Ezt már ezer éve kitalálták: a hadköteles megfizetett valakit, aki helyette ment a harcba.
Ennek modern változata a zsoldossereg, ahol a közösség fizet embereket, akik helyettük katonáskodnak (+nagyobb összegért átállnak máshová, ld. Macchiavelli).
Én azt tartanám elfogadhatónak, hogy aki nem akar katonáskodni, maga helyett mondjuk kiállít valakit, illetve kifizeti egy hivatásos zsoldját.
Akkor most élesszük fel ezt a topicot, mert elég aktuális.
Szeptembertől állitólag keményebb lesz a sorozás...
Remélem továbbra is jó korruptak maradnak az illetékesek az áldozatok indirekt javára.
A sorkatonai kötelezettség egy modern rabszolgaság!
Legyen ez a jelmondatunk.
A sorkatonai kötelezettség egy modern rabszolgaság.
Az emberi szabad akaratot veszi semmibe, igazságtalan és megnyomorítja a fiatalokat.
Semmibe veszi a fiatal családokat és az egyéni szabadságot.
Végső soron egy öngyilkos, pazarló dolog.
Munkanélkül tengődnek ott a fiatalok havi 2-3000 Ft zsoldért.
Inkább a maffiával kéne foglalkozni és nem ezzel a kormánynak.
Tönkreteszi a fiatalságot, orosz ócska terrorral és nyomorral, ráadásul komoly járványokat is összeszednek.
Nem kell senkinek csak egy undorító lobby eredménye, hogy még itt van.
Kéne legyen helyette alternatíva is.
Én inkább fizetnék havonta csak hogy ne vonuljak be.
Ha sokan fizetnének, akkor az segíthetne eltartani egy hivatásos hadsereget, ha már az állam nem akarja...
Erkölcsileg tényleg nem az igazi a pénzzel megváltás, de az tény, hogy mindenki jól járna vele.
Az sem teljesen igaz, hogy a gazdagok járnának jobban, hisz ők ezt a pénzt most az orvosoknak (bár szvsza megkenhető orvos!=orvos), fizetik ki, és ki lehetne találni valami hitelezési lehetőséget, beszállhatna a munkahely (neki se mindegy) stb.
Nem értem mi köze egy katonára fordított költségnek a 'hadiadó' mértékéhez, de mivel közben észrevettem, hogy ez egy halott topic itt be is fejezem.
Műsorvezető (Dombóvári Gábor): Jól jár a honvédelem és a kultúra. Alaposan át kell vizsgálni viszont terveit az egészségügy és az oktatásügy gazdájának. Körülbelül és nagyon röviden így összegezhető a kormány jövő évi költségvetési hiány tervezete. Nem jár rosszul az agrárium, bár a 11,4 százalékos keretnövelést keveslik az ágazat - mondjam úgy, lobbistái. Egyébként itt a Népszavának a címoldalán is megtalálható mindez, költségvetési adok-kapok, vesztesekkel. Szóval, jól jár a honvédelem. A Szabadság tér stúdiójában Wachsler Tamás közigazgatási államtitkár. Jó reggelt kívánok.
Wachsler Tamás: Jó reggelt kívánok.
Műsorvezető: Szóval, mennyire jár jól a honvédelem?
Wachsler Tamás: Hát elég jelentősen nő a honvédelemnek a költségvetési támogatása, ennek alapvetően két oka van, egy külpolitikai és egy belpolitikai oka. A külpolitikai oka az az, hogy a, Magyarország, amikor a NATO csatlakozásról folyó tárgyalások zajlottak, akkor vállalt egy olyan kötelezettséget, hogy évről évre növeli a honvédelem költségvetési részesedését, addig, ameddig összességében el nem éri az 1,81 százalékát a GDP-nek, a nemzeti összterméknek.
