nekem is a Fortis Bicompaxomban másfél év után gariban cserélni kellett az SW-510-et.
(mondjuk a gyár rohadtul titkolja, hogy egyáltalán az van benne, a hátlap is tömör fém, a weboldalukon se írják... csak a csere után, a munkalapról lett egyértelmű.)
Igen, az hétszentség, hogy egy ilyen lapos kis tok minimális erőfeszítéssel puszta kézzel meghajlítható annyira, hogy annyi legyen az órának (és törjenek az üvegek is).
Anno a Piaget csodája is azon vérzett el, hogy elég volt szorosra húzni a szíjat, és akár csak véletlenül is befeszíteni a csuklót - és totálkáros lett az egész...
"a Sellita vonalhoz meg azt tenném hozzá, hogy mára eléggé összeállt bennem az a kép, hogy a Selliták minőségével nem kardinális, de folyamatos bajok vannak"
Jókor mondod :) Nemrég vettem egy SW210-1 top grade werkes órát. Eddig elégedettség van, de ez kézihúzós, és hogy mérsékeljem a komplikációkat, ohne dátum, így végre nincs elizélve a számlap szimmetriája. Majd meglátjuk...
Persze. Seiko5 Sports - a fiatalokat említetted, a kisebbik fiamnak is ilyen van. 110 kHUF környéke volt, a gyereknek tetszik. Aztán Steinhart, Roamer, Edox, ezekben nincs Powermatic. Aztán mindenki keressen magának ami tetszik...
Csodálatosak ezek, csak aztán az asztalra csapsz egyszer mérgedben - és az órának annyi...
A Piaget máig nagyon büszke arra, hogy övé volt a valaha volt leglaposabb (mikrorotoros) automata óramű, de azt már nem teszi közzé, hogy azért nem lehet ezekből az amúgy is kis számban készült órából a piacon egy árva darabot sem felhajtani - mert jóformán mindet szépen visszavették végül a tulajdonosoktól kártérítés mellett - lévén az állóképességük a zéróval volt egyenlő, a teljesen hétköznapi normál használat igénybevételét sem bírták ki.
Megvallom, ebből a Bulgariból sem igen nézek ki ennél sokkal többet-jobbat...
Még az ennél azért jóval vastagabb JLC Ultra Thinek sem problémamentesek...
Ez egy szubjektív dolog, a Tudor egyébként azért nem valami újkeletű dolog, a Rolex 1926-ban regisztrálta le mint márkanevet, és azóta folyamatosan gyárt is órákat ilyen néven - és hagyományosan alapvetően az eredeti, a Rolexekkel megegyező saját tokokba épített külső beszállítótól származó, így olcsóbb órákról szólt - egészen a közelmúltig, amikor elkezdek már ezekbe is saját werket tenni - de csak a drágább modellekbe.
Hogy megéri-e? Pont úgy "nem éri meg", ahogy a neked nagyon tetsző Hamilton sem, a 80-as évekbeli nagy válságból a 90-es években történt feltápászkodás óta a svájci óraipar igazándiból ár/érték arányban soha többé nem tudott már voltaképpen semmilyen márkanév alatt sem "korrekt ajánlatot" adni, de az aránytalanság mértékében persze óriási különbségek vannak, mert a "kissé túlárazott-tól" a "felfoghatatlan, mi kerül ezen ennyibe" skálán szóródnak...
Voltaképpen ezzel lassan nincs is értelme foglalkozni, mert már a japán óraipar (legalábbis annak zászlóvivője, a Seiko, de most már a Citizen is) is kezd egyértelműen arrafelé fordulni, hogy mára az óra luxustermékké, luxus, és nem hétköznapi használati tárggyá vált dolog lett, ennek megfelelően nem az a kérdés, hogy "megéri-e", hanem kizárólag az, hogy van-e valaki, akit meg tudnak fogni akár a design, akár a műszaki tartalom okán, és rá tudják venni, hogy kifizessen x összeget egy időmérő eszközre - miközben a pontos idő úgyis ott a telefonján, és egy pár tíz dolláros olcsó okosóra is megteszi helyette - sokkal több funkcióval...
Én, mint ezekben folyamatosan turkáló szervizelő-restauráló inkább azon morgok, hogy borzasztó sok pénzért cserébe már egyáltalán nem ritka, hogy komoly problémák vannak a konstrukciókkal és a minőséggel. A sokmilliós Omega Co-Axialok változatlanul a legtöbb műszaki problémát produkáló szerkezetek, a most több márkánál bevezetett szilícium hajszálrugók is aggályosak tudnak lenni - mind az Omegáknál, mind az ilyet használó Tudoroknál konkrétan rendszeres spontán rugótörések vannak (ami után csak egyben cserélhető a komplett, a hajszálrugó-billegő rendszer szétbonthatatlan és javíthatatlan). Gáz...
