyek, melyek érintik őket, ez az ért egyáltalán nem tipikus, sőt ! ritka kivétel számba mennek.
A nyugdíj példája jó, a közintézmények, a választói jog gyakorlásával módosuló államaparátus, közszolgálat és közellátás működése vagy nem működése azonban mégis túlnyomó súlyban egyáltalán nem érinti azokat, akiknek Magyarország nem állandó lakhelye.
A kárpótlás, a bírósági perek (legyenek azok büntető- vagy polgári ügyek), vagy a szintén felhozott hagyatékok kérdése azonban mind-mind olyan jogok, amelyek állampolgárságukra való tekintet nélkül megilletik(-ték) az érintetteket.
Nincs és nem is lehet, olyan országa a világnak, ahol a választójognak ne lennének vmiféle korlátai: mindenhol mexabják, kikre is terjed az ki — elég hülyén nézne ki, ha az "általános" választójogot úgy értelmeznék pl. Luxemburgban, hogy szavazhat 2 milliárd kínai stb. Az "általános" választójog jelenlegi — általános — értelmezése szerint ez (a legtöbb helyen) az adott ország azon állampolgáraira terjed ki, akik adójogilag is az illető ország polgárai: ha fizetnek (fizetnének) SZJA-t, ezt ott teszik (tennék). Vannak persze olyan, további korlátozások is, amelyexintén közmegegyezésen alapulnak: nem szavazhatnak a kiskorúak, a korlátozottan cselekvőképesek, azok, akiket a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak stb.
Ettől a választójog még — az ÁLTALÁNOSAN használt terminológiát elfogadva — "általános" marad: a cenzus viszont sérti ezt. A Horthy-rendszer választójoga és a mostani közé egyenlőségjelet tenni nem az általánosság elvének különbözősége miatt nem szabad, hanem azért, mert akkor a választás nem volt TITKOS. (És akkor még csak az aktív választójogról emlékeztünk meg: a passzív jogban további különbségek is voltak).
"Továbbra sem értem, hogy ezen emberek miért nem szavazhatnak?
Ök most ugyanolyan állampolgárok, vagy nem? "
Mar hogyne szavazhatnanak, ha hazajonnek a valasztasok idejeben. A kulkepviseletek tagjai sem szavazhatnak kulfoldon jelenleg.
Ez egy technikai kerdes. Szerintem minden tovabbi nelkul szavazhatnanak kulfoldrol is, de ezt a parlamenti partoknak kell megoldaniuk. Mert total felesleges itt a vita errol, nem itt kell panaszkodni errol, hanem tessek seggbe rugni a kepviseloket, hogy valtoztassak meg ezt a torvenyt.
En nem tartok attol, hogy ettol a jobboldali partok kulonosebb elonyt szereznenek, mert elegge ismerem az amerikai emigracio itteni reszet es kb ugyanaz a politikai megoszlas mint otthon. Az teveszt meg sokakat, hogy az itteniek leghangosabb resze tenyleg jobboldali. Sokan nem szallnak egyszeruen bele ebbe a politikai dzsumbujba, de ha szavazhatnanak egyaltalan nem biztos, hogy az jo lenne a nep nemzeti vonalnak, esetleg par tized szazalekot befolyasolna.
Amit én írtam, s amit Ön is elismert az nem más, mint azaz állítás, hogy a jelenlegi választási rendszer a gyakorlatban különbséget tesz itt élő és nem itt élő magyarok között. Mint írtam e különbségtételnek potenciálisan milliós nagyságrendű ember esik áldozatul.
Ezt akár honnan nézük, nem lehet másként értékelni, mint hogy az elterjedt és hangoztatott állításokkal szemben a magyar választójog nem álltalános.
A jelenlegi választási rendszer korlátozott.
Innentől kezdve arról beszélni, hogy kell-e korlátozás vagy nem-e értelmetlen.
A kérdés most már úgy vetődik fel, milyen korlátozás az ami még kell, illetve nem kell ;-))
Remélem érzi a különbséget..
Ön írja:
"A két dolog pedig éppen a választói jog mibenléte miatt nem hozható össze egy síkon. Nevezetesen azért mert a választói jog lényege abban áll, hogy a polgárnak ilyen módon nyílik beleszólása a közügyek menetébe melyek saját magát is érintik. Ez utóbbi elem teljesen hiányzik abból az elképzelésből, hogy tartósan külföldön élő, külföldön kereső és külföldön adózó emberek szavazati jogot szerezzenek olyan dolgok beleszólásába, melynek következményei gyakorlatice semmilyen formában (vagy legalábbis minimális mértékben) hullanak vissza saját fejükre."