Műsorvezető: Mindig ugyanolyan mértékben növeli, vagy pedig…
Wachsler Tamás: Egytized százalékkal mindig. Az utolsó előtti ilyen év van most, jövőre fog még egyszer ennyivel nőni és aztán utána beáll a GDP azonos százalékára. Ez a külpolitikai ok. A belpolitikai ok pedig az, hogy a honvédelmi tárca, ha tetszik, egy alku keretében azt vállalta, hogy ennek a jelentős növelésnek a fejében végre megcsinálja azt a haderő reformot, ami tíz éve halogatódik. És ezen folynak most a munkák. Ezt fogjuk megcsinálni.
Műsorvezető: Na most, hogyha már a számokról is beszélünk, akkor ez egészen pontosan azt jelenti, hogy 43,5 százalékkal bővül a keret és hogyha, itt az adatoknak hinni lehet, akkor ez több, mint 57 milliárd forintot jelent.
Wachsler Tamás: Pontosítsunk. A költségvetésünk az durván 30 milliárddal nő, a támogatási irányzatunk az ennél jelentősebben. Ez azt jelenti, hogy minden évben a tárca költségvetése eddig úgy tevődött össze, hogy a költségvetésünk egy jelentős részét magunknak kellett kitermelni. Ebben történt egy nagyon jelentős változás. Az a döntés született, hogy a katonák azok ne kereskedjenek, azok ne kupeckodjanak, ha tetszik, nem erre vannak kitalálva, nem erre alkalmasak, hanem a honvédség, a honvédelem kapja meg a teljes költségvetési támogatását, a teljes költségvetését az állami kasszából, ellenben, ha van bevétel, mert mindig van, akkor azt viszont fizessük be az állami költségvetésbe.
Műsorvezető: Na most, akkor hogy teljesen tiszta legyen a dolog, mennyi az idén, mennyi lesz időre? Miről mekkorára ugrik?
Wachsler Tamás: Az idén a költségvetésünk 162 milliárd forint körül van és jövőre 189 milliárd forint lesz. A támogatásunk viszont idén 130 milliárd, tehát a bevétel nélküli része és ez is 189 lesz, tehát itt van a jelentős ugrás.
Műsorvezető: Most, ilyenkor mindig el kell azon gondolkozni, hogy ez voltaképpen mire elég? Mert itt az előbb arról beszéltünk ugye, hogy korszerűsítés, NATO, csereszabatos hadsereg. De ebből mit lehet fedezni? De úgy is kérdezhetném, hogy elég ez az elképzelésekhez ebben az esztendőben, illetve jövőre?
Wachsler Tamás: Hát elég az elképzelésekhez, mert olyan elképzeléseket fogunk megfogalmazni, amire ez elegendő. Természetesen. Az, hogy mire elegendő, azt nem egy éven belül kell vizsgálni, hanem a következő néhány évben. A honvédelem abban a - mondjuk úgy - kényelmes helyzetben van, hogy tervezni tud. Előre látja, előre látjuk, hogy a következő 4-5 évben mekkora lesz az a pénz, amit elkölthetünk és így már lehet tervezni, így már lehet hosszabb programokat is indítani. Én úgy hiszem, hogy ez a pénz a következő 5 évben elegendő lesz arra, hogy egyrészt, ami megvan, amilyen technikai eszközünk megvan, azok működni legyenek képesek, tehát ne forduljon elő az néhány éven belül, az a helyzet, ami most van például, hogy a MÍG 29-eseink jelentős része alkatrészhiány miatt a földön áll. Alkalmas arra, hogy a kiürített készleteinket visszapótoljuk azért, hogy biztonságba tudjunk készülni a feladataink végrehajtására és alkalmas arra is, hogy, vagy elegendő arra is, hogy a honvédségben szolgálatot teljesítő sorkatonák és hivatásosok, szerződésesek egyaránt jobb munkakörülmények közé kerüljenek. Tehát nem fogjuk fizetésben kiosztani a katonák fizetését, azt megszabják más törvények, hogy azok milyen arányban emelkedhetnek, de azt megígérhetjük, hogy végre lesz értelme a katonai munkának, végre lesz értelme a magyar hadseregben szolgálni.