Az itt vitatott órákhoz és a Sellita vonalhoz meg azt tenném hozzá, hogy mára eléggé összeállt bennem az a kép, hogy a Selliták minőségével nem kardinális, de folyamatos bajok vannak. A legújabbakkal is. A Sellita-féle ETA klónok (akár a 2824 v. SW200, a 2892 vs. SW300, a 7750 vs. SW500) esetében örökösen visszaköszönő probléma, hogy az Etachron elvű (belső alakzárókra épülő) kilincskerekek leragadoznak, kézi felhúzásnál visszapörgetik a rotort, az automatika hatásfoka meg nem igazán jó. Semmilyen kenési kísérletezés sem segít rajtuk, nem rosszak - de nem is teljesen jók. Most adtam ki a kezemből egy Tudor Heritage 1926 modellt - ez elvileg SW200 - és csak úgy tudtam úrrá lenni ezen a mizérián, hogy a kilincskerekeket konkrétan kicseréltem egy régi, bontott olcsó alapkivitelű ETA2824 kilincskerekeire - és láss csodát, azóta hibátlan... Az SW500 vonalon IWC Aquatimer és egy Wempe (több milliós óra mindkettő) került hozzám úgy, hogy mindkettőben a tengelyt biztosító mutatóigazító kar csapját eleresztette a kar (és nem csak állítani nem lehetett az órát, de kijön ilyenkor a tengely-korona..) - életemben nem találkoztam ezzel a hibával eredeti ETA7750 esetében - és amúgy a neten szerencsére nem drágán beszerezhető eredeti ETA alkatrészekkel javítottam ezeket is. Hozzátenném - mindkettő kb: új óra volt...
A döbbenet az, hogy a kínai ETA klónok, miközben látványosan nyersebb-egyszerűbb kivitelűek, nem produkálnak semmiféle jellemző hibát. Nem tudják az eredeti ETA werkek pontosságát sem, de azért nem is rémesek, láthatóan nyersebbek, a 7750 klónokból a korábbi-régebbi kiviteleknél a nagyon igénytelen rugók törése is előfordul, de mégis összességében, akármennyire gyalázatosnak is hangzik ez, nekem megbízhatóbbnak tűnnek az egyébként nagyon finom kivitelű Sellitáknál.
Zavar van az erőben, én egyértelműen ezt érzem. Nyilván millió tényezőre vezethető ez vissza, de zavar van. Én a magam részéről jelenleg inkább nem ajánlok Sellitás prémiumot, legyen az akár egy IWC Mark XVIII - inkább nem... De ez mindenkinek a saját választása, és persze én olyan órákat látok inkább, amikkel gond van, amikkel nincs, azokat nem...
Még a beépítésekhez fűznék annyit, hogy napi nyúzásra, pláne komolyabb igénybevételre nyilván fel sem merül egy ilyen - de amúgy, ha magadnak veszel órát, minek foglalkozol azzal, hogy másnak ez mennyire "szentségtörés"? A beépítések valóban megosztó dolgok, de tény, hogy olyan minőségű szerkezetekhez-mechanikákhoz juthatsz régi órákból néha jóformán fillérekért - amelyeket amúgy esetleg sokmillióért sem kapsz meg a mai óragyártásból. Ha valakinek ez fontos - nota bene kardinális fontosságú - akkor igenis jó irány lehet ez is.
Saccperkábé ugyanúgy, minden drága szemétbe beteszik a Powermaticot, de a helyzet annyival jobb, hogy PM80 árban lehet tisztességes órát találni Sellita werkkel.
A jobb darabok nagyjából ugyanolyan árszinten mozognak, pl. Tudor Ranger MT5402 werkkel (COSC) 1 276 000, 6L35 King Seiko SJE 1 270 000 forint, és ezek ugye nem a 6R**/SW200 tucatwerkek.
"600 - 1M - ... összegért sem kap jót" De kap jó órát alatta is, csak körül kell nézni és tájékozódni, nem ész nélkül vásárolni. Bár ugye kinek mi a jó.
Igazatok van, de legyünk realisták! A szó jó értelmében véve "átlag" vevő a vevők igen jelentősebb része. Őket meg nem érdekli a szerkezet, vagy maximum annyira/azért, mert nem akarnak kvarcot venni 2-300+ -ért.
