Én nem tudom, létezik-e olyan, hogy a kozmikus terjeszkedés stratégiája. A múlt űrkutatását gyakran simán politikai indokok motiválták, de most a kereskedelmi űrkutatás/űrhajózás hajnalán is eléggé ad-hoc szerűnek tűnik, mi van éppen a fókuszban. Persze ezt nem csodálom, hiszen annyi felfedeznivaló van, erőforrás viszont még kevés. Márpedig szükség lenne egy átfogó stratégiára, hogyan lehetne ezt hatékonyabban csinálni. Én nem tartom hülyeségnek első lépésben a Holdra fókuszálást. Teremtsenek feltételelket, hogy a He3-at ki lehessen hatékonyan bányászni, és termeljenek vele hasznot, legyenek bázisok, amikről könyebb lenne a Naprendszer többi részét elérni. Amíg minden bolygó és hold nincs alaposan feltérképezve, addig nem is lehet arról ésszerűen dönteni, hogy mire is kéne fókuszálni. Itt van az AI és a drónok forradalma, robotok nagyszerűen elvégeznék a felderítés nagy részét, aztán majd mi emberek kiválasztjuk, hová lenne érdemes esetleg embert is vinni.
Én ugyan pl imádom a Marsot, de egyelőre tényleg az tűnik a legkevésbé megtérülőnek és eddig a víznyomokon kívül nem látszik sok ígéretes dolog. A Titánon legalább van egy valagnyi metán :) Persze én bízom benne, hogy majd kialakul ez, max mi már nem érjük meg...
Má ketten vagyunk. Még hogy kozmikus terjeszkedés ? Talán inkább komikus.Osztán hova? Jupiterre ? Marsra? Amikor egytonnás cucc felszínre vitele is technikai bravúr?
Egy Falcon küldetés ára 67 millió, heavy 97millió $. Ez utóbbiból szerinted csak a Merlin 28*3 millió = 84 millió $, 13 millióból kihozza a többi költséget?... vagy ráfizetéses minden indítása, és mégis telik neki a számtalan Starlink indításra is.
A NASA megrendeléseket elég naggyal, azt a nagyon keveset ami a szabad piacon megy el, azokat meg dömping áron adja. Nulla vagy negatív profittal. Marketing költés ott az elmaradt haszon.
Csak a motorok darabja minimum 3 millió dollár. Igen tudom hogy Elon szerint 1 millió de még a nagy széria mellett se jön az ki sehogy annyira.
Amúgy meg az oroszok már kilencvenes években is ott voltak a 2000 dollár per kilogramnál a protonnal csak "piaci árazást" alkalmaztak a nyugatnak.
azt nem tudom hogy ez a pezsgés mennyire visszafordíthatatlan, de valszeg a befektetőiket érzékenyen érintené, ha egy olyan emblematikus szereplő, mint a spacex, megrogyna, netalán bedőlne.
és nem akarok én senkit meggyőzni semmiről, csak igyekszem a hurráoptimista és a totál pesszimista között maradni félúton. az a jó ha van ilyen vélemény is, meg olyan is..
sejtelem sincs milyen haszonkulccsal indítja a spacex a falcon 9-eket, de nem csodálkoznék, hogy ha kimaxolnák a profitot, pláne ha kell a lóvé a starhipre és egyebekre. (valszeg amikor musk ígérgetett, még nem gondolta hogy ennyire beelőzi a mezőnyt.)
1900 táján a wright fivérek békésen barkácsolnak a bicikliműhelyükben és te odalépsz hozzájuk mondván: hogy osztottál szoroztál és nem éri meg az ilyesmi, mert még ha működne is, egy komoly utasszállító flotta megépítése túl drága volna (néhány motorbicikli árához képest). kicsit ilyen érzésem van. én legalábbis nem tudom megítélni hogy egy ma még tervezőasztalon, vagy azon sem létező dolog kifejlesztése mennyibe kerül majd. és hogyan milyen pénzügyi konstrukcióban valósítható meg, ha egyáltalán..
ezért szerintem ezt a kérdést egy nagyobb keretben érdemes vizsgálni.
az élet/evolúció a tengerből fokozatosan terjedt ki az egész bolygóra, egyre magasabb rendű életformákat létrehozva. az emberi létforma legfőbb (forradalmi) vívmánya az értelme, melynek segítségével civilizációt épít, meg próbálja ismerni a környezetét mely tudásra alapozva, technikai eszközeivel képes alkalmazkodni (evolúciós előny) további élettereket meghódítva, belakva..