Műsorvezető: Most szerencsére az utóbbi években már lehet nyíltan beszélni arról, hogy mi minden történik a hadseregben, legalábbis egy bizonyos szintig. Egy kicsit fordítsuk meg a kérdést: mi az, amit a magyar hadseregben nem kell korszerűsíteni. Szóval, mely része az, ahol ott tartunk, ahol a világ, vagy legalábbis erre nem kell pénzt adni.
Wachsler Tamás: Hát olyan rész nincsen, ahol nincsen szükség korszerűsítésre, mert mindent folyamatosan kéne korszerűsíteni. Ha a kérdést úgy tesszük föl, hogy mi az amit elsősorban kell korszerűsíteni, akkor erre a kérdésre a választ megadja a NATO irányába tett vállalásoknak a sorozata, ami egybe esik a saját érdekeinkkel is. Elsősorban javítani kell a kommunikációnak az eszközeit, tehát azt, hogyha, úgy fogalmaznék talán összefoglalóan, hogy azt kell megvizsgálnunk és azt vizsgáljuk, hogy mi hiányzik ahhoz, hogy az alakulataink, az egységeink azok NATO környezetben tevékenykedjenek.
Műsorvezető: Mi?
Wachsler Tamás: Például amit mondtam, a kommunikáció, például: nyelvtudás hiányzik sok szinten, például olyan alapvető logisztikai követelményeket nem tudunk most teljesíteni, hogyha egy magyar repülőgép, mondjuk, el tudna menni egy NATO repülőtérre, aminek komoly………akadályai vannak, mint mondtam, akkor ott nem tudna tankolni és így tovább. Tehát számos ilyen apró technikai feltétele van, ezeket mindenképpen teljesíteni kell.
Műsorvezető: Szóval, akkor tulajdonképpen, hogyha azt vesszük, hogy maga a fegyverzet korszerűsítés, akkor ezt is ketté lehet bontani. Mert ezek az említett kicsi, vagy apróbb technikai feltételek tulajdonképpen meghatározzák a nagyot. Szóval nem kell mindig repülőgépekbe gondolkodni. Nem?
Wachsler Tamás: Persze, hát csak a leglátványosabbat szokták szeretni az újságírók, meg a közvélemény, mert az ilyen látványos és hát a legdrágább is egyébként, de ahogy mondtam, minden területen van szükség korszerűsítésekre. Most az a nehézség, hogy ezeket hogyan rendezzük sorba.
Műsorvezető: Nemrégiben, most a napokban kezdődtek meg a bevonulások, és ugye mindenhol lehetett olvasni a híradásokat, hogy a bevonuló katonáknak most már ugyan nem olyan nagy része alkalmatlan a katonai szolgálatra, de még mindig kétötöde. Ugyanakkor, most már hónapok óta az a - azt hiszem az SZDSZ felvetése, hogy jó lenne már úgy korszerűsíteni a hadsereget, hogy hivatásos, profi katonák lennének, kisebb létszámú, ütőképes hadsereget kéne csinálni és ehhez nem kellene ez a bizonyos kötelező sorkatonai szolgálat, ahová a bevonulók kétötöde alkalmatlan. Erről mi a véleménye?
Wachsler Tamás: Erről az a véleményem, erről sokszor vitatkoztam különböző SZDSZ-es képviselőkkel, több fórumon, én úgy gondolom, hogy lehet, hogy igazuk van, ezt akkor fogjuk tudni eldönteni, hogyha végre elmondják, hogy mit akarnak. Önmagában az, hogy kiemelik a honvédelem rendszerének egy elemét és erre azt mondják, hogy legyen benne egy jelentős változás, mondhatni, hogy forgassuk ki sarkából a világot azon a területen, anélkül, hogy megmondanák, hogy ennek milyen következményei lesznek, az nem kezelhető. Tehát ezen az alapon azt is mondhatnák, hogy töröljük el a személyi jövedelemadót, mert az is népszerűtlen. Hogyha nem mondanák meg, hogy ennek fejében milyen feladatairól mondjon le az állam, akkor a dolog szintén kezelhetetlen volna.