ÉN, úgy látom, hogy a mai vásárlóképes fiatalok (20-30 év) jelentős része így vesz..., vagy épp nem vesz órát.
- Olvasgat, néz videókat, majd mikor szembesül vele, hogy még 600 - 1M - ... összegért sem kap jót, akkor nem vesz órát, hanem a pénzt utazásra költi, vagy nájkiérmekszdzsordenszníker cipőkre, vagy almás telefonra.
- Olvasgat, néz videókat, majd mikor szembesül vele, hogy még 600 - 1M - ... összegért sem kap jót, akkor vesz egy 49990 forint + postaköltség áron egy hamisítványt, vagy jobb esetben egy divatórát. (És a divatóráért nem is tudom megszidni, mert az legalább egy neki tetszik, és nem egy sokak szerint hulladék alsó kategóriás Certina Roamer, Tissot,... 2-3-4X annyiért. )
- Spórol, gyűjtöget, majd megveszi a drága, minőségi órát (Bár ugye sokak szerint ami nem Rolex az nem is lehet az, ráadásul olyan "SZTÁROK" viselik idehaza mint Kis Grófó, Curtis, Győzike, meg pár 20 éves kamurapper srác ...) amit aztán nem mer viselni és élvezni, mert félti. Ennek van értelme?
A Seikónál az a gond, hogy a 7S26 alapokon fejlesztgetett werkeket 6R** néven szemrezzenés nélkül beteszik 500-600 ezres órákba is. Tudom, hogy nem minden a szerkezet, van tok-csat meg számlap is, de aki mechanikus órát vesz, annál gondolom, hogy számít valamit a werk is, legalább annyit mint a többi. Számomra ott a 6L/8L környékén kezdődik az érdekesség, de az már forintban milliós árfekvés, ami ha akárhonnan nézem is, nem kevés.
Nem, csak a Swatch-csoportos órákban. Javaslom, hogy nézzél körül a Sellita szerkezetes órák tájékán is, azoknál nincsenek ilyen remek újítások, mint a Plastimatic 80 tájékán. A Steinhart meg szerintem oké, választasz valami olyat, ami négy lépés távolságról nem úgy néz ki mint egy Rolex, és kész. Kapsz egy acél-zafír Sellita werkes órát saccperkábé féláron, azokhoz képest amiket linkeltél.
Saját szerkezetekkel néztem a Seiko és Orient órákat, de azokat is leszólják minőségi okok miatt.
Mégis melyiket, a százezreset vagy az 5millásat? És kik szólják le, akik félmillláért kacat svájcit vesznek minőségibb japó helyett, mert a név és dizájn mindenek felett?:)) Ugye itt a topicban a megállapítás olyasmi, hogy minőségi svájci órát milliókért kaphatsz, a millió FT alattiak kb túlárazott, bár jól kinéző izék csak.
A szerkezet kapcsán meg..., nos sajna szinte mindben csak ez van, különböző fantázianeveken. :(
Saját szerkezetekkel néztem a Seiko és Orient órákat, de azokat is leszólják minőségi okok miatt.
Emberi áron csak a Steinhart lenne még SW vagy ETA szerkezettel, de azt meg nem akarom. Mármint a márkát.
Mostanában látok igényes zsebóra beépítéseket, de azok meg állítólag sokak szemében olyan szentségtörések, mintha háziállatokat nemierőszakolna valaki.
1. A H-10 az az ETA C07.611-es szerkezet. Ez 2824-2 alapú werk, nem a műanyagos gátszerkezet van benne, hanem a rendes. Annyi volt az "innováció", hogy lehagyták róla hajszálrugókulcsot, meg 28800-ról 21600 A/h-ra csökkent a tempó. Szóval ez a teszkókazdaságos ETA 2824-2.
Több kérdés is felmerült egy baráti beszélgetés során, és e miatt ragadtam toll... izé... billentyűzetet.
1.: A Hamilton H-10, az melyik P80? Én tudom rosszul, vagy ez nem a sima, fém rugós?
2.: "SWISS MADE" felírat a tokon/hátlapon. Ez valóban csak a svájci gyártmányú tokokra írható? Vagy kínaira is, ha csak 1X is lepolírozza valaki Svájcban?
Szemelyszerint nem ertek az orakhoz csak szeretem oket. Ugy adodott hogy belefutottam egy szamomra ismeretlen oramarkaba. Eladasra kinalnak egy Svajci TUNIS Tropicalized karorat. Sosem hallottam a markarol. Esetleg felvilagositanatok hogy kik ezek mik ezek leteznek e meg?