Ön feltételezi, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok életét az itteni közügyek nem érintik, s ezért azt állítja hogy nincs joguk beleszólni a dolgok folyásába. Mondatának első része téves, s így következtetése hamis annak ellenére hogy egyébként egyetértenék az Ön álláspontjával.
íme néhány példa:
1. kárpótlások
2. A külföldön élők is jogosultak nyugdíjra.
Van egy ismerősőm, aki 56-ban ment ki, most újra visszakapta állampolgárságát és nyugdijra is jogosult, mert 56 elött itt dolgozott.
Van tehát munka viszonya is és magyar állampolgársága is. Jár neki a nyugdíj, amit meg is kap, annak ellenére hogy Svájcban él.
3. Bírósági és Polgári perek.
4. Hagyatékok.
stb..
A külföldön élő magyar állampolgárokat igen sok törvényi szabályozás érinti. Személyijük is van, iletve lehet éppenúgy, mint útlevelük. A döntések és a közügyek jelentős része akkor is érinti őket, ha nem itt laknak. (Persze a dolog bonyolult)
Továbbra sem értem, hogy ezen emberek miért nem szavazhatnak?
Ök most ugyanolyan állampolgárok, vagy nem?
Értse meg kedves Pethor, engem alapvetően nem az zavar (persze az is), hogy ezen emberek nem szavazhatnak, hanem az hogy közben állandóan álltalános választó jogról beszélünk.
Tudomásul kéne venni, hogy a Magyar Köztársaság jelenlegi választójoga nem általános, hanem a gyakorlatban lakóhely szerint (is) korlátozott. Alapvetően, tehát nem különbözik a Horthy korszak választó jogától.
Persze, ezt kínos bevallani, mert ez fényt derítene arra, hogy vagy a jelenlegi szabályozás antidemokratikus, vagy a Horthy rendszer volt demokratikus azaz hogy a két rendszer választó joga között semmi de semmi minőségi (elvi)különbség nincs a korlátozás tekintetében. Ami különbség van az csupán csak mennyiségi, de az sem akkora amekkorának láttatni szeretnék egyesek.
;-))
Üdv BBF
Nekem az tetszik, hogy akik a kötelező választás mellett vannak, azok szankcionálnák a távolmaradást. Vannak, akik a szavazást adófizetéshez (vagy azzal egy kalap alá vett más pozícióhoz - tanulás, nyugállomány, stb. - ) kötnék. Van egy áthidaló javaslatom: ne büntessünk, hanem jutalmazzunk! Mondjuk a választáson részt vevők listáját megkapná az APEH, és aki adót is fizet közülük, az automatikusan kapna X összegű adóvisszatérítést. Nem jó?
Nomármost szerintem nem szabad erőltetni a szavazást. Aki nem megy el szavazni, az az én szememben arra szavaz, hogy neki mindegy. Legyen már ez joga bárkinek! Azon felül egyszer megesett, hogy nem szavaztam egy önkormányzati választáson, mert hirtelen nagyon sürgősen vidékre kellett utaznom. Nem külföldre. Csak vidékre. Emiatt egyből kiestem a szavazó polgárok közül, mert ott, ahol éppen voltam nem szavazhattam (azt ugyanis kb. 1 hónappal korábban be kell jelenteni, nekem meg 2 nappal előtte még fogalmam sem volt arról, hogy el kell majd utaznom). Akkor engem ezért meg kellene büntetni? És még ezer ok lehetséges (kórház, börtön, stb.). Tehát aki nem akar szavazni, az ne szavazzon. Majd 4 év múlva. Hátha. A pártokon múlik!
Kedves Uram !
Kérem tartózkodjon az általánosításoktól, hogy milyen oldalnak, milyen demokratikus elvei vannak.
A demokrácia ugyanis feltételezi a pluralizmust, amelyben jelen van a baloldal éppen úgy, mint a jobboldal.
és amíg alig néhány oldalra lejjebb egyes (baloldalinak éppen nem nevezhető) emberek mások választási jogait szeretnék korlátozni műveltségi, származási vagy vagyoni alapon addig én az általános és titkos választójog mellett érveltem, ha úgy tetszik baloldaliként.
Az Ön :-) által feszegetett kérdés pedig egészen más:
Ami ellen itt én érveltem az a választójog korlátozása amiről Ön beszél, az pedig a kiterjesztése.
A két dolog pedig éppen a választói jog mibenléte miatt nem hozható össze egy síkon. Nevezetesen azért mert a választói jog lényege abban áll, hogy a polgárnak ilyen módon nyílik beleszólása a közügyek menetébe melyek saját magát is érintik. Ez utóbbi elem teljesen hiányzik abból az elképzelésből, hogy tartósan külföldön élő, külföldön kereső és külföldön adózó emberek szavazati jogot szerezzenek olyan dolgok beleszólásába, melynek következményei gyakorlatice semmilyen formában (vagy legalábbis minimális mértékben) hullanak vissza saját fejükre.