Műsorvezető: Jó, akkor bocsánat, de akkor nem így teszem föl a kérdést, hanem azt mondom, hogy mi a véleménye arról, hogy megszűnne a kötelező katonai sorszolgálat?
Wachsler Tamás: Én úgy gondolom, hogy egy darabig mindenképpen szükség van még sorkatonai szolgálatra, legalább két okból.
Műsorvezető: Az mit jelent, hogy egy darabig?
Wachsler Tamás: Nem tudom, egy darabig mindenképpen. Legalább két okból szükség van rá. Egyrészt azért, mert én úgy hiszem, hogy nem mondhatunk le arról, hogy legyen kiképzett tartalékunk, tehát, hogy baj esetén mindig legyen olyan kiképzett tartalékos, akit be lehet hívni, akit lehet mozgósítani, aki legalább alapvető, alapszinten képes katonai feladatok teljesítésére. Tehát az ország biztonsága szempontjából erre mindenképpen szükség van. A másik pedig az, hogy - bár ebben most változások lesznek, de az biztos, hogy egy darabig a hadsereg még békeidőben sem tud működni sorkatonák nélkül. Ha minden olyan feladatot, amit most sorkatonák látnak el, szerződésesekkel, vagy közalkalmazottakkal akarnánk ellátni, akkor ez a 189 milliárd forint egy hét alatt elolvadna.
Műsorvezető: Na most, visszatérve még egy mondat erejéig a NATO-ra. Körülbelül hol tartunk. Most erre, tudom, hogy nehéz válaszolni, a felkészülésben, tehát mikor mondhatjuk azt, hogy tényleg, a NATO-nak teljesen megfelel a magyar hadsereg.
Wachsler Tamás: Amikor Spanyolország csatlakozott a NATO-hoz, akkor 10 évbe tellett, hogy azt mondhassák, hogy Spanyolország valóban elérte a NATO-val való együttműködés kívánatos szintjét, pedig Spanyolország nem keleti haditechnikával volt fölszerelve indulásként sem és hát azért ott a hadsereg jobb állapotban volt, mint Magyarország hadserege. Ehhez képest, én azt mondom, hogy ezt a 10 évet tartani tudnánk, akkor elégedettek lehetnénk. Én úgy gondolom, hogy ez nem képtelenség. Ebből a pénzből, ha ezt a költségvetés folyamatosan tartani tudja és hogyha mi ezt nem pazaroljuk el, szerintem nem fogjuk, akkor 10 éven belül olyan hadseregünk lehet, amivel nem kell szégyenkeznünk semelyik NATO szövetségesünk előtt, amivel bármilyen NATO feladatot végre tudunk hajtani.
Műsorvezető: Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.
Kedves Pindiy
Termeszetesen azert leptunk be, mert majd mindenki ugy gondolja (vagy megzsaroltak minket), hogy ez a feltetele az EU-ba valo belepesnek, az itt megtelepult befektetesek biztonsagossaganak, a mas hatalmi regiokbol erkezo zsarolasi kiserletek hathatos ellentetelezesenek.
Ebben az esetben legalább két hadosztálynyi USA vagy más NATO erőt kell Magyarországon állomásoztatni, ha a NATO hitelesen akarja teljesíteni szövetségesi kötelezettségét.
Ám, ha nagyon bátran feltesszük azt, hogy M.O.-ot nem fenyegeti külső támadás veszélye az elkövetkező pár tíz évben akkor jogosan merülhet fel az a kérdés, mi a fenének léptünk be a NATO-ba.
