Volt lehetőség Fb előtt is netes kapcsolat tartásra, msn, skype, chatboxok, na meg e-mail.
Engem riaszt, hogy mindenkit "ismer" az internet, többet tud rólam, mint én magam.
Magánvélemény már nincs, bármerre jársz a neten, működik az algoritmus.
Ha beszélsz az okostelefonon valakivel, kulcsszavakra jönnek fel a hirdetések utána a neten. Még a gondolatainkat talán nem olvassa le , de közel állunk hozzá.
Még az is a face előnye számomra, hogy tudok kapcsolatot tartani régi-régi ismerősökkel, pl. osztálytársakkal, akikkel kirándulni járunk, vagy csuda tudja, bárkivel. Bármikor ráírhatok valakire, ha hirtelen kedvem támad tudni róla valamit. :)
Igen, igen, úgy értettem, hogy tíz-tizenegy évet kihagytam, 2005 és 2012 között írogattam, jártunk a szigetre minden évben mi is, sőt, még nálam is volt topiktali. A facebookos ismerőseim jő része (legalább 30 százaléka) indexes ismerős :D
Nem csak 10, hanem 20-on éve is jó volt itt a fórumozás.:)
10 éve már nagyon átszivárogtunk a Fb-ra. Fb-nak egyetlen előnye nekem, hogy külföldiekkel is figyelhetjük egymást.
Indexes 10-en év alatt folyamatos fórum talik voltak egy évben többször is. Miénk volt az Index legpörgősebb topicja és még más helyeken is rendszeresen fenn voltam.
Van saját klubfórumom is, amit sajnos már nem használunk, mert azon a qrva fb-n csüng mindenki. :(
Ide azért írogattam, mert akkoriban még anyuékhoz jártam Sztendrére, de 13 éve ideköltöztem. 1976-ban kezdtük ezt a házat építeni, akkor még a Pismány hegy szinte üres volt és itt a Pismány alján sátorban laktunk az építkezés kezdetén.
Nem hagytam el az Index fórumot kicsit sem. Az utóbbi időben nem írok, de olvasgatok naponta. Hűséges típus vagyok :)))
eldöntöttem, hogy elejétől végigolvasom a topicot. Nosztalgiázom.
Milyen jó ötlet :) És vegyesek az érzéseid, vagy főképp jók?
Tényleg érdekes lehet, hogy kikkel mi van most. Nyilván elhagyták a fórumot (bár erefet látom itt-ott az indexen, csak valószínűleg nem jár erre). Úgy, mint a legtöbb régi beszélgetőpartnerem, akik bizony most hiányoznak, bármilyenek voltak is :( Nekem nagyon klassz élmény volt itt a fórumozás tíz évvel ezelőtt. A facebooknak azért van egy-két előnye, de döntően nem érte meg elhagyni érte az indexet.
eldöntöttem, hogy elejétől végigolvasom a topicot. Nosztalgiázom.
Vajon hol és kik lehetnek az akkori nickek? Valaki "beszólhatna" közülük. A Facebook felfordította a virtuális világot.
Nagyon nem szeretem, hogy akármerre is regisztrálok, mindig rám erőltetnék, hogy lépjek be Facebookkal.. Hadd legyek már külön-külön, miért kell egyen embernek lennem? Legalább a látszatot hagynák meg.
már megértem azokat, akik nincsenek és nem is voltak soha a Fb-n
Mit keresel te húsz évvel ezelőtti hozzászólások között? (Úristen, tényleg, 25 éves a fórum.)
Amikor még az Árpád hídig járt a pesti busz, én pedig busszal jártam dolgozni egy rövid ideig, hamar leszoktam róla, mert már akkor is bedugult a 11-es Békás után úgy 7 körül, szóval valóban voltak gondok már akkor is.
Nagyon régen nem blogoltam, indapasson sem tevékenykedtem évek óta.
Megnéztem kit követek :)
Háááát! a követettek közül aki ezt a blogot csinálná, az az utóbbi évben nem járt a blogján, mondhatjuk úgy is, hogy a választások után megszűnt létezni.
