A Lakashitel - konkret kerdesek - help topik jobban porog, ott gyorsabban ratalal valaki... Amugy egy fontos parameter kimaradt: uj vayg hasznalt, es Bp vagy megyei jogu varos, vagy videk? Feszekrakohoz jovedelem alapon kell (elvileg) megfelelni, az is megvan?
Nem irtad, mekkora a hitel, es birnatok-e a torlesztest (+30% tartalek!) rovidebb futamido eseten is, ha kozben gyengul a forint. En elso korben minden devizas lakashitelhez ajanlok egy kivaltos ltp-s kombit, akkor a hitel egy resze (2 tulaj eseten max. 4M koruli ertek is) atvaltodik lejaratkor 3,9+1%-os fix forinthitelre (plusz 2,6M kivaltodik a megtakaritassal). En arra optimalizalok, hogy ne menjen sok tartozas bele az euro-csatlakozasba, es van amikor erre (nem kombis banknal) egy hosszu futamido + ltp megtakaritas lehet a jo megoldas. Persze a kombi az az egyszerubb, de azt nem minden banknal lehet (bar mar eleg soknal).
Első fórumozó és első lakáshitelt felvenni kívánó emberke vagyok. Van egy kérdésem, ami nagyon foglalkoztat.
Minél rövidebb vagy éppen ellenkezőleg minél hosszabb futamidőre érdemes felvenni a CHF alapú lakáshitelt? Vannak olyanok, akik a lehetől leghosszabbat javasolják, és vannak akik a lehető legrövidebbet, ki tudja itt mi lesz 20-25 év múlva felkiáltással...
Ja, meg egy fontosat elfelejtettem: a tamogatott forinthitel hasznaltnal max. 5M, ami a magas lakasarak mellett azert kevesnek bizonyulhat, a devizanal meg csak a fedezet szab hatart. A devizahiteles ajanlat pedig kecsegteto, az emberek szeretnenek (erzelmi alapon is) sajat tulajdonban lakni, inkabb bevallalnak meg tobb hitelt es nagyobbat vesznek devizabol. Persze ez csak a szigoritas utani idore szamit, de azt hiszem a szigoritasok teren (marmint csaladon belul ne, meg tobb hitelt egyszerre ne, meg palotakat ne) elvben egyetertes van, max. a mertekrol lehet vitatkozni.
Hat, nem tudom mennyire vagy kepben. Az alapszitu, hogy az emberek nagyon nagy tobbsegben csak a havi torlesztot nezik, ami raadasul az elso havi, mert aztan foleg devizanal rovid kamatperiodusok vannak. Marpedig szinte mindenki tenykent kezeli, hogy hosszu tavon a chf kamata (marmint a gazdasag valami olyan mutatoja ami mozgatja a beteti es egyeb kamatokat kint amitol nyilvan fugg a hitelkamat is) emelkedni fog, a foritn meg csokkenni. Az is teny, hogy Mo-on sokkal tobbet (%-osan) keresnek a bankok a beteti es a hitelkamatok kozti kulonbsegen, igy a magasabb magyar kamatszintre meg nagyobb kamatres is rakodik. Ettol jon a 12%-os (piaci) forinthitel kamat. Az allam a kamatot tamogatja, csak nem egyforma mertekben. Ujepitesz lakasra szinte nem is erdemes devizat nezni, a koltsegei kb. megegyeznek a tamogatottal (mondjuk eleg rovid tavon kiegyenlitodes varhato a ket ellentetes iranyu mozgasbol, legalabbis ha bejon amit varnak). Hasznalt lakasra viszont nincs akkora tamogatas, hiszen az kevesbe epiti az orszagot (persze azaltal hogy mozog a hasznalt piac lesz lehetoseg vkinek tovabblepni ujba, tehat ez is kell). Ez viszont meg egyelore tamogatva is dragabb, mint a deviza (ujra hangsulyozom, jelenlegi havi torlesztoben nezve csak), ilyen ertelemben a valasz tenyleg az, hogy tamogatott (a piaci _forint_hitelhez kepest eleg jol), de megis rosszabb a devizanal. Ehhez hozzajon az, hogy raadasul akinek zuros a hattere (pl. papiron minimalbert keres, mert ma Mo-on divat az adocsalas), de tud eleg jo fedezetet adni, az devizat jobban kaphat (foleg kaphatott, mert ma mar tamogatottban is van - igaz, kicsit nagyobb koltseggel altalaban - minimalberes), szoval annak a hitelfelvetel eselyesebb volt, es raadasul meg egyszerubb is az eljaras (na ennek az okat nem tudom). Azert azt nem szabad elfelejteni, hogy a devizahitel kockazatos, meg "draga", csak az a kerdes, mihez kepest. Draga, mert a hitel megkapasa es visszafizetese koze beepul ket db. atvaltasi koltseg, es kockazatos, mert a ft-deviza arfolyam varatlanul is nagyot belenghet (nem beszelve arrol, hogy az euro-zonahoz csatlakozas elott szinte torvenyszeruen varhato -- ennel "nagyobb" orszagok peldajabol is --, hogy jol leertekelik a nemzeti valutat es ott rogzitik az atvaltasi arfolyamot.