Tudom lehet ezt a nyugati értékek melletti demonstrácíónak tekinteni, bár kissé drágább minden más demonstrativ eljárásnál.
Korábban a koszovói háború idején már volt egy vita ezzel kapcsolatban, de nem találtam meg azt a topicot. Most, hogy új vezérkari fonok van a hadsereg élén, és a délszláv válság is eléggé elcsitult, kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a véleménye. Idemásoltam a Népszabadságban megjelent cikket, amellyel jomagam többé kevésbé egyetértek. Íme:
"A mundér becsülete
Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került a Magyar Honvédség helyzete. Végh Ferenc méltatlan és NATO-tagságunknak sem használó menesztésével és az új vezérkari fonök kinevezésével szinte egy idoben jelentette be a honvédelmi tárca, hogy új stratégia készül a hadsereg átalakítására. A hirtelen váltás indoka meglehetosen prózai: a hadsereg az anyagi csod szélére került.
A Szabad Demokraták Szövetsége már régóta hangoztatja, hogy a honvédség reformjának elengedhetetlen feltétele a sorkötelezettség eltörlése, az önkéntes, hivatásos hadsereg megteremtése. A Fidesz politikai dacból eddig mereven elzárkózott ettol. A racionális érvek helyett egyetlen szempontot vett figyelembe a vezeto kormánypárt vezérkara: sosem szabad igazat adni a liberálisoknak. A körülmények hatalma azonban mégis a józan észérvek elfogadására kényszeríthetik a honvédelmi tárcát.
A mostani reformelképzelések már részben egybeesnek az SZDSZ korábbi javaslataival. Az új vezérkari fonök számos nyilatkozatban tett hitet a kisebb, olcsóbb, de hatékonyabb hadsereg mellett. Kilátásba helyezte a hadsereg létszámának radikális csökkentését, valamint az irracionálisan felduzzasztott irányító apparátus leépítését. Ezek mind üdvözlendo fejlemények. A hadsereg a jelenlegi elképzelések szerinti reformja azonban elképzelhetetlen a sorkötelezettség megtartása mellett. Ha a hadsereg létszámát valóban olyan mértékben lecsökkentik, ahogy azt a sajtóban olvashattuk, akkor eloállhat az az érdekes helyzet, hogy a sorozásra alkalmas fiatalok száma meghaladja a hadsereg felvevoképességét. Ebben az esetben jogosan merül fel a kérdés: mi alapján választják ki azokat, akik végül ténylegesen elkezdik a kötelezo katonai szolgálatot? Adva van tehát néhány tízezer, egészségileg kifogástalan állapotban lévo fiatal, aki a háta közepére sem kívánja a szolgálatot, ám a törvényes kötelességének engedelmeskedve mégis megjelenik a sorozáson, illetve adva vannak a sorozóbizottságok, ahol a tisztek valamilyen, eddig ismeretlen szempontok alapján eldöntik majd, ki foglalhatja el a kaszárnyák korlátozott számú üres férohelyeit. De milyenek lesznek ezek a szempontok? Talán – ahogy hírlik – sorsolással döntenek majd, mint a lottószámoknál. Nehezen elképzelheto megoldás ez egy NATO-tagország hadseregében. Ráadásul komoly alkotmányossági aggályokat is felvet, mivel alapjaiban sérti az esélyegyenloség elvét. Ha ez a verzió valósulna meg, a szabad demokraták az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mivel ezt követelik meg a demokratikus elvek. Ha azonban nem a sorsolásos módszert választja az új vezérkar, akkor már csak egyetlen megoldás marad: valamilyen úton-módon egyensúlyt teremteni a sorozásra alkalmasak létszáma és a hadsereg felvevoképessége között. Vagyis önkényesen válogatni. Ez azonban az elozonél is jobban sérti a demokratikus és alkotmányos érzéket. Nem nehéz megjósolni, hogy a protekciósok, a jó kapcsolattal bírók, netán a sorozók zsebébe egy óvatlan pillanatban tömött borítékot csúsztatók úszszák majd meg a katonai szolgálatot.