Két táborra szakadt az ország, igen, de csak az egyik tábor a hibás a gyűlölködésért. Mert hazugságokkal szerezték meg a táborukat, hazugságokra építették fel a birodalmukat, és ragaszkodnak hozzá, foggal-körömmel. Így nehéz békésen kommunikálni, ha nincs józan ész.
Bocs, szerintem én le vagyok maradva. Milyen fejlemények? A mentőállomással kapcsolatban? Én egyszerűen agyfaszt kapok már a facebooktól, nem értem, hogy mikor látok egy bejegyzést és mikor nem. :( Tegnap például be kellett lépnem újra egy csoportba, amiről azt hittem, hogy évek óta benne vagyok. Ész megáll :((
Hogy emlékszem-e?! Ne hülyéskedj. Én még jártam azokon az utcákon, amiket átvágtak. Például a nagyiéktól a Szamárhegyről a régi Egressy űton (nem Egres, mint most!) egyenesen át lehetett menni a barátnőmékhez. És az egészségház alatti-fölötti utcákon is jártam. Amikor a 11-est építették, az építési törmeléken kötöttünk vérszerződést :D
Hát igen, nagy probléma az elkerülő út. Senki nem gondolta, hogy ekkorára nő majd a város. És a hátsó elkerülő utat sem fogják megcsinálni, a Natura2000-es területek miatt.
Azért várható volt, hogy sokan szeretnék, ha a város élhetőbb lenne, mert sírni valóan tönkretették a nagy beépítésekkel :(
Igaz én már azt sem tudtam megbocsátani, hogy a 11-essel szétvágták a várost.
Lehet, te nem is emlékszel a 80-as évek előtti városra.
Ha akkor kikerüli az út a várost, most biztosan szélesíteni is lehetne. Most se a kerülőúttal sem a mostani helyzettel nincs senki megelégedve. Változás meg egyhamar nem lesz, mivel pénz sem lesz rá egyhamar. Az én életemben biztosan nem.
Igen, az a refi. Ami jól kiépült, nekem még most is furcsa. Lehet túlságosan ragaszkodok a régi dolgokhoz. Pl. a töltést sem tudom megbocsájtani, míg élek.
Engem azért megdöbbentett, hogy mennyien odaálltak az ügy mellé. Jó emberek laknak nálunk :) Sajnálom, hogy végül is nem lesz belőle semmi (szerintem).
Igen, folyamatosan a tudatomban van, mert nem akarok elfojtani semmit. Én nem hiszek azoknak, akik szerint könnyű leszokni, az ilyen emberek miatt nem próbálkoztam 34 évig. :) De most már a saját módszeremmel csinálom, és egyelőre működik. Sőt, olyan szuper kis rájövéseim vannak más ügyekben is, hogy abszolút megéri foglalkozni vele.
Abban igazad van, hogy talán nem kéne vele ennyit foglalkozni, hanem csak csinálni, és kész. De akkor hová lesz a sok felismerés?! :D Így az egésznek történelme lesz, amit később vissza lehet majd olvasni, és okulni belőle. Vagy nem :D
Na de beszéljünk a városról. Mit szólsz a mentőállomás ügyéhez?
Nekem is voltak próbálkozásaim. Nem vezettek eredményre.
Ha erős az elhatározásod, akkor már nem kell próbálkozni. Magad mögött hagyod, mert erősebb vagy, nem nézel vissza, csak előre. Mintha soha nem is létezett volna.
Így most folyamatosan a tudatodban van, még csak nem is a tudatalattidban.
Én próbáltam úgy is, ahogy mondod, de 11 hét után visszaestem. Most másképpen próbálkozom, folyamatosan figyelem, hogy mi történik bennem. Visszaolvasgatom, terápiás hatása van :)
Én 22 éve szoktam le. Úgy nem lehet, hogy folyamatosan a központi gondolatom, hogy "én most leszokom". Ha fejben eldőlt, hogy -rajtam nem uralkodhat egy szokás, mert én vagyok a főnök! akkor kész, el kell felejteni, aki/ami nem érdemli meg, hogy foglalkozzak vele, azzal nem foglalkozom.
Annyi más dolog van a világon, amit nem tudok, nem láttam, nem hallottam, sok a felfedezni való, ebben az internet is nagy segítség.