(és hajlamos vagyok azt hinni, hogy ha mózes idejében jobban ismerték volna a világegyetemet, vagy a naprendszert legalább, csakhogy a földet sem ismerték még, akkor nem csak a föld benépesítésére és uralmunk alá hajtására vonatkozna az isteni rendelés. szóval én ezekben a sorokban pont hogy nem a föld kizárólagosságát látom az emberre, hanem a folyamatos expanziót. és ez most nem érv akar lenni, csak amolyan alapvetés, direktíva.)
és ha visszaegyszerűsítek, 3 fő csapásirányt látok magunk előtt:
1: visszatérünk kvázi a természeti népek, vagy legalábbis paraszti életmódhoz, összhangba hozva az életvitelünket a környezettel. ehhez népességfogyás szükséges lehetőleg természetes módon, és persze szinte végletes lemondás a modern szarságok tömkelegéről.
2: megtanulunk alkalmazkodni a földönkívüli viszonyokhoz tehát fokozatosan rágyúrunk az ottani erőforrások kiaknázásának és az irgalmatlan távolságok hathatós leküzdésének problémáira.
3: folytatjuk az egyre szűkösebb erőforrások feletti marakodást, amíg ki nem merülnek, vagy a világ vezetői háborúk és/vagy szabadjára engedett laborszökevények segítségével redukálják a kielégíthetetlen fogyasztásunkat, ami max. csak elodázza az összeomlást.
az első kettő kétségkívül fantasztább, ám de egészségesebb hozzáállás, míg a harmadik realistább, de jóval fájdalmasabb és egyben degeneratívabb út.
kb. ilyen viszonylatban érdemes eltűnődni, mire is fordítsuk a szürkeállományunkat és áldozzunk pénzt.
A 94 booster az 846 motor. Második fokozathoz mondjuk 320 motort használtak el, az 1166 motor max.
De több ezer motort gyártottak le. Nagyjából 3200 at ami különös módon éppen 10 motor per indítás. 9 az első fokozatba 1 a másodikba. De persze nyilván van raktáron is pár darab, szóval azért tuti akad pár motor ami két három repülést is kibírt. De ez nem jellemző. A kokszosodás kemény sztori.
Itt pl. mutattam képet is a zsír új motorokról a boosterekben.
Elon Musk nagyjából pont azt igérte azzal is mint a Starshippel. 2014 körül az volt a mondás hogy majd a Falcon Heavyvel 2000 dollár per kilogram lesz az ár. De az csak a kezdet.
Aztán ott tartunk hogy még mindig 5-6000 mint 97 ben.
De most már ne beszéljük a Falconról, felejktsük el az igéreteket, de majd a Starship :)
hat az urkutatas qrva draga moka, a legpiszlicsarebb robot misszio is 1mrd dodonal kezdodik, a zaszloshajo missziok meg 3-4mrdnal...
nekem a sample returnba nem annyira a mintak vizsgalata az erdekes (amit amugy jol felszerelt foldi laborokban nyilvanvaloan joval sokretubben lehet elvegezni, mint egy rover igen szegenyes muszerezettsegevel), hanem a misszionak a logisztikaja, a cucc visszahozatala a foldre...
na az mar nem bakfitty, az feladja rendesen a lecket a jpl szakijainak...
nem ennek a 10mrdos arcedulaja a sok, hanem az emberes marsmisszio sok100-1000mrdos varhato koltsege...
1. erre qrvara nincs penz es nem is lesz...