Csak kivancsisagbol: valtozott valamit a sommas velemenyed? [En egyebkent tok laikus vagyok penzugyekben csak olvasgatok, beszelgess esetleg errol egy gazdasagi szakemberrel is...]
Azt mondod, a deviza-alapú hitelek kedvezőbbek lennének, mint az állami támogatásúak, ezért inkább azt veszik igénybe a hitelfelvevők?
Akkor ez az állami támogatás nem lehet túl nagy támogatás.... sőt, nem is lehet támogatásnak nevezni, mert egy támogatásnak az lenne a célja eredendően (legalábbis szerintem), hogy a piaci hiteleknél jobbhoz juthassak hozzá.
Lehet, hogy az en memoriam csal meg, de vajon mikortol lehet (dompingben) devizahitelt felvenni idehaza? A tamogatott hitelek szama ezert csokkent jelentosen, mert bovult a piac...
Nemcsak a kormány buktái színesítették az elmúlt évek, hanem a kormánydöntések miatt a lakossági bukták is. Noha a 2002-es választási kampányban a szocialisták megígérték, hogy nem nyúlnak a "lakástámogatási rendszer vívmányaihoz", csak igazságosabbá teszik a támogatásokat, végül ez nem egészen így történt. 2003 tavaszán a kormány eldöntötte, hogy jelentősen átalakítja a lakástámogatási rendszert, egy ideig még olyan elképzelések is voltak, hogy visszamenőlegesen szigorítanak.
Visszamenőleges változtatás végül nem volt, de szigorítások lettek, nem is egyszer. Az állami jelzálogtámogatású hitelek plafonját 30-ról 15 millió forintra csökkentették, megszüntették a családon belüli tranzakciók hitellehetőségét éppúgy, mint azt, hogy egy családban több támogatott hitel legyen. Később módosították a lakáscélú hitelek törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményt is, a korábbi évi 240 ezer forintos szja-kedvezményt jövedelmi korlátokhoz kötötték, valamint használt lakások vásárlóinál 120 ezer forintra csökkentették a kedvezmény mértékét.
Noha tavaly végül a fészekrakó-program bevezetésével bővítették a lakástámogatások eszközeit, valamint több lépcsőben emelték a szocpol-támogatásokat, összességében alig több, mint tizedannyi támogatott lakáshitel-szerződés született a szigorításokat követően, mint az orbáni lakástámogatási feltételekkel. Igaz, az orbáni lakástámogatások így is mintegy évi kétszázmilliárd forintjába kerülnek a költségvetésnek.
Nyilván már későn jön a hozzászólásom de szerintem az Erste többet ad ki a forgalmi értékre. Ha még nem adtátok be a hitelt írj vissza privibe, számoljunk egy kicsit..
laikus hülyeségeket fogok kérdezni, a mentségem az, hogy sürgős.
Holnap készülök beadni kérelmet a K and H-hoz. Foglalót fizettem egy használt lakásra, ennyi volt az önrész. Ezen túl jelzálogot tetetek két ingatlanra (az újra és egy meglévőre), az egyéb mutatóim jónak tűnnek. Ettől függetlenül rohadtul félek, hogy nem lesz meg, és akkor bukom a másfél millió foglalót. Szerintem az eladók úgysem mennek bele abba, hogy a foglaló visszajárjon, ha nem jön össze a hitel, vagyis ha úgy vesszük, önhibámon kívüli a dolog.
Nem tudom mire számítsak, hiszen egy bank se mond előre biztosat. A fedezetem kábé 26 millió, és 15-öt kellene kapnom. Szerintetek mik az esélyek? Ha azt mondják, hogy max 65%-ot adnak, és a forgalmi érték kb. 85%-ára szokták becsülni a lakásokat, ezt mennyire lehet komolyan venni. És ez azt jelentheti, hogy ez a legjobb eset, de ettől lehet kevesebb is? Általában megadják, amit az ember kér, vagy azért lefaragnak belőle?
Valakinek esetleg van K and H-s tapasztalata?
Nem tudom, esetleg vannak-e olyan fő vonulatok, amik azt mondják, hogy X bankhoz tuti ne menjünk, mert keveset ad vagy jellemzően rosszabbak a feltételek, vagy ellenkezőleg, hogy itt és itt érdemes próbálkozni, mert nagyobb eséllyel kapjuk meg amit akarunk?