Sajnos ez alól a kör alól nem választották ki azokat akik pl. tartós kiküldetésben vannak, tanulnak, stb. külföldön. Az ő jogaik, az én megítélésem szerint igenis sérülnek.
A vonatkozó AB határozat ezt úgy hidalta át, hogy akinek tartós lakhelye Magyarországon van, ergo nem a múlt, hanem a jelene vagy a jövője is az országhoz köti, az gyakorolhatja szavzati jogát - ha a szavazás napján Magyarországra jön (itt a technikai bibi).
A határon túli magyarok kérdésére azért is nehéz lenne választ adni, mert nem tisztázott, hogy mikori határokat tekintünk irányadónak a jogosultságot illetően...hiszen nem csak a bolsikomcsik, hanem Jalta miatt is sokan fosztattak meg állampolgárságuktól......
Kedves Pethor!
Ezt nem én keverem össze!
Én mindig a 45 után külföldre üldözött magyar állampolgárokról írtam, akik 1992-ben hozott ma is érvényes törvény alapján visszakaphatják állampolgárságukat.
íme:
21.§ (1)A külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való
megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar
állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957.
évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságtól megfosztott személy, továbbá az, aki
a Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. ME. számú rendelete, a 10.515/1947.
Korm. sz. rendelet, a 12.200/1947. Korm. sz. rendelet alapján veszítette el magyar
állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15.
és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg, a Magyar Köztársaság
Elnökéhez címzett személyes, írásbeli nyilatkozatával a nyilatkozattétel napjától a magyar
állampolgárságot megszerzi.
(2)A nyilatkozat alapján a belügyminiszter az érintett személy részére
állampolgársági bizonyítványt ad ki.
A jelenlegi magyar választási törvény éppen ezeket az embereket akarja kizárni a választó jogukból.
Igaz ezt nem névleg teszi. A gyakorlatban azonban erről van szó.
Azzal hogy a választójogy gyakorlásából kizárják a nem magyarországon élőket.
Igaz, nem a jogtól fosztják meg őket, hanem csak annak gyakorlásától.
1945-től több százezer magyar állampolgár hagyta el Magyarországot. (emigránsok)
Ezen állampolgárokat az alább belinkelt törvényekkel és rendeletekkel a kommunista diktatúra idején jogtalanul megfosztották állampolgárságuktól.
1992-ben a törvény úgy rendelkezik, hogy akit ezen törvények alapján megfosztottak állampolgárságától, az ha kéri visszakapja azt.
Akkor is ha más ország állampolgára. Sőt utódaik is jogosultak az állampolgárságra lévén hogy a magyar állampolgárok leszármazottai is magyar állampolgárok.
A törvény ezen paragrafusai legalább egy millió embert érintenek.
Teljesen egyértelmű, hogy ezen emberek igen nagy számban jobboldaliak, s ha élnének törvény alkotta jogaikkal és újra megkapnák magyar állampolgárságukat, és a választásban is részt vehetnének, akkor a baloldali pártok teret vesztenének a politikai életben.
Ez a valódi oka annak hogy miért nem szavazhatnak a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok. A rokonaink, a testvéreink. (nekem igen sok rokonom él külföldön, akik mind itt születtek, s mind magyar állampolgárok voltak, s akik közül nem egy újra az!)
Sajnos a baloldalnak ilyen demokratikus elvei vannak.
Kedves BBF !
Amellet, hogy szerintem sem lehet érv egy technikai ok, meg kell állapítanom, hogy teljesen összekevered az előítéleteidet a topic témájával.
Itt ugyanis a választójog gyakorlásáról ill. annak korlátozásáról beszélünk (melyeket tapasztalatom szerint ippeg jobboldali szemléletű asztaltársak korlátoznának). A magyar állampolgárok (éppen állampolgárságuk jogán) rendelkeznek a választói jogosultsággal, de nem tudják azt gyakorolni (amivel én sem értek egyet) a határainkon túl.
A határon túli magyarok szavazati joga azonban egészen más kérdés, amit egy másik topicban már úgy emléxem oda-vissza kitárgyaltunk.
De az állampolgárságot - könyörgöm - ne keverjük össze a nemzetiséggel.Köszönöm.
Ez nem lehet érv.
Számos más ország megtudja oldani, mi miért nem?
Egy ilyen fontos jognál, a technika ne lehet akadály.