2. ha lenne, akkor azt viszont sokkal hasznosabb lenne tobbtucat, vagy akar tobb100 robotszondas missziora kolteni, amikkel odavissza telibe lehetne kutatni az egesz naprendszert...
a drasztikus arcsokkenesi joslatokba nem hiszek, aki ezzel hazal az sarlatan...
Ok. De ha külön leszállóegységet használsz, akkor kell külön lakótér, külön felszállóegység, szemben az egyszem Starshippel. Lehet az én hibám, de nem áll össze a kép, hogy miért előnyösebb az all in one-nál ha minden részfeladatra külön eszközöket használnának.
Elon említette, hogy komplett hajtóművet igen ritkán kell cserélni (és ezt is már pár éve mondta, és a folyamatos csiszokgatása a dolgoknak, alkatrészeknek nem állt le, amíg kellett, szóval ...), viszont alkatrészeket (turbinalapátokat említette) kell cserélni, ha a minőségellenőrzésen az látszik. Amik el tudnak használódni - hasonlóan mondjuk egy sugárhajtású repülő hajtóművében (csak nyilván sokkal gyorsabban itt).
Szóval szerintem előfordulnak lecserélt hajtóművek (nem tudom, milyen gyakori), és némi javítgatás is van a Merlineken, de alapvetően igen, nagyjából ugyanazokkal repül (ez azon múlik, hogy a javítgatások mennyire elegek, és mikor kell komplett hajtóművet kukázni, és újat betenni inkább).
Bizonyos vagyok benne, hogy néhányunk szerinte (beleértve a filozófusunkat) minden Merlint cserélnek minden újabb indítás előtt.
Egy Merlin kb 1 millió $ körül van (korábbi számok, becslések 2 milliót írtak). A valós adatot a SpaceX nem fogja az orrunkra kötni. :)
Egy újrahasznált F9 költsége nagyban függ attól, hogy kell--e hajtóműveket cserélni, ha kell, mennyit, és amit javítani/ellenőrizni kell, az mibe kerül. Ezen kívül van a második fokozat komplett megépítésének a költsége (ebben egy vákuumra optimalizált Merlin van). Erre is olvastam már 10-20 millió $-os összeget. Itt vágtak a költségen azzal, hogy kisebb hajtóműharangot (rövidebbet) kapott a hajtómű (MVac). A hajtóműharang előállításán és magán az anyagának az árán tudtak így nyerni vmennyit. Ezt akkor használják, ha nincs szükség a nagyobb hajtóműharang adta magasabb Isp értékre, tolóerőre.
Beindult egy olyan folyamat az űrtémában, hogy ha a SpaceX be is zárná a boltot (amire azért igen kicsi esély van, a világ normális működése mellett), akkor is roppant érdekes dolgok jönnek. Relativity, Stoke, RocketLab de még az ULA és a Blue Origin is igen izgalmas időszak elé néznek. Nem beszélve a Sierra Space-ről.
És gombamódra szaporodnak az új űrcégek, olyan országokban is, ahol előtte (vagy egyáltalán, vagy sokáig) nem volt semmi: Orbex (UK), Gilmour Space (Ausztrália), RFA (német), stb-stb.
Szóval lehet érdekes dolgokat várni. A SpaceX tűnik a legígéretesebbnek (bár itt nem mindenki ért ezzel egyet, de itt véleményszabadság van, szal ez oké).
musk megélt már nehezebb helyzeteket is, és volt, idő amikor a falcon is egy "hittétel" volt. most mégis az ingázik az iss-re, de csakugyan nem tesz jót az árnak, hogy a konkurencia a fasorban sincs. a fejlesztés árát meg a felhasználásuk mennyiségével kell összevetni. (melyik a rentábilisabb: a falcon 9 vagy az egyszeri marsport vissza mutatvány?). meglátjuk mi sül ki a böszméből. engem meglepett hogy eddig is egész simán eljutottak (mert számítottam egy n1 szerű startra), és most jönnek a még húzósabb problémák, amiket magam részéről kíváncsian várok, és remélem nem kell lehúzni a projektet a wc-n, különben nem hinném hogy sok minden történne még az életemben az emberiség űrexpanzióját illetőleg (max. kínaiak a holdon).