A gáz a deviza alapú hitelekkel, hogy elemzők szerint a forin túl van értékelve a hitelkamatok meg mesterségesen magasan vannak tartva amit rövid határidőn belül orvosolni kell.
Ebből leszűrhető, hogy mire megy most a játék! :-)))
Az első félévben harmadára esett a használt lakásokra felvett támogatott hitel összege, az új lakásoknál is 10 százalékos volt a csökkenés, a devizás hitelek pedig folyamatosan szorítják ki a támogatott konstrukciókat.
A Magyar Hírlap írása szerint a használt lakásra az első hat hónapban 85 milliárd támogatott kölcsönt folyósítottak a tavalyi 225 milliárd, illetve a 2002 első félévi 90 milliárd forint után, és 48 ezerről 20 ezerre csökkent az aláírt szerződések száma is. Új lakásokra az idei első félévben 92 milliárd forintot vettek fel a tavalyi 104 milliárd, illetve a 2002-es 60 milliárd után, és itt is csökkent a szerződések darabszáma, 13 700-ra a tavalyi 15 400-ról. A használt lakásoknál jelentősen, 5 millióról 4,18 millióra mérséklődött az egy főre eső hitelösszeg nagysága is, míg az új lakásoknál mért 6,73 milliós érték megegyezik a tavalyival, igaz, a márciusban regisztrált 7,11 millióhoz képest itt is csökkenés tapasztalható. A semmiféle támogatást nem kapó lakáshitelek nagysága ezzel egy időben folyamatosan nő: míg tavaly június végéig 15,6 milliárd forintot, idén az első félév végén már 43,5 milliárdot vettek fel így. Ezeknek a hiteleknek a nagy része devizás konstrukció, amely a növekedési ütem alapján lassan, de biztosan háttérbe szorítja a támogatott kölcsönöket, mindez pedig kedvezően hat a költségvetésre.
Csökkenti egyes hiteleinek kamatát az FHB
2004-03-18 07:34
A Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) április elsejétől csökkenti támogatott lakáshiteleinek kamatát - áll a bank távirati irodához eljuttatott közleményében. Az új lakáshoz nyújtott hiteleknél jelzáloglevél kamattámogatással valamennyi kamatperiódus esetében 6 százalék lesz a kamat.
A használt lakás vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére igényelhető kölcsön kamata egyéves kamatperiódussal 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökken. Ötéves kamatperiódusnál a kamat változatlanul 7,5, tízévesnél 7,45 százalék marad.
Új lakás vásárlásához, építéséhez egyéves kamatperiódus mellett 7,65 százalék helyett 6 százalékon nyújt hitelt a bank, az ötéves kamatperiódusnál a kamat 0,45 százalékponttal 6 százalékra csökken.
A kiegészítő kamattámogatást élvező hitelek kamata egy éves kamatperiódus mellett 8,13 százalékról 7,59 százalékra csökken, az ötéves esetében 7,17 százalékról 7,08 százalékra mérséklődik.
Az FHB valamennyi lakáshitelénél a kezelési költség 1,5 százalék évente, ami tartalmazza a hitelfedezeti életbiztosítás díját is.
Olyan hitelszerződés is van, ami a köv. monadot tartalmazza (nem szó szerint): "Bizonyos feltételek esetén a Bank kamatperióduson belül is változtathatja egyoldalóan a kamatlábat."
Hurrá, kiszámítható gazdasági körneyezet!
Sziasztok.
Foldhivatalok cimeit-tel.szamait keresem es ha jol emlekszem valaki irt egy honlapot, ahol fellelehetoek, csakhogy en nem talalom. Tud valaki segiteni?
Én is hasonlóan elmélkedtem korábban (ÁKK+4% - ÁKK-2% = 6%), de a sok cikk, meg nyilatkozat elbizonytalanított. (Nekem is hasonló hitelem van).
Nem ott van a kavarás, hogy sok "duplán támogatott" hitel? Azaz egyrészt kiegészítő támogatású másrészt a bank jelzáloglevéllel finanszírozza és így pluszba igénybe veszi a jelzáloghoz járó forrásoldali támogatást. Ergó a hitel jelzálogalapú is egyben. A lényeg, hogy így már marhanehéz kitalálni, hogy a rendelet melyik módosításának melyik része vonatkozik rá.
De az a resze, ami a tamogatast, igy az alkalmazhato kamatot szamolja ki, az tobbszor valtozott, hiaba van ervenyben meg az eredeti rendelet is (reszleteiben).
De mind1, a kerdes az, hogy a bank MIERT nem valtoztatott? Mit mondtak? Semmi indokot, csak azt, hogy most nem valtoztatnak?