Logikus megoldásnak tunik ellenben a sorkötelezettség eltörlése, és az önkéntességen alapuló, professzionális hadsereg kialakítása. Ezzel nemcsak a sorsoláson vagy az önkényes válogatáson alapuló kényszersorozás miatti alkotmányellenes helyzet kerülheto el, hanem érvényüket vesztik azok a már számtalanszor elhangzott érvek is, amelyek hagyományosan a sorkötelezettség ellen szólnak: indokolatlanul kiszakítja a társadalomból a pályakezdés vagy családalapítás elott álló fiatalokat, megakasztja a friss diplomások karrierjét, rontja az elhelyezkedési esélyeket és így növeli a munkanélküliséget, számos esetben sérti az emberi méltósághoz való jogot.
A magyar honvédelemre komoly felelosség hárul amiatt, hogy Magyarország az idén csatlakozott a NATO-hoz. Olyan hadsereget kell kialakítanunk, amely megfelel a szövetség elvárásainak, tekintettel van a költségvetés teherbíró képességére, tiszteletben tartja az emberi jogokat és hatékonyan képes ellátni az ország védelmét.
A most beharangozott elképzelések részben egybeesnek ezekkel a célokkal, ugyanakkor a kormánynak bátornak kell lennie ahhoz, hogy megtegye a következo lépést: az önkéntes, hivatásos hadsereg kialakítását. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a kormány áldozza fel a politikai presztízsszempontokat a Magyar Honvédség hosszú távú érdekeinek oltárán, és törölje el a sorkötelezettség idejét múlt intézményét – még akkor is, ha ezzel be kell ismernie: a szabad demokratáknak volt igaza.
Kedves mikkam
Az alapötleted ugye csak vicc, mert, hogy ezer sebböl vérzik?
Ha a jelenlegi - szerintem alapvetö emberjoggal ellentétes - alkotmányi szabályozás marad ("A haza védelme minden magyar állampolgár szent kötelessége"), akkor ez kiüresedik a pénzen való megváltás miatt, és még inkább sérül a törvény elötti egyenlöség elve.
Szerintem csak egyetlen ut járható: a kicsi professzionális hadsereg.
Čn máig csodálkozom, hogy senki nem nyujtott be alkotmányos panaszt a férfiak diszkriminációja miatt, hogy csak öket hivják be katonának. Itt még valami nagyon erös macho himsoviniszta tabu blokkolja a társadalom öntudatát.
A sorkötelesség elve szerintem, semmi féle emberi joggal összhangba nem hozható méltánytalan, büntetés jellegü szabadságelvonás, amit legfeljebb, a keresztény "ösbün" dogmájával lehet, megfeleöen alázatos lelkek számára elfogadhatónak beállitani.
Persze, az országgyarapiói lázálmokat kergetö szélsöjobb oldalllal csendestársi szövetségben regnáló pártjainktól nem lehet elvárni ennek belátását.
en az 50000 csak ugy hasbol jott, masreszt nem tudom mennyibe kerul egy katona egy honapra. De szerintem nem lehetne mindent a "kibuvokra" haritani. Azert fizetunk normalis adot nem is keveset.
En is kicsit tobbre gondoltam, mondjuk 100000-150000.
De pont ezert dobtam fel a temat mert erdekelne mas velemenye is. En csak ugy elgondolkodtam az egeszen, mikepp lehetne ebbol valosag. Talan.
Én az 50.000 Ft-ot nevetségesen alacsony összegnek tartom a "kibújásért".
Ha abból indulok ki, hogy egy katona egyhavi eltartása/felfegyverzése/felruházása/utaztatása havonta 40-70.000 Ft, akkor az "állami mentőpapírért" 500-700.000 Ft a reális összeg. Persze, ezt nem egy összegben, hanem pl. 3-4 év alatt lehetne /kamatokkal/ kifizetni.