A valódi ok ne technikai, hanem egyszerűen az, hogy a baloldali pártok politikai okokból nem engedik, mert tudják, hogy a külföldön élő potenciális magyar állampolgárok (több millió ember) nem kifejezetten baloldali érzületüek, révén hogy a kommunizmus elől és alatt menekültek el.
Ennyit a baloldali demokráciáról!
Aki nem tetszik, azt el kell üldözni, majd meg kell fosztani állampolgárságától. Ha megváltoznak az idők és netán újra visszakapják állampolgárságukat, akkor meg kell akadályozni, hogy az egyébként általános választójog alapján nekik járó jogokat ne gyakorolhassák.
S mindezt a demokrácia nevében!
Én most csak emlékeimre támaszkodom, de ha rosszúl emlékeznék, holnap korrigálom..
Szóval emlékeim szerint Plutarkhosz Párhuzamos Életrajzok-ban olvastam, egy picit eltérő változtot a halál körülményeiről. A letartoztatotására induló osztagot fegyverrel várta, és végül az égő házban fennhagon énekleve fogadta a halált.
A topic témjánál maradva. Számatalnszor élem át a zérzést, hogy a történelem ismétli önmagát. Valszószínüleg egy keletkező demokráciában joggal merül fel újból és újból, hogy a közügyekben való részvételre kötelezni kell a polgárokat. Máskép nem lehet tanulni a demokráciát, csak ha műveljük is. Kérdés persze, hogy ez a felismerés, hogyan ültethető át jogrendünkbe. Én inkább a helyi önkormányzatoknál vezetnék be valami hasonlót, hisz van legtöbb eselyélye, hogy a választó átlátja miről dönt.
Igen, én is ilyen vagyok.
Nem értem meg, hogy egy külföldön élő magyar állampolgár, miért nem ugyanolyan jogokkal bír, mint az itthon élő.
Ő miért nem szavazhat?
Miért van megkülönböztetve lakóhelye szerint?
Íme az érvényes állampolgárságról szóló törvény néhány részlete:
"1.§ ..
(4)A törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a
jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események
bekövetkezésekor hatályban voltak.
2.§ (1)Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár,
továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény
alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.
(2)Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára – ha
törvény másként nem rendelkezik –, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar
állampolgárnak kell tekinteni.
stb.. és akkor a csattanó:
21.§ (1)A külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való
megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar
állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957.
évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságtól megfosztott személy, továbbá az, aki
a Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. ME. számú rendelete, a 10.515/1947.
Korm. sz. rendelet, a 12.200/1947. Korm. sz. rendelet alapján veszítette el magyar
állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15.
és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg, a Magyar Köztársaság
Elnökéhez címzett személyes, írásbeli nyilatkozatával a nyilatkozattétel napjától a magyar
állampolgárságot megszerzi.
(2)A nyilatkozat alapján a belügyminiszter az érintett személy részére
állampolgársági bizonyítványt ad ki.
Szóval hogy is van ez?
Miért nem szavazhatnak egyes magyar állampolgárok ? Csak nem azért, mert őket 45-től a kommunisták elüldözték hazájukból s félő hogy nagy valószínűséggel többségük nem a baloldalt támogatná?
Tehát van magyar állampolgár, meg van igazibb magyar állampolgár.
Ennek szvsz leginkább az az oka, hogy ilyesmivel olyanok szoktak előhozakodni, akik rögtön összekötik a külföldön élő magyarok szavazati jogával, és emilyatt aztán süllyesztőbe kerül a javaslat.
Imho teljesen ellentmondásos, hogy valaki azért nem gyakorolhatja állampolgári jogát, mert éppen külföldön van.
A korlátozás valószínűleg inkább technikai okokban rejlik nevezetesen, hogy nem tudjuk lebonyolítani a külképviseleteken keresztül.
Kedves Pethor!
Azt az egyet nem értem, hogy akkor a jelenlegi választási törvény szerint, a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok miért nem szavazhatnak?
Most akkor demokratikus, vagy nem demokratikus a rendszer?
;-))
Kedves Darrow !
Azt hiszem a topicban mexólalók túlnyomó többsége egyet ért abban, hogy a nagyobb választói aktivitás, a szavazati jogminél szélesebb körben való gyakorlása volna az ideális.
A különbség a "hogyan"-ban van.
Lehet, hogy ha érdektelenség miatt meghíúsul egy vagy több választási forduló, akkor azt orvosolni lehet egy jognak kötelezettséggé való transzformálásával (nem hiszem), de kérdem én:
Akkor már megoldottuk a problémát vagy csak tünetet kezeltünk .... ?