Nem kell megrémülni az összeg nagyságán, tessék csak arra gondolni, hogy a 9 hónap alatt a delikvens
1. mennyi fizetéstől esik el, ha bevonul
2. mekkora szívástól mentesül
3. mérlegelni lenne kénytelen, hogy ennyit megér-e a kibúvő.
En Szolnokon voltam katona egy teljes hetig. Abban az egy hetben ugy dontottem, hogy ez nekem nem kell, es barmi penzt megerne, hogy innen kikeruljek. Totalisan ertelmetlennek tartottam, hogy ebben az operett hadseregben egy evet elvesztegessek.
Sok mas emberke viszont kifejezetten szeretett volna katona lenni. Nagyon sok mini-Ramboval talalkoztam ott, akik szerettek ezt csinalni.
Sok szerzodeses bevalotta, hogy azert ment oda mert dolgozott, de penzt nem nagyon kereset kint. Bent a seregben sem keresett sokkal tobbet, viszont dolgoznia nem kell.
Namarmost aki az egy ev alatt nem tudja osszeszedni a penz erre, mert nem dolgozik az bevonul katonanak. Vedd ugy, hogy ebben az evben csak azert dolgozol, hogy ne legyel katona. Ossze lehet szedni azt a penzt. Szerintem ez nem szegeny vagy gazdag kerdes. Ok a gazdagabb konyebben megoldja, de lehet, hogy egy ev kieses a melobol egy szegenyebb embernek megrosszabb.
Az irast most olvastam csak es a szerint evi kb. 60000 fo megmarad, akire nincs szukseg. Ha oket amugyse hivjak be, es az en szamitasommal ez olyan evi 3000.000.000 Ft.
Nem tudom, hogy ez az osszeg szamit e valamit nekik, vagy elenyeszo?
Témába vág az iromány.
Idézek belőle egy elgondolkodtató részletet:
"Azt az elképzelést, hogy a
be nem vonulók "kivásárolják szabadságukat", nem
tartja szerencsésnek, mert a jómódúak ezáltal még
jobb, a szegények pedig még roszszabb helyzetbe
kerülnének."
Hi!
Én rászánnék a célra 50 rugót, de többet nem tudnék, s szerintem ennél azért többet kérnének...
Ismerős 30-at adott az orvosnak, részleteket nem tudok.
Egyébként nekem is most jön ez a probléma. Mit tudtok a "köszönöm postás bácsi de ezt a szép kis behívót inkább nem venném át" módszerről??? Időhúzásnak azért elmegy?
Asszem tényleg több lenne 50 ezernél... Gondoljatok bele, a polgári szolgálat kapásból 2 év ingyenmunka. Azzal már így is nagyot kaszálnak.
A torzsasztalban olvastam, hogy ki milyen modon probalja meg allergiaval elkerulni a katonai szolgalatot. Mindenki az orvosatol probal hamis igazolast szerzni stb. Ha mar ez ennyire koztudott es nyilvanvalo akkor miert nem lehetne ezt valamelys legalizalni?
Mi lenne ha be lehetne vezetni a hadi adot?
Elkepzelesem szerint a kotelezo katonai szolgalat megmaradna (1 ev), viszont azzal a lehetoseggel, hogy ha valaki nem akar az inkabb fizessen egy evig hadi adot. Ez lehetne egy evre mondjuk 50000 Ft.
Igazabol nem tudom mennyit kell fizetni egy orvosnak, hogy hamis papirokat adjon, de szerintem talan ennyit megerne. Masreszt igy mindket fel jol jarna. Katonaskodni sem kell es a kormany is extra bevetelhez juthatna, amit a katonasagra fordithatna, hogy tenyleg legyen egy normalis hadsereg, vagy en jobban orulnek annak, ha az oktatasba folyna a penz.
